Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-02 / 76. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 1991. április 2., kedd A jövő sportja Nemcsak tornaterem Beszélgetés a Táncsics gimnázium új csarnokának építéséről Somogyi triatlon - helyzetkép Valamikor még 1984-ben rendezték meg hazánkban kí­sérleti jelleggel a legelső triat- lonversenyt, amely nem várt hatalmas sikert aratott. Arról a versenyről természetesen nem hiányozhattak a somogyi „megszállott” triatlonisták sem: Csutorás József és társai bi­zony ott úsztak, kerekeztek és futottak a többiekkel együtt. A somogyi kezdet Somogybán nem sokkal az emlékezetes „Vasi vasember” után rendezték meg az első tri- atlonversenyt. A boglárlellei vi­adalt — amely akkor még a „BB-triatlon” elnevezést vi­selte, és kezdetben országos meghívásos verseny volt — 1986-ban rendezték meg első alkalommal. Azóta már Kapos­vár, Nagyatád, Siófok, Barcs és Gyékényes is jónéhány ran­gos versenynek otthont adott. Nálunk Somogybán közel 100 aktív triatlonversenyző van, de ennek többszörösére tehető azok száma, akik már belekóstoltak ebbe a felejthe­tetlen sportba. A hazai triatlonélet valójában négy megyére, valamint a fővá­rosra épül. A sportág legna­gyobb bázisa Tolna, de rögtön utána Somogy megye e-övet- kezik, illetve Vas és Szolnok megyékben jelentős még a tri­atlon mozgalom. Megyénkben az a Somogyi Triatlonisták Szövetsége fogja össze és irányítja a sportágat, amely a megyék közül legelső­ként, alig néhány nappal a Ma­gyar Triatlon Szövetség létre­jöttét követően alakult meg. A legjelentősebb somogyi triat­lon—egyesület minden kétsé­get kizáróan a Korona Média Sport Club, de feltétlenül szól­nunk kell a jó utánpótlásnevelő siófoki 2. Számú Általános Is­kola Balaton Diák Sportköréről, na és persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Nagyatá­don is működik egy diák triat- lon-csoport. A legismertebb egyesület Korona Média SC. Álljunk itt meg egy pillanatra! A kaposvári egyesület különösen nagy Egy emlékkép a jól sikerült „Mikrocenter Deseda Triat­lon ’90” versenyről. (Fotó: Kovács Tibor) rangot vívott ki magának az elmúlt esztendő szép sikerei­nek köszönhetően. Három első, két másod, és hat har­madosztályú versenyzője van a Korona Média SC-nek, va­lamint két ifjúsági aranyjelvé­nyes sportolója. Színeiben ugyanúgy található kaposvári, mint például nagyatádi vagy si­ófoki sportoló, de nagykanizsai versenyzői is vannak. S bár a somogyi triatlonisták már hosszú évek óta ott van­nak a legjobbak között, a tava­lyi év különösen jól sikerült ne­kik. Az egyéni bajnokságok so­rán Bréda Balázs rövid és mim távon is országos ifjúsági baj­nokságot nyert, s eredményei alapján ő lett az 1990. évi ifjú sági ranglista első. Kristóf Ró­bert pedig a gyermekeknél bi­zonyult — mini távon — a leg­jobbnak. Ugyancsak figyelem reméltó Polgári Nándornak az ifjúságiak között mini távon szerzett ötödik, illetve a rövid távon elért hatodik helyezése A csapatbajnokság során pe­dig a Korona Média SC két ér­met is szerzett: a Bréda Balázs. Csendes Péter, Polgári Nán­dor összetételű ifjúsági együt­tes első, a Czigány Róbert. Gondi Zoltán, dr. Herr Gyula. Herr Zoltán alkotta felnőtt csa pat pedig harmadik lett. És ak­kor még nem is esett szó a kü lönböző ranglista és más ver­senyeken elért nagyszerű eredményekről. Bréda Balázs például a magyar ifjúsági válo­gatott tagjaként részt vett a Franciaországban rendezett Európa-bajnokságon is. Nem véletlen hát, hogy — amire egyébként még soha­sem volt példa — egy két „bronzérmet” és egy „ezüstér­met” is elcsíptek a triatlonisták a Somogy megye 1990. évi leg­jobb sportolói választásánál. Az utánpótás fiúknál Bréda Ba­lázs lett harmadik, míg az utánpótlás csapatoknál a Ko­rona Média SC ifjúsági fiú csa­pata szerezte meg a második helyet. Mindenesetre a tavalyi szép eredmények feltétlenül bizakodásra és optimizmusra adnak okot az idei versenyé­vadra. Fenyő Gábor Nehéz éveknek néznek elébe a kaposvári Táncsics Mi­hály Gimnázium tanárai és di­ákjai. Mivel az iskola eredeti — majd százéves — tornaterme mind funkcionálisan, mind pe­dig állagát tekintve korszerűt­len, új, a mai elvárásoknak megfelelő csarnok építése vált szükségszerűvé. Erről beszél­gettünk Mihályfalvi László igazgatóval. — Milyen szempontok tették indokolttá az új tornacsarnok megépítését? — Ezt az iskolát 1898-ban 8 osztályos gimnáziumként avat­ták fel, és ehhez tervezték a kis tornatermet is. Abban az idő­ben divatos sportokra készült, tehát szertornára és vívásra. Idővel, ahogy az épület bővült (jelenleg húsz osztályban 750—800 diák tanul) teljesen alkalmatlanná vált a testneve­lés órák megtartására, a tö­megsportra, az edzésekre és bajnoki mérkőzésekre. Egy­részt kicsi, másrészt pedig al­kalmatlan arra is, hogy egy kö­zösségteremtő, az iskolához kötődő nevelési programot meg lehessen oldani. Viszont a sport az egyik olyan terület, amellyel az iskolához lehet kötni a tanulókat. A gyereke­inknek hóban, sárban, fagyban kint kellett mozogniuk, mert nem volt más megoldás. A fo­lyosói testnevelési órák pedig a XX. század vége követelmé­nyeinek nem felelnek meg. — Hogyan oldották meg a gyerekek testnevelését? — Segítségünkre sietett eb­ben a mellettünk levő közgaz­dasági szakközépiskola, így, az ő segítségükkel gondjaink egy részét meg tudtuk oldani. Az uszodával szeretnénk még felvenni a kapcsolatot, ott is tudnánk összevont órákat tar­tani. Ez a két megoldás látszik jelenleg kézenfekvőnek. Át­menetileg a klubunkból és az alagsori műhelyből rögtönzött öltözőt rendeztünk be. — Megvan az óraszáma most minden osztálynak? — Igen. Megtartásuk azon­ban nagy áldozatot követel a testnevelőktől és a gyerekek­től. — Hol épül az új tornacsar­nok? — A régi helyén épül egy aula; ilyen eddig nem volt a gimnáziumunkban. Erre azért is szükség van, mert a csar­nokhoz olyan kiszolgáló helyi­ségek kellenek, amelyeket azon belül nem tudtunk teljes egészében elhelyezni. A nagy tornaterem északi irányban he­lyezkedik el, 20 x 40-es küzdő­terű, D-fokozatú csarnok lesz majd, ami már a nemzetközi előírásoknak is megfelel. — Mennyibe kerül, és ki fi­nanszírozza az építkezést? — A költség 110 millió forint körüli. A közgyűlés megpályá­zott egy céltámogatási rend­szert is. Az építkezés már most megkezdődhetett, mert az ön- kormányzat mindenképpen támogatja a gimnázium torna­termének felépítését. A terve­ket a Somogyterv készíti, a kivi­telezést a Középületépítő Kft végzi. Egy olyan iskola kap tor­natermet, amely múltja és eredményei folytán, úgy ér­zem, ezt megérdemli. A sport- rendezvényeink nemcsak me­gyei, hanem országos szinten is számottevőek. De elsősor­ban a tanulók testi nevelésé­nek érdekében vált idősze­rűvé. Balassa Tamás Kaposvárról a Bundesligába? Horváth Zoli Stuttgartba készül Aki még nem ismerné a képen látható fiatalembert, annak most bemutatjuk. Horváth Zol­tánnak hívják, néhány hónap híján tizenhét éves, és kiválóan focizik. A Rákóczi iskola labda­rúgó-tagozatos osztályában kezdte pályafutását, Márton József edző irányításával. Ez­után a Rákóczi FC ifjúsági, majd felnőtt csapata követke­zett. Itt Horváth Miklós volt a trénere. Meghívták korosztálya legjobbjai közé is, éppen két éve játszotta első válogatott mérkőzését. A jelenleg baj­nokságot már a Kaposvári Honvéd színeiben kezdte. Kö­ves László irányítása mellett tavaszra már biztos kezdőem­ber az NB lll-as együttesben. A következő idényben pedig ta­lán már a Vfb Stuttgart gárdá­jánál találjuk. — Hogyan került szóba a Bundesliga? — Családunk ismerőse ré­vén tavaly ősszel egy hetet töl­töttem a stuttgarti ificsapatnál. A próbajáték után elégedettek voltak velem az ottani szakve­zetők, s kijelentették, tavasszal ismét szeretnének látni. Addig is átadtak egy edzéstervet, en­nek alapján fel kellett készül­nöm. Két héttel ezelőtt ismét náluk jártam. Felmérték, mennyit fejlődtem s közölték, szívesen látnak az együttes­nél. — Ezek után nyilván mielőbb utazol... Most intenzíven tanulom a nyelvet, s a nyár folyamán sze­retnék kijutni. — Milyenek a körülmények egy ilyen nagyhírű csapatnál? Fotó: Kovács Tibor — Kiválóak. Az ifikkel három szakember foglalkozik. Veze­tőedző, a segítője, s külön ké­szítik fel a kapusokat. Nagy­szerű edzőpályák vannak, jók a felszerelések. Náluk már a fia­tal játékosok is profi módon edzenek, más hozzáállással mint nálunk a legtöbben. — Mi lesz az iskolai tanul­mányaiddal? — Jelenleg a Széchenyi Ist­ván Kereskedelmi Szakközép- iskola tanulója vagyok. Szeret­nék egy évet halasztani, ha már minden mást sikerült elin­tézni. — Az ifjúsági válogatottnál számítanak majd rád? — Nagyon remélem. Jelen leg is tagja vagyok az Eu- rópa-bajnoki selejtezőkön ját­szó csapatnak. A jövő héten a nagyokkal együtt repülünk Cip­rusra. Remélem pályára lépek majd. Kele János KADARKÚTI AEROBIK Hamar népszerűvé vált Ka- darkúton az az aerobik-klub, amelyet az általános iskola tá­mogatásával helybeli fiatalok hoztak létre. Minden szerdán és szombaton az iskola új tor­natermében együtt tornázik diszkózenére a négy és a negyvenéves, a fiatal óvónő, Horváth Mónika vezényletével, akitől egyébként a klub ötlete is származik. — A faluban rendszeres sportolási lehetőség csak a foci volt eddig, találni kellett valamit a nők számára is — mondja. — A kadarkúti általános iskola igazgatóját nem kellett sokáig győzködnünk, könnyen ráállt, hogy a hét két napján ingyen használhassuk a tornatermet, sőt magnót és erősítőt is kap­tunk az iskolától. Az ifjú hölgy már régóta tor- nászik. Tapasztalataiból és az Ez év tavaszán 4 osztrák labdarúgó-csapat edzőtáboro­zott Nagyatádon. E hosszabb távra tervezett kétoldalú kap­csolat néhány — hazai kise- gyesület számára is — meg­szívlelendő tanulságát szeret­ném közreadni azok számára, akik a jelen magyar valóság­ban is a labdarúgás fennmara­dásán fáradoznak. T apasztala- taim alapja az itt töltött négyhe­tes edzőtábor, valamint né­hány napos ausztriai utam. — A Nagyatádon felkészülő osztrák klubok mind amatőr együttesek, negyed- és ötöd- osztályú osztályú bajnokságok résztvevői. Gazdasági, pénz­ügyi helyzetük hazai viszo­nyokhoz képest imponáló. Mindegyik klubnak sok számú társadalmi aktívája van. A települések szinte minden számításba jöhető privát egy­Eurosport hasonló jellegű mű­soraiból ő maga állította össze a gyakorlatokat. Jelenleg kb. 50 tagja van a klubnak, közöttük mindössze egyetlen férfi. Áprilisban egy sége támogatja őket. Az elnöki pozíciót valamelyik helybeli hí­resség tölti be. Ők igazán meg­tiszteltetésnek veszik a bizal­mat, s komoly érdemük van a szervezettségben. Évente egy-két alkalommal a lakóhely összes polgárát megmozgató több napos fesztivált rendez­nek. A drága belépődíj fejében — 500 schillingért — mindenki megtalálja az érdeklődési kö­rének megfelelő szórakozást. Közreműködők a sportveze­tők, sportolók és családtagjaik egyaránt. A teljes bevétel az egyesületé. Ebből oldanak meg külföldi edzőtáborokat, fej­lesztenek létesítményt, vásá­aerobik-bemutatóra is készül­nek. Falvainban mindig is az egyik legnagyobb gond a meg­felelő szórakozási lehetőségek megteremtése volt. Generá­rolnak játékosokat. A felszerelésre kevés gond­juk van, mert a szponzorok — megfelelő reklám fejében — előszeretettel látják el őket. Utánpótlás nevelésük is pél­daértékű. A 2-3 ezres települé­sek 5-8 csapatot foglalkoztat­nak, s mi több, versenyeztet­nek. Az előkészítő és serdülő csoportoknál felnőtt játékosok látják el az edzői teendőket — kedvtelésből. A sok csapathoz is akad megfelelő számú játékvezető. Minden klub köteles annyi se­géd-játékvezetőt biztosítani, ahány csapattal rendelkezik. Közülük a tehetségesebbek kerülnek magasabb osztályba. ciók nőttek fel a kocsma körül, s ma is csak a mozi és heti diszkó jelenti a változatosságot. Ép­pen ezért minden hasonló kez­deményezésről jó hallani. N.L. Munkájukat — addig — térítés nélkül végzik! Az edzők felké­szülten, edzésvázlattal végez­ték munkájukat. Szakmai téren kevés újat fedeztem fel. Hatá­rozottan vasalták be játékosai­kon a soros penzumot, amelyet rendkívüli intenzitás jellemez. Sem játékrendszerbeli, sem taktikai vonatkozásban nem tartanak előttünk. De azonban az elhivatottságuk,a fegyelme­zettségük,a fizikai felkészült­ségük csak a magyar edzők álmaiban létezik. A játékosok rendszeretete példás! A felszerelés tisztítása, karbantartása után kerítenek csak sort a saját tisztálkodá­sukra. Utánuk rend marad. Kul­turált viselkedésük szerves ré­sze a klubéletnek. így is le­hetne! Jó esély az előrelé­pésre, ha „ragadós” a példa! Fuisz János Máshol - másként... (Egy edző tapasztalatai)

Next

/
Thumbnails
Contents