Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-29 / 150. szám

1991. június 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Remények és kételyek Péter-Pálkor Átkozott helyzet Somogybán AZ ARAT, AKI VETETT? — VISSZAESIK A TERMELÉS Milyen érzéssel készülnek az aratásra azok a gazdálko­dók, akik a gabonatermesz­tésből élnek? Bihari András, a kaposvári ál­lami tangazdaság igazgatója szkeptikusan kezdte mondan­dóját: — Sajnos nagyon szép a ha­tár... Nem tudom öröm-e ez ma avagy bánat. Idei búzatermé­sünknek csak mintegy negye­dére van szerződésünk, tehát a várható 4000 tonnányi termés­ből csupán 1000 tonnára van vevő. Kaposvár körzetében az egyik legnagyobb étkezési bú­zát termesztő gazdaság kilá­tástalannak tartja a jövőt, hi­szen összes árbevételeinek 70 százaléka származik a szántó­földekről. Június 29-e, Péter-Pál napja ősidők óta az aratás kezdeté­nek ünnepe. Az „agrotechnikai vívmányoknak” köszönhetően e napra megyénkben már csak emlékeznek az őszi árpára, s arra, hogy a jeles napon kezd­ték a búza aratását. Az idei bo­londos tavasz, a hűvös nyárelő következtében alig pár hektár­ról takaríthatták be még a sze­met, s a 93140 hektár vetéste­rületjava részén ringanak a ka­lászok. A terméskilátások egyaránt reménykeltőek s — talán éppen emiatt — hordoz­zák a kételyeket is. A mező- gazdasági termelés ősidőktől származó alapelve: az arat, aki vetett. De vajon kinek, és mennyiért? —Ilyen árak mellett még a tangazdaság területén is mint­egy 1000 hektáron kell beszün­tetni a növénytermesztést — folytatta Bihari András. — A rendezetlen viszonyok miatt, megerőszakolva a szakma elemi szabályait, 30-40 száza­lékkal esik vissza a termelés. A bizonytalanság a legnagyobb tönkretevőnk, hiszen a hite- vesztés következtében a fe­jekben is gyökeret vert a leépü­lés gondolata. Sajnálatos, hogy a dilettantizmus idősza­kát éljük. Reményt csak az olajos nö­vények várható eredménye ad a tangazdaságnak, várható kukoricatermésük harmadát lekötötték a tőzsdén. Amíg nem rendeződnek a birtokvi­szonyok nem szórnak műtrá­gyát sem. Ha az agrár-mened­zser réteget rákényszerítik a vállalkozásra, teljesen össze­omlik az ágazat. — Rövid távon megoldhatat­lan folyamatok uralják az or­szágot. Mátyás király népe és adószedői jutnak az eszembe. S mint a nép, én is csak neve­tek és nézek — mondta Né­meth Gábor, a tapsonyi terme­lőszövetkezet elnöke. Az 5300 haktáros gazda­ságban 3500 hektár a szántó- terület. 900 hektáron termesz­tenek búzát, 300 hektáron őszi árpát és 180 hektáron tavaszi árpát. Az értékesítési bizonyta­lanság miatt már a bérfizetések is veszélybe kerülhetnek. Sem tejet, sem húst nem tudnak nyereségesen előállítani „köz­gazdaságilag”. Most a gabona is veszélybe került! — Az én személyes tragé­diám, hogy egyszerűen nincs ■sikerélményem. Szántani, vetni, aratni, állatot tartani tu­dok. Azt viszont már sehol sem tudom beilleszteni a gondolko­dásmenetembe, hogy ilyen az agrárpolitika. Kinek jó az, hogy a vevők ennyire „nyomhatják” az árakat. Többet úgysem vesznek, mint amennyi kell, de jóval olcsóbban. A hatalom Ri- golettó módjára cselekszik. Sajnos nem veszi észre, hogy a zsákba a mezőgazdasági „munkásság” került, s akit le­szúrni készül: az a saját gyer­meke. Varga László marcali elnök, az országos gabona választ­mány tagja, a megyei választ­mány elnöke legutóbbi, buda­pesti tanácskozásukról elkese­rítő információkkal tért haza. — Szolnokon 610 forintra tartják az étkezési és 580-ra a takarmánybúza árát. Termé­szetes, hogy a vevőhöz köze- Jebb jobb árat lehetett kihar­colni. Vajon mi érdeke fűződik Szolnoknak, Debrecennek ah­hoz, hogy jobb árat fizessen a gabonáért? Csak az, hogy jö­vőre is kell, hogy legyen, aki megtermelje. A jövő évi árakat már most meg kell hirdetni, hogy a termelő eldönthesse mit tegyen. — Átkozott helyzetbe kerül­tünk itt Somogybán. Nemcsak (Fotó: Kovács Tibor) a gyenge termőhelyi adottság megyéje vagyunk, hanem im­már a gyenge összefogás me­gyéje is — fejezte be nagy só­hajtással Varga László. A megkérdezettek azt állítot­ták: felelős az agrárértelmiség a kialakult helyzetért. De csak annyiban, hogy amikor tehette, nem élt az összafogás lehető­ségével. így lettek, lesznek ál­dozatokká. Halvány reményeik így ütköznek a mai valósággal a napi kételyek között. Mészáros Tamás Versenypályák és próbapályák (Fotó: Kovács Tibor) Megyei elnökök találkoznak Lengyeltótiban A működés feltételei és a társulások Országos szövetség égisze alatt — Várják a köztársasági elnököt is (Folytatás az 1. oldalról) Vendégei is volt tegnap az országos versenynek dr. Jókai Oszkár, a tűzoltóság országos parancsnoka is Kaposvárra lá­togatott. Németországból ér­kezett Wolfgang Eder és Jür­gen Wagner; Gründauból, a Frankfurt közeli kisavárosból. Ók már többször is megnézték a hazai tűzoltólaktanyákat, szerintük is lehetőség van arra, hogy a két ország tűzoltói még szorosabb kapcsolatot építse­nek ki. Vesernyés Imrének, az al­győi tűzoltó komandó ' pa­rancsnokának csapata oly­annyira profi, hogy felkérték őket a kuvaiti olajmezők kútjai- nak eloltásában is. A csapat nemcsak Algyőn és Zsanán bi­zonyított. Korábban egy új, de mára elavult technikával dol­goztak. Most két T-34 típusú tank alvázára szerelt oltóké­szülékkel rendelkeznek. Mind­egyiken három Mig-21 -es repü­lőgéphez használt hajtómű van. Ezek hatékonyságát vi­lágszerte elismerik. A kom­mandó gyorsan felkészül a be­vetésre . A tervezők úgy szá­moltak, hogy vonattal, trélerrel és repülőgéppel egyaránt szál­líthatók a berendezések. Az alezredes beszélgetésünk után azonnal visszautazott Szegedre, mert bármelyik pil­lanatban eldőlhet, hogy mikor utaznak Kuvaitba. Az algyőiek berendezései speciálisak. Ebből csak né­hány darabot lehet készítettni. Az „álomhatárt” megközelítik azok a berendezések, amelye­ket egy volt tűzoltó, Puskás Ernő menedzser csapata, a Pyrostop mutatott be. Elhoztak például egy Ford tűzoltókocsit, amelyet kicsi mérete és gyor­sasága miatt a városi tüzek el­oltásához hatékonyan lehetne használni. Ezt egyébként az önkéntes egyesületeknek is ajánlják, bár tudják, hogy a 2,2 millió forintot nem mindenki tudja megfizetni. Van viszont egy olyan utánfutójuk, amelyet még személygépkocsival is le­het vontatni, s a rajta lévő Honda szivattyú mindössze 21 kilós, egyetlen ember is viheti, nem úgy, mint a most haszná­latos 800-ast, amelynek cipe- léséhez négy ember kell. A vá­sár nyitott, az eladók a későb­bi vásárlókra is számítanak. Ma reggeltől látványos pro­dukciókkal folytatódik a ver­seny. Délután külünböző be­mutatók színesítik a programot és 4 órakor átadják a legjob­baknakjáró díjakat. A kupaver­seny érmei egyedi tervezé- sűek. A arany, az ezüst és a bronzérem egyik oldalán gróf Széchenyi Ödön képmása, a másikon Kaposvár főtere lát­ható. Igazi numizmatikai érték, mivel kevés készült belőlük. Nagy Jenő Tizenkilenc megye közgyű­lésének elnöke találkozik ma. Lengyeltótiban. Kétnapos eszmecseréjük programja zsú­folt. Arról cserélnek véleményt, hogy a változó magyar köz- igazgatás rendszerében mi­lyen kapcsolatrendszerben tud eredményesen működni a me­gyei önkormányzat, s ehhez milyen feltételeket kell biztosí­tani. A megyei közgyűlések elnö­keinek e hétvégi találkozójuk lesz sorrendben a második. Az első Tokajban volt; ott alakítot­ták meg a megyei önkormány­zatok országos szövetségét. Ennek égisze alatt kerül sor a mostani rendezvényre. A tanácskozás témái között szerepel a megye és a közsé­gek társulási módszereinek vizsgálata. Mint ismertes eb­ben a Somogy megyei közgyű­lés jelentős feladatot oldott már meg. Szó lesz egyebek között a négy éves megyei munka- programok előkészítéséről, az elmaradott községek támoga­tási rendszeréről, a közüzemi szolgáltató vállalatok jövőjéről és természetes, hogy szóba kerül a megyék és a megyei jogú városok kapcsolata is. A tanácskozás második napján Lengyeltótiba várják Göncz Árpád köztársasági elnököt is. A MEGYEI KÖZGYŰLÉS MEGSZAVAZTA 1,3 millió pályázatokra Alapítvány a közösségi házak felújítására Somogy megye közgyűlése 2 600 000 forintot szavazott meg a költségvetés elfogadá­sakor a kisebbségek, az egy­házak és az ifjúság céljaira. Ebből 1,3 millió forintot lehet felhasználni szeptember 30-ig, a többi pénzt pedig egyelőre tartalékolták. Két pályázatra futja az 1,3 millióból. Ifjúságpolitikai cé­lokra 300 ezer forint fordítható. Hon/áth István, a megyei ön- kormányzati hivatal társada­lompolitikai irodájának főtaná­csosa elmondta, hogy ebből a pénzből az ifjúsági közössége­ket támogatják, elsősorban a diákcserét, a nyelvoktatást, a nyelvi táborokat és a klubokat. Most várják az igények bejelen­tését. Június 4-én megalakult a megyei közgyűlés kisebbségi és vallásügyi bizottsága. Fela­datai között szerepel az em­berjogi és kisebbségi jogi nor­mák betartásának, a lelkiisme­reti és vallásszabadság érvé­nyesülésének vizsgálata. Ezen kívül elemzi a kisebbségek élet- és munkakörülményeit, vizsgálja az egyházak, a fele­kezetek, a vallási közösségek történelmi értékeket hordozó, új értékeket teremtő, elsősor­ban karitatív, szociális és okta­tási tevékenységét. A bizottság felvállalta e feladatok megol­dásának támogatását is. En­nek jegyében pályázatot írt ki a helyi társdalmi összefogással kezdeményezett, megalapo­zott, megszervezett akciók tá­mogatására, kivéve a templo­mok felújítását. A pályázók kö­zött egymillió forintot osztanak szét. A bizottság július 31 -ig bí­rálja el a beérkezett pályázato­kat. Horváth István a tervek kö­zött említette, hogy szeretné­nek létrehozni egy alapítványt szeptember 30-ig. Ez a közös­ségi házak—elsősorban temp­lomok, művelődési házak és egyesületi székházak — felújí­tásához nyújtana segítséget. A még rendelkezésre álló egymil­lió forintot így lehetne okosan felhasználni. A községek és mások csatlakozásával meg­sokszorozhatnák ezt a pénzt, s a kamatokból folyamatosan segíthetnék a pályázókat. L. G. GMK ÉRVEK, BENZINKÚT ÜGYBEN Lapunk június 18-i számában Benszinszag nélkül címmel a környéken lakók véleményét kértük arról, hogy egy gmk benzinkutat kíván épí­teni a kaposvári Sávház előtt a város szívében. Az írásra — a vállalkozók pártja támogató zára­dékával is ellátott — indulatos levélben reagált a Juhász László a gmk vezetője. Ebben a levélben kifejti, hogy a You-We gmk „...függelten környzetvédelmi szakértőkkel megvizsgáltatta ezen területet, légszennyezés, zajvédelem és veszélyes hulladék vonatkozá­sában. A környzetvédelmi szakértők egyöntetűen megvalósíthatónak tartják a benzinkutat ezen a területen környezetvédelmi szempontból. A köz­lekedés, minisztériumi szabvány alóli felmen­téssel megvalósítható, ami szintén gmk-nk ren­delkezésére áll... Az új út kikötése a 61-essz. főútra megoldaná a Sávház, Zselic Áruház és a Honvéd utcai cso­mópont közlekedési problémáját. A „szakértők" véleménye szerint 50 százalékkal csökkentené az ottani forgalmat...” A Petőfi utcai Általános Iskola a kút közelébe kerülne, rájuk is „gondol” a gmk: „A kút elkészülésével párhuzamosan egy új út megvalósítását és egy támfal felépítését tervez­tük (gmk költségén). Az iskola részére játéklehe­tőségeket biztosított volna kosárlabda, faltenisz, kötélmászás, és nem utolsó sorban megakadá­lyozná az iskola udvarába beáramló nagy mennyiségű esővíz átjutását. Az iskola igazgató­jával történt telefonbeszélgetésben elmondta, hogy a támfallal ők nem is foglalkoztak. Ezzel szemben várják az 1993-ra beígért tornaterem felépítését a Polgármesteri Hivatal részéről. Az iskola igazgatójának és a Polgármesteri Hivatal­nak is tudnia kellene, hogy a középnyomású gázvezetéken, mely az iskola udvara alatt húzó­dik, tornatermet építeni nem szabad”... Mindez azonban nem ad feleletet arra kér­désre, hogy szükség van-e a megyeszékhely­nek éppen a városközpontban egy falunyi em­bert magában foglaló épülettömb előtt benzin- kútra, ott, ahová korábban éttermet gondoltak a tervezők.

Next

/
Thumbnails
Contents