Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-21 / 116. szám
1991. május 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Egyhónapi karbantartás után ismét üzemel a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kaposvári nagymalma. A liszt- töltő gépsorokon három műszakban naponta kilenc vagony- nyi lisztet csomagolnak. Gyertyás László felvétele Vendégváró Magyarország Intő adatok az első negyedévről — Nincs remény bankközi egyezményre — Nyilatkozat múltról és jelenről (Folytatás az 1. oldalról) — A nagy utazó nemzetek még mindig aggodalmaskodnak a nemzetközi helyzet alakulása miatt — mondta dr.Ko- vács János —, a légi turizmus csak igen lassan indul meg újra, miközben új feszültség- gócok keletkeznek: Jugoszlávia, a Kuvait felől áramló füstfelhő, az olasz Riviérát veszélyeztető olajfolt. Mindezek következtében arra számíthatunk, hogy inkább az otthonukhoz közelebbi úticélokat választják sokan, s ez számunkra kedvező. Nem hallgathatom el azonban, hogy bizonyos jelek szerint a romló magyarországi közbiztonság már érezteti hatását; amire korábban büszkén hivatkoztunk, hogy itt este nyugodtan lehet sétálni az utcán, már régen a múlté. Másik korábbi büszkeségünk, a vendéglátás igencsak közelít az alacsony színvonalhoz, miközben az árak az eget kezdik ostromolni. Ezt is szóvá teszik külföldi vendégeink, és nem cső-. dálkozhatunk majd azon, ha más országot választanak úticélnak. A vendéglátás színvonalának emelését a még nagyobb konkurrenciával lehetne elérni, még több vállalkozásra volna szükség, a piac itt is el- döntené végül, hogy ki maradhat talpon. Persze a jelenleg is létező szakmai szövetségek, a szakácsok és szállodások szervezete vagy az utazási irodákat tömörítő MUISZ ugyancsak sokat tehetnek annak érdekében, hogy a szakmailag alkalmatlan személyek ne érvényesülhessenek. Külföldön bizonyos tevékenységeket kamarai tagsághoz kötnek, s ha valaki megsérti a szabályokat, törlik a listáról, magyarán: ki van közösítve. Ha pedig ezt megtudja a vendég, aligha megy olyan helyre, amellyel a szakma legjobbjai is elégedetlenek. — Beszéljünk a Balatonról. A nagy szállodavállalatok privatizációjának elhúzódása mintha a bizonytalanság érzetét keltené az adott cégek dolgozóiban. Szükség van az évtizedes szállodai hálózat alapos korszerűsítésére is, hiszen jelenleg szinte csak tűzoltó- munka folyik, a legszükségesebb karbantartásokat tudják mindössze épphogy elvégezni. — A fogadókészségünk ennek ellenére nem mondható rossznak, az utóbbi időben a magánszektor szépen terjeszkedett a tóparton. Kempingek, panziók tucatjai nyíltak, az északi és a déli üdülőhelyeken nagy bevásárlóközpontokat adtak át, sokat segítve az ellátási gondok megoldásában. Változatlanul elégedetlenek vagyunk az úthálózattal, a víz- és csatornarendszerrel, egyszerűen annyi pénz van rájuk, amennyi van. — Ebben a szezonban egyáltalán jönnek majd hozzánk az egykori „testvéri” országokból? — A csehek és szlovákok kivételével igazi turisták aligha. Ennek alapvető oka, hogy nincs érvényes pénzügyi elszámolási rendszer Prága kivételével, senki mással.Ez az egyetelen hajdani partnerország, amellyek kétoldalú egyezményünk van az egyéni turizmus pénzügyi elszámolásáról. Lépni kellene a szervezett turizmus ügyében is, de itt csak kezdeményező lépések történtek. Mi egyébként bármikor bárkivel készek vagyunk egyezményt kötni, de partnereink egyelőre elzárkóznak. — De a bolgárok már föloldották a kötelező valutabeváltási rendelkezést... —Azt igen! De a bolgár bank nem ad nekünk levát vagy le- vacsekket, amit a turista magával vihetne. Ha valakinek netán van maradék bolgár pénze vagy csekkje, kizárólag saját kockázatára viheti magával Bulgáriába, mert semmi hivatalos biztosíték nincs arra, hogy az ottani vámosok szó nélkül beengedik. Magyarán: a kötelező beváltás megszűnt, de Bulgáriában levát csak valutáért lehet kapni. Ez a rókafogta csuka esete. Mindenesetre mi bízunk abban, hogy a külföldi partnerek érdeke találkozik a miénkkel, előbb-utóbb megszületnek a bankközi megállapodások a turizmus pénzügyi elszámolásáról és újra megindulhat a forgalom, amire mindenkinek nagy szüksége van — jelentette ki dr. Kovács János. Polesz György AKKOR JÓ, HA ROSSZ Csökken a mezőgazdasági termelés Levél a képviselőknek Somogyi • Expo-elképzelések Olcsóbb tüzelőolaj Szerdától literenként 2 forinttal olcsóbb, 17 forint lesz a háztartási tüzelőolaj ára — jelentette be az OKGT illetékese. A szezonális árcsökkentés június 30-ig tart. A háztartási tüzelőolaj ára legutóbb május 5-én változott, akkor 17 forintról emelkedett 19-re. Magyar bor brit piacra Az angol importőrök januárban alakult borbizottsága megegyezett a Magyar Borkereskedők Egyesülésével arról, hogy közösen, országos propagandával is növelik a magyar borok piaci tekintélyét Nagy-Britanniában. így a magyar borkivitel 40 százalékkal nőhet. 1,3 milliárd dollár a devizaszámlákon Április végére elérte a 100 milliárd forintot, azaz a mintegy 1300 millió dollárt a magyar állampolgárok devizaszámláinak együttes értéke. A legtöbb, 75,5 milliárd forintnyi devizát az OTP-nél vezetik. Az idén a januári forintleértékelést is számítva mintegy 18 milliárd forinttal nőttek a devizaszámlák. Megújuló telefonkönyvek Hamarosan megújul a magyar telefonkönyv-kiadás. Még az idén megjelenik az új budapesti közületi és egyéni előfizetőket együttesen tartalmazó telefonkönyv. A Magyar Távközlési Vállalat az év elején nemzetközi versenytárgyalást hirdetett a vállalat tevékenységét érintő telefonjegyzékek vállalkozói alapon történő szerkesztésére, kiadására. Az új, évente aktualizált telefonkönyveket az előfizetők a jövőben díjmentesen fogják megkapni. Világbankos iskola Elnyerte a Világbank emberi erőforrások fejlesztésére kiírt pályázatának az ifjúsági nappali képzést felölelő projektjét a salgótarjáni 211. számú ipari szakmunkásképző. A legkevesebb 200 ezer dolláros támogatással úgy emeli a szakképzés színvonalát, technikai felszereltségét, hogy az intézet oklevelét elismerjék. A napokban hallottam a következő véleményeket: „Ma a magyar mezőgazdaságot akkor szolgálják a legjobban a szakemberek, ha minél rosz- szabbúl végzik feladataikat”. „ Valamikor az állattenyésztő szakmai minősítését is jelezte, ha csökkent a borjuelhullás — dr. Klie Csabának, a Bárdibükki Állami Gazdaság igazgatójának megjegyzése ez —, ma azért drukkolunk, az az "érdem", ha minél kevesebb borjú marad életképes.” Fejetetejére állt világ? A szakma megcsúfolása? Sok minden felfedezhető ezekben a véleményekben. Groteszk hasonlattal olyan ez, mintha az orvos nem a beteg meggyógyításán fáradozna, hanem ellenkezőleg: az ügyvéd nem a páciense ügyének védelmén munkálkodna, a kereskedő pedig lebeszélné a vevőt, hogy boltjában bármit is vásároljon. Nehéz röviden minősíteni (Folytatás az 1. oldalról) A kezdeti nehézségek elle- I nére azonban a német kölcsön mégiscsak révbe ér: a tervek szerint május végétől már a szükséges űrlapok is rendelkezésre állnak a helyi ipartestületeknél. A németek százmillió márkája 3,5 százalékos kamattal, harminc évi visszafizetéssel és tíz év türelmi idővel áll Magyarország rendelkezésére. Az idén összesen kétmilliárd forintot kaphatnak ebből a kölcsönből a magyar vállalkozók. A Start-hitel ötéves törlesztéssel, két év türelmi idővel, jelenleg évi 21 százalékos kamattal vehető igénybe. Olyan magánvállalkozók igényelhetik, akiknek a cége nem ezt a „tudathasadásos" helyzetet. Pedig ez van! És közben évről évre csökken a mezőgazdasági termelés. Tavaly csaknem hat és fél százalékkal maradt el az előző évitől. Ezen belül természetesen nagy a szóródás. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint, volt, amiből 36 százalékkal termett kevesebb (kukorica), volt, amiből kilenccel (gyümölcs). Tény, hogy a központi árualapokba több mint 12,5 százalékkal kevesebb termék került. Ezzel együtt igaz az is, hogy a bontakozó piac- gazdasággal összefüggésben növekedett a termelők közvetlen értékesítése bel- és külföldön egyaránt. Erre vonatkozóan még nincs statisztikai értékelés. A tendencia mégsem vitatható. Tulajdonképpen érthető is, hogy így van, hiszen a gazdálkodók árbevétel-arányos nyeresége egyetlen év alatt régebbi háromévesnél. Az igénybe vehető kölcsön ösz- szege 1-10 millió forint. A hitelhez 30 százalék magánerő szükséges, ebből tíz százalékot készpénzben kell bemutatni. A kölcsön kizárólag beruházási célra vehető igénybe. Az Ipartestületek Országos Szövetsége koordinálja a Start-hitel ügyeit, ők kezelik azt a 600 millió forintos garanciaalapot is, amely egy ilyen jellegű .aránylag nagy kockázattal járó kölcsönhöz szükséges. A vállalkozásfejlesztési kölcsön szervezői között most már nem szerepel a VOSZ, amely korábban a Postabankkal együtt benne volt az előkészítő munkákban. 4,4-ről 2,4 százalékra esett vissza. Harminc-negyven százalékos hitelkamatok mellett mit lehet kezdeni ezzel a 2,4 százalékkal?! „Akkor teszek jót, ha minél rosszabbul csinálom”. „Itt egyszerűen nem hiszi el senki, hogy ki fognak ürülni az élelmiszerboltok, aminek a következményei beláthatatlanok". A legsajnálatosabb, hogy a szakemberek ezt már jóideje mondják. Hajtogatják, protestálnak, figyelmeztetnek, felszólítanak, leveleznek. Aztán a hiábavalóság miatt lassan cinikussá válnak. Volt idő, amikor az ideihez hasonló, gazdag ígéretű gabonavetések szakmai büszkeséggel, termést féltő izgalommal töltöték el őket — most megesik, hogy keserűségükben jégverést kívánnak. Több, mint szomorú! És az okok nagyon összetettek. De végre el kell kezdeni egyenként megszüntetni őket! Vörös Márta Ez a végső soron belső ügy - nevezetesen, hogy a Vállalkozók Országos Szövetsége végül kiszállt az üzletből — ezért figyelemre méltó, mert ennek indokai általában is érdekelhetik a vállalkozókat. A VOSZ úgy véli, hogy a kölcsön kamata túl alacsony, és ez a mai hitel-túlkereslet mellett oda vezethet, hogy nem lesz üzleti alapon nyugvó hitel- bírálat, hanem ismét egyszerűen elosztják a pénzt. Azt is kifogásolja a VOSZ, hogy a mostani feltételek egyértelműen a máris tehetősebb vállalkozóknak kedveznek, és a harmincezer hazai magánvállalkozó többségének hiteligényét nem tudják kielégíteni. (Folytatás az 1. oldalról) — Függetlenül attól, hogy Budapest és Bécs lakossága, illetve közgyűlése hogyan foglalt és foglal állást—mondta dr. Gyenesei István —, mi kormánypártiak vagyunk az Expo megrendezésében, a megye érdekében. Én levelet írtam országgyűlési képviselőinknek a megyei közgyűlés döntéséről, s kértem őket ennek a képviseletére. — Koncepciónk is van már több változatban a helyi ön- kormányzatok körvonalazódó elképzelésein kívül. A gazdaságszervező és vállalkozási irodánk már készíti a megyei átfogó koncepciót, s ezt hamarosan a nyilvánosság elé tárjuk, várva a kezdeményezések (Folytatás az 1. oldalról) A Bécs-Budapest világkiállítás leszavazása érdekes módon csak rövid időre csökkentette a részvények árfolyamszintjét a bécsi börzén. Kiderült ugyanis, hogy az építkezések üteme a fővárosban és környékén a világkiállítás nélkül sem csökken. Ä szociáldemokraták — akik attól tartanak, hogy az Expo lemondása veszélyeztetheti Ausztria belépését a Közös Piacba, s így az ország „Európa peremére kerülhet — máris javaslatot terjesztettek a bécsi magisztrátus elé, hogy az Expo gondolatának eltemetésével egyidőben erősítsék meg: folytatódnak azok a már megkezdett munkálatok, ameés lehetőségek további felajánlását. Szerintünk ki kell alakítani egy olyan színvonalas infrastruktúrát — beleértve az M7-es elvezetését a határig, a déli autópálya megépülését, a megfelelő telefonhálózatot —, amellyel méltóképpen csatlakozhatunk a világkiállításhoz. Szóba került az idegenforgalmi centrumok eddiginél jobb kiépítettsége, a természeti adottságok — így a termálvizek — kihasználása, a falusi turizmus színvonalas hálózata, valamint egy európai skanzen létesítése. Ez utóbbi maradandó idegenforgalmi látványosság lehetne Somogybán. A megye helyet adhatna számos rendezvénynek, esetleg világtalálkozónak, mint a cserkészek dzsemborija. (Lajos) lyek a Duna menti területek fejlesztését célozzák. Ezekbe azok a cégek is bekapcsolódhatnak, amelyek eddig elsősorban a világkiállítás építésében voltak érdekeltek. E fejlesztés területe egyébként részben egybeesik az Expo-ra szánt körzetekkel, így az eddigi költségek zöme is megtérül. Erhard Busek, a tudományos ügyek minisztere szerint csupán arról van szó, hogy a Bécs és egész Ausztria fejlesztését az ezredfordulóig szolgáló tervek „hordozórakétáit kell kicserélni”. Az új stratégia középpontjába a kultúra kerül, ami természetesen pénzbe kerül, de pénzt is hoz az ország számára. Május végétől az ipartestületeknél Igényelhető a német vállalkozási hitel Startnak hívják — Miért szállt ki a VOSZ? Expo-népszavazás után RppC lQi 1996-ra készül?
