Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-30 / 99. szám
1991. április 30., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 A 75 éves Kanyar József köszöntése Nemzetközi szeminárium kezdődött Kaposváron TERMÉSZET — HATÁROK NÉLKÜL „Nem tagadhatjuk meg önmagunkat” — írta a pályakezdő Kanyar József 1941 -ben, hitet téve a népi-nemzeti hagyományok mellett. Amit akkor ebben az első nyomtatásban megjelent cikkében kimondott 50 éven át elkísérte, ez vezette és irányította közéleti, tudományos kutatói és tudományszervező munkásságát. Mindvégig azt vallotta, hogy jövőt csak úgy építhetünk, ha ismerjük múltunkat, tudatosítjuk és tovább visszük azokat a hagyományokat, amelyek értéket jelentenek. Mert ahogy a természeti viharoknak csak az a fa tud ellenállni, amelynek gyökerei mélyen kapaszkodnak a földbe, .ugyanúgy a történelem viharait csak az a nép tudja átvészelni, amelynek öntudatában elevenen élnek a régmúltba visszanyúló hagyományok. Kanyar József az 1930-as évek elején találkozott az akkor kibontakozó népi mozgalommal, mint a budapesti református teológiai akadémia, majd az egyetem hallgatója. Ez a találkozás meghatározta egész eletét, A somogyi parasztcsalád gyermeke saját sorsán át erezte az úri Magyarország rendszerének fojtogató szorítását, s az ország fölemelkedésének egyetlen lehetőségét ő is az elnyomott osztályoknak a nemzetbe való beemelésében látta, de úgy, hogy azok közben nem dobják el hagyományos kultúrájukat, hanem rajtuk keresztül a régmúltba visszanyúló népi műveltség válik a modern nemzeti kultúra alapjává. Ezért tartotta feladatának a népi műveltség forrásaBer/.senyi Helikon Keszthelyen Ötödik alkalommal rendezik meg a Berzsenyi Helikont Keszthelyen. A hétvégén kezdődő háromnapos rendezvényen a kisebbségi magyar sajtó és tömegtájékoztatás Európában, valamint a nemzetiségi sajtó hazánkban című té makörökben tartanak tudományos tanácskozást a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti társaság szervezésében. Erdélyi fotók Kaposváron A marosvásárhelyi fotóklub tagjainak munkáiból nyílt kiállítás tegnap a kaposvári Latinca művelődési házban. A tárlaton 16 alkotó mutatkozik be. Az amatőr fotósok kiállítása május 10-ig látható. Együd Árpád emlékére Az Együd Árpád emlékére rendezett kaposvári területi versenyen mutatkoztak be a város és környékének gyermektáncosai hétvégén a Latinca művelődési központban. A táncos rendezvények sora szombaton a karádi találkozón folytatódik, ahol a gyermekszólisták mérettetnek meg. Országos néptáncfesztivál Tizenötödik alkalommal rendezik meg május 17-18-19-én Szolnokon a Szigligeti Színházban az országos néptáncfesztivált. Hazánk szinte valamennyi tájáról húsz nagy múltú együttes reprezentálja a néptánckultúrát inak és fejlődésének tisztázását, a nép sorsának reális valóságban való ábrázolását, egyszersmind a népi tehetségek felkarolását. Miután a lelkészi végzettség mellé jogi doktorátust szerzett, a háború után a fiatal diplomás a politikai közéletben szolgálta az új magyar társadalom és ország építését. A parasztpárt kerületi^titkára, Baranya megye nemzetgyűlési képviselője, a Pécsi S.zabad Szó szerkesztője, népfőiskolát szervez és paraszt-egyetem létesítésén munkálkodik. 1948-ban Somogy megye vezetősége hazahívja, 1950-től négy évtizeden át a megyei levéltár igazgatója. Hosszú, fáradságos Munkával helyreállítja a háború során megbomlott irattári rendet, begyűjti a megyei családok és helységek szerteszét kallódó iratanyagát, s az újra éledő megyei tudományos élet egyik központjává fejleszti a levéltárat. Saját tudományos kutatásaival, nyomtatásban megjelent tanulmányaival és önálló köteteivel megalapozza a megye múltjának feltárását és megismerését, példát mutatva ezzel a megye és az egész ország számára. "A magyar história sem le hét el Somogy vármegye leírása nélkül" — mondotta 1798-ban Vályi András professzor, a pesti egyetem somogyi születésű tanára. Kanyar József történetírói munkásságának is ez volt a ki nem mondott jelszava. A somogyi ember csak akkor válhat hagyományai öntudatos őrzőjévé, ha ismeri saját múltját. A nemzeti történelem is csak akA munka a képzőművészetnek évezredek óta fontos témája volt. A dolgozó ember ábrázolásából ismerjük meg legalaposabban a változó korokban letűnt népek életét. A leghíresebb, legművészibb munkaábrázolások között azok sokasága miatt nehéz válogatni. Korunk embere nem győz csodájára járni az egyiptomiak évezredek óta a Nílus homokja által eltemetett mindennapjaink szinte képes- könyvszerü ábrázolásain. Élettelién örökítették meg bennük a névtelen művészek azemberi munka minden akkor ismert folyamatát, a mezei munkát: a vetéstől a betakarításig, a termények feldolgozásáig, az állattenyésztést, a házimunkákat és a fáraó sírjának, a piramisnak az építését is. A görög művészetben leginkább a vázaképek és az apró, hellenisztikus kori terrakottafigurák, a ta- nagrák őrizték meg a Courbet: Kötörök (1849) kor teljes, ha abban Somogy népének múltja is visszatükröződik. A korábbi történelemírás azonban inkább csak a királyok és az országot vezető nagyurak tetteire figyelmezett, s a nép uralmát hirdető marxista szemlélet is kimerült a jobbágyok elnyomását emlegető szólamokban. Kanyar József éveken át végzett fáradhatatlan kutatással feltárta a somogyi nép nehéz életét, a jobbágygazdaság terheit, majd az iparosodás lassú kialakulását, a polgárosodás félénk városi kezdeteit, eredetiben is közreadva á legjellemzőbb iratokat, s tanulmányokban összegezve a fejlődés adatait és irányát. A gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés kérdéseit egyaránt sorra vette, legjobban mégis a hagyományos paraszti műveltség és a nemzeti kultúra viszonya érdekelte. Az, hogy a modern élethez szükséges írásbeliség hogyan hatolt be a szóbeliségen nyugvó paraszti világba, hogyan színezte a műveltséget, annak régi és új formáját a felekezeti és egyes vidékeken az etnikai kevertség. Mivel pedig a jelenségeket csak összehasonlítással lehet reálisan értékelni, hogy a Somogybán észlelteket megítélhesse, szemhatárát fokozamunkaábrázolásokat. A középkorban a templomok oltárainak mellékszereplőiként látható a szántóvető vagy a kézműves. Felejthetetlen ábrázolásai találhatók a késő középkori miniatúrákon. A késő gótikus könyvfestészet csúcsa az egyes hónapok munkáit megjelenítő képek, amelyeket a Lim- bourg testvérek festettek természethű formaadással. Ez a mü az ekkor tájt meginduló életképfestészet kezdete. A holland művészetben az életkép műfaja felvirágzott. Számtalan kismester örökítette meg a 16-17. századi Hollandia napjait, a polgárok szorgos tevékenységét. Ezek a képek ma a múzeumok és a gyűjtők féltett kincsei. A 19. században a képzőművészek közül sokan tudatosan fordultak a nehéz munkát végző parasztok és kétkezi munkások ábrázolásához. így született Gustave Co- urbet-nak, aki a realizmus festői irányzatának volt úttörője, Kötörök (1849) című festmétosan a Dél-Dunántúl egészére kiterjesztette. Az így nyert képet hatalmas kötetben összegezte. Nincs az országnak még egy történeti tája, melynek múltbeli kultúrájáról, annak alakulásáról, az iskolák emberformáló működéséről olyan gazdagon dokumentált és színesen megírt munkából tájékozódhatnánk, mint Kanyar József könyve: A dél-dunántúli népoktatás története. A kép. amit kapunk, nem mindig lelkesítő, a szerző nem szépíti a dolgokat, de amit ír, az mindig hiteles, a valóságot adja elő Önismeretre és öntudatra, a fe lelős jövőépítésre csak a valóság adhat biztos alapot. 75. születése napján köszöntjük a tudóst és a tudománypolitikust. Köszönjük neki, hogy közelebb hozta hozzánk múltunk egy jelentős darabját, hogy jobban és főleg reálisabban ítélhetjük meg a somogyi nép történetét, köszönjük, hogy példát mutatott helyi és országos viszonylatban egyaránt További munkásságához jó egészséget és friss munkakedvet kívánunk. Benda Kálmán nye, mely a bányászok nehéz munkáját ábrázolja, akkor szokatlan, naturalisztikus hűséggel. A mű az 1848-as nemzetközi szabadságmozgalmak hullámai között jött létre, téma választásában is forradalminak mutatja a festőt, akit egész életében támadtak emberi és művészi szókimondásáért, kifejezésformájának drasztikus merészségéért. Nem kevésbé volt forradalmi és feltűnése idején nemzetközi botrányt kavaró a világhírű magyar Munkácsy Mihály művészete. Az Ásító inas (1869) a falusi agyondolgoztatott szegénygyerek drámai sorsát tárta fel korában megdöbbentően realisztikus eszközökkel a jólétben duskálóknak, éppúgy mint a Köpülő asszony (1873) meggyötört figurája. Századunk művészetében itthon és külföldön egyaránt se szeri se száma a munkásemberek és parasztok ábrázolásának. A legtöbb művész különösen a század első felében a mindenütt hozzáférhető, jellegzetes témát találta fel bennük. A harmincas évektől fogva a munkásábrázolás mindinkább politikai állásfoglalást is jelentett. A kommunizmus évtizedeiben, főleg a Szovjetunióban és a szocialista országokban, így nálunk is a művészet legfontosabb témája volt. A sok jelentéktelen, közepes mű között azonban kiemelkedő alkotások is létrejöttek, elsősorban akkor, amikor egy nagy tehetségű művész nyert ihletet a munka drámai feszültségétől Brestyánszky Ilona Két kiemelt somogyi természetvédelmi program nyerte el a külföld támogatását: európai értékűnek minősül a Dráva és Közép-Európa első nem állami természetvédelmi területe, a Boronka rezervátum, amely Nagybajomtól Mesztegnyőig húzódik. Somogy természeti kincse ennél jóval gazdagabb, ezek megóvására is gondolnak a Somogy Természetvédelmi Szervezet szakemberei. Első alkalommal rendeznek megyénkben nemzetközi természetvédelmi szemináriumot. Német és osztrák vendégek érkeztek az egyhetes rendezvényre. A hivatalos program tegnap délelőtt kezdődött a városházán. Szabados Péter polgármester köszöntötte a részvevőket, köztük: Ottó Wil- két, a Hesseni Szövetségi Köztársaság Természetvédelmi Központjának elnökét, Schó- ber-Penzt, a Báden-Wütten- berg Szövetségi Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Természetvédelmi Akadémiájának képviselőjét, Hermann Steppeled, az Európa Természeti Örökség alapítvány ausztriai elnökét. Haraszti Lászlót, a WWF Világ Természetvédelmi Alap magyarországi képviselőjét, dr. Schmuck Erzsébetet, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöklét. Kállay Györgyöt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület főtitkárát, valamint dr. Tardy János helyettes államtitkárt, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökét. Az elkötelezett természet- védők nevében szólt és tartott bevezető előadást Ottó Wilke. Az Európába vezető út különös előkészítő munkát igényel — mutatott rá. A túlcivilizált Európa intő példái arra figyelmeztetik a magyar természetvédőket, hogy a meglévő, még romlatlan, avagy kevésbé lepuszÜnnep lesz minden májusi kedd este, mert a tévé megújult 1-es csatornáján igazi remekművet kínálnak: a híres francia filmrendező Claude Lalouch Egyesek és mások című hatrészes filmjét. A zeneszerző sem más, mint Michele Legrand, aki már a Cherbourgi esernyők című film muzsikájával belopta magát szívünkbe. A szereplőgárda is kivételes. Ritkán találkozhatunk tévéfilmsorozatban ennyi nagy névvel: Robert Hossein. Nicole Garcia, Gerardine Chaplin, Daniel Olbryczki, Fanny Ardant (Truffaut nagy sztárja). Macha Merill, Francis Husten, Jacques Vilieret. Raimund Pelleg- rin, Jean-Cloud Brialy, Jane Canna. S sok-sok kiválóság még az epizódszerepekben is. Hogy csak egyet említsek közülük, láthatjuk sorukban Konsztantyin Szimonovot. akinek — természetesen — a Várj reám című verse is elhangzik. A történet ugyancsak szövevényes. időben pedig három generáció életét fogja át. 1937-ben kezdődik, így századunk legizgalmasabb időszakát kísérhetjük figyelemmel négy — amerikai, francia, német és orosz — család életén keresztül. Ami összeköti őkét az az, hogy valamennyien művészek és a sors kiszámíthatatlan akarata folytán a II. világháború tűit természeti értékek alapos gondosságot, szakértelmet igényelnek. A nemzetközi kapcsolatokat számos szervezet, intézmény ápolja. így került sor annak a két egyezménynek az aláírására, amit Vilhelm Georg, a hesseni termélszetvédelmi központ ügyvezetője ismertetett. 1990-ben írtak alá ilyet a Magyar Természetvédők Egyesületével annak támogatására, hogy hazánk élővilága ne károsodjon. A két szervezet információcseréjét is magába foglaló megállapodás szól a fiatalok. a diákok és szakemberek együttműködéséről, cseréjéről és a támogatásról is. Szorgalmazza a hivatalos és a helyi szervezetek és testvérvárosi kapcsolatok bővítését. Az Európa Természeti Öröksége alapítvány együttműködési megállapodása három évre szól, ebben kapott helyet a somogyi vadvízprogram és a Boronka rezervátum támogatása. A tegnapi parlamenti ülés is foglalkozott hazánk természetvédelmi feladataival. Dr. Tardy János államtitkárhelyettes a tárca előtt álló nehéz feladatokról szólt előadásában. Előkészítés alatt áll az új természetvédelmi törvény. Alapvető változtatásokra van szükség, júniusra készül el a törvénytervezet szakmai programja. Elismeréssel fogadták a német és osztrák vendégek annak bejelentését, hogy a Dráván tervezett négy vízlépcső megépítését felülvizsgálják a magyar szakemberek. Tömösvári Tibor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet elnöke az újságírók előtt vázolta a szervezet tevékenységét, amiből kiemelte az oktatás, a propaganda és a támogatás fontosságát. A program délután Közép-Európa leggazdagabb vidralelőhelyén, Petesmalomnál folytatódott. Horányi Barna éveiben a Folies-Bergers, a párizsi mulató színpadára keverednek. A német tiszt zongo raművész (őt alakítja Olbryczki). megszálló katonaként jut el Párizsba, az amerikai dzsessz-zenész, pedig mint a felszabadító seregek tagja. Ä mulató bárénekesnője a francia zsidólány, akit férjével együtt lágerbe visznek. Síró. pár hónapos csecsemőjüket sikerül az egyik utolsó francia állomáson kitenni a sínek mellé. pólyájába levelet, aranygyűrűt és pénzt is rakva. A kisfiú megmenekül, egy pap neveli fel Az orosz szereplők természetesen balett-táncosok. A film érdekessége még. hogy a gyerekeket ugyanazok a színészek játsszák mint a szülőket, s természetesen ők is találkoznak, csak ők már az algériai háború idején. A hatrészes sorozat legutolsó darabja már nem szövi tovább a történetet. Az előzőekből idéztei részleteket Ritka élményként még a forgatás kulisszatitkait is a közönség elé tárja, láthatjuk munka közben a rendezőt, a világosítót, a jelenetre készülődő szereplőt és hallhatjuk, — mint minden részben végig — Ravel Boleró- ját és Legrand csodálatos dallamait. Józsa Ágnes Kép: Gerardine Chaplin Dr. Kanyar József történész két kötetét dedikálja ma délelőtt a kaposvári megyei könyvtárban. A Harminc nemzedék vallomása Somogyról és A népoktatás helyzete Magyarországon és Somogybán című könyvekről egyben ankétot is rendeznek a könyvtárban, ahol dr. Benda Kálmán történész-akadémikus és dr. Kálmán András, a SOPI tudományos főmunkatársa méltatja munkásságát. Ezt követően a 75 éves Kanyar József tiszteletére rendezett nyilvános tudományos ülésre kerül sor a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán. A MUNKA A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN Egyesek és mások Az 1-es csatorna új keddi sorozata
