Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-29 / 150. szám
1991. június 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP — EMLEKEZET Dr.Bakay Lajos egyetemi tanár A kockás füzet A kockás füzet titkai Az orvos és a pap Teleki Pál utolsó óráiról Döbbenten olvasom most a gyönyörű, kézírásos szöveget. Oly tökéletes, mintha nem is ötven éve írták volna. Orvos írta le azt, amit Teleki Pál miniszterelnök halálos ágyánál tapasztalt. „...1941. április 3-án reggel 112 7 órakor mély álmomból ébreszt fel a telefon. Ki beszél?— kérdezem. Ince Péter: Légy szíves azonnal jönni, Pali öngyilkos lett. Jézusom, kiáltottam fel. Mire feleségem mellettem termett ijedten, olyan ijesztő volt a felkiáltás. Rögtön kocsiba vetettem magam; fel a miniszterelnökséghez, amilyen gyorsan csak tud, hajtson! A Sándor palotában a portás rémült arccal fogad. Mi történt? Nem felel, csak némán mutat a lépcsőház felé. Felszaladok, az ajtó előtti térben az altisztek kisírt szemmel, ijedt arccal. Magyarázni kezd, félretolom s benyitok a várószobának használt helyiségbe. Balra akarok fordulni, a dolgozó- szoba felé, ahol utoljára 12 nappal tárgyaltam vele a községi és körorvosok ügyében... elébemjön Incze Péter és csak annyit mondott: azt hiszem, itt már semmi sem segíthet, és átkísért a jobb felé eső szobába, ahol közvetlenül a fal mellett feküdt az ágy, s melyen nyakig takarva a takaróval, ha- nyattfekvő helyzetben találtam Telekit. A jobb keze az arc jobb felénél mereven tartotta a nagy typusú Browning pisztolyt, a cső vége valammivel a jobb halánték alatt volt, s halántéktájon egy kétpengőnyi behatolási nyílás látszott véralvadással, csapzott hajjal kitöltve, a bőr megpörkölve; megpróbáltam a pisztolyt kivenni, nem tudtam a merev uj- jaktól. Elfordítva a fejet a bal halántéktájon az előbbinél nagyobb nyílást találtam, a csontszélek kifelé fordultak. A sebből véres agypép ömlött ki. A fejnek megfelelő nagyságban a falban gyermektenyérnyi nyílás, körülötte a fal agy részekkel telefröcskölődött. A halál jó pár órával előbb következhetett már be haláltusa nélkül, ami a helyzetből világosan megállapítható volt. Incével mindezt közöltem s azt, hogy minden változatlanul maradjon, amig a hivatalos rendőri közeg, a rendőrorvos jön, hogy a halál körülményeiről jegyzőkönyvet vegyenek fel, esetleg az audienciát elrendelje... Megérkezett pár perc múlva Bárdossy tanár Hódmezővásárhelyen született, és a budapesti egyetemen lett orvos. 1912-ben sebészeti műtéttanból magántanárrá habitálják. Egyetemi nyilvános rendes tanár a pozsonyi Erzsébet Egyetemen lesz. Tisza István miniszterelnök felszólítására a nyugat-magyarországi rokkantintézményeket, az utókezelő gyógyintézeteket, továbbképző iskolákat és a művégtaggyártást szervezi és vezeti. Az egyetem elfoglalása után állandóan üldözik, 1920-ban letartóztatják és az il- lavai fegyházba szállítják. A közvélemény nyomására hamarosan kiszabadul, de 1922-ben kitiltják Csehszlovákia területéről. Ekkor a budapesti Szent István Kórház III. sz. sebészeti osztályán rendezi be ideiglenesen az Erzsébet Egyetem sebészeti klinikáját. 1924-ben egyetemével Pécsre költözik, és megszervezi a sebészeti klinikát. 1925- 26-ban a pécsi egyetem rektora. Egy évvel később a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a sebészet ny. r. tanárává s a II. sz. sebészeti reket nagyon szerette, sokukat mint „földieket” kezelte, operálta s megmentette életüket. Ezért soha pénzt nem kért! Talán ennek is köszönhető, hogy az államosításkor ingatlanát a lehetőségekhez képest segítettek megvédeni. Fia, ifj. Ba- kay Lajos pályaválasztásában követte édesapját, s ma a Buf- falói Egyetem idegsebész-professzora. Bakay Lajos nemcsak kezelőorvosa volt Teleki Pálnak, hanem hivatalos ügyekben is érintkeztek. Nagyon tisztelte Telekit, politikájáról azonban nem nyilvánított véleményt. Witz Béla, a Szent István-bazilika prépost-plébánosa magánfeljegyzést készített. E feljegyzéseket mostanáig elzárva tartották (?) a nyilvánosság elől. Az 50 év lejárt, s így ezek a dokumentumoknak számító feljegyzések is napvilágra kerültek. Megítélésem szerint azonban nem tisztázzák az egyediéi „öngyilkosságot", sőt újból fölvetődik a jól kitervelt gyilkosság gyanúja! Witz Bélával, a gyóntatójával a bazilika előtt a gyónás után hosszasan elbeszélgettek. Erkülügyminiszter. Ince felhívta figyelmünket egy kis asztalon két nyitott levél van. (Bakay professzor itt egy behúzást eszközöl, s az ellenkező, üres lapra egy harmadik levélről is említést tesz.) A kormányzó úrnak szólt az egyik, a másik a feleségének. Az előbbi nyitott levélpapíron a gazemberekkel való hibás szövetségről ír pár sort... Alighogy hazaértem a lakásomra, felszólított telefonon Ince P. s azt az üzenetet közvetítette, hogy senkinek egy szót sem szabad szólnom az esetről. Megígértem. Főleg a levelekről senki ne tudjon. Rendben van. Mélyen lesújtva mentem be a klinikára, hogy napi programomat elvégezzem... így folyt le ez a végtelenül szomorú esemény. Még csak annyit tehetek hozzá, hogy míg a Kormányzóságon ezek a megbeszélések folytak, megérkezett jelentéstételre Barta hadügyminiszter; úgy hallottam, hogy akkor lépték át a német hadak határunkat...” Bakay jegyzetéből az eddig kiírt részek is sejtetni engedik, hogy itt valami nem világos. Ezt erősíti meg a professzor jegyzetéből a következő szöveg is: „Mennyi keserves meggyanu- sításnak voltam kitéve a következő években! Engedtem a Kormány nyomásának, segítettem a sötét merényletet eltussolni, hamis bizonyítványt állítottam ki; miért nem boncolta föl hivatásos törvényszéki orvos; Orsós professzor nem vállalta a boncolást, mert tudta, miről van szó stb., stb.” E tragikus esemény után a kulisszák mögött sok minden történhetett, illetve történt. A füzetben ezután Bakay László professzor leírja Telekivel történt egy-két találkozását a klinikán, illetve a miniszterelnökségen, ahol a zsidó orvosok sorsáról volt szó... Ki is az a Bakay László? Sokan nem tudják, hogy Budapesten az Üllői úti kórházakat Bakay-klinikáknak nevezték. A híres, jogtalanul elfelejtett orvosprofesszor sokat járt külföldön, hirdetve a magyar orvostudomány eredményeit. Útjairól növényeket, fákat, cserjéket hozott haza és azokat Lellén ültette el, gyönyörű arborétumot alakított ki. A kert gyűjteménye a ritkaságok miatt védett volt..., s ahogy a betonkolosszus épült az ingatlanon, úgy mentek tönkre a védett növények... Dr. Bakay Lajos egyetemi A feljegyzés — Teleki holttestének vizsgálatáról klinika igazgatójává nevezik ki. 1926- tól kormányelőadó, majd másodelnöke volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak. 1927- ben részt vesz a Vármegyék és Városok Mentőegyesületének megalapításában mint annak elnöke. 1923-ban és 1942-ben elnöke volt a Magyar Sebészeti Társaságnak. 1937-től elnöke a Budapesti Orvosi Kamarának. 1938-tól elnöke az Országos Ösztöndíj- tanácsnak. 1939-től tagja a felsőháznak. 1942-ben az Igazságügyi Orvosi Tanács elnöke. 1942-43-ban a Pázmány Péter T udományegyetem rektora. A Corvin Társaság tagja. 1944- ben mint a belső klinikai telep parancsnoka megakadályozza kifosztását, ezért az egyetem tanácsa kitünteti. 1945- ben a Népbíróság igazolja, de 1946-ban állásvesztésre ítélik. 1959-ben halt meg Budapesten. Halála napján még operált! Kivételes tudását haláláig igénybe veszik. A leilei emberől egyelőre csak annyit tudhatunk, ami a nevezett feljegyzésében található: A Kegyelmes. Úr teljesen nyugodt, de igen fáradt volt. Beszélőkedve azonban nem hiányzott.” A búcsúzó miniszterelnök így szólt: „Most felszaladok a Külügyminisztériumba, mert ott várnak rám. Utána felmegyek a kórházba feleségemhez, ott vacsorázom és azután hazamegyek..., holnap fél 8-kor itt találkozunk.” Kocsiba szállt, s elment. Elment, de másnap reggel hiába várták, nem jött. Nem jött, soha többé!... Teleki Pál aznap este utoljára gyónt. Nagyon vallásos ember volt. Másnap reggel hőn szeretett cserkészeivel akart találkozni. Sajnos, hiába várták! (Köszönet Balás Piri Lászlónak, Bakay prof. unokájának, aki elősegítette e cikk megírását.) Horváth Aladár
