Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-12 / 162. szám
1991. július 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Kisgépek a Siómentét'ól A siófoki Siómente szövetkezeten belül önálló kft-ként működik a műszaki ágazat. A harmincmillió forintos alaptőkével alakult társaság az eredményes működés érdekében a nyitottságra törekszik. Gépi és műszaki szolgáltatásokat vállalnak és keresik az új lehetőségeket is. Ezek egyike az az együttműködés, amelyet a zalaegerszegi Ag- rokerrel alakítottak ki. Vállalták a magángazdálkodáshoz, a kiskertek műveléséhez szükséges eszközök forgalmazását. Rövidesen az eddig csak saját, belső célt szolgáló alkatrészraktárukat is megnyitják a „nagyközönség” előtt. Búzaégetés... Pár éve, amikor még „üzlet” volt a sertéshízlalás, sokan autóderéknyi száraz kenyeret vásároltak fel a boltokban, és a szemét gyűjtő „kukások” is külön zsákokat aggattak járművük oldalára, mert zsákmányuk volt bőven. A jobbérzésű emberek felháborodása magánügyként sikkadt el, nemúgy a kenyéráremelések következménye. Tegnapi számunkban képes tudósítást közöltünk egy morbid ötletnek tetsző „fekete kísérletről”. Mélységesen felháborodtam! Ez lenne a rendszerváltás eredménye? így lesz mindennapi kenyerünk alapanyagából vegyestüzelésű kazán fűtőanyaga? M.T Élénken él még emlékezetemben: ha gyerekkoromban az asztal melletti virgonckodás közepette leejtettem egy falatka kenyeret, föl kellett vennem, s letisztítva, engesztelő csókkal ellátva kellett megennem. Vidéki útjairól hazatérő édesapám elmondásaiból ismerhettem meg a „padlás- söprések” keserű történetét, az azt követő könnyeket, kínokat. Kisiskolás koromban már tanították az olyan eseteket, amikor a túltermelés eladhatatlan kávéhegyeket vagy hajókazánokban tüzelték el, vagy egyszerűen a tengerbe szórták. (Akkoriban még divat volt a kétdekás csomagolású pörköltkávé.) Igencsak elítélt cselekedet volt. Ősztől hétközi otthon nehéz sorsú gyerekeknek A Gyivi egymilliót adott a nemes célra Digitális telefon-gerinchálózat 94-re „Az ejtőernyős tantuszok halála” Rendkívüli ülést tartott az igali önkormányzat képviselőtestülete, amelyre meghívták dr. Orbán Istvánt, a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatóját és Dudák Lajost, a megyei ön- kormányzat szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó képviselőjét is. Nem volt véletlen a jelenlétük, hiszen Herczegné Szél Edit polgármester bejelentette: az ülést elsősorban azért hívták össze, hogy fontos ifjúságvédelmi és szociális kérdésben döntsenek. Az új törvények értelmében a helyi szociális problémákat az ön- kormányzatoknak kell megoldaniuk. Ebből kiindulva úgy gondolta, hogy sokat tehetnének a térség — mintegy húsz község — nehéz sorsú gyermekeiért, ha a nagyon lerobbant állapotban levő igali diákotthont úgynevezett hétközi gyermekotthonná fejleszthetnék, ahol az általános iskolás korú gyermekek hétközben teljes ellátást kapnának, tanulnának, a hét végét pedig a szülői házban töltenék. Bejelentette, hogy a gondolatot felkarolta a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója, s 1 millió forint anyagi, ezenkívül pedig szakmai támogatást ígért a nemes cél megvalósításához. Hozzáfűzte: az otthont a gyermekenként adott 53 ezer forint állami támogatásból és az önkormányzatok által gyermekenként befizetett pénzből tartanák fenn. Az uóbbi az állami támogatás és a tényleges költség közötti különbséget jelenti. Dr. Orbán István elmondta, hogy az intézet megtakarított pénzéből adja az anyagi segítséget. A hétközi gyermekotthontól azt reméli, hogy általa sikerül csökkenteni a fiatalkori bűnözést és nagy lépést tesznek előre az életre, a munkára nevelésben. Rámutatott: ha Igái megvalósítja a tervet, példát mutat az országnak, az ifjúságvédelem és a fiatalkori bűnmegelőzés új korszakát nyitja meg. Aláhúzta: az erkölcsin kívül a Gyivinek semilyen haszna sincs az otthon létesítéséből. A híresztelésekkel ellentétben ez nem lesz a kaposvári intézet fiókintézete. A hétközi gyermekotthon azért számíthat sikerre, mert ellentétben az állami gondozással, nem szakítja ki a gyermekeket a családból. Úgy látszik azonban, Magyarországon adni sem köny- nyű. Ugyanis a képviselő-testületben mintegy kétórás vita bontakozott ki arról, elfogadják-e az otthon tervét, a Gyivi támogatását. Egyesek megkérdőjelezték a Gyivi tiszta szándékát, mások attól tartottak, hogy az ön- kormányzatok egy része nem fizet az otthonba utalt gyermekek arányában támogatást, esetleg később a kaposvári intézet mégis csak állami gondozottakat telepít Igalba. Végül győzött a józan ész. A képviselők többsége belátta, hogy az otthon jó a gyerekeknek, a községnek (munkahelyet teremt stb.) és attól sem kell tartani, hogy a fenntartók eltérnek az eredeti céltól. Felhatalmazták a polgármesternőt, hogy aláírja azt az elvi megállapodást, amelyhez a térség polgármesterei hozzájárulásukat adták. Ez lehetővé teszi, hogy a Gyivi igazgatója átutalja az 1 millió forintot. Ősztől tehát már nehéz sorsú gyerkeket fogadhat az igali hétközi gyermekotthon. (Szegedi) A Magyar Távközlési Vállalat, valamint a France Telecom képviselői sajtótájékoztatót tartottak tegnap délelőtt Siófokon az Európa Szállóban. A fő téma természetesen az elmúlt hónapok során felszerelt kártyás telefonok és a nyilvános szolgáltatópavilonok hasznosságának értékelése volt, ugyanakkor a vállalat hároméves távlati programját is értékelték. Horváth Pál, a MATÁV vezérigazgatója elmondta: a chipkártyás telefonok felszerelését egyrészt az intenzív kommunikáció tette indokolttá, másrészt ezáltal „kemény falat" állítottak a vandalizmussal szemben. A Balaton-parti turizmus gyors fejlődése is egyre jobban kívánta a kommunikáció terén a mielőbbi előrelépést. A MATÁV ennek érdekében a franciaországi Franc Telecom céggel alkalmazási és haszonmegosztási szerződést kötött, s ennek eredményeként mintegy három hónap alatt az északi parton 118, a déli parton 109 kártyás készüléket helyeztek üzembe. (Sopron, Szombathely, Budapest, valamint Keszthely és környékén is felszereltek néhány készüléket.) Ezzel egyidőben mintegy 300 ezer chipkártyát helyeztek forgalomba, melyek az ország szinte minden postahivatalában és újságpavilonjában kaphatók. Ezt a rendszert — francia technológiát — egyébként a világ mintegy húsz országában alkalmazzák már, s így a jövőben előfordulhat majd, hogy Budapesten vásárolt kártyával akár Párizsban is telefonálhatunk. Szolgáltatás lesz az is, hogy a külföldiek egy adott kódszámmal ingyen telefonálhatnak Magyarországon — otthoni telefonszámlájuk terhére. S ha már a jövőnél tartunk: a MATÁV az idén megkezdi annak a digitális gerinchálózatnak az építését, s ez 1993 végére a megyeszékhelyeket, valamint az ország további 37 forgalmi csomópontját, összesen a hálózat 56 primer központját, valamint a nemzetközi kilépő központokat összeköti, s valamennyi információfajta átvitelét és szolgáltatás lehetőségét biztosítja. Emellett mintegy százezernyi krosbar vonalat is létesítenek majd. A törzsprogram lényeges része a „faluprogram” is, melynek keretében mintegy 1900 — jelenleg csak nappal elérhető — helységben biztosítják az éjjel-nappali folyamatos távbeszélő szolgáltatást. Ez mintegy húszezer állomás korszerűsítését és 25 ezer állomás bővítését foglalja magába. A Balaton-parti fejlesztésekről Tölösi Péter, a Pécsi Távközlési Igazgatóság vezetője számolt be. Elmondta: a marcali központtal óriási terhet vettek le a parti települések válláról, de ez még mindig nem az igazi megoldás. ígérete szerint 1993 végére a fejlesztések eredményeként megháromszorozódik a telefontulajdonosok száma a térségben. Siófokon belső átalakításokkal teremtik majd meg az új digitális központ fogadási feltételeit. Itt az átviteli utak gerincét új fényvezető-kábeles rendszerek alkotják majd. Tájékoztatást adott arról is, hogy folyamatban van egy siófoki telefon részvénytársaság megalakítása, amely a részvények árusítását már augusztusban megkezdi. Dénesi Erika Nyitottabb vállalkozáspolitika Nem kap segédmunkást a Tabép Kft Megszűnik a költségvetési üzem SÜLDŐ AZ OLASZOKNAK Azt termelnek, amit a piacon keresnek Csökkentették a búza termőterületét A helyi önkormányzatok költségvetési üzemeinek költségvetési üzemként való működését januártól kormány- rendelet szüntette meg. Ettől kezdve ezek az üzemek csak nyereségérdekeit költségvetési szervként működhetnek tovább. Tabon a városi önkormányzat döntése alapján szeptember 30-ával szűnik meg a költségvetési üzem, ám július elsejétől az önkormányzat saját vagyonából egyszemélyes kft.