Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-30 / 99. szám
SOMOGYI HÍRLAP II. évfolyam, 99. szám Ára: 7,90 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1991. április 30., kedd Somogyi mandátummal A legtöbbet dr. Sipos Imre (FKgP) utazott—A legaktívabb dr. Gaál Antal (MDF) volt—A legtöbbet Kaposvárért dr. Tarján Lászlóné (FKgP) harcolt —A leghallgatagabb Ficzere Mátyás (SZDSZ) volt Egy éve alakult meg a többpárti szabad magyar parlament. A T. Ház az alakuló ülés óta 94 plenáris ülést, több mint hatszáz bizottsági ülést tartott. Sokan állítják, hogy a képviselők rekordot állítottak fel a megalkotott több mint 37 új törvénnyel, 53 módosítással, 76 országgyűlési határozattal és négy állás- foglalással. Az egyéves évforduló alkalmas a számvetésre és az ösz- szegzésre. Somogyból hat képviselő jutott be egyéni választókerületből, hat pedig megyei, illetve országos listáról (egyikük hat hónappal a megalakulás után) a parlamentbe. Az egyetlen somogyi független képviselő, Király Béla az ősszel, a taxisblokád után átült az SZDSZ padsoraiba. így jelenleg a kormány- koalíciónak hét, az ellenzéknek öt somogyi képviselője van a T. Házban. Egyikük sem tartozik a parlament — úgymond — „szélsőségesei” közé. Közös jellemzőjük a vidéki Magyarország gondjainak felvállalása. Két kisgazdapárti képviselő került be a kormányba: dr. Tarján Lászlóné a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium poltikai államtitkára lett, Gerbovits Jenő pedig január eleji leváltásáig tárcanélküli miniszterként tevékenykedett. A parlamenti bizottságok vezetői között is van somogyi képviselő: a szocialista párti Horn Gyula áll a külügyi bizottság élén, Király Béla pedig a honvédelmi bizottság alelnöke. A kormánykoalíció somogyi képviselői többször kiálltak a kormány politikája mellett. A kárpótlási törvénytervezet körüli huzavonát ismerve érdemes emlékeztetni arra, hogy dr. Gaál Antal, az egyébként nagyon aktív MDF-es képviselő annak idején lándzsát tört a kormányprogram földkérdést taglaló fejezete mellett. Sok hasznos javaslata hangzott el a honvédelmi, a foglalkoztatási törvény vitájában. Emlékezetes a tejfelvásárlás anomáliáira rámutató, valamint a legutóbbi közbiztonsággal foglalkozó interpellációja. A másik MDF-es képviselő, dr. Ilkei Csaba részt vesz a nemzetbiztonsági bizottság tevékenységében, s ilyen minőségében állt ki az állam- és köz- biztonsági törvényerejű rendelet módosítása mellett. Sürgette — egyelőre hiába — a sajtó- és médiatörvényt. Egyébként dr. Ilkei Csabától az év fordulóján megvonta a bizalmat az MDF kaposvári szervezete. Ez a tény azonban nem érinti a mandátumát. (Folytatás és a parlament egyéves munkáját áttekintő összeállítás — készítette Bíró Ferenc és Lajos Géza—a 7. oldalon.) Egyhetes program Természet — határok nélkül A szép tájú Somogy ad otthont az első nemzetközi természetvédelmi szemináriumnak, amelyen német és osztrák vendégek is részt vesznek. Természeti értékeink megőrzését nemzetközi ösz- szefogás is segíti, hogy a szép táj élővilága kétezerben és azután is pompázzon, vi- ruljun. Az egyhetes programot tegnap délelőtt Kaposvár polgármestere, Szabados Péter nyitotta meg. A szeminárium résztvevői délután Közép-Európa leggazdagabb vidra lelőhelyére, Petesma- lomra látogattak. Beszámoló az 5. oldalon. Király Béla Amerikából nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak A pártoskodás fékezi a parlamenti munkát „Nincs a világon még egy törvényhozás, amely egy év alatt ennyi fontos jogszabályt alkotott volna" Göncz Árpád látogatása Németországban Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Richard von Weizsäcker köztársasági elnök meghívására május 6. és 9. között látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. Útjára elkíséri Kupa Mihály pénzügyminiszter, Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Manherz Károly, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára. Antall József Izraelbe utazik Antall József május 13. és 15. között hivatalos látogatást tesz Izraelben Jichak Samir miniszterelnök meghívására — jelentette be a Külügyminisztérium szóvivője. Antall József személyében első alkalommal utazik magyar kormányfő Izrael Államba. Tárgyalások EGK és Magyarország közt Az Európai Közösség Bizottságának épületében megkezdődött az Európai Közösség és Magyarország közötti tárgyalások negyedik fordulója a két fél közötti társulási szerződés megkötéséről. A magyar küldöttséget Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője, a közösség bizottságának delegációját Pablo Benavides igazgató vezeti. Angol olaj jön az Adria csővezetéken... Háromszázezer tonna nyerskőolajat dolgoz fel az angliai British Petrol részére a százhalombattai kőolajfinomító. A bér- feldolgozásról szóló szerződést tegnap írták alá a BP és a magyar finomító képviselői. Az egyezség szerint az Adria csővezetéken — de nem kizárt, hogy a Barátság ll-n is — érkező olajat júliustól kezdi finomítani a Dunai Kőolajipari Vállalat. A feldolgozott motorbenzint, dieselolajat, gázolajat, fűtőolajat és propán-bután gázt a BP osztrák és magyar piacokon tervezi értékesíteni. Király Béla, Kaposvár országgyűlési képviselője sajnálatps autóbalesete óta az Egyesült Államokban tartózkodik. Tegnap telefonon kérdeztük. — Hogyan érzi magát, milyen az egészségi állapota ? — Köszönöm az érdeklődést, a körülményekhez képest jól vagyok, de a balesetemkor elszenvedett gyenge agyrázkódás hatását időnként érzem még. Remélem, hogy három héten belül hazautazom Magyarországra. — Tudja-e követni a magyar parlamentben történteket? — Természetesen, hiszen Budapesten működik a képviselői irodám és a munkatársaim minden fontos dologról tájékoztatFelújították a Kelént A100 éves hajó filmszerepre készül Egy magyar—angol kopro- dukciós filmben vállal szerepet a Balaton 100 éves hajója, amelyet a Mahart Balatoni Kft. ipari részlege felújított. A szerződés értelmében május 1-jére kellett volna átadni a század- eleji formáját visszanyert hajót a filmeseknek, ám 5 nappal a határidő előtt visszakerült a kecses jármű. Az építők (mintegy 40 szakember) nyújtott műszakban végezték el a munkát. Az 1917-ben játszódó film jeleneteit a Kelénnel Alsóörsnél forgatják. nak. Megküldik azokat az érdekes újságcikkeket is, amelyek számomra szükséges információkat közölnek. Ez persze mégsem olyan, mintha magam is részese lehetnék a munkának. Örülök annak, hogy a parlament elfogadta a kárpótlási törvényt. — Miként ítéli meg Ön a parlament egyéves munkáját? — Nincs a világon még egy olyan törvényhozás, amely egy év alatt ennyi fontos jogszabályt megalkotott volna. Előfordulhat, hogy ezek a törvények nem a legtökéletesebbek, de akkor is találhatnánk bennük hibát, ha több hónapos előkészítő munka eredményei lennének. Tehát a sok elfogadott törvény is mutatja, hogy Az Országgyűlés tegnapi ülésének napirendjére nem kerültek nagy horderejű kérdések. A Parlament folyosóin a képviselőket még mindig élénken foglalkoztatta a Kisgazdapárt nagyválasztmányi botránya. Az országgyűlés Mindszenty bíboros méltatásával kezdte munkáját. Az első napirend előtti felszólaló Lukáts Miklós (KDNP) emlékezett a hercegprímásra. Szintén napirend előtt kért szót Hasznos Miklós (KDNP). Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak erkölcsi kötelessége orvosi segítséget nyújtani a kur- doknak. Sokakat érintő kérdésről tárgyaltak azt követően a honatyák. A pénzügyminisztérium azt javasolta a parlamentnek, hogy a költa parlament mennyit dolgozik. Egy kérdés megítélésénél előfordul ugyan, hogy a pártok saját érdekeiket helyezik előtérbe. Ez a pártoskodás fékezi a hatékonyabb munkát. — A saját képviselői tevékenységét milyennek látja; egy esztendeje így képzelte el? — Kissé kényelmetlenül érzem magam, mégpedig azért, mert engem a honvédelem érdekel a legjobban, s itt bizony még nem sikerült felhasználni a rendelkezésemre álló tapasztalatokat, azt, hogy húsz évig tanítottam az egyetemen a honvédelem tudományát. Be kell látnom, hogy ezen a területen tette a legkevesebbet az Országgyűlés. (Folytatás a 2. oldalon) ségvetési tartalékból elvett más- félmilliárd forinttal növeljék meg az önkormányzatoknak juttatott összeget, amelyekből a felemelt lakáshitel-kamatot fizető családokat támogathatják. Az év végén elfogadott költségvetés ugyanis nem vette figyelembe, hogy különböző településeken, kerületekben nagyon eltérő a felemelt lakáskamat által érintett családok száma és aránya. Az új szabály az ilyen családok számának megfelelően juttat újabb ösz- szegeket. így az önkormányzatoknak nagyobb lehetőségük nyílik azok megsegítésére, akik nem tudják kifizetni a magasabb havi törlesztést. E kérdésben mára várható a döntés, amely valószínűleg igenlő lesz. (Folytatás a 2. oldalon) MA DÖNT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Több pénzt javasolnak a lakáskamatok támogatására Savósürítő-üzemet épített a Tejipari Vállalat csurgói részlege. Ezt a terméket 12—14 százalékos fehérje- és magas tejcukortartalom jellemzi. Takarmánykeverö-üzemek használják majd elsősorban. (Fotó: Kovács Tibor) Vállalkozók az önkormányzatokban Együttműködés a tanulóképzésben — Sanyargató helyi adók — Csurgói vállalkozássegítő alapítvány (Budapesti tudósítónktól.) Képviselőként már csaknem ezer vállalkozó foglal helyet országosan városi vagy falusi önkormányzatokban. Sokan őket tartják az új polgárosodás központi alakjainak, helyzetük mégis ellentmondásos: tőlük várják a gazdasági fellendülést, miközben különféle adók és más fináncminisztériumi füstpénzek sújtják rétegüket. Ha tehát a sanyargatás arra kényszeríti a vállalkozót, hogy föladja iparát, azzal senki nem jár jól; javító-szolgáltató szakemberek nélkül maradnak a települések, avagy fellendül a kontármunka, de ennek művelői már nem fizetnek semmiféle adót, így aztán gyorsan kiürül a nagy kasz- sza. Az Ipartestületek Országos Szövetsége most stílusosan arra vállalkozott, hogy országos megbeszélésen szembesíti az önkormányzatokban tevékenykedő iparosok tapasztalatait a munkájukat hátráltató törvényekkel, amelyek végső soron az ország haladását is gátolják. Szűcs György, az IPOSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy ezzel a tanácskozással az érdekképviselet új formáját kezdte gyakorolni a szervezet, hiszen állásfoglalásban rögzítette a legsürgetőbb feladatokat. Ezek között szerepel például, hogy mihamarabb parlamenti döntést várnak az önkormányzati tulajdonról; kezdeményezik a hálózatfejlesztési hozzájárulás egyszeri megfizetésének felülvizsgálatát, mert az jelenlegi formájában akadályozza a vállalkozás megkezdését; kimondják, hogy az 1988-ban bevezetett adózási rendszertől idegen az iparűzési adó, ezért ezt úgy kell rendezni, hogy növelje az önkormányzatok jövedelemteremtő képességét, majd szolgálja az új vállalkozások beindítását és megerősödését. Mindehhez az szükséges, hogy az önkormányzatokban kerekedjen felül a vállalkozásbarát álláspont. Ha ez megtörténik, az ipartestületek az önkormányzatokkal együttműködve nagyobb szerepet kívánnak vállalni a szakmunkástanuló képzésben, a mestervizsgáztatásban . Az egyre jobban elharapódzó illegális iparűzés, vagyis a kontárkodás és a fusimunka ellen kormányzati fellépést tartanak szükségesnek a tisztességes vállalkozók és a fogyasztók megvédése érdekében. A szakmunkástanuló-képzéssel kapcsolatban Juhász József országos alelnök megjegyezte, hogy aggasztó jelenség tapasztalható: egy sor nagyvállalat különféle okokra hivatkozva lemond a tanulótartásról, végső soron ezt az ország sínyli majd meg. Az IPOSZ ezért szorgalmazza a vállalkozók körében a szakmunkásképzés növelését, hiszen a demográfiai hullám következtében nagyon sok fiatal nem tud szakmát szerezni. (Folytatás a 2. oldalon)