Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-26 / 147. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KERTÉSZKEDÖKNEK 1991. június 26., szerda Meleg napokról — hideg fejjel Interjú dr. Mersich Ivánnal, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökével A földi lécjkör általános felmelegedéséről valamint a levegőnek a talaj közelében tapasztalható szennyeződéséről kérdeztük Mersich Ivánt az OMSZ elnökét, aki a levegő-szennyezettségről írta tudományos disszertációját is. — A földi lécjkör s vele az egész földfelszín néhány évtizede megfigyelhető felmelegedését már a laikusok is érzékelik, — kezdte dr. Mersich Iván: — Visszavonulnak a gleccsernyelvek, eltűnt a Kilimandzsáró hava, az afrikai Szahel-övezet- ben lehetetlenné vált a növény- termesztés, emberek ezrei halnak szomjan, illetve éhen, már csak a térképen találni a Csád- tavat. Európában aszály sújtotta hazánkat, a síszezon lerövidülése az alpesi országokat. Az ok igen sokféle lehet: a Napban zajló folyamatoknak az ingadozása; a Föld belsejének függőleges mozgása; a földi pólus ingadozása; a földi légkör egyelőre még nem teljesen világos mozgás-módosulásai és egyebek. Tény azonban, hogy az évszázadunk eleje óta lassú, az utóbbi néhány évben gyorsabb felmelegedést észlelünk. — Ezek szerint a felmelegedésért csakúgy, mint az előző évtízezredek jégkorszakaikért az emberi tevékenységtől független természeti jelenségeket okolhatjuk? — Döntő részben igen, ám tagadhatatlan, hogy az emberi, pontosabban ipari-technikai tevékenység is fokozhatja a fel- melegedést. Elsősorban a felgyorsult széndioxid-kibocsátás révén, mert az a felsőbb légrétegekben szétterülve kialakíthatja az úgynevezett üvegházhatást. Ennek lényege, hogy a széndioxid-burok — mint a nem fűthető melegházak üvegtetőzete — beengedi a melengető napsugárzást, de visszatartja a bent képződő és egyébként visszasugárzódó hőt. — És mit tehet az aszályokkal, alacsony tengerparti vidékeket elöntéssel fenyegető veszedelem ellen a tudományés a társadalom? — A társadalom — ha megvannak hozzá az anyagi lehetőségei — felkészülhet szárazságtűrő növényfajták, kevesebb nedvességet igénylő erdei fafajták, a mélyebbre húzódó talajvizet is elérő kultúrnövények, s kevésbé a vízigényes állattartás alkalmazásával. Ezekhez értékelő előrejelzéseken kívül is hathatós segítséget nyújthat és nyújt a tudomány, így,az OMSZ szakértőgárdája is. Ám számolni kell azzal, hogy a globális, földméretű felmelegedés nem minden földi régióban egyértelműen káros. Két- három Celsius foknyi évi átlaghőmérséklet-emelkedésnek és vele a csapadék néhány százalékos csökkenésének Skandináviában, Alaszkában, Japánban talán örülhetnének. Megnőne a termesztési időszak, melegigényesebb kultúrákat vethetnének, nőne a derült, meleg napok száma, télen sem fagynának be a vízierőművek, csökkenne a tüzelőköltség, stb. — No, de délebbre? — Ott bizony a negatív hatásokat kellene elviselni, csupán a fűtési költségek és a kevésbé hőszigetelés-igényes építkezés kerülne kevesebbe. Sajnos, ott még nem tart a világ, hogy az északiak — előnyös helyzetbe kerülvén — a megtakarításaikat „átutalják” a hátrányos helyzetbe került délieknek. Megmutatkozott ez egy múlt évi washingtoni konferencián is, ahol a nyugat-európai és afrikai államok részletes adatokkal alátámasztott javaslatára, miszerint a gazdag államoknak sürgősen költeniük kell a széndioxid kibocsátást csökkentő korszerű technológiákra, az Egyesült Államok és Japán képviselői, ha nem is hangoztatták ellenvéleményüket, de tartózkodtak a konkrét együttműködéstől. Mert, mint kiderült, ők a korszerű számítógépes kalkulációik alapján ,, lemodellezték”, hogy nem feltétlenül járnak rosszul a felmelegedéssel. Sőt! Tehát, mint mindenben, itt is az érintetteknek, a sújtottaknak kell valamit tenniük. Ehhez Termésnövelő beavatkozások Július a termőrügyek képződésének hónapja — Távolítsuk el a vízhajtásokat A metszésen túl a termőegyensúly fenntartásának, a termőrügy-képződés elősegítésének egyik módja a hajtások lekötözése. A termőrügyek képződése júliusban kezdődik. Napjainkban a legfontosabb termesztési beavatkozás a hajtások lekötözése. A közel 45 fokos, vagy nagyobb szögben álló hajtások helyzetét a vízszintes vagy ahhoz közelítő hajtáshelyzetbe kell hozni. A vízhajtások, vagy fattyú- vesszők erőteljes növekedé- sűek, függőleges helyzetűek, hosszabbak és vastagabbak, mint a normális vesszők, és felső részükön másodrendű vesz- szők is találhatók. A vízhajtások elvonják a gyümölcsöktől a tápanyagot, besűrítik a koronát, így annak belseje nem lesz szellős, napfényes, a permetlé sem tud behatolni. Ezért lehetőleg nyáron távolítsuk el ezeket. A vízhajtások kémiai megakadályozására szolgál a Vulne- ron, amely véd az üregesedést okozó gombabetegségek ellen, és alfanaftalin ecetsavat is tartalmaz. A Vulneront egyenletesen kenjük a simára vágott sebfelületre. A vízhajtások eltávolítása után minden olyan hajtást, amelyik a korona közepén fejlődik, egymást keresztezi, metszünk ki. Ne feledkezzünk el a levélritkításról se! Ennek az a célja, hogy a gyümölcsök jobban szí- neződjenek. A gyümölcsöt takaró levelek lemezét úgy távolítsuk el, hogy azok egyötöd része megmaradjon a levélnyélen. Nem hulladék, a hulladék KOMPOSZTÁLÁS A kiskertekben a végtermék mellett nagyon sok másodlagos terméket nyerünk, amelyet hajlamosak vagyunk hulladéknak minősíteni — pedig hasznosít- hatóak! A lomblevelek, zöldségfélék hulladéka, az elpusztuló egynyáriak valamennyien gazdagok tápanyagban, pazarlás lenne megsemmisíteni, elégetni őket. Ha ezeket kezelés nélkül, egyszerűen a talajba ássuk, többet ártunk, mint használunk, mert lebomlásuk során elvonják a talajból a nitrogént. Ezeket a hulladékokat legcélszerűbben komposztálással lehet hasznosítani. Időigényes folyamat ez, ezért a jól szervezett házi- vagy hobbikertben állandóan legyen két komposztprizma. Amíg az egyik háborítatlanul érlelődik, addig a másikat folyamatosan feltölthetjük. A jó minőségű komposzthoz, a megfelelő nyersanyagokon túl feltétlenül szükséges a mész, a nedvesség, a meleg és a baktériumflóra. Döntő, hogy a prizmában jó légcsere legyen a komposztálódás során. A lenyírt füvet, a magnélküli gyomokat, a káposztaleveleket, az eftávolított hajtásokat, gyümölcsöket keverjük össze papírhulladékkal vagy szalmával. A komposztprizmában felszaporodó baktériumoknak „üzemanyagként” szükségük van nitrogénre, ehhez ideális a nitrogénben gazdag tyúktrágya. Helyettesíteni lehet a kereskedelemben is kapható komposztadalékkal. A meszet különböző formában használhatjuk, jó az égetett mész, az oltott mész, a szénsavas mész, az algamész. A komposztálódás folyamatában nagy jelentősége van a víznek. Ezért, ha a felhasznált anyagok túl szárazak, gondoskodni kell a nedvesség rendszeres utánpótlásáról. A szerves anyagok lebontásához baktériumokra is szükség van. Legegyszerűbb forrása ennek a föld — hiszen egy marék földben a mikrobák milliói nyüzsögnek. A komposzttároló nagysága a kert nagyságától függ. A különböző anyagok rétegezése nagyon fontos a tárolóban. Az első réteg mindig istálótrágya legyen, ezt kövesse a szalmahulladékkal kevert gyepnyíra- dék, majd a mészréteg. Erre kerülhetnek sorban 15—30 cm magasan a különböző növényi hulladékok. Javítja a komposzt minőségét a nitrogén és kálium tartalmú műtrágya, melyet kis mennyiségben, több rétegben terítsünk el. Ne kerüljön a prizmába beteg, vagy kártevőktől hemzsegő anyag, tarackos évelők (tarackbúza, aprószu- lák, kúszó boglárka stb.) gyökere. A jó minőségű komposzttal javítjuk a talaj szerkezetét, víz- háztartását és tápanyagszolgáltató képességét. A komposzt használata az első lépcsőfok a magas színvonalú biogazdálkodáshoz! Dr. Jasinka János a minél alaposabb és megbízhatóbb számítógépes matematikai modellezésekkel igyekszünk alapinformációkat és trendeket a^ni. Ilyen munkák például az Éghajlat változékonysága és változása című tématanulmányunk, amelyet az érdeklődők a Központi Meteorológiai Intézetben megkaphatnak (Bp. II. Kitaibel Pál u. 1. 1024). — Foglalkoznak a sokat emlegetett ózonlyukkal is? — Igen, bár az ózonlyuk változásai miatt a tudósok egy része úgy véli, hogy az nincs szoros összefüggésben az üveg- házgázok fokozott kibocsátásával. (Ilyenek még a metán, a halogénezett szénhidrogének és a dinitrogén-oxid, valamint a sokat emlegetett spray hajtógázok, a CFC—11,12 is.) — Úgy tudjuk sok kérdés érkezett a talajközeli légszennyezésről. Erre mi a tudományos válasz? — Egyszerűbb a helyzet, mert Budapest esetében egyértelműen megállapítható, hogy ebben főként a gépkocsi-közlekedés a ludas. Volt egy szerencsés-szerencsétlen mérőperiódusunk is, a taxis-blokád, amikor az automata szennyezésmérő berendezések folyamatosan szinte nullákat mértek. Pedig az ipari szennyezés nem állt le, s a borult idő kedvezett volna a szeny- nyezőanyagok koncentrációjának is. Á veszélyes anyagok, főleg a kopogásgátló ólomszármazékok megjelenése egyenesen arányos a működő gépkocsik számával. Ha azt csökkentjük, csökken a szennyezés is. Vagy ha 85 oktános, ólommentes — ki tudja miért, csak alig olcsóbb — benzineket használnánk. Ehhez persze katalizátoros kocsik, no meg a használt katalizátorok szeny- nyezésmentes elhelyezése szükséges. A cselekvéshez sok szervezet egyetértő összefogása és sok pénz kellene. Szűcs József Jó tudni a gyümölcsritkításról Ritkábban — szebb! A szakszerű gyümölcsritkításnak több előnye van: segíthetjük ezzel a gyümölcsök jó fejlődését, a hajtások tökéletes beérését, valamint a termőrügyek jó képződését. A ritkítás ideje több tényezőtől függ; változik a gyümölcsfajtól, a fajtától, az időjárástól és a természetes hullás mértékétől is. A túlzottan korai ritkítás hátránya, hogy a természetes hullás megtizedeli a fán maradt termést. Nagy általánosságban június végétől végezhető a ritkítás. Ekkorra befejeződik a természetes hullás, így nagy biztonsággal ki tudjuk választani és eltávolítani a felesleges gyümölcsöket. A ritkítás különösen az idős, gyengén fejlett fákon szükséges. Az egyes vesszőkön, hajtásokon megmaradó gyümölcsök száma függ azok erősségétől, helyzetétől, megvilágításától. Egy termővesszőn vagy hajtáson általában 4—5 gyümölcsöt hagyjunk—az erős növekedésűn többet, a gyengén kevesebbet. Hajtásválogatáskor az igen gyenge, lehajló, erősen árnyékolt hajtásokat gyümölccsel együtt távolítsuk el. A meghagyott gyümölcsök egymástól legalább akkora távolságra legyenek, hogy amikor teljesen kifejlődtek és beértek, akkor se érjék egymást. Ritkításkor a gyümölcsöt kézzel, a mutatóujjunkkal toljuk le a termővesszőről vagy a hajtásról. Keskeny pengéjű késsel, vagy ollóval is ritkíthatunk. Óvatosan dolgozzunk, mert egy rossz mozdulattal azt a gyümölcsöt is letörhetjük, amelyiket meg akartunk tartani. A ritkítást ne egyszerre, hanem 2—3 részletben, több napos időközökben végezzük. A szakszerű ritkítással akár negyven százalékkal is növelhetjük az eredményességet. Nálunk még mindig olcsóbban, sőt részletre is vásárolhat MÉLYHŰTŐKET ÉS HŰTŐSZEKRÉNYEKET! ZS 321 mélyhűtőláda 300 l-es 34 500 Ft helyett 31 500 Ft ZS 421 mélyhűtőláda 400 l-es 39 500 Ft helyett 34 500 Ft ES 341 mélyhűtőláda 300 l-es 34 900 Ft helyett 31 500 Ft GIOCSEL fagyasztószekrény 110 l-es 24 800 Ft helyett 21 500 Ft ZOS 5101 fagyasztószekrény 150 l-es 32 900 Ft helyett 26 900 Ft SNAIGE hűtőszekrény 220 l-es 15 500 Ft helyett 13 500 Ft KONCSÁR hűtőszekrény 200 l-es 17 900 Ft helyett 15 900 Ft parabola antenna — komplett berendezés 52 800 Ft helyett 49 800 FT OTP ügyintézés a boltban! Elektrika Szaküzlet Kaposvár, Kossuth tér 5.Telefon: (82)17-612 Jó parkolási lehetőség!
