Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-04 / 128. szám
SOMOGYI HÍRLAP ___________________ ••____* ____ I I. évfolyam, 128. szám Ára: 7,90 Ft — KÖZÉLETI NAPILAP 1991. június 4., kedd Kapcsolataink kiemelkedő állomása Megalakult a Magyar—Német Fórum Magyarország fejlődése a történelem során mindig összefonódott Németországéval, ezért bízhatunk abban, hogy a német egység megteremtése meg fogja könnyíteni Magyar- országnak Európához, az Európai Közösségekhez való csatlakozást — mondta Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának elnöke hétfő délelőtt a Magyar—Német Fórum budapesti alakuló ülésén. A Fórum a Nemzetközi Európa Mozgalom kezdeményezésére jött létre. A testület évente felváltva hazánkban és Németországban ülésezik majd. Célja, hogy a társadalom kiemelkedő személyiségeinek bevonásával elősegítse a két ország kapcsolatainak fejlődését. Arltáll József rhihisztérelnök ÜÖtrözlő szávai á Fórumot á kétoldalú kápcsöláfdk bővítésének és diriáttlizálásáháfe lehefőségeként méltatták. A magyar kor- Magyarországon tartja kong- mányfő szerint most, amikor az resszusát. Hazánk ezt eddig európaiság új tartalmat nyer, játszott szerepe elismerése- küiöhös jeleritősége várt átírták, kifli értékeli, hogy a Nemzetközi Európa Mozgalom szeptemberben (Fdlytáiás á 2. OldáldH) Tárgyalóasztalnál a kormány és az MSZOSZ A privatizációs kérdésekben közeli álláspontot foglalt el a kormány és a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségének tárgyalódelegációja tegnap a Munkaügyi Minisztériumban megkezdett tárgyaláson. A bérfékek oldását, a minimálbérek emelését — amelyet a MSZOSZ az áremelések kompenzációjaként kért — viszont a kormány még korainak tartotta, és csak augusztus végére ígérte ez ügyben az esetleges tárgyalásokat. A kormány- delegációt Kiss Gyula munkaügyi miniszter, az MSZOSZ küldöttségét Nagy Sándor elnök vezette a megbeszélésen. Bálint Attila, a MSZOSZ szóvivője rámutatott: a dolgozók többségéhez nem jut el az ár- erfiélések szociális kompenzá- oiőjá, ezért eléfigedhélefleHHek idrtják a Mértékek áltáluk kért oldását. Nem tartják elfogadhatónak e kérdés augusztus végi tárgyalását. Alapvető igény a szociális törvény előkészítésének gyorsítása is. A kormány nevében Scham- schula György rámutatott: a gazdasági jelenlegi eredményei alapján még nem tudják megígérni a bérfékek oldását. A szakszervezetek hiába helyeznek kilátásba sztrájkokat, a kormányt kötik bizonyos keretek. Egyetértettek viszont a tárgyalás során az MSZOSZ-szel abban, hogy a privatizációs bevételek egy részét munkahelyteremtésre, a foglalkoztatási lehetőségek javítására kell fordítani. Ennek törvényi szabályozását kezdeményezik. Javítani kívánják továbbá a szakszervezetek informáltságéi; a pflVáfizáelÓs lépésektől; körtrtáftyzdii és fflürtkáhelyi szinten egyaránt. A rendszeres konzultatív kapcsolat is elképzelhető az Állami Vagyonügynökség felügyelő bizottsága és a szakszervezetek között. Rendelettervezetet terjesztenek elő továbbá arra is, hogy a vállalati privatizáció során kik és mikor kötelesek információt adni a privatizáció menetéről a dolgozók képviselőinek. A MSZOSZ valóban nem a napi ügyekbe kíván beleszólni, de az sem engedhető meg, hogy a dolgozókat megkerülve, a menedzserek úgy intézkedjenek, mintha saját tulajdonuk lenne az állami vagyon. A kormány érdeke is, hogy a dolgozók megfelelő föltételekkel hozzájussanak az őket jogosan megillető tulajdonrészhez, elsősorban nem is az egyérii, hanerti a köliektív tuiaj- dóflhöz. A színházi találkozó értékelése