Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-02 / 152. szám

1991. július 2., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 A lelleiek éhség- sztrájkja a válásért Kétszer volt formai okok miatt törvényességi kifogás Zsúfolt Kaposvárott az önkormányzati program (Folytatás az 1. oldalról.) — Szeretnénk végre pontot tenni a hét hónapja húzódó ki­válási ügyre — kiabálta túl a hangzavart Gróf László, a ba­ráti kör vezetőségi tagja. — Ér­vényt akarunk szerezni a nép akaratának, annak, amit a ta­valy decemberi népszavazá­son kinyilvánított. Az említett népszavazás eredményét azóta is vitatják a szembenállók. Mi is történ tu­lajdonképpen? Balatonlelle 362 szavazásra jogosult polgá­rának 54 százaléka járult az urnákhoz, s 84 százalékuk a kiválás mellett foglalt állást. Ám a városi önkormányzat által megállapított eredményességi szintet ez nem ütötte meg! A városatyák úgy döntöttek — és ehhez joguk volt —, hogy a szavazást akkor tekintik ered­ményesnek, ha a jogosultak 50! százaléka plusz egy fő igennel szavaz. A népszava­záson csak 44,5 százalék volt ez az arány. — Muszáj volt ilyen magasra tenni a mércét? — Ezt a képviselőtestület ha­tározta meg — mondta dr. Ko­vács Miklós polgármester. — Nekem csak egy szavazatom van közöttük, és úgy döntöt­tünk hogy ez a helyes arány. Tulajdonképpen így is 1800 ember eldönthette volna egy 13 ezres város sorsát. Egyéb­ként, mivel ilyen szoros lett a végeredmény, élve a jogom­mal a képviselőtestület elé ter­jesztettem azt a javaslatot, hogy az eredménytelenség el­lenére terjesszük fel a kérelmet a Belügyminisztériumba, il­letve a köztársasági elnök elé. A testület ezt 11:9 arányban le­szavazta. így aztán sokáig nem történt semmi, csak az indulatok sűrű­södtek a kiválást támogatók­ban. Követelésükre májusban ismét a képviselők elé került a javaslat, és akkor már csak né­gyen szavaztak ellene, vagyis a fölterjesztés megtörtént. Mi hát a baj? — Nézze meg ezt a kísérőle­velet! — mutat Gróf Lászlóné felháborodottan egy nyomtat­ványt. — Itt azt írja a mi pol­gármesterünk, hogy mivel a szükséges feladatokat a bi­zottság nem végezte el, a kére­lem elbírálásra nem alkalmas, el kellene utasítani! Vagyis föl­terjesztette, de közben azt is megírta, hogy ne támogassák! Hát ennyit a segítségről! — Közben pedig kifosztják a falunkat! — kiáltott közbe Kiss Ernő. — Eladják a telkeket Lel- lén és a pénzből Boglárt fej­lesztik! Hasonló közbekiáltások tar­kították a megbeszéléseket is a polgármester és a tüntetők kö­zött. Végül az ütemes „kiválást, kiválást” kiáltásokra a város első embere visszament a szobájába. Ezután az előcsar­nokban a baráti kör tagjai és a képviselők próbálták egymást meggyőzni, ám mivel mindenki csak a saját igazát volt haj­landó hajtogatni és a másikat csak ritkán hallgatta meg, nem születhetett megegyezés. Ma­radt a már bejelentett éh­ségsztrájk. Húsz elszánt leilei vackolta be magát a városháza aulájába matracokkal és kempingágy- gyal felszerelkezve, és 9 óra 25 perckor megkezdődött az éhe­zés. — Fölkészült egy hosszabb koplalásra is? — Igen — mondta Krenkó Ferenc. — Bár remélem, hogy mielőbb születik megoldás. Végül is mi csak annyit kérünk, hogy a polgármester újból ter­jessze fel a minisztériumba a kiválási kérelmet, úgy, hogy támogatja az elképzeléseinket. Székely Gyula személyében nezetközivé vált a tiltakozás, ő ugyanis svájci állampolgár. — De magyar vagyok és ba- latonlellei! Itt születtem és nőt­tem fel, s csak 1956-ban kerül­tem el Svájcba. De jól emlék­szem, milyen szép és virágzó falu volt, és azt kellett látnom az utóbbi tizenegynéhány évben, hogy megállt