Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-21 / 143. szám

1991. június 21., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Egy képviselő hiányérzete MEGJEGYZÉSEK EGY SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ KAPCSÁN Elkészült az energiakoncepció Elkészült a kormány energiapolitikáról szóló kon­cepciója. Az új magyar energi­apolitika legfontosabb elvei: az egyoldalú importfüggőség fel­számolása, az energiafel­használás hatékonyságának növelése — részben a terme­lés szerkezetének átalakításá­val: a piaci viszonyok érvénye­sítése. Átmeneti idővel is szá­mol - az évtized közepéig. Tovább csökken a lakosság A magyar népesség csök­kenése a következő 20 évben valószínűleg tovább folytatódik — állapítja meg a KSH Népes­ségtudományi Kutatóintézet közelmúltban végzett fölmé­rése. Az előrejelzés szerint 2010-ben 363 ezerrel (Somogy lakosságának létszáma) le­szünk kevesebben, mint jelen­leg. / Atképzőközpontok hitelből Nyolc átképzőközpont léte­sülhet hamarosan a 16 millió dolláros világbanki hitelből. A munkanélküliek elhelyezke­dési esélyeit javító intézmé­nyekről — a Világbank és az Európa Tanács szakértőinek részvételével — tanácskozott a héten az Érdekegyeztető Ta­nács országos képzési taná­csa. A 3 dél-dunántúli megyé­nek egy átképzőközpontja lesz, Pécsen. Ganz-szivattyúk Kairóban Két szivattyútelepet adtak át tegnap, s ez negyedmillió ház­tartás, mintegy másfél millió ember ivóvízellátását biztosítja mostantól Kairóban. A Ganz Gépgyár Energetikai Kft. gyár­totta berendezések összesen 13, egyenként 600 liter/má- sodpercvízszállítású, 85 méter emelőmagasságú szivattyúval — két és fél millió dolláros üzlet keretében készültek el. United Way- képviselet Képviseletet nyitott Magyar- országon az United Way, az Egyesült Államok legnagyobb karitatív szervezete, s meg­kezdte országos hálózata kia­lakítását. Arra törekszik, hogy sajátos eszközeivel enyhítse a magyar társadalomban felgyü­lemlett egészségügyi, szociá­lis, oktatási, környezetvédelmi problémákat. Rokonszenves kezdemé­nyezés, hogy a legnagyobb Kormánypárt helyi képviselői illő módon tájékoztatják a.helyi sajtót, bár dr. Gaál képviselő :ársam sajtótájékoztatójáról szóló beszámolót olvasva úgy tűnik, a kezdeményezés több sikert érdemel. Nevezetesen arra gondolok, hogy jó lett volna megtudni, mi i véleménye a vezető kor­mánypárt helyi képviselőjének az Országgyűlés napirendjén evő óriási jogszabályterve­zet-csomagról, esetleg bőveb­ben a kárpótlás, az egyházi tu- ajdon és az önkormányzatok 'ervezett tulajdoni körének Kérdéseiről. Ez utóbbi törvény- tervezetek egymáshoz való vi­szonyáról, talán arról, hogy a kárpótlási törvény, valamint az egyházak tulajdonának rende­zése mennyiben csökkenti az önkormányzatok tulajdonába kerülő — olyannyira várt és gazdálkodásuk alapjának re­mélt — vagyoni kört. Jó lett volna megtudni, hogy dr. Gaál milyen sorrendben tar­taná ajánlatosnak ezeknek a törvénytervezeteknek az elfo­gadását, hisz pontosan az egyes törvények által érintett kör érdekei szerint egyáltalán nem mindegy, mely törvény ke­rül először vagy utoljára elfo­gadásra. Érdekes lett volna megtudni, hogyan vélekedik egy kor­Magyar-angol vegyesvállalat A londoni International Stra­tegie Marketing Research, évi 500 ezer fontot forgalmazó ta­nácsadó cég vegyesvállalatot alapított a budapesti Qualifo- rummal. Alaptőkéje 2,6 millió forint; ezt 33 százalékban Tom Hegedűs, a brit cég tulajdo­nosa, 34 százalékban egy ma­gyar magánszemély adta ösz- sze, a fennmaradó részt pedig a régi Qualiforum leányvállalat négy alkalmazottja. Az új taná­csadó cég évi 15-20 millió forint bevételre számít főleg Ma­gyarországon befektetni kí­vánó ügyfelektől, akiknek mar­keting tanácsadást, beruhá­zási lehetőség-kutatást, meg­valósíthatósági tanulmányo­kat, magyarországi vállalati és termékarculat-képzést ígér. A budapesti cég jóval olcsóbban dolgozik majd a nyugati és a magyar ügyfeleknek, mint a londoni marketing tanácsadó és piackutató cégek. mánypárti képviselő a titkos ügynökök kapcsán beterjesz­tett, egymással konkuráló SZDSZ-es, illetve kormány­törvényjavaslatról, illetőleg e tárgyban előterjesztett képvi­selői indítványról. Jó lett volna, ha a közvélemény megtudja, mit kell feltétlenül az Ország- gyűlésnek elvégeznie a rend­kívüli ülésszak alatt, és mi az, ami az augusztus második fe­lében kezdődő őszi ülésszak programjába illeszkedik. Kár, hogy nem tudhatjuk, miként ér­tékeli képviselő társam az Al­kotmánybíróság döntését a kárpótlási törvényről. Hossza­san sorolhatnám, mi mindent lett volna jó megtudni, hiszen a mai feszített törvényhozási tempó és a felfokozott várako­zások miatt zaklatott közélet megannyi kérdésére várja a vá­laszt a közvélemény. így azonban nem tudom, hogy a válaszokkal képviselő- társam maradt adós sajtótájé­koztatóján, vagy a sajtó a „lu­das" abban, hogy az általam lényegesnek ítélt témák egy kormánypárti képviselő sajtótá­jékoztatójáról szóló tudósítás­ban fel sem merültek. Úgy gondolom, ha bármely lényegesnek tekinthető kér­désre a sajtótájékoztató vá­laszt adott volna, akkor senki sem minősíthetné öncélúnak vagy reklámcélúnak. Bár ez utóbbi esetben még fentieken (Folytatás az 1. oldalról.) Elhangzott: ilyen alacsony áron — főleg hajlatokkal ete- tikföl—már nincs nyereségtar­talma a gabonatermesztésnek, a kedvezőtlenebb talajadott­ságú területeken pedig ráfize­téses. SzerényI Zoltán osztopáni elnök, a megyei agrárkamara gabona-érdekközösségének elnöke szerint tudomásul kell venni: a világpiacon túlkínálat van és csak szakmailag meg­alapozott érdekegyeztetéssel lehet megoldást találni. Dr. Tóth Károly, a megyei GMV igazgatója szerint a fel­vásárló monopolhelyzete né­zőpont kérdése. A nagy esz­közkoncentráció a múlt gazda- ságpolikájának eredménye, s ezt ma földfoglalással, üzem­túlmenően is további csalódá­somnak kell hangot adnom, hi­szen a közvélemény a vezető kormánypárttól, annak képvi­selőjétől várja a legégetőbb kérdésekre a választ és a megoldások lehetőségét, hi­szen a kormánypártok kaptak fel hatal mazást az ország ügye­inek intézésére a következő vá­lasztásokig, tehát a kormány­zat sikereiért övék a dicsőség, ám a sikertelen döntések vagy kudarcok következményét is vállalniuk kell. Úgytűntatudósításból, hogy a legérdekesebb kérdés az MDF-frakció fegyelme, illető­leg a képviselői szabadság kérdésköre. Dr. Gaál ennek kapcsán nem érzékeltette a va­lós helyzetet. Egy parlamenti párt frakciófegyelme sokkal, de sokkal összetettebb és fonto­sabb kérdés. Más kérdés egy politikai pártban a különböző nézetek ütközése, sőt azok szükségessége a jó műhely­munka és a legjobb döntés kia­lakítása végett. Azonban azt is tudni kell, hogy a jól működő demokráciákban a stabilitást a politikai pártok nyilvános mű­ködésének kiszámíthatósága jelenti. A parlamentáris demok­ráciákban ezért nem jut meg­határozó szerep a független képviselőknek, hiszen na­gyobb számban történő meg­választásuk kiszámíthatat­lanná tenné a parlament mű­foglalással nem lehet rendezni. Az országban és a megyében is a mezőgazdaság a meghatá­rozó. Nem önkorlátozásra, ha­nem az elvesztett piacok visz- szaszerzésére, új piacok meg­hódítására van szükség. Csak ez lehet a hosszú távú cél. A hozzászólásokból kiderült: a gabonahelyzet jó alkalom arra, hogy feltegyék a kérdést: mi lesz a falun élő emberek sorsa? Herner Endre, a mezőgaz­dasági termelők érdekvédelmi szövetségének megyei titkára szerint a kormányprogram az agrártermelésből élők számá­nak jelentős csökkenésével számol. A kérdés az, hogy a „felszabaduló” 320 ezer ember milyen falusi szolgáltatásban találhat munkát. Pásztohy András, a megyei ködését. így tehát ha egy politi­kai párt kiszámíthatóan és megbízhatóan kíván politizálni, az parlamenti frakciójától min­denképpen szavazási fegyel­met kíván. Ez nem tévesztendő össze a gondolatok szabadsá gának párton belüli elfojtásától Az ilyen jellegű fegyelem iránti elvárás nem tévesztendő ösz- sze egy bolsevik típusú párt fe­gyelmével, hiszen a demokra­tikus pártokból bárki bármikor, minden hátrány nélkül kiléphet más pártot választhat magá­nak, esetleg a politikusi érvé­nyesülés egyéni útját választ­hatja. A klasszikus példa Chur­chill, akivel hosszú politikai pá­lyafutása során többször is megesett, hogy pártot cserélt. Annyiban ki kell egészíte­nem dr. Gaál képviselő urat. hogy bizony, a szavazási fe­gyelmet a kormánypártok is maximálisan megkövetelik, már legalábbis „éles helyzet­ben” (gondolok a költségvetés elfogadására vagy a kárpótlási törvény megszavazására). Azonban én ezt egyáltalán nem tartom nagy bajnak, hi­szen mint fentebb kifejtettem: a politikai élet alapját képező par­lamenti munka, de ezzel szo­ros összhangban a kormány­zati tevékenység is csak ily módon működhet kiszámítha­tóan. Dr. Páris András országgyűlési képviselő önkormányzat mezőgazda- sági bizottságának elnöke sze­rint ma a tájékozódás az egyet­len lehetőség, mert a válság kezelésére nincs módjuk. A megyei közgyűlésnek informá­ciókra van szüksége, hogy se­gíthessen. A falun, a mező- gazdaságból élők jövőjéért ez a testület is felelős. A tanácskozás után Vétek József tsz-elnök határszemlén mutatta be a göllei eredménye­ket. A valamikor tőkeerős gaz­daság ezt az évet 40 millió fo­rinttal kezdte. Eddig 21 millió forint hitelt vett igénybe, mert a termékértékesítésekből csak 90-120 nap után csordogál bevétel. Péter-Pál előtt azon­ban a búza- és árpatáblák a túl­élés reményét mutatták. Mészáros Tamás Újra a benzinár... Az autósok leggyakoribb vendégei a biztosítási ügynö­kök. Közeledik július elseje, a kötelező gépjármű-biztosítási szerződések megkötésének végső határideje. A hívatlan vendég gyorsan távozik, meg­könnyítve a családi pénztárcát. Az autótulajdonosok csak ab­ban reménykedhetnek, hogy hamarosan kikerül a benzinár­ból a literenkénti 6,20, az eddigi kötelező biztosítás díja. Egyre kevesebb a remény. Az új benzinárról egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni. A „jelek” inkább arra mu­tatnak: mégsem csökken. A gazdasági kabinet ugyanis még nem döntött, az árcsök­kentés körüli vitát nagyvona­lúan az Érdekegyeztető Ta­nács hatáskörébe utalta. Az egyszerűnek tetsző ma­tematikai műveletek szerint ha a benzinárból „kiveszik” a biz­tosítási díjat, akkor a benzinár­nak csökkennie kell(ene). De... A legújabb hírek szerint mivel a világpiacon a nyári szezon mi­att áremelkedés várható, a 6,20 forintot nem lehet csak úgy egyszerűen levonni a fo­gyasztói árból. Emellett újabb ötletek is napvilágra kerültek. A közle­kedési miniszter azt szeretné, ha az új árba beépülne literen­ként 2,20 forint, útalapként. A jelenleg befolyt összeg ugyanis már nem elég. A kör­nyezetvédelmi miniszter pedig azt javasolta: építsenek be a li­terenkénti „árba" egy forintot, s hozzanak létre környezetvé­delmi alapot. Ha ezek a javas­latok megvalósulnak, akkor a benzin árában levő eddig sem kevés adótartalom nem az eredetileg tervezett 36,40 fo­rintra csökkenne 46,20 forint­ról. hanem csak 39,20-ra. Eb­ben az esetben a benzin végül is valamivel több mint 3 forinttal lenne olcsóbb. Csakhogy ez nem ilyen egy­szerű. Az OKGT szakértői sze­rint a benzinértékesítés vesz­teséges. Ezért „vissza a baba­ruhát” alapon az áprilisi kétfo­rintos csökkentést szeretnék most visszakapni. Szerintük azonban — mivel „követni kell a világpiaci ár alakulását” — 4 forintos áremelés lenne szük­séges. Tehát ha ezek a törekvések szabad utat kapnak, akkor a je­lenlegi benzinár nem csökken, inkább emelkedik. Mondhatnánk azt is: jól ki van ez találva. Lengyel János A somogyi termelők mondták: „Belefulladunk a gabonába” A határ ígéretes, a piac nem Termékeinek jelentős részét külföldön adja el a Kaposvári Ruhagyár. Ezen a nyáron is nemet megrendelés köti le kapacitását: női kabátokat és blézereket készítenek(Fotó. Kovács Tibor) ENYHÍT A SOMOGYI MUNKANÉLKÜLISÉGEN Közhasznú erdőtelepítés Az egyre növekvő munka- nélküliség gondjainak csök­kentésére a Munkaügyi Minisz­térium és a Földművelésügyi Minisztérium a Munkaerőpiaci Bizottság állásfoglalása alap­ján pályázatot hirdetett köz­hasznú munka keretében vég­zendő erdőtelepítések támo­gatására. Olyan foglalkoztatási lehetőséget akarnak biztosí­tani, amely központi támoga­tással kapcsolódik a hosszú távú erdőtelepítési kormány- programhoz. Simon Pált, a Somogy Me­gyei Önkormányzati Hivatal Gazdaságszervező és Vállal­kozási Irodájának munkatársát erről kérdeztük. — A pályázatot jogi és ter­mészetes személyek, illetve gazdasági társaságok nyújt­hatják be — mondta. — Vállal­niuk kell, hogy az erdőtelepí­tést nyilvántartott munkanélkü­liek foglalkoztatásával hajtják végre. — Milyen támogatást kap­hatnak a sikerrel pályázók? — Vissza nem térítendőt. A közvetlen költségek 70 száza­lékát a Foglalkoztatási Alap, a fennmaradó 30 százalékot és az erdősítési, ültetési anyag- költséget a Fölművelésügyi Minisztérium az állami erdőte­lepítési beruházási támoga­tásból adja. — Megyénkben mekkora te­rületről van szó; hol tart a szer­vezés? — A Kaposvári Erdőfelügye­lőség szakembereinek felmé­rése szerint hosszú távon mintegy 15-20 ezer hektár er­dősítésre alkalmas terület van. A munkaügyi központ szak­embereivel együtt készítették el azt a körlevelet, amelyet el­juttattak valamennyi polgár- mesternek, állami gazdaság­nak, termelőszövetkezetnek és több más érintett vállalat­nak. — Miben segíti a pályázatot az önkormányzati hivatal gaz­daságszervező és vállalkozási irodája? — A sikeres pályázatok el­készítéséhez szervezünk kon­zultációt június 26-án 9 órakor, s ezen az erdőfelügyelőség és a Munkaügyi Központ szak­emberei nyújtanak segítséget. A gazdasági célú erdőtelepí­tés mellett nem hagyható fi­gyelmen kívül az erdő és a fá­val borított terület egyre na­gyobb jelentőségű környezet­javító, közjóléti szerepe sem. M. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents