Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-27 / 148. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. június 27., csütörtök Deportálás, munkaszolgálat: munkaviszonyban töltött idő A személyes szabadság korlátozásának idejét—s a következőkben az 1938 és I945 között üldözést szenvedettekről lesz szó — társadalombiztosítási szempontból szolgálati időként, munkajogilag pedig munkaviszonyban eltöltött idő- kéntkeW számításba venni. Ezt mondja ki az idén július 1-jén hatályba lépő kormányrendelet, amely az 1938 és 1945 között üldözést szenvedettek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét rendezi. Ha az érintettek a hatályba lépést követő 30 napon belül nyújtják be kérelmüket a kárpótlási hivatalhoz, akkor a rendelet alapján járó nyugdíjemelés 1990. április 1 —jétől illeti meg a kárt szenvedetteket. Azoknak, akik már a rendelet megjelenése előtt beadták kérelmüket, nem kell ezt megismételniük. A rendelet azokra vonatkozik, akik 1938 és 1945 között faji, nemzetiségi hovatartozás vagy a nácizmussal való szembenállás miatt deportáltak voltak, munka- szolgálatot teljesítettek, gettóba kényszerítették, internálták, kitelepítették őket, vagy személyes szabadságukat egyéb módon korlátozták. (MTI) CSENDES NAP Kellenek a csendes napok. Ilyenkor telítődik fel a lélek, ilyenkor szívja magába az ember szőkébb pátriája színeit, hangjait, csendjét... Korán értem ki a szőlőhegyre. Az erdei úton, az akácosban a csapattól lemaradt őzgida bámult rám, a korai vendégre, igencsak csodálko- zón. Csak néztük egymást, majd nekilódult és szemvillanásnyi idő alatt elnyelte az erdő sűrűje. A présház ajtajánál már várt a fiatalabbik kósza macska. Miákolva jelezte, hogy éhes! Mire kipakoltam a nekik szánt csirkelábakat, megjelent a területet felügyelő Miszuka, az öreg anyamacska is. Kettejük pofozkodását elkerülendő, egymástól távol helyeztem el porciójukat — éhesek lévén ezúttal békésen bereggeliztek. Természetesen a szőlőmre voltam leginkább kiváncsi. Ezen a tavaszon nem sok meleg nap akadt. A szőlőrügyek kipattantak, jöttek a hajtások, de meg-megtorpantak, s alig fejlődtek valamit. Aztán június eleje csodát tett: mindössze néhány meleg nap elegendcwolt ahhoz, hogy a rizlingszilváni hajtásai 30—^) centit nőjjenek, nekilódult a kék zweigelt és kedvencem, a cserszegi fűszeres is szép. A hoszszúra nőtt hajtásokat bebújtatgattam a kordon huzalsorai közé, közben egyre melegedett az idő... A reggelit, a tízórait és az ebédet együtt költőm el, favágó tüskömön üldögélve. Onnan leszek figyelmes a feketerigóra. Már reggel óta fáról fára röpköd, szertedalolván valamit, amit én nem értek... Most a diófa legtetején, ég felé tartott csőrrel szólózik. Elbűvölve hallgatom. Igyekszem megérteni és osztozni boldogságában... Kerner Tibor AJARADEK NEM AZONOS A SEGÉLLYEL „Se nyugdíj, se járadék, se segély” címmel olvasói panaszt közöltünk május 23-án a Nyugdíjasok oldalán. Ehhez fűzött megjegyzést — az ügyben eljáró államigazgatási szerv nevében — Meinhardt Sándor kapolyi körjegyző. Itt ismertetett véleménye és a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgató - helyettesének egy héttel ezelőtt közölt, a témával kapcsolatos válaszlevele együtt segíti olvasónkat — és mindazokat, akiknek hasonló gondjaik vannak — a könnyebb eligazodásban. „Szabó Németh Sándor valóban rendszeres szociális segély megállapítását és folyósítását kérte az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésre való hivatkozással. A rendszeres szociális segélyről szóló, módosított 2/1969./V.4./EÜ.M. számú rendelet 1. paragrafus 121 bekezdésében foglaltak szerint egészségi állapotára való tekintet nélkül munkaképtelennek kell tekinteni azt a nőt, aki 65., illetve azt a férfit, aki 70. életévét betöltötte. Rokkantnak kell tekinteni azt, aki a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. A hivatkozott jogszabályi feltételek hiányában Szabó Németh Sándor kérelmét el kellett utasítani. A levélíró egyébként a Somogyi Hírlap április 11—i számában a rendszeres szociális járadékról olvasott, ami nem azonos a rendszeres szociális segéllyel. Az előbbi a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságtól igényelhető, meghatározott feltételek megléte esetén, a rendszeres szociális segély megállapítása és folyósítása pedig a helyi önkormányzatok feladata. Miután a rendszeres szociális segély feltételei nem azonosak a rendszeres szociális járadék feltételeivel, természetes, hogy a határozat indoklási része mást tartalmazott, mint amit a levélíró a szociális járadékról szóló cikkben olvasott.” Tisztelettel: Meinhardt Sándor körjegyző Aranylakodalom Aranylakodalmát tartotta június 15-én — szombaton — Kaposváron dr. Prievara János és felesége, Szathmáry Edit. Olvasóink 1941-ben Debrecenben kötöttek házasságot. Most három gyermekük és azok családja — öt unoka — köszöntötte őket, s kívánt az ünnepeiteknek jó egészséget, békés, boldog életet. Szeretetten jókívánságaikhoz mi is csatlakozunk. Változó összegű pótlék Az 1938—1945 között hátrányt szenvedettek az elszenvedett sérelmek évei után kapnak nyugdíjpótlékot. Az első évre 500, a második és az ötödik év közötti időre évenként 250—250, a hatodik évtől pedig 300 forint havi nyugdíjkiegészítésben részesülnek. Kárpólást azok is kapnak, akik nem nyugdíjjogosultak; ők a Kárpótlási Hivatalhoz fordulhatnak kérelmükkel, de a kárpótlást a területi önkormányzati szervek adják. Bélyegsor — kegyhelyekről Ötcímletű — összesen 63 forint névértékű — bélyegsor készült az Állami Nyomdában hazánk Mária-kegyhelyeiről, például a közeli Máriagyűdről: templomokat, kegyképeket és -szobrokat mutatnak be a bélyegeken. Az egyes címleteken ábrázolt kegyhelyeket magyarországi látogatása alkalmából fölkeresi a pápa. Ingyenkonyha és ingyenruha Ingyenkonyhát tart fenn Hatvanban a Vöröskereszt városi szervezete: szombaton és vasárnap étkezhet ott majdnem száz rászoruló. Nagycsaládosoknak és román menekülteknek ruhát is osztanak - az idén május végéig kétszer annyit osztottak szét, mint tavaly egész évben. Az ország legidősebb állampolgára Az ország legidősebb állampolgára, Ládi Istvánná, aki 1884. március 21-kén született, a Szolnok megyei Jászkiséren él. A107 éves Zsuzsa nénit a 85 éves lánya gondozza — ha ugyan gondozásról egyáltalán beszélhetünk, az idős matróna ugyanis jó egészségnek örvend. Csupán az aggasztja, hogy az olvasáshoz már szemüveget kell használnia... (MTI Fotó - H. Szabó Sándor felv.) j Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Tréning csontritkulás ellen 70 éves korban már haszontalan... Címek, telefonszámok... OLVASÓINKAT SEGÍTHETI AZ ÜGYINTÉZÉSBEN M.Silbermann professzor és munkatársai Izraelben, Haifában a Rappaport Kutatóintézetben állakísérletek alapján arra az eredményre jutottak, hogy a mozgáshiány egerekben és patkányokban az emberihez hasonló csontritkulást, oszteporozist hoz létre. Ez az emberek körében egyáltalán nem ritka megbetegedés, különösen nőknek okoz panaszokat a változás kora után. Az emberi szervezet csontjainak mész és foszfortartalma kismértékben már 35 éves kor után kezd csökkenni. A változás kora után a nők csontjuk mész- és foszfortartalmának egy százalékát veszítik el évente. Az ötven feletti férfiak pedig csak 0,3 százalékát. Az életkor előrehaladásával párhuzamosan a csontritkulás mind a csigolyákban, mind a végtagokban olyan mértékű lehet, hogy nemcsak gyötrő fájdalmat okoz, hanem gör- nyedtséget, csonttörést is. Mindmáig — noha sok mindennel megkísérelték a csont- ritkulást gyógyítani — átütő sikert nem sikerült elérni ezen a téren. Ezért van különös jelentősége a haifai kutatók állatkísérleteinek és embereken végzett megfigyeléseinek. Sikerült ugyanis kimutatni, hogy megfelő edzéssel, sporttal, fizikai aktivitással nemcsak a szív- és érrendszer állapotromlását lehet megelőzni, ha- , nem az oszteporozist is. Ez az edzés