Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-04 / 78. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — EZ VAN! 1991. április 4., csütörtö • • Összeesküvés a fáraó ellen? Gyűjtők a megmondhatói, milyen határtalan a képeslap­tervezők fantáziája. Képünk is bizonyíték erre, íme a század nagy tudósát, Albert Einsteint ábrázolja. Bal kezében a hí­res fonálinga, mögötte a táblán a relativitás elméletének közismert tétele: E = mc2. Vallott a néma sír Hallgat, mint a sír! —tartja a szólásmondás a némaság végső fokozataként. Ez persze nem igaz. De a sír is lehet beszédes, ha megfele­lő módon bírják szóra. A ná­polyi rendőrök például érte­nek hozzá, amint a Le Monde tudósításából kiderül. A szer­vezett alvilág (camorra) titkai hozzáférhetetlenek, a rivális bandák egymással is harc­ban állnak, és ezt cáfolhatat­lan tények tanúsítják: a pro­longált temetések, s a sírok felett elsuttogott bosszú-fo­gadalmak. Éppen ez adta az ötletet a rendőröknek: rejtett mikro­font helyeztek a megboldo­gultak sírjára. Minthogy az egymással szembenálló klá­nok kulcsemberei követték egymást néhány hónap kü­lönbséggel, egyszerre két forrásból is meghallgathatták a részletekre oly kíváncsi rendőrök, hogy milyen körül­mények között, és kinek a golyói végeztek a megboldo­gultakkal. A hozzátartozók ugyanis itt, a temető zavarta­lan csendjében — természe­tesen külön-külön — beszél­ték meg a tennivalókat. A folytatása krimibe illő: vallottak a néma sírok. S hogy így történt, azt tizenki­lenc bandita lefogása bizo­nyítja. Madame X. „munkát” vállalhat A belga állam pert vesztett egy francia hölgy­gyei szemben. A liege-i bíróság kimondta: jog­talanul tagadták meg tőle a tartózkodási enge­délyt arra hivatkozva, hogy „nem az érvényben lévő törvénynek megfelelő munkát végzett.” Madame X. nyert, mert az ügyvédje arra hivat­kozott, hogy az Európai Közösség alapját képe­ző Római Égyezmény szerint a Közös Piac or­szágainak polgárai szabadon közlekedhetnek egymás országaiba, és ott szabadon folytathat­ják a mesterségüket is. És kiváltképpen nem akadályozható ez a mozgás most, amikor eltűn­nek az országhatárok. Madame X. azonban prostituált. A bírósági ítéletet érthető örömmel fogadták számos országban mindazok, akik a világ leg­ősibb mesterségét földrajzi vonatkozásban is változatosabbá kívánják tenni. Igaz, a szerelmi ipar törvényes alapelvei még nem azonosak va­lamennyi érintett országban, de a határok eltör­lése gyorsítja ezt a folyamatot, nyilatkozta érdek- védelmi szervezetük olaszországi képviselője. Idő kérdése tehát, hogy az olasz, a spanyol, a brit, a görög, a portugál vállalkozók mikor dolgoz­hatnak azonos feltételekkel, mint a német vagy a holland konkurencia. De mi lesz a kelet-európai vendégmunkás höl­gyekkel, ez izgatja az egyesült Európát! Mert hogy jönni fognak, előbb, minthogy itt is felhúz­zák a határsorompót, ebben biztosak Nyugaton. Éppen ezért, októberben két napig arról tárgyal­nak majd Frankfurtban, hogy milyen legyen a vendégmunkások és a munkáltatók viszonya a nagy európai egymásra találásban. A legújabb verseny­bringa Pierre Martin, a Corima menedzsere, a franciaor­szági Lyonban mutatta be a cég legújabb versenyke­rékpárját. A fiatal szakem­ber szerint a különleges kormány forradalmasítja majd a versenysportot. Az avatatlan szemlélőnek azonban inkább a négyágú talicskakerék szúr sze­met... (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztöség) Minotaurusz bika volt A mitológia szerint a Kréta szigeti Minotaurusz félig ember, félig bika volt. A ne­vezetes knosszoszi labirin­tus romjai közt olyan cson­tokat talált egy német ré­gész, amelyek életre kelthe­tik a mitológia titokzatos ál­latát. A csontokból megálla­pítható, hogy egy, a háziasí­tott szarvasmarhával rokon, azóta kihalt faj egyedének maradványai. Az ókori Krétán tenyésztették ezeket az álla­tokat, részben munkavégzés­re, részben áldozati célokra. Einstein — képeslapon Az elnök szótára A választók emlékezete többnyire azt őrzi meg a politi­kusról, amit ígér. Ennélfogva minden választott feje fölött lebeg a számonkérés, Damok­lész kardja. Ez a diktatúrákban is elképzelhető, elvileg. Ki mer­te volna azonban tüzetes vizs­gálat tárgyává tenni Rákosi vagy Kádár beszédstílusát? Mindez abban az összefüggés­ben érdekes, hogy Franciaor­szágban kiadtak egy könyvet, amely az elnök beszédeit elemzi. íme, néhány tanulsá­gos megállapítás a Francois Mitterrand szótára című kötet­ből. Az elnök beszédeiből a saját személyének hangsúlyozása domborodik ki, s ezt a megálla­pítást az elemzést végző inté­zet kutatói azzal támasztották alá, hogy Mitterrand szókin­csében az „én” kifejezés — a névelők után — a negyedik he­lyen áll. Az alapul vett 68 rádió­beszéd 305 124 szavát tüzete­sen vizsgálva arra is felhívta a figyelmet, hogy elnöksége első hét esztendejében három igét használt a leggyakrabban a francia politika irányítója: a „lenni”, a „hinni”, és a „mon­dani” igéket. A személyes vélemény és a közösségi szellem érdekes párhuzama, hogy a túltengő „én” mellett a „mi” csupán a 23. helyen áll. A mitterrandi „én” a mindenek fölé helyezett „szuper-én" jele, és valamiféle „csúcsbetegség” tüneteként fogható fel — állítják fel a diag­nózist a francia elnök beszéd- stílusának elemzői. ,Az úr az én pajzsom” Mi volt a legpraktikusabb hazai ajándék a sivatagi hábo­rúban? — kérdezte egy kíván­csi haditudósító az amerikai tengerészgyalogosoktól. A kü­lönféle személyes használati tárgyra, szerencsehozóra adott szavazatok között többen is a „háborús bibliát” jelöltek meg. Nem akármilyen bibliáról van szó — írta a Time. A zub­bony zsebében, a szív fölött hordható könyvecske fedelét ugyanis vékony páncéllemez­ből készítette az lowa államban székelő kiadó. S bár vélhetően nem ismer­ték a hadvezetés terveit, de már az utazás napján hozzá­férhető volt 20 dollárért. Az iowai cég a páncélzat mellé bölcs tanácsot is adott: Az acél önmagában nem nyújt védel­met... Riasztó kép A kelet-európai országok­ban felhalmozódott hulladék és környezeti szenny felszá­molásához 25 milliárd dollár­ra lenne szükség — közölte az Asahi Evening News című japán lap a Világbank kör­nyezetvédelmi hivatalának az elemzése alapján. Az írás riasztó képet fest arról, hogy a lengyel gyerekek különbö­ző környezeti ártalmak kö­vetkeztében a világon a leg­nagyobb valószínűséggel hordozzák szervezetükben a rákos megbetegedés kór­okozóit. „Lépcsőt ácsolnak számára, felmegy azon az égbe” — hir­detik a piramisszövegek az isten-fáraó megdicsőüléséről. Mintegy négy és fél ezer éve, hogy az első óbirodalmi fáraók temetkezési helyül piramisokat emeltettek, s ezek a csodála­tos és misztikus építmények még ma is megfejteni valókat tartogatnak a régészek, egyip­tológusok számára, s ezek közül is néhányat csak a leg­utóbbi időkben sikerült feltárni. Közéjük tartozik a szakkarai piramiskerületben újonnan fel­fedezett piramis is, amelynek restaurálási munkája ez év ele­jén döntő szakaszába jutott. A piramis kőtömegében lévő szarkofág megvizsgálásától azt remélik az Egyiptomi Ré­gészeti Hivatal szakemberei, hogy választ kapnak arra a kér­désre: vajon összeesküvést szőtt-e I. Pepi, az óbirodalmi — VI. dinasztiabeli — fáraó hitve­se az uralkodó ellen. A szakkarai piramiskerület a piramisépítészet szülőhelye — itt épült az első piramis is. Dzsószer lépcsős piramisa, a fáraó zseniális építésze és bi­zalmi embere, Imhotep tervei szerint, aki egyben jeles állam­férfi, tudós és főpap is volt egyszemélyben. I. Pepi, akinek korából az újonnan feltárt piramis szárma­zik, már az óbirodalmi virágkor leáldozása után uralkodott és ez megmutatkozik a piramis­építészet hanyatlásában is. I. Pepi a VI. dinasztia legjelentő­sebb királya volt, aki több mint ötven évig ült a trónon. Egy előkelő abüdoszi család két lányát vette feleségül. Az idősebbiktől származott első fia, akit korai halála után az if- jabbik nővér fia, II. Pepi köve­tett a trónon — hatéves korá­ban. Feltételezések szerint I. Pepi egyik hitvese összeeskü­vésének lett áldozata. Veszélyben „a Föld tüdeje” Brazília a hadsereg egysé­geit is be kívánja vetni az amazonasi őserdők védel­mében. Az Amazonas vidé­kén kialakult helyzet sürgős megoldást igényel. Eddig a 400 millió hektáros erdőség tíz százalékát semmisítették meg. Ha nem történik azon­nali közbelépés az erdők fel­égetése ellen, akkor ez a pusztulás évi 5 millió hektár­ral csökkenti tovább a térség őserdőit. A Föld legnagyobb kiterje­désű őserdejének védelmére meghirdetett akcióban 400 fős műszaki személyzetet, polgári alkalmazottakat és a szövetségi rendőrséget is mozgósítják, akiket kiképez­tek a térségben való járőrö­zésre. A hadművelet során a hadsereg repülőgépeit, heli­koptereit is bevetik. Az erdők pusztulása miatt Brazíliát egyre nagyobb kriti­ka érte nemzetközi téren azt követően, hogy nyilvánvaló­vá vált a „Föld tüdejének” is nevezett Amazonas-vidék őserdőinek ökológiai jelentő­sége az egész földgolyó szá­mára.

Next

/
Thumbnails
Contents