Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-06 / 80. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1991. április 6., szombat • • Ónálló szellemiségű gyógyító közösség A műtő nem a csodák világa 40 ÉVES A KAPOSVÁRI MELLKASSEBÉSZET A gyógyítás legősibb—több ezer éves—ága a sebészet. A mellkasi szervek sebészete azonban csupán a jelen században fejlődött ki. A mellüregben végzendő műtétek egyik legfőbb akadálya a mellhártyán belüli negatív nyomás volt, mert a mellkas megnyitása után rögtön kialakult a tüdő col- lapsusa (izomelernyedése). A század elején kisnyomású operálókamrával kísérleteztek, ám az első sikeres mellkassebészeti beavatkozásokra csak a 30-as években kerülhetett sor. Kaposváron a megyei kórházban 40 éve működik mellkassebészeti osztály. Ennek fejlődését és gyógyító munkáját bemutatni két szempontból is kényes feladat. Az egyik ok, hogy nehéz érzékeltetni a mellkassebészet sajátos és bonyolult voltát anélkül, hogy az ne sértse a rivalizálásra olyannyira hajlamos orvostársadalom más „kasztjainak” érzékenységét. A másik ok, hogy az emberek hajlamosak misztikus ködbe vonni általában is a sebészek munkáját. Nem célunk a titokzatosság mázának megőrzése, tény azonban, hogy a mellkassebészek, akik hivatásuk gyakorlása során nemegyszer megjárják a lét és nemlét határmezsgyéjét, kivételes pszichikai, sőt fizikai terheket is viselnek. Ez teszi érthetővé azt az erős összetartozásérzést, mely a mellkassebészeket jellemzi. Az évek során az osztályon önálló szellemiségű gyógyító közösség formálódott. A kaposvári mellkassebészet osztályvezető főorvosa, dr. Csorba Lajos, az orvostudományok kandidátusa: Úttörő műtétek — 40 éve az akkori népbetegség, a tbc elleni harc jegyében alapították ezt az osztályt. Azóta a tbc-s esetek száma töredékére csökkent, nem úgy a mellkassebészeti osztályok jelentősége. Az évek során ugyanis számos újabb betegség műtéti kezelésével bővültek feladatai. Megsokszorozódott például Magyarországon a tüdőrákos esetek száma. A tüdőrák, ha időben fedezik föl, szakszerű sebészi beavatkozással gyógyítható. A kockázat a betegség elhanyagolásával és a késedelemmel növekszik. Emellett számos betegség kapcsán végzünk műtéteket. Ilyenek a hörgő megbetegedései, a különböző tüdőgyulladásos betegségek, tályogok, jóindulatú daganatok, fejlődési rendellenességek. A mellhártyának vagy a légcsőnek is számos sebészeti beavatkozást kívánó megbetegedése van, nem is szólva a mellkasi deformitásokról. Több betegség műtéti kezelésében osztályunk úttörő szerepet is vállalt. Ilyen például a nyaki bordának a vérellátást gátló megbetegedése, mely a karban vérkeringési zavarokat és izomsorvadást okozhat. Ezt az országban először itt kezeltük műtétileg. Vincze doktor végzett osztályunkon az országban elsőként — 1976-ban — olyan sönt-mű- tétet, mely a fejből és a karokból visszaáramló vér elzáródott útját „kikerülve” állította helyre a keringést. Májzsugorodással összefüggő hasvízkóros esetekben ugyancsak úttörő módon végeztünk billentyűbeültetést... így lényegében elkerülhetővé vált a csapolás. Ötven ilyen operációnk volt eddig. Dr. Csorba Lajos főorvos 1964 óta áll az osztály élén. — Akkor kezdtem itt el az általános sebészeti tevékenység bevezetését is. Erre azért volt szükség, mert számos határeset van a két szakág között. A színvonalas mellkassebészeti tevékenység .megköveteli az általános sebészeti esetekben való gyakorlottságot is. Egy nyelőcső pótlása például nem oldható meg ilyen tapasztalatok nélkül. — Úgy látszik, mintha a szak-közvélemény egy kórházi sebészeti osztály eredményességét a szenzációszámba menő műtésiesetek számán mérné. Nyilván van ennek egyéb mutatója is. — Ilyennek tekintem, hogy a mindennapi gyógyító munka párosul-e megfelelő színvonalú tudományos tevékenységgel — mondta dr. Vincze sf Dr. Csorba Lajos Károly, az orvostudományok kandidátusa. — E kettő kölcsönösen segíti, erősíti egymást. A tudományos tévé kenység egyik feltétele az ide- gennyelv-ismeret, a külföldi szaksajtó figyelemmel kísérése. Ugyancsak fontos az oktatás, azaz, hogy a munka során felgyülemlett tapasztalatokat folyamatosan átadják a fiatalabb kollégáknak. Mindez nálunk kezdettől gyakorlat. A beteg partner a gyógyításban — E szakmai igényesség mellett nyilván olyan tényezők is meghatározóak, mint az osztály légköre, a betegekről való —s nem csupán orvosi—gondoskodás mikéntje. — Egy sebészeti osztályon a beteg arról tud a legkevesebbet, ami a műtőben történik — mondta dr. Balogh Gábor szakorvos. — Látja viszont, hogy az orvosok és nővérek miként viszonyulnak hozzá. Hogy egyenrangú partnernek tekintik-e, vagy pusztán a gyógyító munka „tárgyának”. Úgy érzem osztályunkon ez a közvetlenség és empátia megvalósul. A beteg közérzetét is meghatározza, hogy mondjuk telefonálhat-e,, hogy fogadhat-e akár a szabott időn kívül is látogatót. Sokszor ilyen kisebb dolgokon múlik, milyen véleményt alkot az osztályról. — Van, ahol különféleszá mokkái, például a sikeres műtéti esetek arányával kezdik a bemutatkozást... Dr. Vincze Károly — Ezek a számok viszony lagosak — így dr. Csorba Lajos. — A műtéti halálozás ará nya például lehet attól magasabb, mert az az osztály a sú lyosabb eseteket is elvállalja és olyanokon is próbál segíteni, akiket máshol elutasítanak. Egy fiatal nőbeteg súlyos légcső diszkinézisben szenvedett, s az országban sehol nem vették fel, mondván, úgysem bírja ki a műtétet. Mi sikeresen megoperáltuk, s az eset kapcsán kidolgoztuk — a nemzetközi szakirodalmat felhasználva— a műtéti kezelés módszerét. Azóta — s ez jellemző — a már gyógyult hölgy számos hasonló problémával küzdő beteget küldött hozzánk. Végül is tehát mondjuk az aranyérmütéteknél lényegesen kisebb a mortalitás mint a tüdőrákos eseteknél. Óvatosan kell hát bánni e számokkal, mert csak azt mutatják, hogy hol melyik műtéttípusból végeznek többet. Az egészség piaca? * — Az egészségügyi ellátás fejlődésében egy olyan tendencia látszik körvonalazódni, hogy idővel lesznek alig megfizethető magánklinikák és „népispotályok”... Azok a nagy műtétek, melyeket önök végez nek, a nyugati kórházak „árlapján” 15-20 ezer dollárba kerülnek... Valószínűleg úgy lesz, hogy a legképzettebb sebészt majd csak a tehetősebbek tudják Dr. Balogh Gábor megfizetni. — így dr. Csorba Lajos. — Csakhogy ez a neves orvos is megcsinálta valamikor az első műtétjét, s ha hírnév nélkül is, ám ugyanolyan jól. Úgy gondolom, kell majd lenni egy olyan szintnek, amelyből a beteg anyagi lehetőségeitől függetlenül nem szabad engedni. Ha piaci viszonyok lesznek is az egészségügyben, az elvet fenn kell tartani, hogy legfőbb érték az ember. Ez nem függ pénztől. — A társadalombiztosítási rendszer korszerűsítésétől várom a megoldást — mondta dr. Vincze Károly. — Azt, hogy a beteg gyógyulási lehetősége ne az anyagi helyzetétől függjön. Az önmagában nem baj, hogy ezen túl lesz lehetőség az extra igények kielégítésére is. Ez a „választékbővülés” sajátos versenyt és remélhetően pozitív szelekciót is teremt majd. Nyilván a jól képzett, nagyobb kapcsolatteremtő készséggel is rendelkező orvost többen keresik majd föl. — Ha ez az osztály egy ilyen biztosítási rendszer mellett gazdaságilag önállóvá válna, képes volna-e fönntartani önmagát? — Nem vagyok gazdasági szakember. Ki lehet azonban számolni: évente ambuláns kezelésen ellátunk 5 ezer beteget, megoperálunk 1200-at. Ez egy 40 ágyas osztálytól nem rossz teljesítmény. Nem a borítéktól függ — Végiggondoltam, mit je: lentene, ha egy luxusklinikán dolgoznék, vagy egy „nép kórodéban” — így dr. Balogh Gábor. — Azt hiszem, egy műtétnél nincs nagy különbség abban, hogy hol végzik. Lehet abban, hogy mondjuk a használt varróanyag világmárka vagy sem, hogy a legdrágább gyógyszert használják vagy Segédmunkára ítélve Szakközépiskolából a bizonytalanba „Ide jártunk négy évig, és most kiderült, hogy nincs helyünk." (Fotó: Kovács Tibor) A fiatalok egy részét az a praktikus elképzelés vezérli, hogy az érettségi mellé egy lehetőleg majd jól jövedelmező szakmát is kitanuljanak. Előre viszont nehéz megállapítani, hogy változó gazdaságunk melyik szakma iránt támaszt igényt. Úgy tetszett, hogy a nyolcvanas években beindult új képzési formák közül a vízügyi, az erdészeti és a vadász szakmák lesznek kelendőek. Ezt igazolták a túljelentkezések is a barcsi Erdészeti Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában. A vízügyi, valamint az erdészeti képzés technikusi bizonyítvánnyal, míg a leendő vadászoknál szakközépiskolai végzettséggel kecsegtetett. S aki tovább kívánt lépni, annak megadatott a lehetőség Sopronban, Kaposváron, Keszthelyen, Gödöllőn, Pécsen, Baján és Budapesten a főiskolai, illetve egyetemi szintű képzésre. A perspektíva tehát ígéretes volt. Eltelt pár esztendő, a szép reményekkel indulók utolsó évüket tapossák az iskolában. A hova tovább? kérdése pedig egyre sürget. Horváth Ferenc, az iskola igazgatója elmondta: a vízügyi technikusoknak a legjobbak az elhelyezkedési lehetőségeik. Aránylag sok területre átváltható képesítésük biztosítja, hogy a parlament által „egészséges ivóvíz” címmel meghirdetett hosszútávú programba is bekapcsolódjanak. A lehetőségek csak „elvileg” vannak meg. Egyetlen vízügyes tanuló tudhat magának biztos munkahelyet. — Egy nyári gyakorlat alkalmával a Dunai Vasművel kötöttem társadalmi szerződést. A lépésre rákényszerültem, mert semmi kilátásom nem volt állásra — mondta Szabó Zoltán végzős vízügyi technikus. Afia- talembernek egy várhatóan megüresedő csőhálózat-fenntartó művezetői állást ígértek, 8-9 ezer forintos fizetéssel. — Sok a cég, mégis kevés a munkahely — méltatlankodik Pintér Péter település-vízgaz- dálkodó technikusjelölt. Már másodéves korában társával együtt végigjárta a toponári fiú Kaposvár összes szakvállalatát, de állásra nem lelt. — Mindenütt létszámleépítésre hivatkoznak — mondja, és főleg a szellemi-fizikai dolgozóknak „kötnek útilaput a talpukra". Egyetlen lehetőségként a Vízkutató és Fúró Vállalat ajánlata maradt: hathónapos átképzéssel fúrómesteri végzettséget szerezhetne. Havi 11 ezer forint kezdő fizetéssel az egész országban kéne vándorolnia. Mindössze ötezer forintot ajánlottak fel egy vadásztársaságnál Marosi Csabának, akinek erdészeti technikus és mellette a vadász-vadtenyésztői képesítése is van. Hasznát azonban nem veheti, mert mint mondta, még a soványka ígéret sem köttetett meg. A nagyobb vadásztársaságok sorra felbomlanak, az újabb, kisebb magánvállalkozásokra pedig még várni kell. — Tetszett a szakma, azért jöttem ide — mondja a vajszlói Kovácsevics János vadász- vadtenyésztő. — Az a véleményem, hogy kár volt beindítani ezt a szakot, mert semmi védettséget nem élvezünk például az erdészekkel szemben és mi csak ezen a területen tudnánk elhelyezkedni. Idejártunk négy évig és most kiderült, hogy nincs helyünk. A vadászatban is beindultak a vállalkozások, senki sem lehet biztos abban, hogy „holnap” is az állásában marad... A tulajdonviszonyok sem tisztázottak még. Csak reménykedhetünk: ha kisebb vadászterületekre osztják fel az országot, akkor lesz helyünk. egy annak megfelelő olcsóbb kivitelűt. Ha a sorsom úgy hozná, hogy egy ilyen „közkór házban” kell dolgoznom, sze retem annyira a hivatásomat hogy a műtétet ugyanúgy, a legjobb tudásom szerint vé gezném, mint egy csillogó kli nikán. Jellemző osztályunkra, hogy ha egy már menthetetlenül sú lyos beteg hozzátartozója ko pogtat, sohasem utasítjuk el. Itt sohasem hangzik el, hogy „meghalni ne hozza ide”. Fel vesszük azon az áron is, hogy egy sérvműtétest előbb haza küldünk. S ami a legfontosabb mindez nem a borítéktól függ Dr. Vincze Károly hosszabb időn át végzett gyakorlatot a korábbi NSZK-ban. Tőle kér deztem: Sokan rendeznek gyűjtést külföldi gyógykezelés céljára. Hogy tapasztalta, va lóban annyival jobbak a külföld gyógyintézmények? —A technikai feltételek tény leg kiemelkedőek. Ezt azon bán kár volna túlértékelni. Az erlangeni sebészeti klinikán ahol voltam, 100 sebész dói gozik, kilenc műtőben. Közülü- mintegy ötvenet láttam opera ció közben, ám csak két olyan orvos volt, akinek teljesítmé nye valóban kiemelkedő. A többiek nagy része még a ma gyár átlagot sem érte el. A kül földi gyógykezelésre való tö rekvés csak azokban az ese tekben indokolt, melyeket Ma gyarországon nem végeznek mint például csontvelőátültetést. — Mellkassebészeti területen van olyan műtéttípus, ami: itthon nem tudnak elvégezni9 — Egyedül a tüdőtranszp lantációt tudnám említeni. Ba ez is megoldható volna már a hazai vezető intézetekben. Klinikai szerep A Dunántúlon Szombathely mellett csak Kaposváron rr^ ködik mellkassebészeti ősz tály, így a megye határain túlra1 is számos beteget kezelnek Nem rendelkezik mellkasse bészeti klinikai osztállyal a Pe esi Orvostudományi Egyetem sem, így az elmúlt években 25 leendő — s azóta már orsza gos hírű — mellkassebész végzett itt szakmai gyakorlatot Az osztály munkája, az itt ei ért eredmények, a fölgyűler. lett gyógyítási tapsztalatok, a kaposvári kórház jó hírét nőve lik, s az egész Dél-Dunántúl betegeinek ellátását szolgálják. E saját hagyományokkal és éven alatt kovácsolódott gyógyító teammel rendelkező osztá;y további fejlődése — túlzás nei kül — közügy. Bíró Ferenc Érettségi után a mecseki fafel dolgozó fácántelepén kapok olyan munkát, amelyet 8 álta lánossal is el tudnék látni. Kép zetlen szakemberek foglaljál- el a helyet előlünk. Jövőn Hódmezővásárhelyen szeret nék továbbtanulni, mert min denképpen a pályán akarol- maradni. Milankovics László erdész; nagyatádi erdészetben he lyezkedik el minimális fizeté sért, és a katonaságban látj; egyelőre a megoldás kulcsát. Húsz évig volt vadász az éde sapja a beleznai Müller János nak. Akkor még úgy tűnt, hog. a fiának biztosítani tudja a he lyet. Mára kiderült: legfeljeb; csak motorfűrészesnek vág. traktorvezetőnek mehetne Pedig Jánosnál elhivatottabt fiatalemberrel ritkán találkozii az ember. A „mi lenne, ha újra kezo hetné?”kérdésre gondolkodás nélkül azt válaszolta: vadász. — Segédmunkára vagyum ítélve — mondja keserűen. - Érettségizett segédmunkáso- vagynk... Várnai Ágnes
