Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-07 / 131. szám

1991. június 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Szőni, korongozni tanulnak Tábor hátrányos helyzetűeknek Sebészkongresszus Kaposváron A Plasztikai Sebésztársaság egyhangú szavazattal úgy dön­tött, hogy 1992 szeptemberé­ben Kaposváron rendezi meg országos kongresszusát. Dön­tésének az indoka: hazánkban a somogyi megyeszékhelyen működik az egyik legsikere­sebb plasztikai sebészet. Új elnök a filatélistáknál A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége rendkívüli küldöttközgyűlésén új elnököt választott, miután az előző le­mondott. A három jelölt ver­sengéséből dr. Simády Béla szegedi gyűjtő került ki győzte­sen. 1953-tól a szövetség tagja, aranyérmes kiállító. Százezrek a pápai miséken Megkezdődött az augusz­tusi, magyarországi pápai szentmisékre szóló belépő­jegy-igények feldolgozása. II. János Pál pápa esztergomi, pécsi, szombathelyi és buda­pesti miséjére — helyszínen­ként — mintegy 120-130 ez­ren, a máriapócsira pedig 180 ezren kértek belépőt Ezüstös fotós Ezüstérmet nyert a Costa Brava-i nemzetközi kemping fotópályázatán a kaposvári Pé­ter János. A Somogyi Fotóklub AFIAP-díjas alkotója Csend című—a Desedánál készült— színes felvételével aratott si­kert. Könyvek Hargitának A Szigethy Gyula Orvoskor tagjai szakkönyveket gyűjtöt­tek a Hargita megyei Csíksze­redái kórház orvosi könyvtára javára. Az értékes könyvado­mányt Somogy megyei dele­gáció juttatta el Erdélybe. Neveltetésükben és szociá­lisan is hátrányos gyermekek­nek szervez ötnapos nyári tá­bort a kaposszentjakabi Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház. Beck Évától, az Édosz könyvtárostól megtudtuk: a szennai iskolában szállásolják el a táborlakókat, akiknek mindössze 500 forintot kell fi­zetniük az ellátásért. A költsé­gekhez a művelődési ház járul hozzá, és erre fordítják a A Magyar Garabonciás Szövet­ség az olvasótáborokért elne­vezésű pályázaton nyert ösz- szeget is. A 10-12 éves gyerekek ha­gyományőrző olvasótáborban vesznek részt. Honismereti el­őadásokat hallgatnak, Lakatos Menyhért Az öreg fazék titka című meséjét dramatizálják, bábokat készítenek a négy ne­velő felügyeletével. Megtanul­ják a szövés alapjait, és a faze­kasmesterség titkaiba is bepil­lanthatnak. Bebarangolják a Zselicet, hogy megismerked­jenek a növény- és állatvilág­gal. A szentjakabi művelődési ház kezdeményezése példa­értékű, hiszen a hátrányos helyzetben élő diákok száma szaporodik. A segítségnyúj­tásra nyáron is szükségük van. L. S. Németországi vendégeket fogadott a kisgyaláni férfikórus. A két együttes közös hangver­senyt adott a kaposvári Nagyboldogasszony templomban. Fotó: Kovács Tibor A SZEGÉNYSÉG BÚN „Nem mozdulnak el a hegyek soha a szegények miatt. ” (Francois Villon — az 1560-as évekből) Engem arra neveltek: a szegénység maga tehet sor­sáról. Aki hozómra vásárolt annak idején, s ha pénzhez jutott—míg a hitelezők kifize­tetlenül vártak — mind az öt gyereke elcsapta a hasát, szégyen bélyege volt rajta. Mert más is szegény, de be­osztja. Túlmunkát vállal, ügyesen gazdálkodik, és nem segélyért folyamodik unos-untalan. Mondom, en­gem így neveltek, s hittem is addig, amíg felnőtt életem­ben meg nem tapasztaltam. Milyen is, mikor napról napra elmagyarázod gyere­kednek, hogy a cukor is meg a hús is egészségtelen, vi­szont a zsíros kenyér, jobb