Budapesten Csákányi Eszter és Jeles András a díjazottak között Angol főiskolai delegáció a PATE-h A magyar színházak viszonylagos nyitottságát és a teátrumi élet megújulásának jegyeit mutatták a X. Országos Színházi Találkozón bemutatott darabok Kaposváron. Több eredeti és újszerű előadást láthattunk az érdekes mezőnyben, a most első ízben vidéken rendezett fesztiválon. Több fölfedezettje volt a találkozónak: többek között színész—rendezők mutatkoztak be, láthattunk főiskolás által színpadra állított darabot is. Számos költői hatású produkcióval találkoztunk a 14 előadásból, amelyeket — és erről elismeréssel szóltak— ezúttal Koltai Tamás színikritikus válogatott, hiszen változatos, ugyanakkor arányaiban kiegyensúlyozott összképet adott a magyar színjátszásról — e megállapításokat Bereme- nyi Géza írótól, a zsűri elnökétől hallottuk tegnap délután Budapesten, a Fészek klubban. A 7 tagú zsűri több díjat osztott ki a művészeknek. A legjobb rendezés díját Eszenyi Enikő (Leonce és Léna) kapta. A legjobb női alakításért járó elismerést Törőcsik Mari (Száz év magány) és Pap Vera (Leonce és Léna) vehette át. A legjobb férfialakítás díját Kaszás Attila és Szarvas József (Leonce és Léna) kapta, míg a legjobb női epizodista Csákányi Eszter (Valahol Oroszországban), férfi epizodista Vallai Péter (Leonce és Léna) lett. A legjobb díszletért járó elismerést Horgas Péter (A szarvaskirály), jelmezért pedig Barta Andrea (Leonce és Léna) kapta. A legjobb dramaturg díját több előadásban végzett munkájáért Bőhm Györgynek ítélték. Somogy megye önkormányzatának különdíját LendvaiZoltán rendező (A szarvaskirály), Kaposvárét pedig Jeles András rendező (Valahol Oroszországban) vette át dr. Gyenesi István elnöktől, illetve dr. Kéki Zoltán jegyzőtől. Varga Zsolt — Harmadik éve már, hogy évente 18-20 hallgató és 4-5 oktató ismerkedhet meg tanul- mányútján intézetünk kutatói és gyakorlati munkájával. A bisho- pi Burton mezőgazdasági főiskola hallgatóit mostani útjukra elkísérte az intézet rektora is, A román legfelsőbb bíróság katonai részlege tegnap népirtás vádjával tizenhat évi börtön- büntetésre ítélte Nicu Ceau- sescut. A bíróság mellékbüntetésH. W. Petch úr, a biológiai tudományok doktora — mutatta be vendégeit tegnap délelőtt a Pannon Agrártudományi egyetem kaposvári karán dr. Széles Gyula dékán. (Folytatás a 3. oldalon) Fotó: Gyertyás László ként nyolc évre felfüggesztette az elítélt állampolgári jogait, megfosztotta őt katonai rangjától és elrendelte vagyonának részleges elkobzását is. Az ítélet végleges. 16 évre ítélték Nicut Állásidőn a dolgozók Az Országgyűlés a világkiállítás mellett Gerbovits Jén 'ó bírálta a kormányt Tab: Videoton, BVG, téglagyár... Elboccsátás, önállósodási harc, állásidő... Gondok és problémák a hatvanas évek somogyi ipartelepítés egyik bázisán. Az építkezések csökkenésével az elmúlt időszakban egy- harmaddal esett vissza az építőanyagok iránti kereslet, téglahegyek állnak a gyárak udvarán. A Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat vezetőinek döntése alapján június 1-jétől szüneteltetni kell a termelést a tabi téglagyárban. Állásidőn vannak a munkások. (Folytatás a 2. oldalon) Az Országgyűlés tegnap délután három órakor megkezdte munkáját. Az elnöklő Szabad György ismertette, hogy Richard Cheney, az USA védelmi minisztere levélben mondott köszönetét a Kuvait felszabadítására létrejött nemzetközi koalícióban való magyar részvételért. Ezt az alkalmat ragadta meg a Házelnök, hogy köszöntse a törvényhozók között ismét helyet foglaló dr. Témák Gábort (MDF), aki az egészségügyi kontingens munkatársaként sikerrel teljesítette feladatát, s a napokban tért vissza Szaúd- Arábiából. Napirend előtt kért szót rendkívüli ügyben Gerbovits Jenő (FKgP), aki hosszan bírálta a kormányzatot, amiért az egy esztendő alatt sem tett kellő lépéseket a tulajdonrendezés érdekében. A kisgazda-képviselő felszólalásának végén tüntetőén kivonult a teremből. Ekkor élt a kétperces felszólalás lehetőségével Torgyán József, s minden alapot nélkülözőnek nevezte a vele kapcsolatban napvilágot látott „sajtórágalmakat”. Elmondta, hogy Antall József telefonon beszélt vele, s a miniszterelnököt felháborították a Torgyán Józsefet ért vádak. A képviselő hozzátette: személyének teljes „átvilágítása” a hét végére fejeződik be, s az eredményt természetesen nyilvánosságra hozza majd. (Folytatás a 3. oldalon) Nem alkotmányellenes a lakáskamat fölemelése Nem volt alkotmányellenes a lakáscélú kölcsönök kamatainak felemelése — állapította meg az Alkotmánybíróság a hétfőn zárt ülésen kihirdetett határozatában. Atestületjúnius 3-i teljes ülésén döntött a lakáscélú kölcsönök kamatainak felemelése tárgyában jelentős számú szervezet, illetőleg állampolgár által előterjesztett indítványok alapján. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat és e jogszabályi rendelkezések megsemmisítése iránti kérelmeket elutasítja. Indokolágában — többek között — rámutatott, hogy minden olyan szerződés, amelyet a szerződés megkötését követően nem rögtön teljesítenek, bizonyos fokú kockázatot jelent a felek számára. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam általában csak ugyanolyan feltételekkel teheti meg az általa jogszabályban kiadott blanketta-szerződések tartalmának a megváltoztatását, mint amilyen feltételek fennállása esetén a szerződés más felei kérhetik a bíróságtól a szerződés módosítását. Átfogó vállalkozási programot A gyakorlatban már meglévő együttműködés további szélesítéséről írt alá megállapodást Palotás János, a VOSZ, és Tolnai Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara képviseletében hétfőn. A munkaadói oldalon már kialakult az érdekképviselet, bár a politika időnként szeretné azt a látszatot kelteni, hogy ez nem így van. A gazdálkodók: kis- és középvállalkozók, a magánszféra és az állami vállalatok elengedhetetlennek ítélik az erős érdekképviseletet — hangzott el az aláírás előtt. Az MGK és a VOSZ közös erőfeszítéseket kíván tenni egy átfogó vállalkozásélénkítési program elfogadtatására. Ez idáig is számos alkalommal sor került a külkereskedelmi tevékenység összehangolására, ám ezentúl ezt rendszeresebbé kívánják tenni. Az együttműködés keretében mód nyílik arra, hogy a VOSZ tagjai támaszkodjanak a Kamara szolgáltatásaira, tradicionálisan kiépült erős, nemzetközi kapcsolataira. (MTI) FRANCIA CSATLAKOZÁS AZ ATOMSOROMPÓHOZ Tecjnap tették közzé Francia- ország új, átfogó, az egyes fegyverfajták megsemmisítését, illetve korlátozását, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez hasonlóan regionális megállapodások megkötését ajánló leszerelési tervezetét. A tervezet egyik lényeges eleme: hivatalosan is bejelenti, hogy Franciaország kész csatlakozni a nukleáris fegyverek exportját eltiltó, úgynevezett Atomsorompó-szer- ződéshez, amelyet annak idején nem írt alá. A francia javaslat intézkedéseket irányoz elő a ballisztikus rakéták rendszerének felügyeletére, egyebek között annak meggátolására, hogy az egyes államok által űrkutatási célokra kifejlesztett rakétákat katonai célokra lehessen felhasználni.
