Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-17 / 139. szám
1991. június 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Hőlégballon a város fölött (Fotó: Kovács Tibor) Mivel foglalkozik a Hét Kontinens Ballon Kft? Ügyvezető igazgatójától, Sós Mihálytól megtudtuk: amerikai tulajdonosa, Bob Sparks neves sportember, több világrekord felállítója. Speciális hőlégballonjával kétszer repülte át az óceánt Európa és Amerika között. Olyan hőlégballonnal repült, amelynek van egy héliummal töltött külső része és egy belső, gázzal füthető, tehát szabályozható egysége. — Véletlenül került kapcsolatba velünk — mondta Sós Mihály. — Készítettünk egy speciális hőlégballont, amely egy kétmillió literes söröspalackot mintáz, s ennyibe is kerül. A hőlégballonok nagyon jó reklámhordozók, ezért bízunk az üzleti sikerben. Mindez azonban sport is. Elkészült a prototípusa az egyszemélyes, hevederes hőlégballonnak, amelynek „Égi lovas” a neve. Hasonló megoldással készítettünk egy nagyobb ballont is. Ezt a hét végén mutatjuk be Őcsényben, a repülőnapon. N. J. FŐHAJTÁS NAGY IMRE EMLÉKE ELŐTT Harminchárom évvel ezelőtt végezték ki Nagy Imrét, 1956-os forradalom kormányfőjét és társait. A szomorú évfordulóról katonai tisztelet- adással emlékeztek meg szombaton délelőtt Kaposváron a miniszterelnök egykori szülőházának falán elhelyezettemléktáblánál. Szabados Péter, Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy az újkori történelmünk kiemelkedő alakja példát akart mutatni és békét követelt. Akik az ellene hozott ítéletet hozták, tudták, hogy törvénysértést követnek el, de az uralmon levők mindenképpen menteni akarták a szocializmus korábbi modelljét. „Ha együtt van a szív és az akarat, sokat tehetünk hazánkért” — hangsúlyozta a polgármester. Ezt követően Szita Károly alpolgármester társaságában helyezte el a kegyelet virágait Nagy Imre emléktáblájánál. A Magyar Köztársaság elnökének koszorúját Válóczi István szárnysegéd hozta el. Nagy Imre leánya, Nagy Erzsébet és családja is részt vett a kegyeletes megemlékezésen. A köztársasági megbízott hivatala, a megyei közgyűlés, valamint a Somogybán működő pártok képviselői ugyancsak koszorúkkal tisztelegtek Nagy Imre emléke előtt. Kevesen jöttek el a Fő utcai koszorúzásra ezt kissé megdöbbenve vettük tudomásul. Mintha csak protokolláris ünnepről lett volna szó. N. J. Végétért a Gazdasági Kamara közgyűlése Néhány javaslat beépült a kormány programjába Herr Hör elégedett, de furcsállja a dolgot Tabra készül a Balaton Textil Kft Feltöltik a stuttgarti raktárai — Húszezer embert tudna ellátni (Folytatás az 1. oldalról.) — Cégünk, amely 27 éve alakult arra, specializálódott, hogy a segélyező szervezeteket katasztrófák esetén ellássa azokkal az árucikkekkel, amelyekre szükségük van — mondta Sepp Hör, a vállalat egyik alapítója. — Az örményországi földrengéskor egy éjszaka több százezer ember vált hajléktalanná, és a Szovjetunió nemzetközi segítséget kért. Vagy gondoljon az iraki háborúra, a kurd menekültekre... Szóval ilyenkor a különböző kormányoknak, az ENSZ-nek, a Vöröskeresztnek, az egyházi segélyszervezeteknek sürgősen szükségük van azokra az árucikkekre, amelyeket mi gyártatunk s tartunk raktáron. Mi nekik szállítunk. Mindenekelőtt sok sátorra van ilyenkor szükség. Aztán tábori ágyra, takarókra, edényekre, evőeszközre stb. Magyarországon a Balaton Textil Kft sátrakat készít nekünk Kilitiben, Bedegkéren és Kányán. Körülbelül 80 embert foglalkoztat a vegyesvállalat, és most terjeszkedik. Pontosabban a három gyártóhelyet szeretnénk részben megszüntetni, ugyanakkor Tabon — egy tető alatt—folytatni a munkát. Erre a beruházásra mintegy 300 ezer dollárt szánunk, s még az idén megvalósítjuk. Ez a befektetés tulajdonképpen telek-, és épületvásárlás, a gépek már megvannak. Négy hét múltán megkezdik a tábori ágyak, augusztusban pedig az alumíniumedények gyártását is. Ez azt jelenti, hogy legalább hatvannal több dolgozót alkalmaz a majd a jelenleg 80 embert foglalkoztató kft. — Sajnos, a nyersanyag nagy részét nem tudjuk Magyarországon megvenni — folytatja