időkben a lekváros kenyér teával—na és az elmaradha­tatlan pirítós! — üdítően hat a lélekre, s félre emésztési pa­naszok! (Egy kis fejfájás szé­düléssel meg igazán strapa- bíróbbá tesz!) Hogy nem szükséges fűteni mindig, ha tél van, s végülis a konyhai tűzhely sütője mellett elfér az a pár ágy, minek a luxus! S tanítsd meg gyerekedet, ha a villanyszámlás kopogtat, le­vegőt se merjen venni, mert még kiderül, hogy itthon vagytok. Ha meg a ruháit ki­nőtte a haszontalan, hordd le jól a sárga földig, s mivel az éjszaka amúgyis kihasználat­lanul hosszú, igazán ráérsz toldani-foldani és kötögetni. Amikor pedig az iskola közli — rendszerint nem sokkal fi­zetés előtt —, hogy gyerme­kednek be kell vinnie 50,100 vagy 200 forintot, szidhatod a tanárokat nyugodtan, mint a záporeső. Hamarosan ész- reveszed magadon, hogy morogsz mindenért és állan­dóan. Felhánytorgatod a mo­sópor árát, a szakszervezeti díjat, meg anyádat, aki nem figyelmeztetett időben, hogy gyereket szülni úri huncut­ság. Ugyanis ő is végigcsi­nálta már jól-rosszul, és úgy gondolta, ez az élet. Egy idő után vizsgáld meg alaposan csemetédet, vajon megábafordult skizofrén-e vagy harcias utcagyerek? Szerencséje csak akkor van, ha hasonló szegények között él. Úgy nem érzi talán kive- {ettségét: még lehet belőle kiegyensúlyozott ember is. S egy idő után megnézhe­ted magadat is: lesápadt, rossz arcodat, átvirrasztott éjszakák után bedagadt szemedet, felfedezheted, hogy elvesztetted érzékedet az örömre, végsőkig feszült idegrendszeredet. Amikből így is úgy is betegség lesz egyszer. Válhat belőled ko­nok, ellenszenves akarnok vagy önmagát megadó szá­nalmas szerencsétlen. S ha nem osztottál-szoroztál oko­san, a gyerek az intézetben, te meg a sarki kocsmában ta­lálhatod magadat. De vi­gyázz, gondjaid el ne mondd senkinek; csak aki úgy él, mint te, az érthet meg. Aki nyáron a Balatonra készülő­dik és ebédidőben kész tény­ként taglalja a töltött húst gombamártással, az nem álmodozik. Aki még mindig tud venni magának egy puló­vert a rendes boltban, mert megtetszett és jut neki néha színházjegyre: az nem érti. A kétségbeesés szélén állsz? Elő a jellemeddel, ott a hiba! Ki kérdezi tőled, meny­nyiből és hogyan osztod be? Ki kérdezi az elszürkült éve­ket, amelyekben felőrölt a gond és a munka, no meg a ki- látástalanság? Vigyázz, a megértés álarca mögött a ferdeszemű kétely bolyong; egy rés az életrajzodon, amelyből kiderül, szegény­séged jellemhiba! Turkálnak a magánéletedben és kip­letykálnak, s kinek tűnik fel, hogy állapotod már-már or­vosi eset? Ki törődik azzal, hogy jutottál ide, s mit jelent az éveken át felörlő létbizony­talanság? Ha dühödben azt mondod, eladnád magad — már nem így, ahogy min­denki, államnak és munka­helynek bagóért — egy férfi­nak, hogy jusson végre em­beri életre legalább egy napra: megtudhatod a hátad mögül, rohadt kurva vagy, mindig is gyanakodtak rá. Jobb, ha néma csöndben lö­köd ki gyerekeidet az emelet­ről, s igyekszel utánuk te is, ha már nincs tovább: de ne verd nagydobra. Ebben az aki-kapja-marja világban, ahol mindenki magának lapá­tol, boldogulj ahogy tudsz. És ne számíts megértésre, mert örök igazság, hogy aki jólla­kott, soha nem érti meg az éheset. Jegyezd meg jól, a szegénység bűn. D. László Ágnes Bob Dylan 50 éves Hazánkba jön a „zenedoboz prófétája” Sok régi rocker ma már csak eldugott kiskocsmákban éne­kel. Az 50 éves