Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-12 / 162. szám
1991. július 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Kalózok végnapjai Kazettahamisítási dömping Magyarországon minden tíz darab boltokba kerülő műsoros kazettából kilenc hamisítvány formájában is megjelenik a piacon. Hihetetlen arány, s egyben óriási veszteség vevőknek, kiadóknak, és az államnak egyaránt. Megkérdeztük a témában leginkább illetékes feleket, a lemezkiadókat: hogy áll jelen pillanatban a hamisítási botrány? Ványa Attila, a Rákóczi Lemezkiadó- és Menedzseriroda gazdasági igazgatója elmondta: őket is elég érzékenyen érinti a kérdés, hiszen felmérhetetlen veszteségeket kell elkönyvelniük emiatt. — Tudnak tenni valamit a hamisítók ellen? — A legújabb dolog, amivel próbálkozunk, hogy a kazettatokba egy kis kék tallért helyezünk el, ami garantálni fogja az eredeti szalagokat. Ez egy teljesen friss kezdeményezés, minek következtében még találhatók a piacon originál anyagok, amelyek még nem tartalmazzák ezt. A most boltokba kerülő áruk már el vannak látva vele. — Feljelentést sikerült tenniük? — Ezt csak konkrét esetben tehetjük meg, de az ilyen nagyon ritka. — Komoly veszteségeik vannak emiatt? — Még annál is nagyobbak. Sajnos a vásárlók csak azt nézik, hogy a kazetta olcsóbb legyen, és megveszik a hamisítványokat. A hamisítók számára a „kalózkodás” igen jó üzlet, hiszen sem jogdíjat, sem kulturális járulékot nem fizetnek. Az érvényben lévő jogszabályok szerint tevékenységük sajtórendészeti vétségnek minősül, és mindössze 10 ezer forintig (!) terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez napi 2-300 ezres nye- reségnél^lenyésző összeg. A parlament szeptemberi ülésszakán fogja a kazetta hamisítást büntetőjogi témakörbe átminősíteni: akár 3-4 év börtönbüntetést is kaphatnak ezért az elkövetők. Kaszás Ferenc, az MMC Records cégvezetőjétől megtudtuk: náluk is megfigyelhető a jelenség, anyagaik 90 százaléka kerül forgalomba hamisítvány formájában. — A büntetés szigorítása mellett a vevők is tehetnek a „kalózkodás” ellen, ha nem vásárolják meg a feltűnően olcsó (180-200 Ft-os) szalagokat. Végül is ők sem járnak jól, mert ezeket nem megfelelő minőségű szalagokra veszik fel, előbb-utóbb romlik az él- vezhetőségük. A hamisítók pénzt vesznek ki a művészek, a kiadók és az állam zsebéből is. Ezzel csak a „kalózok" járnak jól. — A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége mit tud tenni a hamisítások túlzott elburjánzása ellen? (Fotóillusztráció: Lang Róbert) —Tervezzük, hogy minden kazettát ellátunk egy papírcsíkkal, amit a pénzjegy- nyomdában készíttetünk el. Ezt képtelenség lesz úgy hamisítani, hogy az még is érje. — A költségek? — Amennyiben az összes cég felvállalja ezt, akkor kijövünk kazettánként 50 fillérből. Azt hiszem nem lehet kétség, hogy fogják-e vállalni. S akkor a hamisítók napjai meg vannak számlálva. B. T. A gyorsíróbajnok. Még a leggyorsabban beszélő főnökök is elégedettek lehetnek Androsovits Petronellával. A Kaposvári Húskombinát termeltetési osztályának 22 esztendős gyors- és gépírója ugyanis országos első lett junior kategóriában. — A hatnapos gyors- és gépíró szakmai tábort Pécsen rendezték meg — mondja a győztes. — Csaknem hatvan diák és felnőtt versenyző vett részt a délelőttönkénti gyors- és gépírás gyakorlatokon. B-kategóriában