Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-30 / 124. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. május 30., csütörtök Esély az egységre Somogyi vélemény a nyugdíjasok szervezeteiről Hol a biztonság mostanában? VESZÉLYES EGYEDÜLLÉT - KÉNYSZERŰ INKOGNITÓ Most légy résen, nyugdíjas! — írtuk a május 16-i lapban, s egyebek között szóvá tettük: a nyugdíjast elgondolkod­tatja, hogy az érte aggódó szervezetek, egyesületek egymás között sem tisztáztak bizonyos dolgokat. Ha azt ta­pasztalná, hogy az egyesüle­tek az arra hivatott fórumokon minden energiájukat az ő érde­kében vetik latba, s nem egy­más közötti vitákra fecsérel­nék, könnyebben hagyná ma­gát meggyőzni.” A gondolati rokonságot pél­dázza, hogy ugyanazon a na­pon, tehát május 16-án a Heti Hírhozó az első oldalon indí­tott, Látlelet a rendezetlénség- ről feleimet, Egységet akarnak főcímet és Hol van 7 millió fo­rint? alcímet viselő írásában egyebek között ez olvasható: „Alighanem egy külhoni ven­dég fogalmazta meg leginkább találóan a hazai nyugdíjasok szervezeti életéről a véleményt azon a kétnapos küldöttgyűlé­sen, amelyet a Magyar Nyugdí­jas Egyesületek Országos Szövetsége rendezett Buda­pesten..,A szabadkai Oravecz Lajos...értetlenségének adott hangot a rengetegféle klub, szakszervezeti ágazat, pártfó­rum, egyesület, társaság és kamara láttán. Az idősek ér­dekvédelmi és mozgalmi hely­zetét kaotikusnak nevezte. A zűrzavart a tanácskozás részt­vevői is átérezhették, mert so­kan megtapsolták, hogy a hatá­rokon túlról érkezve végre va­laki kimondta, amivel ők itthon bajlódnak...” S hogy mindez tény, az „ha­zai oldalról” is megerősítést kapott — ugyanabból a lap­számból idézem a Tovább szerveződik a kamara című írás egyik megállapítását: „A nyugdíjasok egységesebb fel­lépése vezethet eredményre — fogalmazzák meg azok, akiknek elegük van a széthú­zásból... Az annyira óhajtott egységet csakis az összetartó szervezeti szálak szorosabbra fűzése hozhatja meg.” Kovács Lajos, a Nyugdíja­sok Kaposvári Egyesületének elnöke egyesületének egyik képviselőjeként részt vett az országos szövetség kétnapos küldöttgyűlésén a fővárosban, ahol őt és további két kapos­vári, illetve egy marcali küldöt­tet az országos szövetség ve­zetőségi tagjává választották. Megkérdeztük tőle: mi a véle­ménye a vitáról, „az idősek kao­tikus érdekképviseleti és moz­galmi helyzetéről”? — Tény, hogy nagy szükség van a nyugdíjasok összefogá­sára, jelenleg ugyanis So­mogybán sem tudjuk, hány klub, egyesület, szervezet mű­ködik. A következő fél évben éppen ezért megalakul — ka­posvári székhellyel — a Nyug­díjasok Somogy Megyei Koor­dinációs Bizottsága, melynek tagjait a megyében működő szövetségek, egyesületek, klubok, körök, szervezetek de­legálják. Most folyik ezeknek a szervezeteknek a föltérképe­zése a megyében. — Ami az országos szerve­zeti felépítést illeti: a Nyugdíja­sok Országos Érdekegyeztető Kamarája tömöríti többek kö­zött a Nyugdíjas Klubok és Idő­sek „Életet az éveknek” Orszá­gos Szövetségét, a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Orszá­gos Szövetségét — ennek tagja a kaposvári és a marcali egyesület is —, a Szakszerve­zetek Országos Nyugdíjas Vá­lasztmányát, a Budapesti és a Pécsi Nyugdíjas Szövetséget, a Nyugdíjasok Pártját és még vagy tucatnyi szervezetet az ország minden részéből. A pé­csi egyesület elnökét, Bleyer Jenőt most választottuk meg az országos szövetség elnök- helyettesévé, így a térség meg­felelően képviselteti magát a szövetség legfőbb vezetősé­gében. A kormány, az egyes tárcák csak a kamarát fogadják el tárgyaló partnerként, egyen­rangú félként, s ez érthető is. így a mi érdekeink közvetve jutnak kifejezésre a magas szintű megbeszéléseken. Országos szövetségünk képviselője részt vesz a ka­mara tanácsának a munkájá­ban, melyet a soros elnök — most éppen Knoll István— irá­nyít. A legutóbbi szövetségi kül­döttgyűlés határozatai jól szol­gálják a vitatott kérdések meg­nyugtató tisztázását, végső so­ron a nyugdíjasok érdekeit — tájékoztatott Kovács Lajos ka­posvári egyesületi elnök. H.F. Nem először fordult elő az utóbbi hónapokban, hogy az olvasó, aki ügyes-bajos dolgait feltárva levéllel fordult hoz­zánk, azzal a kéréssel zárja so­rait: ha nyilvánosságra hozzuk a levelét a Nyugdíjasok olda­lán, ne közöljük a címét... Az ilyesfajta kérésnek több oka is lehet, s a szerkesztő nem is firtatja, de mindenképpen méltányolja és teljesíti. A kö­zelmúltban azonban egyik ol­vasónk kérés nélkül is leírta, miért szeretne inkognitóban maradni. Nem azért, mert „rá­zós" témát vet föl vagy a megbí ráltak retorziójától tart, hanem egészen más okot hoz fel. „Ké­rem, ha újságon keresztül vá­laszol, szíveskedjen a lakcí­memet kihagyni. Ennek a ké­résnek egyetlen oka van: félek Van, aki beletörődött a nyugdíjemelés mikéntjébe, s van, aki nem. Akadnak, akik mind ez ideig nem tudtak napi­rendre térni afölött, hogy náluk az emelés — megítélésük sze­rint — nem a törvényes előí­rásnak megfelelően történt, magyarán szólva: megrövidí­tették őket... Nagy Lajosné kaposvári ol­vasónk például így ír: „Az ez évi nyugdíjemeléssel kapcsolat­ban kérdéssel fordulok önök­höz, mert a Nyugdíjfolyósító In­tézethez már március 6-án el­küldtem az ajánlott levelet eb­ben az ügyben, de választ mind a mai napig nem kaptam. Gon­dom a következő: Saját és özvegyi jogön va­gyok nyugdíjas, és mint ilyen­nek erre az esetre azt ígérték, hogy a nyugdíjemeléssel 1200 forinttal növelik az összeget — de megnézik a szolgálati idő­met és azt az összeget folyósít­ják majd, amelyik számomra a legkedvezőbb. A szolgálati időm és a nyugdíjba menete­a rosszindulatú emberektől, mert (sajnos) nem biztonsá­gos, ha egy nő egyedül él. Kö­szönöm. ” A sorok olvastán óhatatlanul „beugrik” az emlékezetbe a sok újsághír, bírósági tudósítás, amely arról számol be, hogy magányos öregeket támadtak meg, raboltak ki vagy éppen gyilkoltak meg, félretett pénzük — ha egyáltalán volt nekik — megszerzésének reményé­ben. A brutális cselekmények elkövetői nemegyszer busás zsákmány helyett kénytelenek voltak mindössze pár forinttal odébbállni, viszont nyomukban pusztulás maradt. És félelem... Az esetleg soron következők félelme. Az idős, magukra ma­radt, kiszolgáltatott öregek ret­tegése és gyanakvása. Óva­lem időpontja alapján 24 száza­lékos emelés járt volna nekem, ezzel szemben azonban mind­össze 1200 forint emelést kap­tam (az emelés előtt a nyugdi­jam 6410 forint volt). Nem ér­tem, miért csak ennyit. Képtelen vagyok megérteni azt is, miért nem esnek olyan elbírálás alá a szolgálati éveim, mint akkor esnének, ha nem lennék özvegy?! Csak közbe- vetőleg jegyzem meg: több öz­vegy ismerősömmel beszél­tem, és kiderült, hogy függetle­nül a nyugdíj összegétől, a szolgálati időtől, minden öz­kodni kell minden idegentől! — vallják okkal. Biztonságos zá­rat kell az ajtóra szereltetni, és zárni az ajtót estéről estére! Lehetőleg nem kell világgá kür­tölni az egyedüllétet, az ele- settséget, mert előfordulhat, hogy a cím hallatán-olvastán valahol valaki fölkapja a fejét és „munkához” lát... Nagy kár, hogy önveszélyes állapottá vált hazánkban az egyedüllétMmdig voltak s lesznek is, akik egyedül élnek, magányosan múlatják napjai­kat. Nem szabad, hogy ez a kényszerű helyzet egyben ve- szélyhelyzet is legyen szá­mukra. Hogy a békés öregkor helyére a rettegés évei léphes­senek. Elgondolni is szörnyű, hova vezet(het) ez az út...-sz -c vegy 1200 forint emelést ka­pott... Felháborítónak találom az ilyen módszereket, főként ak­kor, ha azok egyedülálló özve­gyeket sújtanak. A fogyasztói árak emelésénél nem tesznek ilyen megkülönböztetéseket, a rezsi ugyanannyi, mintha társ­sal együtt fizetnénk... Nekünk az a pár száz forint is nagyon hiányzik, amivel — az ígére­tekkel szemben — megrövidí­tenek bennünket. Abban a re­ményben írok önöknek, hogy előbb válaszolnak, mint a Nyugdíjfolyósító Intézet...” Levél a polgármestereknek Sok faluban, városban már szoros, tevékeny kapcsolat alakult ki az önkormányzat és klubjaink között—Írja a telepü­lések polgármestereinek kül­döttlevelében Knoll István film­rendező, a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek!” Or­szágos Szövetségének el­nöke. A levél a további együtt­működés szélesítésére és erő­sítésére biztatja az önkor­mányzati vezetőket. Az autóklub kedvezménye A Magyar Autóklub április 18-i elnökségi ülésén a testület egyhangú döntéssel felhatal­mazta az országban működő szervezeteit, hogy a mozgás- sérülteknek és a nyugdíjas klubtagoknak szolgáltatási kedvezményt nyújtsanak. A számlán feltüntetik a kedvez­mény mértékét, amelyet a szolgáltatást igénybe vevőnek adnak. Nyugati foglyok szövetsége Megalakult a Volt Nyugati Hadifoglyok Bajtársi Szövet­sége. Célja a nyugdíjkiegészí­tés és a kárpótlás megszer­zése, illetve az érdekképvise­let. Érdeklődni és jelentkezni a következő címen lehet: I087 Budapest, Kerepesi út 2-4. I. em. Telefon: 114-3691. Belépési lapot Budapestre és vidékre — felbélyegzett válaszborítékban — postán küldenek. A Nyugdí­jasok oldalán közzétettük azoknak az olvasóinknak a ta­nácskérő leveleit, akik a máso­dik világháborúban Nyugaton estek hadifogságba s eddig nem részesültek nyugdíjkiegé­szítésben (pl. Mészégető Jenő kéthelyi olvasónk). Tüntettek a mozgáskorlátozottak Tüntetéssel hívták fel a fi­gyelmet a csepeli mozgáskor­látozottak arra, hogy az ön- kormányzatoktól nem kapnak üzemanyag-kedvezményt, jól­lehet ahhoz rendelkezésre áll a szükséges anyagi fedezet. A demonstráció résztvevői az őket segítő törvények megtar­tását kérték számon. Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Kedves Olvasónk! Köszönjük megtisztelő bizalmát, de ügyében kizárólag a Nyugdíjfolyósító Intézet illetékes az in­tézkedésre — ezért is tesszük közzé levelét, hátha így ha­marabb felfigyelnek problémájára azok, akiket illet. Tudjuk, hallatlanul sok feladat halmozódott fel az intézetnél az utóbbi hónapokban — személyes tapasztalatom is van rá: régelküldött levelemre máig sem jött válasz —, mégis bí­zunk benne, hogy ha késik is, de nem marad el az érdemi és olvasónk számára megnyugtató intézkedés. (A szerk.) Olvasóink írják.. Kifogásolt nyugdíjemelés Gazdag program a barcsi idősek klubjában Harminckilenc idős ember tölti napjait kellemesen Bar­cson az idősek klubjában. Kö­zülük tizenketten állandó lakói a klubnak. Szegény Lászlóné, a gon­dozási központ vezetője el­mondta: sok és választékos programmal gondoskodnak az idős emberek hasznos időtöl­téséről. Külön előadásokat szerveznek például az őket ér­deklő egészségügyi témákról. Legkedveltebb programjuk a különféle csoportos kirándu­lás. Pécsre és Harkányba láto­gattak eddig; ez év nyarán a Barcson működő nyugdíjas­klubok tagjaival együtt erdélyi kiránduláson vesznek részt. Gyertyás László képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents