Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-10 / 107. szám
1991. május 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Mácsai arcai századvégTzÁrójeléntés Vojtyla drámája a pécsi színpadon A MI URUNK FESTŐJE Szikora János izgalmas vállalkozása A Nemzetiben láttam először. Emlékszem, Shakespeare Rómeó és Júliájának férfi-címszerepét játszotta Peremartonl Krisztina partnereként. Akkor még főiskolás volt, ma már a Madách Színház színész-rendezője. Örök ellenálló—tartja magáról viccesen — tud énekelni, gitározni, és a gondolatok néha dalszöveg formájában jelennek meg nála. Arról senki ne is ábrándozzon, hogy a muzsikálásról le tudja beszélni. Enyhén megkésett lemezbemutatónak, egy újabb vállalkozó szellemű színész dalgyártási kísérletének ■ örvendezhettünk nemrég Kaposváron a városi művelődési központban. Mácsai Pál Záró- jelentés című — idestova két éve felvett — albuma élőben csak most került a nagyközönség elé. Elégedetten nyugtázhattuk: jobb későn, mint soha. Ám jókedvre nem derültünk. Halovány mosolyra is ritkán volt csak okunk, az estre a csendes lehangoltság volt a jellemző. Hallgattuk a huszadik századvég kortörténetét, s plasztikus képet kaptunk betegségeiről és gyengeségeiről. Ebből a képből nem hiányoztak a háború borzalmai (frenetikus erejű tolmácsolásban), a meg- közelíthetetlennek hitt „időproblémák” szuggesztív ábrázolása, és az örök téma, a szerelem meg a magány sem. A kép kissé egyoldalú volt, nem csoda hát a mélabús hangulat. Mácsai Pálról, a színművészről még azt is kevesen tudják, hogy tavaly elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakát. Próbálkozott már fordítással is, és az írás sem idegen tőle. A főiskolára első próbálkozás után fölvették, és akkor egy osztályba került Hirtling Istvánnal és Funtek Frigyessel. A csapat a tanulmányok után is együtt maradt; 1984-ben mindhárman a Nemzeti Színház szerződését írták alá. Sorban jöttek a szerepek. Jonson Volpone, Dürenmatt János király és Shakespeare V. Henrik című darabjában kapott lehetőséget. A kiugró siker azonban váratott még. Atöbbiek útja viszonylag egyenes volt, de Mácsai kevesebb főszerepben bizonyíthatott. Az ország csak később, Az egy szerelem három éjszakája című tv-filmben ismerte meg a nevét. Az élő Zárójelentés meglehetősen szokatlan módon — az elmaradhatatlannak hitt effektek, show-elemek és kosztümök nélkül — próbálta megfogni a közönséget. Mácsaiék felrúgtak egy egész csomó megszokássá merevedett konvenciót, azért, hogy a dalok érzelem- és gondolatvilágának megfelelő legyen az előadásmód. Az est során mindvégig teljes fényt árasztottak a nézőtéri lámpák. Bornai Tibor (KFT) — billentyűs hangszerek — és Móricz Mihály (egykori Fonográf) — gitárok — a félig megírt, félig rögtönzött összekötőszövegei, ironikus (köz)beszólásai kötötték össze a színpadot a nézőtérrel. Balassa Tamás (Folytatás az 1. oldalról) — Kulcsdráma tehát A mi Urunk festője? Nem magáról a pápáról szól? — Sajnos, nem volt módom erről a pápával beszélni — mondta Szikora János —, biztosan sokat segített volna a próbákon, mégis azt kell mondanom, hogy szinte biztos vagyok benne: ebben a darabban maga a pápa is nagyon erősen benne van. Hogy milyen mértékben, mennyire rejtőzködve és mennyire kitárulkozva, azt nem tudom megítélni. Az azonban tagadhatatlan, hogy a darab bizonyos részét személyes gyónásként értelmezem, és ezzel a tisztelettel és érzékenységgel nyúlok hozzá. Úgy gondolom, hogy ebben a darabban a pápa nagyon sok mindent elmondott elsősorban a fiatalkori önmagáról, arról a fiatalemberről — hiszen ismerjük a történetét —, akinek nem volt eltökélt szándéka, hogy vallási útra lépjen. Rendkívül erősen vonzódott a művészethez. Aztán az életében történt egy törés, csakúgy, mint hősének életében is, és ez végérvényesen a vallás felé irányította. — Rendezéseiben mindig van egy-két meghökkentő ötlet. Itt is lesz meglepetés? — Igen. De mindazok a meglepő színpadi effektusok, amivel a néző találkozni fog, nem abból a szándékból születtek, hogy mindenáron meghökkentsenek. Minden színpadi effektus a darab szürrealista világából származik, amit figyelembe kell venni, hiszen ennek a darabnak a