-t alapított, amely a korábbi költségvetési üzem főbb tevékenységi körében végzi feladatát. — A Tabép korlátolt felelősségű társaság — magyarázza Véber László ügyvezető igazgató — 32 millió forintos törzstőkével alakult, és a korábbi költségvetési üzem dolgozóit alkalmazza. Tevékenységi körünk az építés-tervezés és fő- vállalkozói munka mellett a kiskereskedelmi tevékenységgel bővült. Jelenleg 110 munkavállalót alkalmazunk, ám a vállalkozások révén a létszám növelésre is lehetőségünk van. Sajnos, ennek olykor gátat szab — a tabi és a térségbeli munkanélküliség ellenére —, hogy még segédmunkásokat sem kapunk. Ä munkanélküli segély ősz- szege ugyanis sok esetben magasabb, mint a munkával szerezhető jövedelem... A megalakult kft. a korábbinál nyitottabb vállalkozáspolitikával a lakossági szolgáltatások körét szélesíti és más településeken is vállal munkát. (Krutek) Horváth Gyulával, a Böhö- nyei Állami Gazdaság igazgatóhelyettesével beszélgetésünk ugyanolyan panaszáradattal indult, mint a többi termelőnél. Ami megfogott: ők kiutat is keresnek-találnak. — Nem az a baj, hogy nem lehet jól eladni, hanem az, hogy nem lehet egyáltalán eladni. Most, beszélgetésünk napján még mindig nincsen szerződésünk a gabonaforgalmi vállalattal. Termék van, a vevők azonban nem tudnak fizetni. A hitel... — Belenyugodtak a helyzetbe? — Erről szó sincs. Ha ezt tennénk, akkor nem jutnánk előbbre. Megkerestük, hogy melyek azok a növények, amelyekkel érdemes foglalkozni. Csökkentettük a búza termőterületét. Tavaly még 650 hektáron foglalkoztunk vele, most háromszázzal kevesebben. Fölépítettünk egy vetőmagüzemet, hogy a termés javarészét vetőmagként értékesíthessük. „Játszottunk” a kukoricával. Ügye, ez a legdrágább takarmány. Nekünk volt, eladtuk, s vettünk olcsóbb takarmányt. Az más kérdés, hogy egy ideig állt a pénzünk, mert a vevő, a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat nem tudott fizetni. Növeltük a sörárpa termőterületét. Erre van kereslet. Ha nem így tennénk, akkor bajban lennénk. A sertéssel, ugye, gondok vannak. Körülnéztünk, s kiderült, hogy az olaszok a süldőt szívesen vinnék. Eladtunk négyezer darabot. Pénz nélkül egyetlen gazdaság sem élhet meg. Az önámítás, hogy a költségeket büntetlenül nem lehet csökkenteni. — Arra gondol, hogy a takarékosságnak ára van? — Igen, erről van szó. A szakma megszégyenítése az, ami ma a mezőgazdaságban történik. Drága a növényvédő szer? Akkor nincs növényvédelem... Sokba kerül a műtrágya? Nem mütrágyázunk. Ez pedig a növényi kultúrák leromlásához fog vezetni. Félő, hogy amire föllendül a piac, nem lesz miből és mivel termelni. A bajok közepette is gondolni kell arra, hogy a mezőgazdaságnak holnap és holnapután is kell termelnie. Nagy Jenő Élelmiszerátlagárak Az élelmiszerek ára a múlt év hasonló időszakához képest átlagosan 23,8 százalékkal emelkedett. Áz idényjellegű élelmiszerek ára 27,1 százalékkal nőtt. Somogybán az országosat meghaladó mértékben drágult a baromfi: 19,5, a tojás: 41,3, a burgonya: 47,7 százalékkal. A zöldségfélék 38,5 százalékkal kerülnek többe, a gyümölcsök 44,2 százalékkal. Garantált búzaexport Rendkívül alacsony a világpiaci ár és hiányoznak a fizetési garanciák. A kormány a jövő héten dönt arról, milyen eszközökkel segítheti piacra a megtermett búzát. Somogybán 52675 hektárról takarítják be folyamatosan a kenyérnek valót. 5 tonnás termésátlagot feltételezve mintegy 263 ezer tonna termésre, ebből mintegy 143 ezer tonnányi feleslegre számíthatnak termelők.