azonban már haszontalan, ha valaki 70 éves korban akarja elkezdeni... Az izraeli kutatók párhuza- ( mos ember- és állatkísérleteket is folytatnak olyan edzés- ! program kidolgozására, amely segíti a csontritkulás megelőzését. (Szendéi) I Nyugdíjas — és nyugdíjazás előtt álló —, illetve kárpótlást igénylő olvasóinktól gyakran kapunk érdeklődő levelet, telefonhívást, melyben vitás ügyeik intézéséhez kérik az intézkedésre illetékes intézmények, kaposvári és budapesti hivatalok levélcímét, telefonszámát. Nekik szeretnénk segíteni az itt következő címjegyzékkel. . —Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugellátási osztálya, Kaposvár, Kossuth L. utca 1-9. Telefon: 19-822, ill. közvetlenül a 15-018. — Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság (országos hatókörrel itt foglalkoznak a szociálpolitikai egyezményen alapuló ügyek intézésével), Budapest Vili. kér., Mező I. út 19/a 1430. Tel: 113-3509. — Kárpótlási Hivatal, Budapest VII. kér., Kürt u. 6. Tel: 142-0752. Levélcím: Budapest 1399. Pf. 715. — Volt Nyugati Hadifoglyok Országos Szövetsége, 1087 Budapest, Kerepesi út 2-4. 1. em. — Politikai Foglyok Országos Szövetsége (PÓFOSZ), telefon: 251-7999. — Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Budapest III. kér. Óbudai Hajógyári sziget. Postacím: Budapest 1820. Tel: 149-7950. — MÁV Nyugdíjigazgatóság (MÁV-alkalmazottaknak és azok hozzátartozóinak állapít meg és folyósít nyugdíjat), Budapest VI. kér., Andrássy út 66. 1062. Otthon I nyaralunk! Szükség van az újrafeltöltődésre, kikapcsolódásra Kobzosné az utolsó percig reménykedett, hogy — bár tavaly is voltak—az idén is sikerül a vállalati üdülőbe beutalót szerezni. Nem sikerült. Sok volt a jelentkező, és így betartották azt a házi szabályt, hogy csak az kaphat — le- gábbis főszezonban — beutalót, aki az előző évben nem jutott hozzá. Az üdülő a somogyi parton, Boglárlellén van, és bizony a Kobzos család' nagyon elszomorodott, hogy az idén a két gyerekkel nem mehetnek a Balaton partjára. Aztán Kobzos papának eszébe jutott: elmennek egy, a vállalati üdülőhöz közel fekvő kempingbe. Gumimatracaik vannak, csak sátrat kell bérelni a kölcsönzőtől... Azután az is kiderült, hogy nemcsak a vállalati üdülő strandját, sportlétesítményeit hasz- j nálhatják, hanem ott is ét- j kezhetnek! Igaz, hogy a beutalóval nem rendelkezőnek nincs lehetősége kedvezményes étkezésre, de még így, önköltségesen is olcsóbb, mintha egy magánkifőzdében ennének. Az üdülőnek van szabad főzési kapacitása, sőt, ha „összehoznak” a két beutalt turnus mellett még egy harmadikat, valamivel magasabb áron, még jövedelmez is valamit... És az egyik ötlet szüli a másikat. Kobzosék mellé több család is csatlakozott, és valóságos kis vállalati szigetté alakult a közeli kemping azokból, akik nem jutottak vállalati beutalóhoz! Az ő nyaralásuk tehát megoldódott. De mit tegyen az, akinek nincs hasonló lehetősége? Mindent, csak egyet ne: ne „szúrja el" a szabadságát*. Nem szabadság otthon lustálkodni. Nem szabadság nagytakarítást rendezni. Nem szabadság a szellemi dolgozónak egy felvállalt munkát megírni, elkészíteni. De ugyanígy nem szabadság fizikai dolgozónak házat építeni, \ lakást festeni és így tovább... Nem véletlenül találták ki az évi fizetett szabadság rendszerét. A szervezetnek szüksége van az újra feltöltődésre, a kikapcsolódásra, a „valami mást” csinálásra. Ha már nincs egyéb megoldás, mint az otthon falai között maradni, akkor is legyen tervünk! Strand, kirándulás, utazás, jó könyvek olvasása, egy szép kézimunka megalkotása — bármi lehet, csak olyasmit csináljunk, amire máskor is lenne kedvünk, csak .éppen időnk nincs hozzá. Pihenjünk- is. Persze, •• r hogy alhatunk reggel egykét órával többet; persze, hogy ebéd után lepihenhetünk a nagy nyári meleg- , ben — de ez csak része legyen a szabadság napjainak a programok mellett! Még akkor is, ha nem kaptunk üdülőbeutalót... (—sm—) Ha úgy adódik...
