Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-20 / 142. szám
1991. június 20., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 DR. GALSZECSY ANDRÁS NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK Kevesebb titkunk van (Folytatás az 1. oldalról.) A Somogyi Hírlap is élt az alkalommal és a fórumot követően interjúra kérte a minisztert. Törvényes keretek — A rendszerváltás előtt a kisgyerek is tudta, hogy az imperialisták próbálják titkainkat kifürkészni. Vannak-e ma titkaink? — Minden országnak vannak titkai — mondta. — Ez természetes. Egészen más pozícióból tárgyal egy jelentős pénzintézet egy másik országgal, ha tudja, milyenek a valuta- tartalékai, mintha csak megközelítően ismeri azokat. — Több vagy kevesebb a titkunk mint régen? — Lényegesen kevesebb. Egy demokratikus országban ez így van rendjén. Azt hiszem, indokolt, hogy a különböző tárcák felülvizsgálják, mit tartanak állam- s mit szolgálati titoknak. E téren két évvel ezelőtt is túl- buzgólkodás volt tapasztalható. Még egy osztályvezető is államtitoknak minősíthetett valamit, ha úgy látta jónak. Ez — őszintén kimondom — szamárság. Nem tudom elképzelni, hpgy egy vállalatnál — ha csak nem közüzemről van szó —* lenne államtitok. Van viszont vállalati, üzeleti titok és érdek. —Mire terjed ki a nemzetbiztonsági hivatalok, illetve regionális összekötők hatásköre? Milyen mértékig avatkozhatnak be az állampolgárok életébe? — Annyira terjedhet ki, amennyire ezt a törvény lehetővé teszi. Előzetes nyomozást folytathatnak. Alkalmazhatnak titkosszolgálati eszközöket, de csak engedéllyel. A regionális központoknak az a szerepük, hogy — mint a köztársassági megbízotti hivatalok — összefogják egy nagyobb terület munkáját. így ugyanis olcsóbb a technika, jobban lehet az erőket összpontosítani. Szó sincs tehát valamiféle nagyobb hatáskörről. Alapvető az alkalmasság — Miiyen szempontok érvényesültek a nemzetbiztonsági apparátus kiválasztásánál ? Milyen követelményeket támasztottak? Ki számít ma megbízható embernek? — Ma az első, alapvető szempont a kiválasztásnál a szakmai alkalmasság, a nyelvtudás, az egyetemi végzettség. Egy plurális demokráciában nagyon kérdéses, hogy kit tekintünk politikailag megbízhatónak. Nyilvánvaló, ha extrém nézeteket vall és azt széles körben hangoztatja, akkor aligha megbízható ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági hivatalban dolgozzon. Felőlem bármilyen politikai nézeteket képviselhet, ha egyébként betartja a Magyar Köztársaság alkotmányát és törvényeit. A nemzetbiztonsági apparátus tagja azonban nem lehet tagja sem pártnak, sem pedig tömegszervezetnek. — Korábban túlhajtott ellenségképünk volt. Van-e most ellenségképünk? — Nincs. Ellenfélképünk viszontvan. Ez mindig attól függ, hogy adott, konkrét eseteben kinek vagy kiknek nem esnek egybe az érdekei a Magyar Köztársaság érdekeivel. Nyilván az az ellenfél, akinek nem esik egybe az érdeke a miénkkel. Ez esetről esetre változhat. Ellenséget nem kreálunk magunknak, és nagyon reméljük, hogy a Magyar Köztársaságnak sincs ellensége. Az ellenség más kategória, mint az ellenfél — Gyakran egybemosódnak az ellenség és az ellenzék szavak. Nem rejt ez magában veszélyt? — Az én fejemben ez a két szó sohasem mosódik egybe. Lehet, hogy azért, mert a pártállamban nem olyan munkakörben dolgoztam, ahol számomra ez kérdésként vagy fogalomként merült volna fel. Tudni kell: az ellenség egészen más kategória, mint az ellenfél. Az utóbbi a jogállamban, a plurális demokráciában magától értedődő magatartási forma, ugyanúgy, mint a