helyszínei egy filmes fantáziájával csaponganak, egyik pillanatról a másikra változnak: utcából egy fogadás színhelyévé vagy menedékhellyé, mígnem egyszercsak kiderül, hogy az egész a főhős tudatában játszódik. Ez nehéz feladat elé állítja a színpadi megvalósítót. Úgy érzem, nemcsak feljogosítja, hanem kötelezi is a rendezőt, hogy megmozgassa a saját fantáziáját, és igyekezzen a fantáziájával utánalépni a kavargó belső víziónak, amiből az írás született. — Színpadra írta Voytila a drámát vagy csak úgy magának? — Nem tudunk arról, hogy a pápa előadásra szánta volna ezt a művet. De ami a kéziratból kiderül, abból egyértelműen az következik, hogy nem. Ha előadásra szánta volna, akkor feltehetőleg nagyon alapos dramaturgiai munkát végzett volna. Ő nem foglalkozott ezzel, nekünk kellett elvégezni Szakonyi Károllyal. Arról van szó, hogy a szöveganyag epikus részeitől megtisztítottuk a darabot, és így mindaz, ami drámailag értékes, a maga intenzitásában élni tud. — Milyen szempontok szerint választotta ki a díszlet- és jelmeztervezőt? — A díszlettervező visszatérés akar lenni egy korábbi, jóemlékű kísérletemhez: éppen a pécsi óriáscsecsemő díszletét nem egy profi díszlettervező készítette, hanem egy alkotó- közösség, akik akkor fiatalok voltak, a főiskola utolsó évében, és sohasem dolgoztak színházban. Ezt a darabot olvasva az volt az érzésem, hogy rendkívül szerencsés volna, hogyha a Vízióknak a sorozatában olyanok kapcsolódhatnának be, akik maguk is ebben a látomá- sos világban élnek, akik nem elsősorban a színházzal, hanem a képzőművészettel vannak kapcsolatban, hiszen egy képzőművész vívódásairól szól a darab. így táláltam meg a Janus Pannonius Tudományegyetem rajztanszékének alkotó közösségét Keserű Ilona, tanáruk révén. Remélem, az eredmény igazolni fogja vállalkozásomat. G. T. Színészképző A Merlin színészképző műhelyébe várja a 18-30 év közötti fiatalok jelentkezését Lázár Kati és Jordán Tamás. Kézzel írott önéletrajzot kérnek május 31-ig a 1024 Budapest, Fény u. 15. címre. Irodalmi ügynökség A Pest-Budai Ifjúsági Kultú- regylet megalakította irodalmi ügynökségét. írók, költők műveinek elbírálását vállalják és garantálják, hogy a szerzőkkel közük a lektorok véleményét is. Pedagógus természetbarátok A Pedagógus Természetbarát-egyesület Szövetsége tizennégy szakosztályt működtet. A szövetség elkezdte a második országos találkozó szervezését. A találkozót június 28-tól 30-ig Kecskeméten tartják. A somogyi csoportot a Fáklya Sportkör szervezi. Öt osztályból Ismét megrendezték a nagyatádi II. számú általános iskola rajz tagozatos osztályainak kiállítását, amely tegnap nyílt meg a nagyatádi művelődési házban. Öt osztály diákjainak számos munkáját láthatják az érdeklődők május 9-ig. Finn analizátor Az újabb műszerek közé tartozik az a finn analizátor, amit a megyei kórház központi laboratóriumában enzim vizsgálatra használnak. Segítségével, nagy pontosággal, egyszerre kilenc mintát elemeznek. Fotó: Kovács Tibor Kezdődnek az érettségik Hétfőn kezdődnek az írásbeli érettségik. A gimnáziumok nappali tagozatán mintegy 26 ezren, a szakközépiskolákban mintegy 38 ezren, s a dolgozók esti és levelező gimnáziumaiban, szakközépiskoláiban további 23 ezren mérettetnek meg a következő hetekben, vagyis összesen 87 ezren tesznek érettségi vizsgát az idén. Mi a vizsgák ütemezése, milyen módon kerülnek nyilvánosságra a tételek, hogyan jelölik ki az érettségi elnököket? — ezekről a kérdésekről beszélgetett az MTI Press munkatársa a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Hercegi Károly minisztériumi tanácsossal. —Lesz-e valamilyen lényeges változás az érettségik rendjében az eddig megszokotthoz képest? — Ilyet nem tervezünk. Minden a tanév korábban előírt rendje szerint zajlik majd. — Mikor lesznek a vizsgák? — Az írásbeliket a nappali gimnáziumokban május 13-án, a magyar nyelv és irodalommal kezdik, majd a többi tantárgy- gyal folytatják, május 24-vel bezárólag. Ezután — pontosan május 27-én — kezdődnek az írásbelik a dolgozók középiskoláiban. — Az egyetemre készülőknek matematikából, fizikából, kémiából és biológiából közös írásbeli vizsgájuk is lesz, ez egyben érettségi és felvételi vizsga is. Erre mikor kerül sor? — Május 20-án és 21-én. Az előbbi sort folytatva pedig még hozzáteszem: a szakmunkás- képzőkben május 27-től vannak az írásbelik, az egészség- ügyi szakiskolákban pedig június 10-én írásbelivel kezdődnek a képesítő vizsgák. Ekkor tesznek írásbelit a gép- és gyorsírók is. — Mikor tartják a szóbeli vizsgákat? — Szokás szerint mindegyik iskolatípusban az írásbelik befejezését követően. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban június 3-21. között. — Minden évben nagy izgalom előzi meg az írásbeli tételek kihirdetését. Többször okozott országos gondot, hogy a témakörökről idő előtt kiszivárgott az információ... — Nagyon bízunk abban, hogy az idén nem bővül az érettségik botránykrónikája. Minden lehető biztonsági intézkedést megtettünk; csaknem a nullával egyenlő az esélye annak, hogy ezúttal is történhessen visszaélés. Hiszen hogy milyen tétel lesz az írásbeli vizsgafeladat például magyar nyelvből és irodalomból, azt az illetékes bizottság is csak egy órával a nyilvános kihirdetés előtt tudhatja meg. — Mikor hirdetik meg a feladatokat? — Május 13-án a reggeli, nyolcórás híreket követően a rádióban, s vele egy időben a televízióban hozzuk nyilvánosságra a magyar nyelv- és irodalom vizsgafeladatait, másnap pedig ugyanebben az időpontban és ugyanilyen módon a matematikáét. E tételeket a nappali tagozatos középiskolák végzős hallgatóinak kell majd megoldaniuk. A dolgozók iskoláiban érvényes vizsgatételeket pedig e tárgyakból május 27-én és 28-án délután kettőkor tesszük közzé, az előbbi technikai megoldással. — És a többi tantárgyak tételeit? — Azokat is központilag adjuk meg, de hagyományos módon, vagyis előre elkészítve, és zárt borítékban, titkosan kezelve a vizsga napjáig. Futárokkal kézbesítjük az iskoláknak. — Lesz-e változás a szóbeli vizsgák rendjében? — Ebben az évben biztosan nem. A követelmények ugyanazok, mint korábban voltak. A pedagógusoknak a megjelölt tematikából kell tételcímeket összeállítani, de a tanulókat csak a tételek témaköreiről tájékoztathatják, hogy a tételek „biflázását” elkerüljük. Egyetlen kivételes ügyről tudok beszámolni: a történelemvizsgákon az 1945 utáni magyar történelemről nem kérdeznek a pedagógusok. A magyarázat Az első nap: május 13. egyszerű: még nincsenek korszerű, az időszakot a mai szemléletnek megfelelően feldolgozó tankönyvek, s emiatt a minisztérium által kidolgozott érettségi témajegyzékből is hiányzik az 1945 utáni korszak. E tantárgyban az is megengedett, hogy a tanárok pontos tételcímeket adjanak diákjaiknak a felkészülés megkönnyítésére. — Készül-e az új történelemtankönyv? — Meghirdettük megírására a pályázatokat, de az új tanévet még nem tudják új történelem- könyvvel kezdeni a tanulók. Reméljük, a jövő ősszel kezdődőt már igen. — Az érettségikhez diákok, pedagógusok mellett elnökök is kellenek. Hogyan nevezik ki őket? — A megyei és megyei jogú városi önkormányzatok hatásköre, hogy érettségi elnököket nevezzenek ki. A kiválasztás feltétele, hogy az illetőnek legalább az adott iskolatípusra érvényes pedagógusi képesítéssel kell rendelkeznie és megkövetelendő a megfelelő tanítási gyakorlat is. Az igények tehát változatlanok. — Hamarosan tehát mintegy 87 ezer frissen érettségizett egykori középiskolással gazdagodik a társadalom. Hasznát veszik-e tudásuknak, érettségi bizonyítványuknak a mai, meglehetősen rendezetlen társadalmi viszonyok között? —Az érettségi társadalmi értéke ma is kétségtelen. Az ugyan nagy kár, hogy inkább a megléte, mint a minősége fontos, sajnos, ma még az egyetemi jelentkezések esetében is. Ám ahogy fejlődik az egyetemi autonómia, úgy válik majd mind jelentősebbé az egyetemi oktatás számára döntő tárgyakból az érettségi eredmény milyensége. Ehhez azonban egy — a követelményeiben és minőségében új — vizsga- rendszer kidolgozása szükséges. De az érettséginek van még egy, az előzővel legalább egyenértékű rangja: amellett, hogy mégiscsak általános műveltséget ad a diáknak, meg- mérettetési alkalom is, méghozzá döntő fontosságú életkorban. Ez a diák és a pedagógus életében egyaránt az érettségi alapvető pedagógiai értéke. Schöffer Jenő
