Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-26 / 173. szám

1991. július 26., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Sikerrel mutatkozott be a szakemberek előtt a Makó Tibor vezette kft Karád típusú csávázógépe. Folyamatos üzemmódban mintegy 3 deciliter csávázófolyadékkal teljes fedettséget ér el a gép 1 mázsa vetőmag felületén. Az egyszerű, forgódobos berendezés jelentősen megkönnyíti az egyébként egészségre is ártalmas munkafolyamatot. Fotó: Kovács Tibor A fekete lista titka Csökkennek a vámtartozások Homokon díszlik a csicsóka Gazdagodást ígér a szegények növénye (Folytatás az 1. oldalról) — Ez az a növény, amely a legmostohább körülmények közt is megél, de tömeget, akár gumót, akár zöldet csak ott ad, ahol megfelelő kultúrá­ban termesztik. Zöldtömegé­nek hasznosítása során vegy­szermentesen is termeszt­hető, tehát felfoghatjuk bio­termékként is — sorolta szen­vedélyesen dr. Molnár László. Vörös Géza főmezőgazdász ismertetőjében utalt a/ra, hogy a növény gumójának tárolása még megoldatlan, pedig kez­detben éppen a gumóért pró­bálkoztak. Három évvel ez­előtt nagy reményeket fűztek a csicsókasűritmény sikeré­hez. • A kényszer azonban úgy hozta, hogy a nyakukon ma­radt növényt állati takarmány­ként kellett hasznosítaniuk, s ebből a kényszerből próbál­nak napjainkban jövedelmet teremtő erényt kovácsolni. Büszkén mutatta be az egy hektárnyi, négy fajtát soroló fajtakísérletet is. Balogh Bálint főállatte­nyésztő etetési kísérleteikről számolt be, kiemelve a költ­ségcsökkentő takarmányféle­ség termelésnövelő hatását. Dr. Angeli István dietikus szak- tanácsadó főorvos néhány mondatban utalt a növény szerepére az egészségesebb táplálkozásban, s nem titkolta várható exportlehetőségein­ket. A szakembertalálkozó so­rán egyértelműen igazolódott, hogy olyan növény termeszté­sének lehetőségéről kaptak in­formációt, amellyel meggátol­ható lenne a kedvezőtlen tala­jok parlagon hagyása, ter­mesztésükkel meg tudnának gazdagodni a szegények nö­vényéből. Mészáros Tamás Támogatják az elmaradott térségeket A pályázat nyitott, pénz még van Tovább csökkentek a válla­lati vámtartozások. A júliusi adatok szerint a Vám és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának kinnlevősé­gei 21 milliárd forintot tesznek ki. Ezzel szemben a vámható­ság tartozásai, amelyek főként technikai jellegűek, 150-200 millió forint között mozognak. A tartozások nagyobbik ré­szét — majd 17,5 miltiárd forin­tot — az áfa befizetések elma­radása teszi ki. A közvetlen költségvetési bevételt jelentő vám- és sta­tisztikai illeték befizetések el­mulasztása miatt, kb 4 mil­liárd forint hiányzik. Ennek ellenére a számada­tok csökkenő. tendenciára utalnak. Tavaly októberben a vállalati tartozások elérték a 46 milliárd forintot, ami az év végére 28,2 milliárdra, míg az idei év júliusára 21 milliárdra csökkent. A csökkenés az év elején bevezetett intézkedések al­Zágrábtól a magyar határig A horvátországi Varazdin térségében hozzáfogtak an­nak az új főútvonalnak az épí­téséhez, amely Zágrábot köti össze a magyar határral. A 300 millió dolláros költséggel épülő, 95 kilométer hosszú út­szakasz a tervek szerint 1999-re készül el. Átalakul az OKGT Az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsa jóvá­hagyta azt a rendelet, amely szerint az Országos Kőolaji­pari és Gázipari Tröszt, vala­mint a keretében működő vál­lalatok szeptember 30-án megszűnnek. Az OKGT jog­utódjaként pedig megalakul október 1-jén az Állami Va­gyonügynökség által alapí­tandó olajipari részvénytársa­ság. kalmazásának köszönhető a vámhatóság illetékese szerint. Február óta létezik a pa­rancsnokságon az úgyneve­zett fekete lista, amelyen a régi és nagy összegű tartozá­sokkal rendelkező cégek sze­repelnek. Ezek számára csak azonnali fizetés esetén végzi el a vámkezeléseket a ható­ság. Szintén jó eredményeket hozott az úgynevezett hivata­los promt inkasszó alkalma­zása. A harmadik módszer a tar­tozások behajtására a felszá­molási eljárás kezdeménye­zése, illetve ennek kilátásba helyezése, ami már önmagá­ban is hatékony eszköz. Eddig majd 100 cég felszámolási el­járásának kezdeményezésé­hez csatlakozott a VPOP, amelyből kettő fejeződött már be. Az eddigi tapasztalatok alapján ezekben az esetekben a vámhatóság nem jut hozzá a tartozás teljes összegéhez. Az elmaradott térségek fej­lesztését szolgáló támogatá­sok pályázati föltételeiről tar­tott tegnap előadást és konzul­tációt Ódry Péter, az Állami Fejlesztési Intézet munka­társa a megyeházán. Régóta köztudott, hogy az elmaradottnak minősített tér­ségek jelentős pénzössze­gekhez juthatnak ezáltal, ám ehhez megfelelő minőségű, pontosan kidolgozott pályáza­tot kell benyújtaniuk az ÁFI-hoz. Enélkül hiába a terv és az elképzelés, támogatás nem adható. Pedig az a cél, hogy minél többen és minél jobb ered­ménnyel pályázzanak. Ha az eddigi tapasztalatokat vesz- szük figyelembe, akkor köny- nyen előfordulhat, hogy „állam bácsi" nyakán marad az erre szánt pénz. Kik pályázhatnak? A közhi­edelemmel ellentétben nem csak az önkormányzatok, ha­nem vállalkozók és vegyesvál­lalatok is kaphatnak támoga­tást, ha infrastruktúrát javító, vagy munkahelyteremtő beru­házásra vállalkoznak. Persze nem árt, ha támogatják őket az önkormányzatok, hisz egy megvalósult beruházás mun­kahelyeket teremt és adózik is. Az állam az infrastruktúrát javító beruházás 50, a mun­kahelyteremtő beruházás költségeinek 30 százalékát vállalja magára, ha a pályáza­tot kedvezően bírálja el. Eh­hez az szükséges, hogy tar­talmazza a költségeket részle­tesen és napi áron, valamint azt, hogy a többi pénz milyen forrásokból származik. Az is derüljön ki belőle, hogy szük­ség van-e egyáltalán arra a beruházásra, van-e igény az ott előállított árukra, van-e a környéken megfelelő képzett­ségű szakmunkásgárda? ' Ez szintén lényeges, hisz az elmúlt évek hasonló beruhá­zásainak hetven százaléka rövid időn belül tönkrement! Szóval sok minden kell ahhoz, hogy a pályázat eredményes legyen, ám mindenről készsé­gesen adnak felvilágosítást Odry Péterék akár telefonon, akár személyesen. A pályáza­tok beadási ideje és elbírálása folyamatos, senki sem késett le, még pénz is van bőven. Önkormányzatok, vállalkozók: itt a lehetőség! V. O. TUDNIVALÓK A KÁRPÓTLÁSRÓL (2.) Piaci helyzet licitálással Jelentősen megváltozott a kárpótlás körébe vont termő­földek értékesítésére vonat- kozó szabályozás. Az árverés intézményének bevezetésével az a szempont vezette a tör­vényalkotókat, hogy egyrészt minden jogosult számára azonos föltételeket teremtse­nek a földhözjutást illetően, másfelől tudomásul véve, hogy Magyarországon ma nincs földpiac, a piaci helyze­tet a licitálással teremtik meg. Az árverésekkel kapcsolat­ban hamarosan külön jogsza­bály is megjelenik. A lényeges elemeket azonban az elfoga­dott törvény rögzíti. Eszerint kétféle árverés lesz. Az egyi­ken a szövetkezetek és az ál­lami gazdaságok által kijelölt földeket árverezik el. Ezeken azok vehetnek részt, akiknek az elvett földje a szövetkezet tulajdonában vagy használa­tában van, továbbá az, aki az árverező szövetkezetnek 1991. január elsején és az ár­verés időpontjában is a tagja, vagy akinek 1991. június 1- jén abban a helységben volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet földje van. A másik fajta árverésen minden kárpótlásra jogosult részt vehet korlátozás nélkül. Ezeket az árveréseket az ál­lam tartja, és az állami tulaj­donú földek kerülnek licit alá. A törvény hatályba lépéséig a jogosultak legföljebb az egykori tulajdonlást igazoló szükséges dokumentumok beszerzésével gyorsíthatják ügyük intézését, de magát a kárpótlási igényt még nem le­het benyújtani. A kárrendezési hivatalok ezekben a napokban állnak fel, ide postán kell benyújtani a kárpótlási igényt a megfelelő dokumentumokkal, illetve azok másolatával. Az igénybe­jelentéshez szükséges nyom­tatványokat a kárrendezési hi­vatalokban,* az önkormányza­tok ügyfélszolgálati irodáin és a postahivatalokban lehet be­szerezni augusztus 12-től. Fontos tudnivaló még, hogy milyen üggyel hova kell for­dulni. Akinek az elvett ingat­lanját érinti a törvény, annak az adott ingatlan helye szerinti megyei kárrendezési hivatal­hoz, az ingóságok utáni kár­pótlási