Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-13 / 163. szám
1991. július 13., Szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÉKELYFÖLDI ÜDVÖZLET 9 Székelyföld üdvözletét hozta tarisznyájában két újságíró a Csíkszeredái Hargita népe szerkesztőségéből, és nyújtják most át egy csokorban a Somogyi Hírlap olvasóinak. Erdélyi hétköznapokról, egy darabka múltról szólnak ezek az írások. Bálint András és KosZta István a héten a Somogyi Hírlap vendégeként ismerkedett a megyével. Románia hetedik hivatásos magyar színháza A Figura-stúdió Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Sepsiszent- györgy után a tavaly ősszel a romániai művelődési minisztérium és az illetékes megyei szervek jóváhagyásává!, hathatós anyagi támogatásával, Csíkszeredában is hivatásos színházi társulat alakult, Figura-stúdió néven. Köszönhető ez az azonos néven évek óta működő gyergyószentmik- lósi (Csíkszeredától közel 60 kilométerre lévő város, Hargita megye harmadik legnagyobb városa ) amatőr színjátszó csoport sikereinek, amely nem a repertoárjával tűnt ki a különböző bemutatókon, színházi fesztiválokon, hanem a rendezés újszerűségével, a groteszk, abszurd irányába mutató darabértelmezéssel és színrevitellel. Ez annál is inkább érdekes, mert Hargita megye lakóinak színházi közízlése hangsúlyozottan hagyományos, mondhatni konzervatív. Nos egy ilyen közegben születik meg a kísérletező színház útját válásztó Figura. Még amatőr együttesként viszik színre G. Lorca: Vérnász című darabját, Alfred Jarry: Übü királyát, mesejátékokat. S fogadja nagy taps őket, ahol csak fellépnek. Erre a lelkes műszaki értelmiségiekből (akik az egyetemi évek során lelkes diákszínjátszók is) álló társulat lesz a magja a hivatásos színháznak. Versenyvizsgát hirdettek, kemény próbák elé állították a jelentkezőket (volt köztük profi pan- tonimes, vagy olyan is, aki a színészi pályáért otthagyta a temesvári informatika negyedévét). S miután összeállt a Somogy és Hargita A székelyföldi Csíkszereda Kaposvár testvérvárosa, Székelyudvarhely pedig Barcsé. A két erdélyi helység Hargita megye két legnagyobb városa (a hajdani Udvarhelyszék és Csík- Gyergyó szék központja). Egy kis túlzással azt is mond- hatnók, hogy így Somogy és Hargita megye is testvérmegye, figyelembe véve az említett városok adminisztratív, gazdasági, politikai hatósugarát. E képes híradó néhány olyan Hargita megyei kulturális rendezvényt, intézményt igyekszik röviden bemutatni, amelyeket számontart Erdély, Románia művelődési élete, s amelyek Somogy és Hargita megye kapcsolatainak további erősítését, elmélyítését szolgálhatják a jövőben. Bálint András RÉGIZENE FESZTIVÁL — Muzsikás találkozó középkori várudvaron — A 80-as években Erdély- szerte számos régizene együttes született, ám hiányzott a helyiség, ahol ezek találkozhattak volna: megismerni egymást, kottákat cserélni, metodológiai kérdéseket megtárgyalni, s nagyközönség előtt közös rendezvényen bemutatni tudásukat. A Csíkszeredái középkori Mikó-vár kínálva kínálkozott a rendezvény színhelyéül. S különben is a régizene nem volt idegen a zenei intézményektől mentes megye zenekedvelő közönségétől. Csíkszeredában két együttes is volt már, Székelyudvarhelyen szintén, ráhangolódott e műfajra a gyer- gyószentmiklósi gimnáziumi kórus is. Gyermekegyüttesek is léteztek. S persze akadtak lélekkel teli szervezők, akik ingyen és bérmentve vállalták, hogy összegyűjtik Nagykároly, Kolozsvár, Marosvásárhely, JT Hargita megye féltucat régizene együtteséből immár csak a székelyudvarhelyi Juvenalis maradt. Sepsiszentgyörgy, Brassó, stb régizene együtteseit. így jött össze a Csíkszeredái Régizene Fesztivál, amelyet általában június közepén tartottak. A fesztivál valóságos kovásza lett a régizenelésnek. A középkori Erdély, tágítva a kört Európa fejedelmi udvarainak zenéje, kódexekben lejegyzett műzene és a folklór szólalt meg a háromnapos rendezvényen, amelynek rangját mi sem bizonyítja jobban, hogy jelenlétével tisztelte meg a bukaresti Madrigál kórus is, amelyeket a szakma Európa egyik legjobb kórusaként tart számon... És szövődtek az álmok is: az országos rendezvényre lengyel, magyar, német együtteseket is meg kell hívni, esténként várjátékokat szervezni, a nemzetközi turizmus figyelmét is felkelteni stb. Az tán — öt éve is elmúlt — a hatalom veszélyt szimatolt, mint minden életképesnek bizonyult nemzetiségi kezdeményezés esetében, s egy kézlegyintéssel betiltotta a fesztivált. A kezdeményező a Csíkszeredái Kájoni együttes tagjai külföldre emigráltak: sok helyen a közöny és reménytelenség számolta fel az együtteseket... Tavaly Románia radikális fordulatot vett művelődési politikája ismét kedvező feltételeket teremtett a fesztivál újrarendezéséhez. Akkor derült ki, hogy milyen iszonyú a veszteség. De örült a lélek, hogy nincs minden veszve. Az idén ismét foghíjas volt a program, de eljöttek Nagykároly, Székelyudvarhely, Brassó, Bárót régizene együttesei és a Akik még sosem hiányoztak a fesztiválról: a nagykárolyi (Szatmár megye) Collegium együttese. szombathelyi Bartók Béla zeneiskola zenészei. A június végi, egy naposra zsugorodott fesztivál így is bizalom a jövőre nézve. Léteznek még együttesek, számontartják egymást. Most már valóban tágítható a kör, valóban nemzetközi régizene fesztivállá bővülhet a rendezvény, külföldi (nemcsak magyarországi) együttesek részvételére számíthat Csíkszereda. Még évekkel ezelőtt heves zenekritikus jegyezte m§g, hogy a „zene oázisa” Csíkszereda a fesztivál napjain. így legyen, találkozzunk, akkor jövőben is. Minél többen. Nyilván érvényes a meghívó Somogy megye zenészeinek és zenekedvelőinek is. Jelenet a Vérnász előadásán, amikor még amatőrök voltak a figurások. csapat Bocsárdi László rendezésében (aki jelenleg mérnökként a marosvásárhelyi színi akadémia rendezői szakának hallgatója) felújították az Übü királyt. Siker a megyében, díjazás a nagyváradi Kis színházak fesztiválján, taps Pozsonyban... Ennyi lenne a romániai hetedik magyar színház indulása. A kezdet persze nehéz. Hiányzik a felszereltség, mindenféle kellék (nemrégiben a kaposvári színháztól kaptak nagy rakomány segítséget). Az állami mecenatúra is megszűnőben, s következik az új évad. A műsorpolitika sem kristályosodott ki egészen. Az anyagiak mellett talán ez is nehezíti a pontos választ a hogyan továbbra? Az ősszel kezdődő évadban bizonyítaniuk kell, hogy érdemesek a megmaradásra. Terveik között egy kaposvári vendégszereplés is szerepel. ÚJJÁÉBREDŐ HAGYOMÁNYOK Ezer Székely■ Leány Találkozó Hatvan esztendeje, 1931. július 7-én rendezték meg először Csíksomlyón (Csíkszeredával összenőtt település, a székelyföld leghíresebb búcsújáró helye. Az idei pünkösdi búcsún másfélszázezren vettek részt) az Ezer Székely Leány Találkozót. A csík- somlyói ferencrendi kolostor, a katolikus egyház szervezetei oroszlánrészt vállaltak az első találkozó megrendezésében. A hit és a hagyomány megőrzése jegyében fogant a népviseletbe öltözött lányok találkozója, amikor 1600 lány tett fogadalmat az ősi erkölcsök és szokások megtartására. A következő évek színpompás összejövetelei igyekeztek a kisebbségi sors kábulatából új életre ébreszteni a székely falvak lakosságát, visszaszerezni a népi mesterségek, hagyományok rangját és tiszteletét, az önösszeszedés akaratából erős nyalábot kötni... Aztán jöttek a háborús évek, győzött a szocializmus, s a hatalmi szó közel ötven esztendeig tiltotta meg az eféle „vallási mákonytól” és „szeparatizmustól fertőzött” rendezvényeket. Az 1989-es romániai fordulat a szépemlékezetű Ezer Székely Leány Találkozót is feltámasztotta halottaiból. Mintegy bizonyságaként a hit megtartó erejének, a hagyományokra épülő társadalmi megújulásnak. Tavaly júliuselőn 23 falu küldte el Csíksomlyó ünnepére népviseletbe öltözött lányait. S nemcsak őket, hanem a legényeket, s az idősebb korosztályhoz tartozókat. Vonultak csoportosan, szekerekkel, lóArchív felvételek a harmincas évekből háton is. Majd az ünnepi szentmise után a híres kegytemplom mögötti Kissomlyó hegye jókedvvel, dallal, tánccal telt meg. A szabadtéri színpadon még szépségversenyt is rendeztek. A természet hatalmas amfiteátrumában többezer főnyi közönség volt kíváncsi a lányok vetélkedőjére, a különböző helységek néptánc, népzene együtteseire. Valóságos népünnepély volt az annyi évtized után újra és újjá szervezett Ezer Székely Leánytalálkozó. Az idén július 14-én ismétlik meg a nagyszabású rendezvényt. S bizonyára így lesz az elkövetkező években is. S minden júliusok elején, ha Somogy megyeiek Hargita megyében, Csíkszeredában járnak, alkalomadtán ne mulasszák el megtekinteni a hagyományok szépségébe gyökerező találkozót. Egyedi látványnak lehetnek részesei.