Herr Hör úr —, mert a gyártók képtelenek elfogadható árat ajánlani. Egy példát mondok: az alumíniumcsöveket (a sátrakhoz) Székesfehérváron szerezzük be, ugyanitt szerettük volna megvenni a tányérokhoz szükséges alumíniumlemezeket is, de olyan „eszméletlen” árat kértek érte, hogy kénytelenek vagyunk most Dél-Koreában beszerezni az árut. Szinte hihetetlen, hogy a szállítási költségekkel együtt is jóval olcsóbban kapjuk, mint itt, a szomszédban. A kisebb sátraknál acélcsöveket alkalmaz a gyártó, s ezeket Olaszországból kell behozatni, holott Salgótarjánban is megkaphatnák. De jóval drágábban, mint Olaszországban, ahol a munkabérek négyszer nagyobbak, mint Magyaroro- szágon, és szállítás ugyancsak horribilis összeg. S mégis megéri, ha az irreális salgótarjáni árat nézzük. — Vannak egyéb problémák is, például a beruházások esetében. Rendkívül nehéz megszerezni a telket és az építési engedélyt. Érthetetlen, hosz- szadalmas folyamat. Már fél éve tart a különböző engedélyek beszerzése Tabon, s ez ügyben tegnap a polgásmester úrral is beszéltünk. Egyébként a Balaton Kft. dolgozóival, a termék minőségével, maximálisan elégedettek vagyunk. A Balaton Kft. igazgatója, társtulajdonosa (51 százalékig) Nagy Lajos közgazdász. — A vállalkozó akkor érzi jól magát—mondja, mintegy folytatva az előbbi példát —, ha nem ütközik akadályokba. No meg ha olyan megbízható tőkeerős cég áll a háta mögött, mint a mi esetünkben. Másfél évvel ezelőtt kétféle tervet készítettünk. Meghatároztuk, mit szeretnénk elérni egy év, illetve körülbelül fél évtized alatt. Nos, egy év alatt háromszor annyit sikerült produkálni, mint amennyit terveztünk, s a hosz- szabb távú elképzeléseket is (mára!) túlteljesítettük. A stuttgarti cégnek, szerintem, azért vagyunk fontosak, mert a vevőigényre gyorsan reagálunk, s minden igényt azonnal teljesítünk. Biztonságérzetünket viszont erősíti az a tudat, hogy minden egyes termékünket megvásárolják, hiszen a stuttgarti hatalmas raktárban olyankor is van helye az árunak, amikor éppen nincs rá kereslet. Ez a raktár ebben a pillanatban 20 ezer embert tudna ellátni a legszükségesebb termékekkel, de legalább 300 ezer ember igényének megfelelően töltik fel. Munkánk tehát van, s lesz is, és az átvevők elégedettek a gyártmányunk minőségével. Sz. A. Csúszik a Start-hitel Szó sincs a pénzek összemosásáról, sőt még végleges döntés sem született arról, hogy ki kezelje a Start-hitelhez kapcsolódó garanciaalapot. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVFA) szívesen részt vett volna a hiteltájékoztató megjelentetésében, illetve felajánlotta, hogy egy újabb megjelenést finanszíroz, ám erre az IPOSZ nem tart igényt, ezért a konstrukcióból egyelőre az MVFA kivonul. Az alapítvány korábban azt tervezte, hogy mintegy 1,3-1,5 milliárd forintos garanciaalapot hoz létre. Az eredeti tervek szerint a Start-hitel iránti kérelmeket július 1-jétől nyújthatják be az igénylők, ez azonban most 3-4, héttel csúszik, mert a kormány még nem döntött, hogy ki kezelje a garanciaalapot. A TÉT kezdeményezése A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács megbeszélésre hívta össze azokat a szervezeteket, amelyek a kárpótlási törvény ellen foglaltak állást. Kezdeményezik, hogy az Országgyűlés vegye ki tárgysorozatából a kárpótlással és az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos törvények megvitatását, mert ebben csak a tulajdonviszonyok általános rendezése után lehet dönteni. Kistermelők növekvő aránya Tovább nő a kistermelők szerepe a zöldségtermelésben: ők adták 1990-ben az össztermék 77 százalékát. A mintegy 2 millió tonnánnyi zöldséget 116 ezer hektáron termelték meg — ez 10 százalékkal haladja meg az 1989-es terület nagyságát. Igazságügyi konferencia Dr. Balsai István igazságügyi-miniszter vezetésével delegáció utazott Ottawába, az Európa Tanács tagországainak igazságügy-miniszferei- nek konferenciájára. Az ez évi gazdasági folyamatokat értékelő és a további feladatokat megfogalmazó állás- foglalás elfogadásával ért véget a hét végén a Magyar Gazdasági Kamara második küldöttközgyűlése. Mint Tolnay Lajos elnök az írásbeli beszámolót kiegészítő hozzászólásában elmondta: a fél éve szövetségi rendszerben működő kamara legfontosabb eredménye, hogy a szervezetet a kormányzat kezdi partnerként kezelni, és nőtt a kamara ereje és befolyása. Sikernek könyvelhető el az is, hogy a kamara néhány javaslata beépült a kormány négyéves gazdaságpolitikai programjába. A volt „nagyvállalati lobby”, amely ma már egy új arculatú kamara, a jelenlegi helyzetet úgy ítéli meg, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság, az alapvetően sikeres múlt évet eredményes hónapok követték az idén is. A gyakorlati életben dolgozó kamara képviselőinek azonban kötelessége felhívni a figyelmet arra, hogy a különböző alága- zatokban és az egyes régiókban szaporodnak a válságjelenségek. Ezért a piacgazdaságba való átmenet idejére a kormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia, vagyis a sikeres pénzügyi adósságmenedzselés mellett szükség van a válságjelenségek menedzselésére is. Ha Magyarország meg akarja tartani a reformországok közötti elfoglalt szerepét, akkor végre egyértelműen tisztázni kell a tulajdonviszonyokat. A törvénykezési gyakorlatot összhangba kell hozni az ország adottságaival és követelményeivel, valamint kamara által is támogatott Kupa-programmal. Megoldást kell keresni abban a kérdésben is, hogy a gazdaságilag ellehetetlenülő és jogilag sok vonatkozásban tisztázatlan helyzetű önkormányzatok újabban sarcmódszereket alkalmaznak a vállalkozókkal szemben. A privatizációval kapcsolatban Tolnay Lajos azt kérte a küldöttközgyűlés résztvevőitől, hogy fogadják el azt a kihívást, miszerint a reálszférának kell bebizonyítania, hogy a jelenlegi centralizált privatizációs rendszer életképtelen. Tegyenek le annyi és olyan javaslatot az illetékesek asztalára, hogy a decentralizált, piacosított privatizáció elkerülhetetlen legyen. Hangsúlyozta még: a kamara célja részt venni a törvényalkotó munkában, a legfontosabb gazdasági törvények meghozatalában, konzultatív módon akár a felelősséget is megosztva. A közgyűlés egyébként állást foglalt a világ- kiállítás 1996. évi magyarországi megrendezése mellett. FINISBEN A BIZTOSÍTÓK Másfél millió autótulajdonos vár Egymilliónál kevesebb autó- tulajdonos kötötte eddig meg az új kötelező gépjárműfel^- lősség-biztosítási szerződést a hat biztosító intézetnél a Pénzügyminisztérium adatai szerint. így a július 1 -jei határidőig már csak két hét áll rendelkezésre a további, körülbelül 1,6 millió ügyfélnek s a biztosítóknak. A Hungáriánál a biztosítási állomány már meghaladja a félmillilót, de még kétszer eny- nyit szeretnének kötni. Úgy tapasztalják: ügynökeik általában sikerrel járnak, a kiküldött csekkek azonban csak igen elenyésző arányán érkeztek vissza. Az Állami Biztosítónál elmondták: eddig körülbelül 200-300 ezer aláírt szerződés van a birtokukban, a terv azonban ennek több mint duplája. Éppen ezért a hét végén új akciót kezdtek „Légy saját magad ügynöke” elnevezéssel. Ennek lényege, hogy azt a 300 forintot, amelyet a költségvetés juttat szerződésenként a biztosítóknak, ők odaadják annak az ügyfélnek, aki befárad valamelyik ÁB-irodába, és aláírja a szerződést. Mivel úgy gondolják, hogy sokan az utolsó pillanatra halasztják a szerződés megkötését, ezért július 1 -jéig szombatonként is nyitva tartanak néhány fiókot, Az ÁB Generali még el sem kezdte a kötelező biztosítások szervezését. Igaz mindössze 20-50 ezer biztosítást szándékoznak kötni; 15-étől küldik ki a leveleket. A Colonia Biztosítónál sem túl sok kötelezőt kötöttek. A német érdekeltségű cég azzal kívánja vonzóbbá tenni szolgáltatásait, hogy országos hálózata nem irodai rendszerben működik, hanem telefonon elérhető ügynökök útján, akik nemcsak a szerződéseket kötik meg, hanem a kárbecslői teendőket is ellátják, s a károkat helyben kifizetik. A kötelező bi tosítások kötésével szintén foglalkozó Garancia Biztosítót és a Providencia Rt-t nem sikerült ez ügyben szóra bírni, így egyelőre arra sincs válasz, vajon beváltak-e a Providenciánál üzletkötőként a postások.