igénnyel pedig a lakó­hely szerinti hivatalhoz kell fordulnia. A kárrendezési hivatalok a benyújtott ügyiratokat hat hó­napon belül el kell hogy bírál­ják, ezt a határidőt egy ízben legföljebb három hónappal le­het meghosszabbítani. (Folytatjuk) Kaposvári mementó Emlékmű a II. világháború áldozatainak Serbán László katonatiszt a múlt év márciusa óta gyűjti a második világháborús somo­gyi áldozatok nevét. Kutatásai során sok kaposvári lakos föl­kereste, hogy elmesélje férje, fia, s más hozzátartozójának történetét. A búcsúzás emlé­két, az utolsó, frontról kapott levél tartalmát. A több évtize­des sebek újra felszakadtak. A kaposváriak elmondták azt is: szeretnék, ha a város a má­sodik világháborús áldozato­kért mielőbb állíttatna egy em­lékművet, amelynek tövében bárki, bármikor elhelyezhetné az emlékezés virágait, s a ke­gyelet apró mécsei is kigyul­ladhatnának... Serbán László Kaposvár polgármesterének is beszá­molt a kezdeményezésről. Szabados Péternek azóta több levelet küldtek a városla­kók. E kérésük hamarosan va­lóra válhat a városi közgyűlés döntése alapján. A megyei jogú város 200 ezer forinttal létrehozta a Mementó alapít­ványt. Ezt az összeget a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus 300 ezer forinttal tol­dotta meg. Az emlékmű elké­szítésére pályázatot ír ki a ku­ratórium a jövő hónapban. Ki­lenc szobrászművész kap meghívást, ebből három ka-, posvári. Az emlékmű helyét hamarosan kijelölik. Szóba jö­het a Berzsenyi-, a Szín­ház-park és a Domus előtti tér is. A szobrot — amely a máso­dik világháborúban elesettek­nek, a polgári áldozatoknak és az aknamentesítéskor meg­halt kiskatonáknak állít emlé­ket — 1993. május 9.-én sze­retnék felavatni. Hogy az élő emlékezet továbbra is tudjon őrködni az elesetteken, to­vábbi pénzre van szükség. A kuratórium bízik a város pol­gáraiban, az igazi lokálpatrió­ták segítő szándékában. Azok a vállalatok, magánszemé­lyek, hozzátartozók, akik haj­landók áldozni e nemes célra, a Kaposvár Megyei Jogú Vá­ros OTP 398002-0653 sz. egyszámláján fizethetik be felajánlásaikat a Mementó alapítványra. (Lőrincz) A város vagyona a fejlődést szolgálja Készül a pénzügyi stratégia Siófokon AZ IMF ELÉGEDETT Teljes gőzzel az Ikarusban Úgy tetszik már nincs szük­ség az Ikarusban arra, hogy a megrendelések hiánya miatt csak részmunkaidőben foglal­koztassák a dolgozókat; a munkatempó ismét a régi lesz. Az iráni partner kérésére meggyorsították az autóbu­szok gyártását a budapesti és székesfehérvári gyárakban. (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetésnek az elő­irányzottnál nagyobb első fél­éves hiánya természetesen nem töltötte el túlzott megelé­gedéssel a delegáció tagjait. Ugyanakkor a kormány ígé­retet tett arra, hogy a kiadási oldalt mindenképpen megpró­bálja a megadott keretek kö­zött tartani. A társadalombiz­tosításnak körülbelül 28 milli­árd forinttal tartoznak a válla­latok. Az IMF úgy értesült, hogy a kormány megoldási ja­vaslatokat dolgoz ki a hátralé­kok behajtására. Ezt a lépést is üdvözölték a delegáció tag­jai. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen adatokból dolgoztak az IMF szakértői — minthogy az első félév értékeléséhez nél­külözhetetlen információk még július első hetében sem álltak rendelkezésükre —, Szapáry úr egyszerűen csak annyit válaszolt: „Abból, ami volt.” B. K. (Folytatás az 1. oldalról) Mindkét megoldásban talál­tak hátrányokat, hisz a belső kezelés bizalmatlanságot kelthet, a gazdálkodó szerve­zet viszont szabadon vállal­kozhat az önkormányzat pén­zével,s esetleg veszíthet! Elvi megoldásként ajánlot­ták: belülről indulva szerve­ződjék a vagyonigazgatási társaság — elsőként egy hiva­tali számvevő venné kézbe az irányítást, oldaná meg a fel­adatokat. Ez aztán folyamato­san alakítaná ki a későbbiek­ben önállóan működő, szoros befolyás alatt álló kezelő szer­vezetet, gazdasági társasá­got. A vagyonkezelés, -haszno­sítás stratégiájának kidolgo­zását az önkormányzat sza­kértői szervezetre bízza. A tervezetet az önkormányzat a szeptemberi ülésen tárgyalja meg véglegesen. D. E.

Next

/
Thumbnails
Contents