Bob Dylan — aki a napokban jön Magyaror­szágra — viszont még mindig koncertezik. Éppen 30 éve, hogy az ame­rikai zeneszakíró, Robert Shel- ton egy kis folk-klubban, a new yorki Greenwich Villageben fel­fedezte Bob Dylant. A fiatal énekes orrhangjával egyik jel­képe lett az amerikai polgárjogi mozgalomnak, dala, a „Blo- wing in the Wind” pedig a há­ború elleni harc himnuszává vált. Bob Dylan lendületesen, Beatles és Rolling Stones ze­nével kezdi műsorát, amelyet elektromosán felerősített rock-együttes kísér. Ez szent­ségtörés volt pop-rajongói szemében. Dyian mesterien ötvözi költői, képekben gazdag szövegeit a lüktető, új muzsi­kával. Esztétikailag ez a legna­gyobb művészetében. Néhány számával, mint például a „Like a Rolling Stones„-szal a „zene­doboz prófétájává” vált, ahogy Allen Ginsberg költő jelle­mezte. Amikor 1979-ben egy bom­basztikus rockot rettentő gics- cses szöveggel énekel, rajon­góit is felbosszantja. Néhány lemezprodukciója gyengéb­ben sikerült, s feltűnt, hogy régi dalait nem volt hajlandó az eredetinek megfelelően éne­kelni. Néha a zenén változta­tott, máskor pedig a szöveget módosította. De néhány ku­darca felrázta, s azóta valami megismételhetetlent, soha nem hallottat varázsol a szín­padra. Rajongói bármelyik korosztályhoz tartoznak is, úgy érzik, hogy visszatért Bob Dylan régi dicsősége. A rock-zene fáradhatatlan csillaga szakadatlanul turné­zik. Legfeljebb néhány barátja tudja a hóbortos, magának való embert néhanapján elcsábí­tani, hogy lemezfelvételt ké­szítsenek vele. Bob 23 évesen írta az igazán nagy, klasszikus szongokat. Azóta 50 éves lett, de nem is foglalkozik azzal, hogy öreg­szik — mondta az ex-Beatles, George Harrison. — Egysze­rűen csinálja tovább. Nekem mindig olyannak tűnik, mint egy régi hobó, aki felugrik egy te- hervonatra és utazik. Akár- hová. A közeljövőben Magyar- országra. Sokan várják, hogy hallják csodálatos hangját. Ferenczy — Europress A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLLÁSPONTJA Nem kerülnek raktárba a Losonczi-kincsek Jónás József a megyei ön- kormányzat irodavezetője ki­egészítést fűzött a Lo- sonczi-kiállítás lebontásával kapcsolatos írásunkhoz. Kifej­tette: a három évi folyamatos bemutatás után a kiállítás ugyanazon helyen történő to­vábbi fenntartása szakmailag már nem indokolt. Lebontását az adományozóval egyeztet­ték. További múzeumi megőr­zése, a nagy értékű anyag együttmaradása és kiállítható­sága ismételten szükségessé tette a pontos leltározást és a vele járó azonosítási jegyek szakszerű rögzítését. Ézek a munkálatok most kezdődtek el. Ezt követően a legfőbb cél az, hogy a Losonczi-hagyaték megismerése mind szélesebb körben — így külföldön is — le­hetővé váljon. Új kiállítási hely­színek felkutatásán gondol­kodnak: tervezik, hogy a gyűj­teményt vándorkiállításként ajánlják az Alpok-Adria Mun­kaközösség tagtartományai­nak. A Somogy Megyei Ön­kormányzat és múzeuma vál­tozatlanul számtalan új lehető­ségét és formáját keresi annak, hogy az értékes és a maga ne­mében egyedülálló gyűjte­mény folyamatosan megte­kinthető legyen, az érdeklődők elé kerülhessen. — Érezzük felelősségünket, s továbbra is vállaljuk mindazt, ami az értékmegőrző szerep­ből ránk hárul. Szó sincs arról, hogy raktári anyaggá váljon ez a „múzeumi érték”. — hangsú­lyozta a megyei önkormányzat irodavezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents