Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-12 / 135. szám
1991. június 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 A világbank prognózisa 3350 dollár átlagjövedelem az ezredfordulón Magyarországon A Magyarország és az OECD (Gazdasági és Együttműködési Szervezet) között június 4-én Párizsban aláírt megállapodás kulcspontja: milyen méretű együttműködés bontakozik ki Európa keleti felének állami — így Magyarország — és a 24 legfejlettebb ipari állam között. Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a fellendülés nálunk elválaszthatatlan eleme az európai gazdasági folyamatoknak, s világgazdasági érdek is. — Ezért fontos támogatni a közép- és kelet-európai országokat, s ezért kell őket arra ösztönözni, hogy minél hathatósabban kapcsolódjanak be a kontinens vérkeringésébe. Ez nyugati tudóskollektívák közös álláspontja. „A kelet-európai reformországok — köztük Magyarország — az elkövetkező 10-20 évben megduplázhatják az exportjukat, ha a nyugat-európai országok készek lesznek rá, hogy megnyissák előttük a piacaikat” — állapítja meg a Harvard egyetem professzor-kutatóinak most nyilvánosságra hozott, a kelet-európai kereskedelmi folyamatokat a második világháború időszakától elemző átfogó tanulmánya. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a kelet-európai reformok sikere összességében jelentősen javítja a nyugat-európai országok exportlehetőségeit, s végső soron felduzzasztja a világkereskedelmet. E tendencia érvényesülését két külső feltétel nehezítheti az érintett országok számára: a kamatok világméretű emelkedése és a fejlődő országok növekvő külkereskedelmi képességének elszívó hatása. Más amerikai tudósok a Washingtoni Gazdaságkutató Intézet ugyancsak május második felében kiadott tanulmányában közép- és hosszú távon számolnak a ke- let-közép-európai gazdaságok kibontakozásával. Magánvállalkozók körében végzett közvéleménykutatás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jelentős és növekvő az érdeklődés e térség iránt a világban. A megkérdezett vállalatok — megfelelő he- ' lyi feltételek esetén — készek megháromszorozni, sőt négyszeresére növelni itt beruházásaik értékét. A kiindulási szint persze még mindig viszonylag alacsony, ezért a Ke- let-Közép-Európában befektetésre kerülő összeg így sem fogja meghaladni az érintett vállalatok teljes külföldi tőkeállományának 2 százalékát. Az egykori KGST-orszá- gokba juttatandó tőke ily módon a következő öt évben — a körülményektől függően és országonként eltérő mértékben — 30-90 milliárd dollárra tehető. Ez lényegesen kevesebb, mint amennyit korábban — különösen az érdekelt országok részéről — reméltek, különös tekintettel arra, hogy ennek a tőkének a zömét a volt NDK gazdaságának talpraállí- tására szánják. Visszafogottan derűlátó képet rajzol fel a térség lehetőségeiről néhány más, Nyugat-Európa különböző fővárosaiból származó elemzés is. A szakértők széles köre abból indul ki, hogy az el- múlfr-idöszak gazdasági és társadalmi változásai Európa keleti felében minden országban a termelés jelentős visszaesésével járnak együtt.. Az NDK-ban — amely kiszolgáltatottja lett á nyugatnémet konszerneknek — a termelés- csökkenés tavaly 1989-hez viszonyítva 19, Lengyelországban 13, Romániában 11, Bulgáriában 10 százalék volt, nem is szólva a Szovjetunióról, ahol a zuhanás mértéke az idén is 12-15 százalék lesz. Viszonylagosan jó a magyar és lengyel helyezés a bécsi Nemzetközi Gazdaságösszehasonlító Intézet legfrissebb elemzése szerint. Az intézet úgy ítéli meg, hogy kivétel nélkül minden volt KGST-ország gazdasági teljesítménye tovább csökken 1991-ben, az egész évben legalább 11 százalékkal, a mezőgazdaságban 3 százalékkal. A belső gazdasági struktúraváltás nyilvánvaló hatásain túl — úgy látják —, a másodikfélévben fokozottan érezteti majd a hatását a KGST kereskedelem összeomlása és a Golf-válság. Magyarország és Lengyelország helyzete annyival lehet e- lőnyösebb a többi országénál, hogy mindkettő jelentős mértékben növelte nyugati exportját, s ily módon „váratlanul megjavult a kereskedelmi mérlegük". Hasonló a kép a valuta- tartalékok vonatkozásában is: miközben az egész térség devizatartalékai 32 milliárd dollárról 23 milliárd dollárra csökkentek, Lengyelország és Magyarország tartalékai nőttek. (A térség adósságállománya közben 8 milliárd dollárral emelkedett, azért csak enoyi- vel, mert a nyugati bankok szigorították a hitelnyújtás feltételeit. Az összadósság 1990 végén így is elérte a 140 milliárdot, s ma már megközelíti a 150 milliárd dollárt.) Mindebben szerepet játszik az is — ezt a Brüsszelben működő Európai Kereskedelmi Kamara publikálta, 19 tagországhoz (köztük elsőízben a Magyar Gazdasági Kamarához is) eljuttatott körkérdésére kapott válaszok alapján —, hogy a kelet-kö- zép-európai országok exportá- lási reményei mindez ideig csak korlátozottan érvényesültek, s így a piacnyitás negatív gazdasági következményei is tovább hatnak. M ikorra és hogyan lehet úrrá lenni ezeken a nehézségeken? A kutatók évtizedekkel számolnak. A világbank prognózisa például csak több évtized múlva tartja elképzelhetőnek, hogy a keleti térség országai elérjék a nyugat-európai ipari államok mostani teljesítményét. De azok sem egyforma mértékben. A „gazdag észak” (Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország) 2000-ben elérheti az évi 3350 dollár átlagjövedelmet a „a szegény dél” (Bulágária, Jugoszlávia, Románia) viszont éppen 1000 dollárral kevesebbre számíthat. Adam Zwass, a bécsi Der Standard szemleírója arra hívja fel a figyelmet, hogy „Ke- let-Európa átformálásának építészei — bár sokan közülük a Harvardon végeztek — sokat tudnak arról, hogy működik a piacgazdaság. De keveset tudnak az oda vezető útról”. A vizsgafeladat tehát a magyar gazdaság építői-irányítói számára is adott: tanulni az utat. Kocsis Tamás Ott repül apuka, integess neki! Boszorkány század Dübörgő Szuhojok vetnek pillanatnyi árnyékot az erős napsütéstől elkínzott, mégis állandóan fölfelé irányított szemeinkre. MÍG 21-esek hármas köteléke érkezik szelíden valamivel hangsebesség alatt a domb felöl, s kétoldalról támadja a vezérgépet. Az néhány pillanatra eltűnik egy felhőben, majd óriási bukfencet vetve hátra, üldözöttből üldözővé válik. Fülsiketítő élmény. Lent a közönség értően bólogat, nem újdonság ez nekik, hisz ők is berepülőpilóták voltak egykor. A második világháború egyik legismertebb repülősszázadának, a Boszorkány századnak a tagjai. A hajdani éjszakai bombázókból ma már csak húszán maradtak, szétszórva a világban. Mégis a legtöbben eljöttek a taszáriak meghívására, hiszen negyven év után úgy tűnik, végre újjáéledhetnek a boszorkányok. A taszári egyes számú repülőszázad veszi fel a legendás nevet, s a fiatalok rátermettségüket, mondhatni boszorkányos ügyességüket bizonyítandó produkálták az előbbi „égi háborút”. A látványos bemutató megdobogtatta a régiek szívét. Előkerültek az Fotó: Kontsagh Sándor emlékek, kopott fényképek, nevek... Mit tudsz róla, mi van vele?... Lezuhant még negyvennégyben... — Messerschmidt 109-es- sel repültem, és összeakadtam egy amerikai Leitninggel. Be voltam ijedve, de azért kilőttem. 8000 méterről ugrott ki a pilótája. Meglátogattam a kórházban, jól elbeszélgettünk, kicsit talán össze is barátkoztunk, aztán egy nap elvitték a németek — meséli pipáját töm- ködve Rekettyés László. —Jó látni ezeket a fiatalokat, — folytatja — hiszen saját fiatalságunkat juttatják az eszünkbe. Kislányközeiben sem vert jobban a szívem mint most. A bemutató után rövid ünnepségre került sor, amelyen Pinkóczi József őrnagy, a fiatalok parancsnoka mondott köszöntőt. Ezután a régi harcostársak, egykori parancsnokuk, a világháborúban hősi halált halt Mo- csáry István emlékére fát ültettek a laktanya repülős emlékműve közelében, s megkoszorúzták az emlékművet. N.L. Somogybán több mint 130 személy nyugdíját vizsgálják felül Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtitkára nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak Válságkezelő mechanizmusra van szükség Somogybán nincsenek magas nyugdíjak. Az átlagos ellátás összege 7056 forint, és összesen 94.184 személynek kézbesít nyugdíjat a postás. Huszonötezer forintnál több nyugdíjat tizenhármán kapnak. Minden második nyugdíj viszont 7 ezer forintnál kevesebb. Az utóbbi időben mégis szóbeszéd tárgya volt ez az ellátás. Oka ennek egy új törvény, amely az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetve az egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről intézkedik. Sárdi Gyula, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója mondta: — A törvény felülvizsgáltatja azokat a nyugdíjakat, amelyek megállapítása eltért az általános szabályoktól. Ezeket az ügyeket három kategóriába sorolja: az elsőbe az állami vezetők részére megállapított nyugdíjak, a másodikba a volt MSZMP KB által történt nyugdíjmegállapítások, a harmadikba pedig az úgynevezett korengedményes ügyek tartoznak. A felülvizsgálat a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságon, illetve a megyei igazgatóságokon történik. — A felülvizsgálat így érinti az állami vezetőként nyugdíjba vonult Losonczi Pált is? — Igen, érinti. Az új nyugdíjának megállapításán jelenleg dolgozunk. Állami vezetőként egyébként más nem kapott ilyen ellátást Somogybán. Felül kell vizsgálni viszont 44 olyan nyugdíjat, amelyet az MSZMP KB-ban állapítottak meg. Valamennyien behozták már az új nyugdíj megállapításához szükséges igénylő lapot. A törvény szerint az MSZMP által megállapított nyugdíjak folyósítását a főigazgatóság június 30-ával megszünteti. Á beadott új igények alapján állapítják meg a szolgálati időt és a bruttó keresetet, s ennek alapján pedig a nyugdíjat. Úgy, ahogy azt annak idején is megtettük volna, ha hozzánk fordulnak. — Jelentősek-e az eltérések az általános szabályoktól? — A beadott okiratokból azt tapasztaltuk, hogy lényeges eltérés nem volt. Néhány esetben számították csak kedvezőbben a szolgálati időt: ha valaki az öregségi korhatár elérése előtt ment nyugdíjba, akkor felkerekítették a szolgálati idejét, úgy tekintették, mintha már betöltötte volna a nyugdíj- korhatárt. Ezekben az esetekben az új nyugdíjmegállapításkor kevesebb lesz a szolgálati idő és kismértékű, néhány száz forint a nyugdíjcsökkenés. Az új határozat után már ezt a nyugdíjat folyósítják. — Volt már akitől az idén megvonták a nyugdíjat? — A Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság csak azoknak küldött értesítést, akik június 30-tól nem kapnak ellátást. Küldött egy űrlapot is a tájékoztatással, hogy a lakóhely szerint illetékes igazgatóságot keressék fel nyugdíjigényükkel. Csak az állami vezetők nyugdíjának beszüntetésére került sor május 31-ével. — A harmadik csoportba a korengedményes ügyek tartoznak... — Igazgatóságunk területén ez a legnagyobb csoport. Azok a gazdasági, párt- és mozgalmi vezetők tartoznak ide, akik annak idején korkedvezménnyel vonultak nyugdíjba. Ezeket az ügyeket is felül kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy az ÁBMH, vagy a Munkaügyi Minisztérium adta a korengedményt. Erről is kaptunk egy kimutatást. Ez a felülvizsgálat megyénkben több mint 130 személyt érintene, de közülük többen már nem élnek. Ennek a csoportnak a tagjai azonban nem kaptak értesítést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. Ezeket a nyugdíjakat annak idején mi állapítottuk meg, ezért rendelkezésünkre állnak az akták. Azt vizsgáljuk, hogy történt-e az általános szabályoktól eltérő nyugdíjszámítás. Véleményem szerint csak a szolgálati idő számításban lehetett eltérés. A korengedményt kérők közül ugyanis tudomásom szerint 17-en kaptak arra lehetőséget, hogy a szolgálati idejüket az öregségi korhatárig számoljuk. Ók most számíthatnak arra, hogy a nyugdíjuk a beszámított évek arányában csökken. A többi esetben a felülvizsgálat csak formai jelentőségű, sokan betöltötték már a nyugdíjkorhatárt. — Mi történik azokkal a kor- engedményes nyugdíjasokkal, akik még nem töltötték be az öregségi korhatárt? — Nekik nincs jogalapjuk a nyugdíjra. Az általános szabály az, hogy csak a korhatárt betöltő személy jogosult nyugellátásra. A korhatárt megelőzően csak akkor kaphat valaki nyugdíjat, ha rokkant, de nem öregségi, hanem rokkantsági nyugdíjra jogosult. — Tehát nekik újra munkát kell vállalni? — Ez előfordulhat, de nálunk Somogybán csak néhány személyről lehet szó. Lengyel János (Folytatás az 1. oldalról.) A feladat egyrészt az, hogy azonnal le kell küzdeni a tomboló válságot, másrészt ki kellene dolgozni végre már az ágazat válságának kezelésére szolgáló mechanizmust. A kormányzatnak kategorikusan meg kellene fogalmazni, mit is vár az agrárágazattól, és hogyan kívánja a mezőgazdaságból élők arányos jövedelemét biztosítani. — Hogyan értékeli a kárpótlási törvény körüli vitát? A jelenleg megfogalmazott részleges kárpótlás mekkora lehetőséget ad a nyugat-európai integrációhoz? —Semekkorát! Önmagában a részleges, de akár a teljes kárpótlás sem lehet eszköze az európai integrációnak. Ha a kárpótlás vagy kártalanítás problémáján túljutunk, akkor lehet csak gondolkodni azon, hogy egyáltalán hogyan történjék meg a magyar mezőgazdaság szerkezet- és tulajdoni váltása. A vitát is ketté kell választani. Egyrészt adott a kárpótlás ügye, másrészt a körülötte zajló vita. A kárpótlás körüli vita csak arra alkalmas, hogy a valóban jelentős problémákról elterelje a figyelmet. Időnként olyan érzésem támad, mintha ez lenne a fő cél! A kárpótlás kérdéseit annak idején több párt is választási céljául tűzte ki. Az azóta kialakult politikai harc sokkal nagyobb mértékben keltette fel a kárpótlás iránti érdeklődést, mint az valójában indokolt lett volna. A kárpótlás ügyében véleményem szerint a járható út az, ha az életet, a személyes szabadságot és a tulajdont ért sérelmeket alkotmányos keretek között, a társadalom teherviselő képességének figyelembe vételével elrendezik. Óriási hiba és rendkívüli gazdasági kockázat, ha a kárpótlás kérdését a tulajdonreformmal, a tulajdonszerzéssel akarják összemosni. Egy alaposan kidolgozott gazdasági reformot szolgáló tulajdonkoncepciót kellene kidolgozni. Ha a kárpótlást és az integrációt mégis összefüggésbe hozzuk, akkor a nyugat-európai integrációhoz való csatlakozás nem valósulhat meg a gazdasági, tulajdoni viszonyok átalakítása nélkül. Ez addig nem oldható meg, amíg vitás kérdések lesznek. Az Alkotmánybíróság határozata a demokratikus intézményrendszer működését igazolja. Az erre reagáló koalíciós párti megnyilvánulások viszont aggodalommal töltik el az állampolgárokat, mert ez a demokratikus rend törékenységét is mutatja. Mészáros Tamás Bizonytalan napraforgó Eredménytelen tárgyalásokat folytattak a somogyi, olajos növényeket termelő gazdaságok képviselői a növényolai- pari vállalattal. Azok a termelők, akik február végéig nem kötöttek szerződést a céggel, nem számíthatnak arra, hogy eladhatják termésüket. A NO- MOV olcsó import napraforgót is be tud szerezni. Dohány a dohányhoz Segíti a nagyatádi dohánybeváltó a termelőket. Kamatmentes hitelt adnak az öntözési lehetőségek megteremtéséhez és a háztáji szárítók felállításához. Nagyobb kényelem, több szabadidő Átutalási betétszámla (113014)