kormánypártiság. Ellenzékként törekedhetek arra, hogy megbuktassam a kormányt és a helyére kerüljek, ha jobban csinálom. De ez nem ellenségeskedés. Ha futballozok, igyekszem minél több gólt rúgni, hogy legyőzzük az ellenfelet. Nem az ellenséget! A másik csapat tagja nem ellenségem. Csak ellenfelem. Egy kultúrált országban lehetnek politikai ellenfelek, de ellenségek nem. Kétségkívül akadnak ma is, akik ezt a két fogalmat összekeverik. Ilyenek mindig is lesznek. Ők azt hiszik, hogy saját gondolataik, eszméik az egyedül üdvözítők. Számukra a más eszméket, nézeteket, vezérelveket vallók ellenségnek számítanak. Az ilyen ellenségképhez pedig óhatatlanul hozzátartoznak a koncepciós perek, a koncentrációs táborok és hasonlók. Minél fejlettebb a demokrácia, ajogállam, annál kevesebb lehetőség van arra, hogy egyesek másokat ellenségként kezeljenek. — Köszönöm a véleményét Szegedi Nándor Nem adták el, apportként a szovjetek vitték vállalkozásba A Maszovker Igainak ajánlja az ABC-t Eresei Géza igazgató: Minden szovjet laktanyában volt egy bolt Tegnapi számunkban nyilatkozott Herczegné Szél Edit igali polgármester, hogy tudtuk nélkül eladták az igali volt szovjet laktanya egyik épületét. Ezzel szinte lehetetlenné tették, hogy az egészet együtt értékesítsék és hasznavehetetlenné vált vállalkozási célokra. Az ABC immár hivatalos tulajdonosa a nyírmeggyesi Maszovker kft. Eresei Géza ügyvezető igazgató egyben a község polgármestere is. Tőle érdeklődtünk. —A Maszovker egy szovjetmagyar vegyesvállalat, amelybe a szovjet partner apporttal szállt be. Ez az apport: a volt szovjet laktanyákban levő üzlethelyiségek. Szó sincs tehát vásárlásról, állami érdek kijátszásáról. — Hogyan viheti be egy szovjet cég apportként a vállalkozásba azt, ami a magyar államé, jelen esetben a Kincstári Vagyonkezelő Szervezeté? —Ezek az épületek nincsenek magyar állami tulajdonban, és nem voltak soha a szovjet hadseregé. Az orosz Vo- jesztorg nevű vállalat saját pénzén épített minden szovjet laktanyában egy ilyen boltot, amely vagy ABC-ként, vagy ruházati boltként működött. Most, a kivonulás után is az ő pénzük fekszik benne. Az önkormányzaté tehát csak a telek, amelyen a bolt áll. Ezek az épületek az államközi tárgyalások listáján sem szerepeltek, a magyar államnak nem kell fizetnie értük. A tulajdonos úgy döntött, hogy a hasznosítás jogát átadja a Maszovkernek, amelynek természetesen egyben részvényese is. — Mi a céljuk az igali épülettel? — Ugyanaz, mint a többi harminchárommal: az önkormányzatokkal közösen szeretnénk hasznosítani. Bármi is lesz a volt laktanyákból, üzletre, szolgáltatóházra ott szükség lesz. Mi felújítjuk ezeket az épületeket, bérbe adjuk vállalkozóknak. Ha úgy alakul, hogy erre nem lesz szükség, természetesen nem állunk az önkormányzatok útjába. Ha valaki megveszi az objektumot, megveheti tőlünk ezt az épületet is, a felértékeléskor megállapított árért. Dehogy akarunk mi „úszó telkeket” csinálni vagy bármi módon megakadályozni egy üzletkötést. A mi célunk a vegyesvállalat létrehozásával az volt, hogy a 100 milliárd forint mellett ne kelljen még ezekért is az államnak fizetnie, legyen vegyesvállalat, és mindenki jól jár. — Mi történik ha valamelyik önkormányzat nem megy bele a felkínált üzletbe? — Ha végképp nem megy, akkor lebontjuk az épületet, és a bontott anyag lesz a hasznunk. De kinek jó ez így? A szovjet partner a vegyesvállalatnak hajlandó átadni az ösz- szes tervdokumentációt, amely nélkül az egész objektum eladhatatlan. A volt NDK-ban ugyanezt megcsinálták minden gond nélkül. Egyébként ott is van a Maszovkernek 80 objektuma. Cégünk a nyereségéből azt az alapítványt kívánja támogatni, amely a . Csernobilban balesetet szenvedett gyerekek magyar- országi gyógykezelésének finanszírozására jött létre. Lehet, hogy manapság nehéz elhinni, de mi valóban jót akarunk. Varga Ottó Meghaladja az országos átlagot 1200-an nőhet Tabon a munkanélküliek száma (Folytatás az 1. oldalról) Átképzésre eddig csaknem hétmillió forintot fizettek ki. A 97 munkaviszony mellett átkép- zett személyből 80 orosz szakos tanár volt. Munkaviszonyon kívül 167-en vetek részt átképzésen textil-ruhaipari szakon, adó- és pénzügyi tanfolyamon, valamint idegenforgalmi, külkereskedelmi ügyintézői szakon. Most szervezi a központ az új tanfolyamokat. Tragikus a foglalkoztatás helyzete Tabon és környékén Farkas István polgármester szerint. Az évtizedekig dicsért iparszerkezet (Videoton, Ka- posgép és BVG) összeomlott. A nagyarányú létszámleépítés majdnem 600 embert érintett. A munkaügyi kirendeltség forgalma meghétszereződött Tabon, májusban már meghaladta a kétezret. Áprilisban csaknem kétmillió forintot fizettek ki munkanélküli segélyre és járadékra. Júliusban és augusztusban majd 650 dolgozó munkahelye szűnik meg a térségben, s a munkanélküliek száma az év végére akár az 1200-at is elérheti. A munkanélküliségi mutató 13 százalék fölé emelkedve meghaladja az országos átlagot. Egyelőre a 120-150 pályakezdő fiatalnak sem tudnak mit ajánlani. Valami reménysugár, hogy egy kft és a honvédség mintegy 300 ember foglalkoztatását tervezi a közeljövőben. A gondok enyhítése érdekében minden eszközzel támogatni kell a munkahelyteremtő beruházásokat, a vállalkozásokat. Sokat várnak a tabi képviselőtestület legutóbbi ülésén megszavazott képzési-átképzési alapítványtól. Az önkormányzat szorosabb együttműködést kíván a munkaügyi központtal a pályakezdők lehelye- zése érdekében. A résztvevők egyetértettek azzal, hogy tíztagú szakképzési szakértői bizottságot alakítanak. E testület pályázatokat ír ki képzési programokra és különféle pénzeszközök felhasználására. Lajos Géza Életmentők A BALATONON Életmentési bemutatót tartottak tegnap a Balatonon. A zánkai gyermekváros kikötőjének öblében mutatták be a szakemberek, hogy adott esetben hányféle mentési lehetőséget lehet biztosítani. A rendőrség helikoptere mellett ott volt a Repülőgépes Szolgálat, a tűzoltóság, a mentők legújabb rohamkocsija, az Életmentő Egyesület Mercury motorral felszerelt rohamcsónakja, a DRV és a vízügyi igazgatóság egy-egy hajója is. A bemutatóról szóló képes riportunkat lapunk szombati számában közöljük. SZAPORODNAK A GAZDAKÖRÖK Holland kapcsolat S omogyászaiéban Alig több, mint egy hónap telt el az „első fecske" megjelenése, a somogyaszalói gazdakör megalakulása óta, s már ezen a héten Somogybán megalakult a harmadik gazdakör. A mozgalmat a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának termelésfejlesztési intézete karolta fel azzal a céllal, hogy ily módon segítse az átalakuló, sok bizonytalansággal vívódó agrárágazatot. A hét elején kissé romantikus körülmények között — vihar utáni áramszünetben, gyertyafénynél — alakult meg Mernyén a gazdakör. Elnöke Keresztes László, titkára Bognár Gyula lett. Általános céljuk a mozgalom törekvéseivel megegyezően az, hogy segítsék a gazdálkodókat szakmailag, jogilag, pénzügyileg — vagyis minden módon, ami ho- zájárulhat egy parasztgazdaság eredményességéhez. Áz alakuló ülésen — érthetően — csak általánosságban fogalmazódtak meg az igények: Mernyén is — mint mindenütt— várják a gazdák az új szövetkezeti formák kialakulását, az ehhez szükséges törvényeket. Szóba került, hogy az állattenyésztés költségeinek csökkenése érdekében hasznos lenne egy saját, kisüzemi takarmánykeverő kialakítása, és az is, hogy a már meglevő, jól működő kertbarátkört is célszerű lenne bevonni az összefogott, szervezett munkába. A község polgármestere, Horváth István éppúgy támogatásáról biztosította a kibontakozó mozgalmat, mint Pásztohy András, a megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke és dr. Tamás Károly, a Termelésfejlesztési Intézet igazgatója. Hogy egy elemi erővel jelentkezett az igény, azt mi sem bizonyítja jobban, mint ami ez ügyben alig több mint egy hónap alatt történt. Az elsőként megalakult somogyaszalói gazdakör ma már ott tart, hogy egy holland céggel tárgyal vegyeskisszövetkezet megalakításáról. A cég már járt Somogyasza- lóban; ők gépet, technológiát ígértek az együttműködéshez takarmánytermelés és nyúlte- nyésztés témakörében. Az együttműködési javaslat kidolgozása most folyik. A másodikként megalakult szentbalázsi gazdakörnél is megtartották az első összejövetelt, ahol a vállalkozói formák jogi lehetőségeiről szerezhettek részletes, pontos információt a termelők, a legközelebbi téma pedig a banki, pénzügyi lehetőségek ismertetése lesz. Már szerveződik, alakulóban van a gazdakör Szentgáloské- ren, és jó néhány többi településen. Mint dr. Tamás Károly mondta: a végső cél az, hogy a sok bizonytalansággal birkózó gazálkodók összefogására Somogy minden településén teremtsenek lehetőséget. V. M. Kormánykoncepció készül az ügyészségről Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és dr. Balsai István igazságügy-miniszter tavasszal *a kormány elé terjesztette az ügyészség alkotmányos helyzetének, feladatkörének és működésének módosítására vonatkozó új koncepciótervezetét. A végleges hálózatra a közeljövőben kerül sor. Már az előzőkormány jogi szakértői is felvetették, térjünk vissza a napóleoni hagyományokra épülő, Nyugat-Európában elterjedt állami hatóságként működő ügyészségi struktúrához, amely az állam érdekeit képviseli mind bűnvádi, mind polgári ügyekben. Hiszen az 1949. évi alkotmányban rögzített s ténylegesen 1953-ban létrehozott „új rendszerű” magyar ügyészség az 1936-os sztálinista szovjet alkotmány elveit követte, a parlamenti alárendeltsége merőben formális volt. „Pótolni” próbálta a megszüntetett közigazgatási bíróságokat, az alkotmány- bíróságokat és a törvényhozás által létesítendő állampolgári jogok ombudsman-ját. A mostani koncepció abból indul ki, hogy az alkotmány a kormány feladataként ha- tározta'meg az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelmét, valamint a törvények végrehajtását, s ehhez szüksége van—a bíróságok függetlenségének sérelme nélkül — a közérdeket képviselő, az igazságügyminiszter alá rendelt ügyészségre. Áz új koncepció szerint a legfőbb ügyészt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, az igazságügy-miniszter normatív utasítást adhat az ügyészi tevékenység irányítására, de nem utasíthat eljárás megszüntetésére vagy a vád elejtésére, s ő felel a parlament előtt. Az ügyészség alapvető feladatát az alkotmány szabályozza, ezért a konecpció bevezetéséhez kétharmados parlamenti döntés szükséges. A kormány nem javasolja a vizsgálóbírói intézmény bevezetését, büntetőügyekben továbbra is az ügyészség működne nyomozó hatóságként, ellátná a rendőrségi nyomozás és a büntetésvégrehajtás törvényességi felügyeletét, képviselné a közvádat és törvényességi óvást nyújthatna be. (Ferenczy-Europress)