a fejlődés. Most csak a tüntetés miatt jöttem haza, mert mint azt a plakáto­mon látja: a hazámat már visz- szakaptam, most a falumat is akarom! Varga Ottó — A kaposvári önkormány­zat megalakulása óta 18 rende­letet alkotott és kétszer annyi határozatot hozott, mint a jog­előd tanácstestület és az akkori végrehajtó bizottság együtt­véve egy év alatt — mondta dr. Szili Mária, a kaposvári pol­gármesteri hivatal testületi re­ferense. — Ehhez szükség­képpen sok napirendet kellett megtárgyalni. Ilyen zsúfolt program esetén bizony előfor­dulhat, hogy az előterjesztések tartalmaznak hibákat. Eddig két ízben kellett törvényességi kifogás miatt újra átgyúrni jog­szabályt. Mindkét esetben formális hibát követett el a tes­tület. Nevezetesen nem érvé­nyesített olyan szavazati arányt, mint amelyet a szerve­zeti és működési szabályzat előírt az adott esetre, illetve egy másik kérdésben nem kérte ki a jogi bizottság véle­ményét. Sajnos, folyamatosan elkö­vetünk egy hibát. A nagy leter­heltség miatt a testületi ülések jegyzőkönyveit nem tudtuk időben elkészíteni. Ennek most igyekszünk eleget tenni. Július végére valamennyi jegyzőkönyvet megküldjük a köztársasági megbízotti hiva­A világhírű Sharp cég termé­kei között válogathatunk teg­nap óta Kaposaváron, a Ber­zsenyi utcában, ahol megnyi­totta üzletét a Fészek Áruház és a High-Tech Center. Takács István cégvezető érdeklődé­sünkre elmondta, hogy január -óta foglalkoznak a Sharp iroda- technikai berendezéseinek forgalmazásával. Elsősorban fénymásolókat, számológépeket, menedzser kalkulátorokat árultak. Most szórakoztató elektronikával bővült a választék. Videók, te­levíziók, rádió-magnók és hifi-tornyok között válogatha­tunk. A Sharp-centrum rendkívül rövid szállítási határidővel vál­lalja a legújabb termékek el­adását. Máris elkelt kettő pél­dául a Sharp 7950 S jelű video­talnak. Ez nemcsak törvény­ben megszabott kötelessé­günk, hanem megkönnyíti a munkánkat is. — Az önkormányzatokat még mindig több fontos törvény hiánya sújtja. Az eddigi tapasz­talatok szerint mely parlamenti törvények meghozatala lenne a legsürgetőbb? — A legfontosabb talán a vagyontörvény, amely nap nap után gondot okoz. Egyes dön­téseknél főleg a vállalkozásba 'adott ingatlanok esetében azért nem tudjuk beindítani a vállalkozásokat, mert nincs erre vonatkozó törvény. Most talán húsz olyan ingatlan van, amely az önkormányzat tulaj­dona. A többi esetében pedig bizonytalan a jogi helyzet. Ezért az önkormányzat még előzetes fölmérést sem tud ké­szíteni arra vonatkozóan, hogy milyen vagyonnal számolhat. Á másik a hatásköri törvény, amelyet ugyan elfogadott az országgyűlés, de még nem ke­rült a jogalkalmazók kezébe. Ugyanis ennek függvénye, hogy mikorra készülnek el az önkormányzat munkabizott­ságainak hatáskörére vonat­kozó SZMSZ mellékletek, il­letve azok a mellékletek, ame­kamerából. Ennek az az érde­kessége, hogy tizenkétszeres zum optikája van, s a keresője színes képet mutat. Újdonság a digitális tv. Nemcsak a prog­ramozó rendszere, hanem az egész készülék digitális elven működik. Az amerikai norma szerint fölvett kazettákat szin­lyek a közgyűlés hatáskörét szabályozzák. Ettől kezdve le­het tehermentesíteni a közgyű­lést, hiszen akkor a bizottságok több kérdést megtárgyalhat­nak majd. Egyértelműbb lesz az is, hogy kinek mi a feladata. — A megyei jogú város köz­gyűlése többek között arról is híres, hogy még akkor is éjsza- kábanyúlóan ülésezik, amikor reggel kilenckor kezdődik a ta­nácskozás. Ez a leterhelés nem fokozza az elkövethető hibák lehetőségét? — Sajnos valóban fokozza a „hibák” esélyét. Hiszen ilyen gyorsított menetben szükség­képpen kevesebb idő jut egy-egy anyag előkészítésére. Tehát arra sincs idő, hogy elő­zetesen törvényességi szem­pontból is megvizsgáljuk az el­őterjesztést. Á tervek szerint ősztől a közgyűlés csak ha­vonta ülésezik. így több idő áll majd rendelkezésre az anya­gok előkészítésére. S ez min­denképpen indokolt, hiszen az őszi ülésszakon a helyi adók bevezetésével kapcsolatos rendeleteket kell megalkotni. Ehhez járul még az intézmé­nyek átszervezésével össze­függő feladatok meghatáro­zása is. Lengyel János tén megjelentethetjük rajta. A Sharp-center ígérete szerint szeptemberben vagy október­ben megnyílik a szerviz, ahova a garanciális javításokon kívül minden elromlott berendezést beadhatunk. A cégvezető érdkességként megjegyezte: a múlt félévben Alapítvány a munkanélküliekért Alapítványt hozott létre 11 munkavállalói érdekképviselet és vállalat Fejér megyében, a térség foglalkoztatási gondjai­nak enyhítésére. Támogatják a munkahelyteremtő beruházá­sokat, átfogó tanfolyamokat, csoportos foglalkoztatásokat, a rászorulókat egy alkalommal a minimálbér háromszorosáig terjedő segélyben részesítik. Kőolajipari konferencia Kőolajipari konferencia kez­dődött 11 termelő és 14 fo­gyasztó ország részvételével tegnap Párizsban. A tanácsko­zás célja, hogy a termelők és a fogyasztók megvizsgálják a kőolajellátás és az olajárak kérdését. Alapítás előtt a Lombard-ház A Közraktározási Vállalat négy másik hazai céggel közö­sen rövidesen aláírja az Első Magyarországi Lombard-ház Rt. megalapításáról szóló szerződést. Az rt. kedvező ka­matozású, úgynevezett Lom- bard-hitel felvételét teszi lehe­tővé olyan vállalatoknak, ame­lyek jelentős exportárú-ala- pokkal rendelkeznek és nagy készletlekötésekkel működ­nek. eladott Sharp-termékek közül eddig még egyetlen egyet sem hoztak vissza hozzájuk meghi­básodás miatt. A Sharp-center a tökéletes minőséget akarja garantálni. N. J. Garantált minőség — Ősztől szerviz várja a vevőket Sharp-centrum a megyeszékhelyen (Fotó: Kovács Tibor) EGY ÚJ VILÁGBANKI PROGRAM KEZDETÉN SZAKÉRTŐK SOMOGYBÁN Nagyobb választékot, minél olcsóbban „Ostrom alatt” a malac­exportőrök Jó néhány ezerrel meg­csappant ugyan a túlsúlyos sertések száma Bács-Kiskun- ban, ám a válság még nem ért véget. Még mindig több százan szaladgálnak felvásárlótól fel­vásárlóig. A jószágaikkal eredménye­sen vagy még mindig ered­ménytelenül házaló gazdák azonban nemcsak hízóiktól, de a jövő vágnivalóitól is gyorsan szabadulni kívánnak. Ezt iga­zolja, hogy a héten szinte ost­rom alatt tartották a Bács-Hun Kereskedelmi Gmk-t, amely egy olasz piacot találva meg­hirdette a 25-35 kilogrammos malacok felvásárlását. Az azonnali készpénzfizetéssel járó ajánlat hírére azonban a megye legtávolabbi részéből is telefonáltak vagy siettek a je­lentkezők. A már felvásárolta- kon túl egy-két nap alatt az 1200-on felül további négyezer malacot ajánlottak fel a gaz­dák, a kilónként 75 forintért. (Folytatás az 1. oldalról.) — Mindenekelőtt utazásuk céljáról érdeklődöm. —Mi ketten egy Washington­ból jött világbanki csoportnak vagyunk a tagjai.Hatan érkez­tünk és ugyanebben az időben az ország más vidékein ha­sonló tanulmányokat, vizsgá­lódásokat folytatnak társaink — mondta Richard D. Abbott. — Egy program előkészítésén dolgozunk, melynek az a célja, hogy elősegítsük a magyaror­szági élelmiszerelosztó lánco­lat, a hálózat fejlesztését. Elgondolásunk szerint a Vi­lágbank a Magyar Nemzeti Banknak nyújt hitelt, ami aztán a kereskedelmi bankokon ke­resztül a magánbefektetőkhöz, a magánberuházókhoz kerül. Gondolunk például olyan tipi­kus beruházásra, mint raktárak vagy hütőtároló építése, a kis­kereskedelmi üzlethálózat bő­vítése, de a programhoz hoz­zátartozik az áruszállítás is a raktáraktól a kiskereskedelmi boltokig. Ennek a világbanki programnak jelenleg a kezdeti fázisában vagyunk, most láto­gatjuk sorra a különböző nagy- és kiskereskedelmi vállalato­kat üzleteket, a Füszérteket. Ezek sorában úgy látjuk az egyik legfontosabb a Balaton Fűszért. —Ez az egyetlen somogyi program, vagy jártak másutt is? — Igen.Meglátogattukahús- ipari vállalatot és a Nagyatádi Konzervgyárat is. Ugyanis a vi­lágbanki programnak résztve­vői lehetnek az élelmiszerfel­dolgozók is. Ám a végső, az alapvető cél, hogy hozzájárul­junk a magyarországi élelmi­szerelosztás privatizációjához. — Ha ez nem sért üzleti tit­kot: egy ilyen látogatás során mire ügyelnek, mit vizsgálnak, mit néznek meg? — A legfontosabb szempon­tunk annak felderítése, hogy milyen lehetőségei vannak a külföldi tőke bevonásának, ve­gyesvállalatok alapításának. Ázt kutatjuk, hogy miként mo­dernizálhatjuk a magyaror­szági elosztóhálózatot külföldi befektetéssel. Ez természetesen annak ér­dekében történik, hogy az élelmiszer minél nagyobb vá­lasztékban álljon rendelke­zésre, a belföldi piacon is, az export számára is a lehető leg­alacsonyabb áron. — A döntésben mennyiben játszik szerepet az, hogy az adott kereskedelmi szervezet, raktár, vagy élelmiszerfeldol­gozó ez ideig milyen ered­ménnyel funkcionált? — Áz összképnek feltétlenül fontos része ez — mondta a francia szakértő. — Mivel ez ideig én csak budapesti élelmi- szeripari vállalatokkal, üzle­tekkel ismerkedtem, részlete­sebb, átfogóbb tapasztalataim még nincsenek. Ám az tény, hogy Budapest néhány üzlete nagy hatást tett rám, és ez az imént látott film a Balaton Fű- szértről, nyilvánvalóvá teszi e- lőttem, hogy az elosztási rend­szerek egy része már meglehe­tősen magas szintet ért el Ma­gyarországon. Most a film alatt arra gondoltam, hogy a fő fi­gyelmet a szupermarketek há­lózatának kiépítésére kellene fordítani. Mi elsősorban az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­ummal állunk kapcsolatban, velük működünk együtt. Úgy tudom, hogy a kormánynak az a politikája—amivel mi egyet is értünk —, hogy lehetővé te­gyék a versenyt a külföldről szabadon behozott terméke­kekkel. Sok vállalat ezzel az import-lehetőséggel már él is. — Az önök feladata ennek a programnak az előkészítése. A Világbank gyakorlatában ez­után az út után mi következik? — Egy világbanki program előkészítése általában három látogatással jár. Az első látoga­tásnak — ami már megtörtént — az volt a célja, hogy a kon­cepciót kialakítsuk. Most a má­sodik látogatás során a részle­tekbe megyünk arra nézve, hogy kik lehetnek ennek a köl­csönnek a kedvezményezett­jei, mik a feltételek, milyen be­ruházásokhoz kellene anyagi segítség. Várhatóan ősszel lesz a következő látogatás, amelyik még precízebb, pon­tosabb és részletesebb lesz, és reméljük, hogy ezek után, a jövő év elején magát a köl- csönmegállapodást is meg tud­juk tárgyalni a magyar kor­mánnyal. — Gondolom, nem a véletlen „játéka", hogy a Balaton Fű- szértnél találkoztunk. — Érdekeltek vagyunk a programban — mondta Dévé­nyi Zoltán. — Mi is pályázatot nyújtottunk be egy szupermar­ket építésére. A világbanki konzultánsoknak nemcsak fil­men mutatkozunk be, megte­kintették a raktárházat, az Oá­zis és a Fortuna szupermarke­tet. Bízom abban, hogy vállala­tunk tevékenysége és felsze­reltsége megnyeri a tetszésü­ket, és támogatnak majd. — Kívánom, így legyen! Kö­szönöm a beszélgetést! Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents