Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-03 / 101. szám
1991. május 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 „A siker fontos, de a barátaim fontosabbak...” Costner és a Farkasok Magyarország újjászületésének üdvözlésére SZOBORTERVEK Hollywoodi interjú Kevin Costnerrel Januárban a Hollywoodi Külföldi Kritikusok Aranyglóbusza, márciusban az Oscar-díj csillogott Kevin Costner kezében, amikor beszélgettünk. Az interjú közlésével azért vártunk mostanáig, mert az Oscar-díj- kiosztás közvetítése és a „Farkasokkal táncoló”(Dances With Wolves) magyarországi bemutatója valószínűleg felcsigázta a hazai mozirajongók kíváncsiságát: miféle ember lehet Kevin Costner, amikor kihunynak a jupiterlámpák? — Sose voltam törekvő, könyöklő típus. Már az iskolában is látszott, hogy nem a ráme- nősségemmel fogok boldogulni. Lassú víz partot mos típus vagyok. A film elsöprő sikere pedig engem lepett meg a legjobban. — Köztudott, hogy a Farkasokkal táncoló forgatásához csak magánbefektetőket talált, beleértve saját magát is, mert a stúdiókat nem érdekelte a film. A produkció létrehozásának nehézségeiért milyen tanulságokkal kárpótolta Kevin Cost- nert az indiánok között eltöltött idő? — Sok volt bennem a gyerekes vonás, hiányzott belőlem a bölcsességhez szükséges tudás. Az indiánok kifinomult lelkű emberek. Közösségükben sokat érlelődtem emberileg és filozófiailag. A film moziváltozata rövidebb, mint az a verzió, amit a televízióállomások kapnak majd. A tévéválto- zat három egész estét betöltő film, amely sokkal több és árnyaltabb részletet tartalmaz az indiánok életéről. — Ebben a filmben, mely több mint száz évvel ezelőtt játszódik, igen plasztikusan jelenik meg a háború. De megjelenik az ellenségeskedés a szóváltástól a fizikai összecsapásig minden szinten. Önt nyilván erősen foglalkoztatja a háború anatómiája... — Az intolerancia és az ebből fakadó agresszivitás megnyilvánulhat egy nemzeti társadalomban és akkor is, ha az ember egyszerűen külföldön jár. Tudatlanságból, meg nem értésből adódik és kisebbségi érzést vált ki, amelyet ki erőszakosan, ki még erőszakosabban kompenzál. Az a 300 kultúra nem véletlenül pusztult el a világtörténelemben. A Farkasokkal táncoló főszereplője, John Dunbar hadnagy a mérleg nyelvének hálátlan feladatát vállalja magára a destrukcióval szemben. — Ekkora siker után nyilván nyomasztja az az elvárás, hogy most még jobbat kell csinálni... — A Golden Globe és a hét Oscar díj az életem egyik, de nem a legfontosabb pillanata. Nagyképűség lenne aztállítani, hogy képes leszek megismételni ezt a sikert. Különben is, a film csak egy dolog az életemben, és van ami ennél sokkal fontosabb. — Micsoda? — A barátaim. A gondolataim, a terveim, az ötleteim, amelyek megvalósításra várnak. A családom. Nézze, az újságírók azt írnak rólam, amit akarnak, ezt nem tudom befolyásolni. De azt, hogy a barátaim mit gondolnak rólam, a szüleim mit gondolnak rólam, azt igen. Nagyon nehezen tudnám elviselni, ha valaki, aki közel áll hozzám, azt mondaná, hogy nagyképű lettem, hogy márnem lehet beszélni sem velem.. A siker óhatatlanul sodorja az embert, ez a szakma pedig különösen megtanítja rá az idő a legnagyobb ellenség. Ebből van a legkevesebb. Van, aki a barátait, a magánéletét áldozza föl, van, aki lassabban halad tovább a pályán. Erre nincs recept; ezt minden sztár maga dönti el. — Ön viszont alig fejezte be a Farkasokkal táncoló vágását, máris főszerepet jtászott Londonban a Robin Hoodban. És most az a pletyka járja, hogy John Kennedyt játssza az elnök meggyilkolásáról szóló Oliver Stone filmben. — Nem, ebben a filmben az elnök nem is szerepel. De róla szól a film. Én pedig Jim Garrison ügyvédet játszom. — Aztán az a hír is szárnyra kapott, hogy a Farkasokkal táncoló második része is készül... — Ez nem igaz... Bármenynyire szívügyem volt ez a film, előbb jutna eszembe megmászni a Himaláját, mint belevágni a folytatásba... — És az sem igaz, hogy Francis Ford Coppola, a Keresztapa harmadik (első és második) részének rendezője, aki a Farkasokkal táncoló miatt csúszott le az idei nagy filmdíjakról, szerepet ajánlott Önnek? — A napokban együtt reggeliztünk és szó esett közös munkáról. Többet azonban korai lenne mondanom. Návai Anikó Dallas: Vége a sztorinak Tudjuk már, hogy Samantha gyermeket vár, hiszen ezzel lepte meg a texasi farm lakóit és a tévénézőket. A földgolyónak az a része, amely 1978 óta követi a Dallas epizódjait, most már azt is tudja, hogy Amerikában a legutolsó fejezet forgatásához készülnek. Vagyis a Dal- las-sorozat agonizál. A produkció szóvivője New York-ban bejelentette, hogy május 10-én lesz az utolsó adás. * És ezzel vége. Hogy miért? „Elfáradt a sorozat, és belefáradt a közönség is, már kevés néző kíváncsi rá.” A legutóbbi jelzés szerint csak az ötvenedik helyen volt a nézettségi statisztikában, s ez elegendő ok, hogy valami történjen vele, hiszen éveken át a legnézettebb műsorok közé tartozott. De mivel az elmúlt esztendők során már minden megtörtént a szereplőkkel (halál, válás, verekedés és kibékülés, testi és szellemi egyensúlyzavar stb.) a forgalmazó úgy döntött: nincs újabb fejlemény, itt az ideje dobozba zárni a Dallas-szellemet. Az utolsó részlet maratoni hosszúságú lesz, több mint két óráig tart, amíg Ellie, Bobby, Samantha, Jockey, Pamela, Lucy meg a többiek sorsa végérvényesen lezárul. De természetesen nem mind a kilencven ország nézői számára, akik a sorozat forgalmazását eddig megvették. így a magyar nézőknek is van még (jó) tucat esztendeje. Az 1. számú tervezet... Az SZDSZ kaposvári szervezetének ötlete: a megye- székhelyen szobrot kellene állítani , amely az 1944-1991-ig tartó német és orosz megszállás alól felszabadult Magyarországot jelképezné. Lakossági javaslatra— Iglói T/borjavasla- tára — Kiing József szobrász- művész mutatta be terveit az önkormányzatnak. A művész felajánlotta, hogy ingyen elkészíti a szobrot, az önkormányzatnak csak az anyagköltséget kellene állnia. Hogy Kiing József bemutatott két terve közül melyiket fogadják el, erről a zsűriztetés után az önkormányzat kulturális bizottsága dönt. Az 1. számú makett talapzata amorf, fekete tömb — a 47 évig tartó sötétségre utal, amelyet sikerült széttörnie a magyar népnek. A fehér márvány az újjászülető országot jelképezi. Egyházi utalása is van az alkotásnak: a feltámadt Krisztus alakját idézve a magyar nép továbbélését ábrázolja. A 2. számú terv ugyanezt fejezi ki, csak modern formában. A nonfiguratív alkotás a gyermek születését—az ország újjászületését jelképezi. A talapzat az ország térképe, innen teljesedik ki a megújulás. A szobrot Kaposvár észak- nyugati városrészében állítanák fel vagy a Domus Áruház ... előtti parkosított területen. A maketteket a lakosság is megtekintheti majd a sétálóutcában. Sőt voksolhatnak is: melyiket látnák szívesen a megyeszékhelyen... T.K, Zita királynő emlékünnepség A tehetséges gyerekekért Alapítvány Marcaliban - Fiatal matematikusé az első ösztöndíj A múlt év áprilisában volt 250 éves a kéthelyi római katolikus templom. Az ünnepséggel egy- időben Zita királynő emlékülésre is sor került a kéthelyi Hunyadi kastélyban talált írásos dokumentumok alapján. Akkor született meg az elgondolás Marcali város vezetőiben és a római katolikus egyház képviselőiben, hogy a híres történelmi személyiség nevével alapítványt hozzanak létre. Ä Zita királynő Alapítvány közel félmillió forinttal rendelkezik egy év elteltével. A kuratórium tagjai a megalakuláskor úgy döntöttek, hogy az összegyűlt pénz kamataiból ösztöndíjat adnak a Marcaliból tovább tanuló diákok támogatására. Az első évfordulón, Zita napján bensőséges ünnepség keretein belül a Marcali Polgármesteri Hivatal tanácstermében került sor az emlékünnepségre. Arany János Enyhülés című verse elhangzása után Ajtós József kéthelyi plébános mondott rövid ünnepi megemlékezést. Dr. Sütő László, a város polgármestere átadta az alapítvány első ösztöndíját Gausz Jánosnak, aki az iskolai évek alatt számos matematika és fizika verseny győztese és helyezettje volt. A pedagógusok javaslata alapján a kuratórium vezetőinek elképzelésével egybeesett a kedvezményezett kiválasztása. Gausz János tanulmányai befejezéséig ösztöndíjat kap az alapítványtól. Az első kedvezményezett a marcali Mikszáth úti általános iskolában és a Berzsenyi Dániel gimnáziumban végezte tanulmányait. Jelenleg az ELTE első éves hallgatója matematika-fizika szakon. A polgármester az ösztöndíj átadás után bejelentette, hogy a város képviselő testületé felajánlotta négyévi, összesen 450 000 forintos tiszteletdíját a Zita királynő Alapítvány javára, így közel egymillió forintból gazdálkodhat a jövőben a kuratórium. A pénz növekedésével lehetőség nyílik arra, hogy a jövőben alkalmanként több diák is részesüljön az ösztöndíjból. A bensőséges emlékülést a városi vegyeskórus fellépése tette ünnepélyessé. (Jüngling) Csodálatos férfiak... A régi Kínában arra a kérdésre, hogy „hány gyermeked van?”, a megkérdezett csak fiai számát mondta meg, a leányokat nem is említette. A gyerekhez való viszonyt évezredeken át tulajdonképpen Konfucius filozófus mondása határozta meg: „Egy fiú többet ér, mint tíz lány. ” * Angyal Bandinak, a legrégebbről ismert betyárnak a valóságos neve Ónody András volt. A korabeli periratokban regényesség és hősiesség nélkül, közönséges marha- és lótolvajként, megátalkodott rablóként szerepelt. Leghíresebb tette a karcagi és a mezőtúri vásárok szétverése volt. A ponyvafüzetekben, a róla szóló mondákban, viszont népi hősként tisztelték, tetteiről dalok, népszínművek születtek. Egy reprezentatív felmérés szerint a tíz éve házas amerikai férjek 70 százaléka ismerte el, hogy volt vagy van házasságon kívüli kapcsolata. A nemmel válaszolók fele része „még reméli", hogy előbb- utóbb félreléphet. * Hazánk egyes vidékein még néhány évtizede is sajátos módon adták tudtára a házasulandó legénynek a választott lány érzelmeit. Ha nem volt kedvükre a legény, a szűrét kitették a tornácra vagy az eresz alá. Ha viszont szívesen fogadták, a legközelebbi látogatáskor a ruhás ládából vették elő a szűrt s az ujjábán többnyire jegykendő is volt. * „... az utóbbi napokban Magyarország ellen szórt alantas gyanúsítások mesz- sze meghaladják a megengedhető határokat... nem marad más kiút számomra, minthogy személyes elégté- • telt követeljek az államfőtől... Mivel azonban Ön beteg aggastyán, Benes külügyminiszterrel kívánok megverekedni... a legsúlyosabb feltételek mellett...” — E párbajkihívást 1935-ben, 67 éves korában Horthy Miklós tette Ma- saryk csehszlovák köztársasági elnöknek címezve. A levelet azonban a címzett máig sem kapta meg. * Tibet egyes vidékein még a múlt században is szokásban volt a „kalaplopás”. Bizonyos ünnepen a férfinak jogában állt bármely nő fejéről lekapni a fejfedőt. A tulajdonos köteles volt éjjel elmenni a férfi lakására a zálogért. K. Gy. M. Alapítványt hoztak létre a kaposvári Ipari Szakközépiskolában, amellyel az intézmény tehetséges és jól tanuló diákjait támogatják akár középiskolai tanulmányaik befejezése után is. Az alapítvány javára több programot szerveztek eddig is, és ma este 6 órakor vidám irodalmi összeállítással lépnek föl a szakközépiskola diákjai és tanárai az intézményben. Német küldöttség Somogybán A németországi Rendsburg- ból érkezett az az evangélikus ifjúsági diakóniai küldöttség, amely a Somogy megyei szociális intézményekkel ismerkedik ezen a héten. A magyar Gyermek és Ifjúságvédelmi Kamara meghívására megyénkben tartózkodó delegáció számos nevelőotthont, szociális foglalkoztatót, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt látogat meg. A német szakértői küldöttséget fogadta Szabados Péter kaposvári polgármester, és megbeszélést folytattak dr. Orbán Istvánnal, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara elnökével. Népi iparművész kiállítása Békés Lajosné népi iparművész hímzéseiből nyílik kiállítás ma déálután a kaposvári Somogy Megyei Művelődési Központban. A gazdag nép- művészeti tárlat május 17-ig látható az SMK-ban. Film és videofesztivál Megkezdődött a Vili. nemzetközi film és videofesztivál Győrben. Huszonöt országból kétszázötven alkotó, a játékfilmek mellett a legújabb technikával készült videofilmjét is bemutatják. A kortárs magyar fotó- és képzőművészeti munkákból kiállítás is nyílt. ...és a második
