Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-09 / 82. szám

1991.április 9.,kedd SOMOGYI HÍRLAP Hét művészet ötvennyolcért Az első adat február elejéről való: addig ötvennyolc színmű­vész bízta meg a sejtelmes nevű Seven Árts (Hét Művé­szet) ügynökséget a nálunk eleddig szokatlan impresszá- lással. Az ügynökség, amely­nek ügyvezető igazgatója Kapi­tány Iván, menedzserigazgató­ja viszont nála a szakmában sokkal ismertebb Traub Pál, aki a Madách Színház művészeti titkári székét hagyta oda az ügy­nökségért, m integy száz fölkérő levelet küldött ki elsősorban fővárosi művészeknek. Közü­lük került ki az az ötvennyolc, aki vállalta, hogy ezentúl érde­keit a Seven Árts képviselje, föl­lépéseiket a Seven Árts szer­vezze, valamennyi szerződését a Seven Árts bonyolítsa le. Érte­lemszerűen tisztes jutalékért, amint az üzleti világban ildo­mos. A Seven Árts ajánlata sze­rint minden színésszel sze­mélyre szóló megállapodást kötött, figyelembe véve a mű­vész speciális kívánságait, ki­kötéseit is, és a szerződés ha­tályba lépésének pillanatától magára vállalta az egyeztetés minden gondját színházzal, filmgyárral, televízióval, szink­ronnal, rádióval, esetleges kül­földi partnerrel. Mi van a hír mögött? Ennyi lenne a szűkén vett in­formáció, a Seven Árts indulá­sának hírértékű ténye. Nem tit­kolható azonban, hogy a lénye­gét tekintve kétségtelenül ör­vendetes ötlet igen sok kérdője­let hagy maga után. Mindenek­előtt azt, hogy milyen lesz a színházak és az ügynökség kapcsolata. Ebben a helyzet­ben a színészek — az ügynök­séggel szerződöttek jó része is — tagjai egy-egy társulatnak, szerződés köti őket színházak­hoz. Fölvetődöttakérdés:vajon tagok maradhatnak-e, avagy az évad végén el kell válniuk a tár­sulattól, s attól kezdve egy-egy szerepre szerződhetnek, ha a színház, a művész és termé­szetesen az ügynökség úgy lát­ja jónak. Nos, a válasz nem volt egyértelmű: maradhatnak is, meg nem is. Mintha e téren még nem lett volna kikristályosodva a koncepció. Szabadúszás.. Valószínűnek mégiscsak az látszott (a sajtótájékoztatón el­hangzottakból), hogy legjobb, ha a színész kiveszi a munka­könyvét, és szabadúszóként rendeli alá magát az ügynök­ségnek. (Ez annál is inkább el­képzelhető, mert két komputer egyezteti az időpontokat, így az ügynökség garantálni tudja, hogy a színész megbízhatóan, fölkészülten lép színre vagy a kamerák elé. A Providencia biz­tosítótársasággal dolgoztattak ki egy betegség-, baleset- és életbiztosítást, s egy nyugdíj­kiegészítő részből álló biztosí­tási formát is.) Persze jogos kér­dés, vajon lehetséges-e ezek- után megőrizni a színház priori­tását? De vajon szükség van-e efféle prioritásra? A feleletet csak a hiteles, jó, fontos dolgokról beszélő szín­ház adhatja meg! Van persze más probléma is. Ha megnézzük a megkereset­tek és a megtaláltak listáját, azonnal adódik a kérdés: vajon csak olyan művészek impresz- szálását vállalja a Seven Árts, akik magukat is könnyedén „el tudják adni"? Még kísérlet Persze gondolható, hogy az ügynökség nem merő altruiz­musból jött létre, mégis érdekes lenne kipróbálni: nem lehet-e olyan színészeket ajánlani, akik ilyen-olyan okokból nem olyan keresettek, nem olyan futottak. Netán nemcsak a fővárosiak­ban, a viszonylag könnyen „egyeztethetőkben” kellene gondolkodni, hanem bevonva a körbe a vidéki városok színhá­zaiban föllépőket is. Persze tu­dom, ez nagyobb befektetést, sokkal több munkát jelent, s ta­lán kevesebbet is hoz. De ha a Seven Alisnak valóban komo­lyak az elképzelései, ezt a kört sem hagyhatja számításon kí­vül. Nem titkolom, nem tartom rossznak a Seven Árts kísérle­tét. De ne feledjük: egyelőre még csak kísérlet! Róna Katalin Angol kisasszonyok Egerben Az angol kisasszonyok rend­jét 1611-ben alapították Fland­riában. Magyarországra Páz­mány Péter hozta be 1628-ban a „kisasszonyokat", akik nőies foglalkozásokra, tudásra taní­tották a fiatal leánykákat. Eger­ben hosszú kényszerszünet után eredeti helyén, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziummal osz­tozva ismét megnyílt az Angol Kisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete. Az intézet­ben az idei tanévben 40 negye­dikes kislány kezdte meg tanul­mányait. (MTI fotó: H. Szabó Sándor) A ljubljanai tudományegyetemen A MAGYAR KULTÚRÁÉRT Tíz éve működik a ljubljanai tudományegyetem magyar lek­torátusa — kis csapattal, de egyre növekvő szellemi teljesít­ménnyel és kisugárzással. Kü­lönösen az utóbbi három-négy esztendő hozott biztató változá­sokat. Ma már hat különböző fokozatú kezdő és haladó tanu­lócsoportot sikerült kialakítani. A hallgatók fele szlovén anya­nyelvű, a többiek magyar aj­kúak vagy több éve tanulják nyelvünket. A magyar történelem, kultúra és irodalom iránt növekvő ér­deklődésnek több oka van: el­sősorban a hazánkban bekö­vetkezett demokratikus átala­kulás, népünk és tájaink megis­merésének igénye, tudomá­nyos ambíciók vagy a vegyes családi indíttatás. Kedvet és biztonságérzetet ad a fakultatív oktatás résztvevőinek a sikerrel letett nyelvvizsga, mert új állás- lehetőségeket jelenthet szá­mukra. Ennek jelentőségét fel­értékelik a fejlődő magyar— szlovén gazdasági, kulturális kapcsolatok. Minőségi változás, hogy a ljubjanai magyar lektorátus ok­tatói és hallgatói egyúttal szelle­mi műhelyt is alkotnak. Például régi hiányt pótolva magyar— A keresztapa menekül „A keresztapa filmen elját­szott tragédiájához mérhető az a szerep, melyet a sors osztott Marion Brandóra"— írta bírósá­gi tudósításában az Oggi, kel­lően hangsúlyozva a szokatlan tényt: Brando sírt a kamerák előtt. Elsőszülött fia lelőtte lá­nya vőlegényét, továbbá a film­színész 25 esztendő után elad­ni készül „az utolsó földi para­dicsomot", a Polinéziában lévő magánszigetét. „Itt fogom eltöl­teni az öregségemet” — nyilat­kozta valamikor, s piramist is építtetni akart hamvai látványos elfödésére. Brando 1961-ben járt először a 21 négyzetkilomé­teres szigeten, akkor éppen egy kalózfilm főszerepét játszotta. Hollywood már nem érdekelte, túl volt két zátonyra futott há­zasságon. Új világot remélt Te- tiaroa szigetén, kiváltképpen azután, hogy beleszeretett egy 19 esztendős bennszülött lány­ba. T aritatumi T erripai — Bran­do szerint csak Tarita — nem a múlt elől vágyott művészi karrierre, neki a szerelmes asszony szerepét szánta a sors. Brando úgy dön­tött, megveszi a szigetet és itt kezd új életet. Erre azonban várnia kellett a kanadai tulajdo­nos haláláig. „Mindig is utáltam az embe­reket. körülöttema szigeten tehát kitűnően érzem magam" — nyilatkozta, amikor végre a magáénak mondhatta a föld­darabot. „Biztos vagyokbenne, hogy a végromlás felé tart a vi­lág, és már nincs is messze a vég." Az apokalipszist várva berendezkedett tehát a pálmák alatt, a benszülöttekéhez ha­sonló házat épített, amelyben a kényelem netovábbját egy ven­tilátor és egy hűtőszekrény je­lentette. Reggel 5-kor kelt, so­kat sétált a fehér homokon, és pihent. „Imádok meztelenül sé­tálni a bőrömet simogató szél­ben, ez számomra a szabad­ságérzetet jelenti"— mondotta kevés számú barátainak. Azt is tervbe vette, hogy megtanítja az embereket másképpen élni. Ezzel kapcsolatban hirdette: meg kell szabadulni az olaj­trösztök zsarnokságától, az au­tóipar hiénáitól. A módszereket egy, a szigeten felállítandó inté­zetnek kellett volna kidolgoznia. A költségeket az amerikai film- szerepektőj várta. Forgatásra mindig egyedül utazott. „Mar­ion megértette, hogy én szíve­sebben maradok a szigeten. így aztán nem kísértem el, azt sem akarta — mint mondotta —, hogy Hollywood megfertőz­zön." Brando, talán életében először, megbékélt a világgal, különösen amikor lánya, Che­yenne is megszületett, 1970­szlovén szótárat szerkesztet­tek, és adtak ki az egyetem nyomdája segítségével. Új és nagybecsű vállalkozásuk a ta­valy létrehozott műfordítói cso­port: szlovén költők verseit ül­tették át magyar nyelvre, s leg­frissebb munkájuk egy szlovén nyelvű válogatás fiatal magyar költők verseiből. Ennek előz­ményeként 16 Pilinszky-költe- ményt fordítottak le és jelentet­tek meg a Srce in Oko (Szív és szem) című ljubljanai lapban. Lelkes mecénásra leltek a magyar kultúra nagy tisztelőjé­ben, Vilko Novak professzor­ban, ő további publikálási lehe­tőségekhez segíti a hallgatók magyarból fordított szépirodal­mi munkáit. A lektorátus gaz­dag ar\yagú könyvtárán, az odajáró ismertebb magyar la­pokon kívül biztonságos szelle­mi hátteret jelent a diákok szá­mára a Nemzetközi Hungaroló­giai Intézettel és a maribori egyetem magyar tanszékével kialakított kapcsolatuk. Évente négy-öt fiatal kap ösztöndíjat a debreceni nyári egyetemre; kurzusai nemcsak a nyelvtanu­lás, hanem a teljesebb Magyar- ország-kép kialakítása szem­pontjából is nélkülözhetetlenek. (Lukács) ben. A nevét az indiánok iránti tiszteletből választotta, sőt a rézbőrűekkel való szolidaritás jegyében, 1973-ban még az Oscar-díjat is visszautasította. Aztán, mintha minden fogadal­mát elfeledte volna, repülőteret építtetett a szigeten, turistákat hozatott, s az amerikai forgatá­sok után rendszerint újabb és újabb hölgyet hozott magával. „ Tarita ismer engem és nem csinál ebből nagy ügyet" — mondta. A végzetes esztendő 1990-ben következett: Chris­tian Brando — a fia—veszeke­dés közben lelőtte lányának vőlegényét. Azóta Cheyenne kétszer kísérelt meg öngyilkos­ságot, ma is egy párizsi klinika zárt osztályán ápolják. Brando összetört ember, aki az elmulasztott apai felelősség nyomasztó terhével kíván me­nekülni a múltja elől és a földi paradicsomból. Marion Brando még a Keresztapa szép halálá­ban sem reménykedhet, magá­ra maradt. Csak a szigettől tud megsza­badulni. BONYOLULT SZÁMÍTÁSOK Díjak és feltételek Nem mindenkinek jár a „minimum-gyed,” Több olvasónk panaszolta, hogy az újságokban ol­vasottak ellenére nem kap 5200 forint minimum gyer­mekgondozási díjat. Azt Is furcsának tartják, hogy feb­ruárra kevesebb pénzt vitt a postás, mint Januárban. Gelcz Gézáné, a Megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság betegségi, ellátási és családlpótlék-osztályának vezetője magyarázta el az érvényben lévő rendelkezé­seket. — Sajnos, nem mindenkinek jár az 5200 forint, amely január 1-jótól azonos az öregségi nyugdíj összegével. A gyer­mekgondozási díj ugyanis táp­pénzszerű ellátás és kereset­hez igazodik. Az egynapi gyer­mekgondozási díj a táppénz alapját képező naptári napi át­lagkereset 65, ha pedig a bizto­sítás két év óta folyamatos, akkor 75 százaléka. Ki kaphat? így az jogosult a minimum gyermekgondozási díjra, aki­nek a napi átlagkeresete meg­haladja a 173 forintot, a 65 illet­ve a 75 százaléka azonban ennél kevesebb. Jó ha tudják az édesanyák, hogy nem változott az a rendelkezés, ha a napi át­lagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmin- cadrészénélkevesebb, akkora gyermekgondozási díj összege azonos a napi keresettel. Pél­daként elmondom, hogy a 200 illetve a 140 forintos naptári napi átlagkereset alapján 173 illetve 140 forint jár. A gyermek- gondozási díj összegének vál­tozását az okozza, hogy naptári napokra folyósítjuk a gyedet, n február 28 napos volt, ezért va­lóban kevesebbet kaptak az édesanyák, mint a 31 napos januárra. — Egy másik panasz szerint nem veszik figyelembe az idei fizetésemeléseket azoknál, akik szülési szabadságon van­nak. Mi ennek az oka? Mérvadó a táppénzrendelet — Erre az időre terhességi- gyermekágyi segély jár. Ez a napi átlagkereset teljes össze­ge, ha az édesanya a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosított volt. Ha vi­szont ennél kevesebb, de leg­alább 180 napi biztosítási ideje van, akkor az átlagkereset 65 százalékát kapja. A napi átlag- kereset kiszámításakor a táp­pénzre vonatkozó rendelkezé­seket alkalmazzuk, tehát első­sorban a szülési szabadságot megelőző évben elért kereset az irányadó. Sajnos, hiába emelték meg lényegesen 1991. januárban az édesanya fizeté­sét, ha márciusban szült, akkor az 1990. január 1 -jótői decem­ber 31 -ig elért keresete alapján kell megállapítanunk az ellá­tást. Az 1991. évi kereset csak akkor irányadó, ha az édes­anyának nem volt keresete az előző évben, mert például gyer­mekgondozási díjban része­sült, esetleg időközben munka­helyet változtatott, mert akkor az új munkáltatónál elért kere­set alapján állapítjuk meg a gyermekágyi segélyt. L. G. MEGER 800 EZRET ISI Négy dollárért ritkaság Nem panaszkodhat a szerencsére az a philadelphiai férfi, akinek mindössze négy dollárért sikerült megsze­reznie az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat egyik ere­detipéldányát. Az illető a Pennsylvania állambeli Adam- stown városának bolhapiacán nézelődött, s megtetszett neki az egyik eladásra kínált kép kerete. Négy dollárért megvette a képet. Otthon — kibontva a keretből a vász­nat —a festmény mögött egy papírlapot talált: az ameri­kai Függetlenségi Nyilatkozat egyik tökéletes állapotban levő példányát, amely legalább 800 ezer dollárt ér... A Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. Július 4-én fo­gadták el az angol uralom ellen föllázadt amerikai gyar­matok, s még aznap ki Is nyomtatták, mintegy 200 pél­dányban. Ám ebből csak 24 maradt az utókorra. A most talált lapot egyébként Június 4-én, a Sotheby’s műkincs- kereskedő cég aukcióján árverésre bocsátják.

Next

/
Thumbnails
Contents