indultam. Fokozódó gyorsasággal nyolc percen át diktálták a szöveget. A gyorsírást át kellett tenni rendes írásba. A zsűri ezt a szöveget hasonlította össze. A felnőtt korosztály gyorsíróbajnoka csupán egyetlen ponttal előzött meg. Androsovits Petronella viszonylag gyorsan ejti a szavakat, mondatokat. Némi összefüggést vélek fölfedezni beszéde és gyorsíróképessége között. Ő ugyan cáfolja, hogy bármi összefüggés lenne a két tevékenység között. A sikert azzal magyarázza, hogy szereti munkáját, s adottság kérdése az egész. Már közgaz- daságis korában is remekelt az országos versenyeken. Harmadikban gépírásból, negyedikben gyorsírásból szerezte meg a pálmát. Most gyakori vendég a vezetői értekezleteken.- Munkája során nem zökkenhet ki a gyakorlatból. — Nem. A mindennapi tévéSZPONZORKERESÖ Miként rendezzünk filmszemlét? A Stúdió'91 című televíziós hetilap egyik fél évvel ezelőtti adása hírt adott egy érdekes eseményről, a gazdasági és a kulturális élet jeles személyiségeinek találkozójáról. A cél: a különböző művészeti ágak mérsékelt állami támogatásából keletkező gondok orvoslási lehetőségeinek fölmérése, illetve a — csak látszólag — eltérő érdekeket képviselő szaktekintélyek ismerkedése volt. Azóta elindult valami. Az SMK munkatársai — mint megannyi kollégájuk — nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Amellett, hogy alapvető létfenntartási gondokkal küszködnek, igyekezniük kell a hagyományos rendezvények, események megszervezésére is. így az SMK lesz a Dél-dunántúli Amatőrfilm- és Videószemle házigazdája az idén. A Kaposváron legutóbb '87-ben megtartott esemény rendezésére 3-5 évente kap megbízást a megyeszékhely. Támogatását eddig a megyei és városi tanácsok, valamint helyi vállalatok vállalták magukra. A művelődési központ megcsappant támogatása, melynek következtében meg kellett kenység nem egyenlő a gyakorlással. Ha versenyre készülök, akkor gyakran kell leülnöm az asztalhoz és gyakorolni. — Tervei? — Az A-kategória a legnehezebb. Ebből sajnos nem indulhattunk most. Régi vágyam, hogy részt vegyek egy ilyen versenyen. Ilyen diplomája csak néhány embernek van Magyarországon, erre csak a parlamenti gyorsírók képesek. Petronella nyelveket szeretne tanulni. Lehet, hogy egykor angolból is vállalkozik gyorsírásra? (Lőrincz) szűntetni a szabadidő klubot is, nem teszi lehetővé a filmszemle finanszírozását. A ház képtelen felvállalni azt a legkevesebb 80 ezer forintot, amely az alapszolgáltatásokhoz kell: zsűri, díjak, ellátás. Gondoltak egyet és eldöntötték, hogy helyben fogják megrendezni az eseményt, s így bérleti díjra már nem kell költeniük. Az SMK már az év elején elkezdte keresni a szponzorokat, ám azok az eddigi gyakorlattól eltérően egyre nehezebben álltak kötélnek. A helyzet mondhatni elkeserí- tővé vált. Mintegy húsz„meg- keresett vállalatból affo néhány volt képes elengedni magát pár ezer forintig. A művelődési központ — újabb próbálkozásként — felajánlotta videostúdiójának szolgáltatásait jónéhány termelőszövetkezetnek. Referenciafilmek készítésére vállalkoztak, melyek 15-20 percben szólnának a tsz-ek tevékenységi köreiről, a falvak mindennapjairól. Eddig Mer- nyéről és Somogyszilból jött megrendelés, a filmek készülnek. E munkák honoráriumát az amatőr filmfesztivál finanszírozására fordítják majd. A Dél-dunántúli Amatőrfilm- és Videószemlét ősszel megrendezik. B. T. „...tegyétek jóvá a múltat” A Rippl-Rónai Stúdió Kőszegen A kőszegi Vár Galériában mutatkozik be a kaposvári Rippl-Rónai Stúdió. A fiatal somogyi képzőművészek gazdag kollekcióval adnak ízelítőt a közelmúltban készült alkotásaikból. A tárlatot augusztus 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Játszóház az Édoszban Szombatonként 9-12 óráig játszóházat szerveznek a gyerekeknek a kaposvári Édosz művelődési ház munkatársai. A szünidejüket töltő diákok felügyelet mellett vehetik birtokukba az intézményt, ahol számítógépes játékok és videofilmek várják őket. Harc a nézőért Az amerikai Time Warner távközlési, szórakoztatóipari és kiadóvállalat elnöke. Steve Ross bejelentette: két éven belül százötven csatornás kábelhálózatot épít ki, négyszá- millió dollárért. A Time Warner az USA második legnagyobb kábeltévé üzemeltetője. Hat és fél millió otthonba van bekötve és évi bevétele eléri az 1,8 millió dollárt. A férjemmel hétfőn együtt voltunk Önnél kisebb influenzás tünetekkel. Mi vagyunk az ötgyermekes „merész” méhész házaspár (a „merész” az Ön kifejezése volt). Azért írok, mert nem hagy nyugodni az elhangzott beszélgetés néhány gondolata. Úgy érzem, hogy kötelességem és jogom reflektálni rájuk, hiszen akkor nem voltam olyan állapotban, hogy megtehettem volna. Ön „felvilágosított” bennünket (bár nem kértük rá), hogy öt gyermeket vállalni a mai világban nagy merészség. Mi több, a gyermek súlyos anyagi probléma. Még egy is, nem hogy öt! Ráadásul nem a 40-50 évvel ezelőtti anyagi szintet kell a gyermekeink számára előteremteni, hanem meg kell felelnünk a mai kor elvárásainak, kihívásainak. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor gyermekeinket károsítjuk meg. Ha jól értettem ez volt a lényege fejtegetéseinek. Miért nyugtalanít ez engem? Nos, a magyarázat kicsit hosszú lesz. „Holnapra felforgatjuk az egész világot” — így szól a mozgalmi nóta egyik strófája. Sajnos, nemcsak strófa, hanem valóság. Az Internacionálén és egyéb tartalmas indulókon és ideológiákon fölnevelkedett nemzedékek eljutottak odáig, hogy megkérdőjelezzék az alapvető erkölcsi normákat: van-e értelme a hűségnek, a becsületességnek, nagycsaládnak? Stb... Ugyanekkor a hűtlenséget, az önzést, az alkoholizmust senki nem kérdőjelezi meg. Az elmúlt 40 év kitermelte magának az államon függő állampolgárt, aki minden problémájának megoldását az állambácsitól várja. Az ilyen ember jobban igazgatható, mint az önálló, önellátó személyiségek. Ezzel párhuzamosan paradox helyzet állt elő: teljes jognélküliség a közéletben, ugyanakkor teljes szabadosság a magánéletben. Nem volt szabad a választás, a templomba járás, a csoportosulás, a vélemény- nyilvánítás. De szabad volt válni, hűtlennek lenni, önpusztítást végezni. A pártállam bukásának egyik elöntő oka a magánéleti anarchia. Ugyanakkor hazánkat példátlan méretű abortuszcsapás érte. Évi 90 ezer magzat pusztul el! 10 év alatt 250 ezer emberrel leszünk kevesebben. Ez megfelel Kárpátalja népességének. (Zárójelben megjegyzem: milyen jogon aggódunk mi a határon túli magyarságért, amikor itthon tudatos nemzetírtás folyik?) Mérhetetlen az egyes emberben történt rombolás is. Ezért a nagy tömegkommunikációs médiák is felelősek, amelyek azt ordították kortársaim fülébe, hogy az asszony joga megszülni vagy elabor- tálni gyermekét. Holott alapvető jogi norma: senkinek sincs joga ölni! A szocialista állam megszegte azt az Ígéretét, hogy szociális biztonságot teremt, és az állam teremtette rossz anyagi körülményekre hivatkozva évi 90 ezer magzat végzi életét a szemetesvödörben. Riadtan és sajnálattal szemlélem asszonytársaimat, akik áldozatai ennek a "piszkos játszmának”. Megzavarja és elbizonytalanítja őket a mai modern életforma, a fokozott terhelés, a kényelem és a szórakozás társadalmi csúcsértékké emelése. Nem tudnak helyesen dönteni, hiszen körülöttük minden és mindenki a megszületendő élet ellen teszi le voksát. 35 év alatt egyetlen abortusz- ellenes könyv vagy publikáció nem jelenhetett meg, pedig az abortusz ellentmond az orvosi etikának is! De mi az oka annak, hogy a növekvő anyagi lehetőségek ellenére az emberek nem vállalják saját gyermekeiket? Meg vagyunk áldva egy gyermek- és nagycsaládellenes adózási-ée .társadalombiztosítási rendszerrel. A társadalombiztosítási rendszer úgy működik, hogy az ember öregkori biztonságát nem az összedolgozó család, hanem a nyugdíj biztosítja. A jó nyugdíj föltétele pedig a minél több munkaviszonyban töltött idő és a szakmai előmenetel. Ezeknek pedig csak akadálya a gyermekvállalás. Az áremelkedések következtében minden drága, ami az élethez szükséges, tehát rohamosan drágul a gyermek. A nagycsaládosok ezért a létminimum alatt élnek, ezt mindenki tudja. Aki mégsem él a létminimum alatt, az szinte vét a társadalmi követelmények ellen. Akinek nincs gyereke, az 2,5 szeresét költheti magára, mint az, akinek van. Jól él — mondják — megérdemli, hiszen nincs gyereke. Pozitív tulajdonsággá vált a jelentős többletjövedelem, amelyet sokan éppen a gyermektelen- séggel érnek el. A gyermekvállalás ellen szól a kétkereső családmodell is, ahol az anyák kénytelenek bérmunkát végezni a család fennmaradása érdekében. A gyárban, az üzemekben, az íróasztalnál végzett asszonyi munka felmagasztosult fontos társadalmi erőforrássá. Az otthont teremtő, gyermeket nevelő örök, egyetemes női feladat pedig lealacsonyodott haszontalan, unalmas semmiséggé! így aztán a kétkeresős családmodell, a rossz társadalombiztosítási rendszer, no és az adózás hosszú távon a család kihalásához vezet. Ma a nagycsaládok sok anyagi támogatást is kapnak, amelyet a kívülállók irigy acsarkodással vesznek tudomásul. (Saját tapasztalat: „Könnyű magának, csak szül, aztán felveszi a nagy pénzeket!” Válaszom: „De hát ez a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, szüljön maga is, aztán meggazdagszik." Erre már nincs válasz.) Nem mindegy, milyen tudattal nő fel a gyermek, azzal, hogy mi segélyekből élünk, vagy minket a szüléink tartottak el. Nos, ha ez a helyzet nem változik, akkor dr. Jobbágy Gábor szavaival élve - akinek egyik előadásából az itt leírtakhoz sokat merítettem — a magyarság kipusztul saját jogszabályaitól és orvosaitól. Házasságunk egyik legfőbb értéke a szeretettel várt és nevelt gyermek, aki Nyirő József hasonlatával élve: ...égi létem közösen szakított virága. Hisszük, hogy az emberi élet a legnagyobb egyetemes értékünk. Hogyan is mondja ezt olyan szépen Nietche? „Gyermekeitekben tegyétek jóvá, hogy apáitok gyermekei vagytok, így tegyétek jóvá a múltat.” Én még hozzáteszem: és így szebbé a jövőt. Csak ennyit akartam mondani. Hunyadi Lászlóné
