Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-04 / 78. szám
1991. április 4., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Kisgazda-játszma tisztáldozattal István József: elvi különbségről van szó — Németh Béla: összekevertek a névrokonommal (Folytatás az 1. oldalról) Németh Béla nem értette a kérésemet. Csak később jöttem rá, hogy bizonyos mértékig hatalmi túltengésben szenved. Ennek nyilvánosan is hangot adtam. Mégis ő lett a kisgazdapárt megyei elnöke. Az önkormányzati választásokon Boglárlellén képviselő- testületi taggá is választották, s még több lett a dolga. Aki pedig ennyi lovon ül, az nyilvánvalóan nem tudja kellőképpen ellátni a feladatát. —Akkor miért most terjesztette elő a bizalmatlansági indítványt? — Somogybán nem alakult ki pártunk világos arculata: Németh Béla langymeleg politikát folytat. Ennél sokkal határozottabb, egyértelműbb állás- foglalásra vártak a párt helyi szervezetei és a megyei vezetők többsége. Egyre elviselhetetlenebbé vált a feszültség. Sorozatos gondok a személyi ügyek kapcsán: Németh Béla visz- szaélve elnöki hatalmával több esetben országos párttisztségekre, megyén belüli különböző bizottságokba úgy jelölt személyeket, hogy nem kérte ki az elnökség véleményét. A helyzet tovább mérgesedett. Úgy láttuk, hogy ezt tovább már nem lehetett így csinálni. Készülünk az országos nagyválasztmány ülésére is, amelyen Somogynak megfelelő súlyt kell képviselnie, hiszen az ország egyik legnagyobb szervezete vagyunk. A vezetőség tagjai közül senki sem akarta vállalni, hogy beterjeszti az indítványt, ezért vállaltam én. Rólam tudják, hogy nem pályázom megyei tisztségre. Csak a pártom érdekében cselekedtem. Amikor az indítványt beterjesztettem, Németh Béla, látva az erőviszonyokat, önként lemondott. — Most hogyan lesz tovább? — Németh Béla lemondását egyhangúlag fogadtuk el. A mi szervezeti felépítésünk szerint a hat választási körzetben egy-egy megyei alelnök tevékenykedik. Közülük négyen nem vállalták a jelölést, Barkóczy Gellértet többségi szavazással bíztuk meg az elnöki teendőkkel két hónapig, a megyei nagyválasztmányi ülésig. —Az ügy kapcsán volt, aki úgy vélekedett, Somogybán is megtörtént az összecsapás a Torgyán-pártiak és a koalícióhoz hű kompromisszum-pártiak között. — Szó sincs erről. Ez teljesen megyei ügy, de tudomásul kell venni, hogy erős a kritika a megyei vezetéssel szemben is, és a párttagok és a választók bizalmával nem lehet visszaélni. —Mi a véleménye a bizalmatlansági indítványról Németh Bélának? — Hónapok óta azon gondolkodtam, hogy megválók megyei elnöki tisztségemtől. A legutóbbi választásokba óriási energiákat fektetett István József és köre, de nem értek el eredményt. Hatását azonban folyamatosan éreztem. Úgy gondolom, a megyei elnöknek nem az a feladata, hogy napi apró ügyekkel foglalkozzon. Kialakult erre egy kis létszámú apparátus. A bizalmatlansági indítvány már korábban is felvetődött, csak akkor éppen más „vezette elő". Úgy érzem most, hogy a Torgyán- ügyből fakadóan rendült meg bennem István József bizalma. Nem vagyok elfogult, mindenkit letaposó Torgyán- párti: sokkal mérsékeltebb politikát folytatok. Nem a Torgyán-pártba és nem az Oláh-pártba léptem be, hanem a Független Kisgazdapártba. Nem személyhez, hanem a kisgazdapárti politikához kötődöm. A bizalmatlansági indítványt István József névrokonomnak, Németh Bélának, a kisgazdapárt országos alelnö- kének szolnoki szereplésére alapozta. Csakhát az a Németh Béla nem éh vagyok! Itt most azt vetették a szememre, hogy mit mondtam Szolnokon. Csak a végén derült ki, hogy nem is voltam ott. Nyári Sándor azt is megkérdezte: miért mondom azt, hogy nem kell egyesülni a Nemezeti Kisgazdapárttal? Azt válaszoltam erre, hogy a Független Kisgazdapárt minden jelentkezőt egyénileg megvizsgál s fölvesz a Nemzeti Kisgazdapártból, de nem kér azokból a vezetőkből, akik korábban a kisgazdapárton belül a széthúzást erősítették. Ezt az FKgP országos elnöksége határozta így meg. Ezt a döntést én nem tudom és nem is akarom megváltoztatni. —Az ülés zárt volt, sőt a határozatot, az ön lemondását is titokban kívánták tartani. Elhangzottak-e olyan megnyilvánulások, amelyek csokorba szedték a pártelnök megyei munkájának fogyatékosságait? —Az előbbiekben említett két témán kívül más észrevétel nem hangzott el. Amikor István József fölvetette, a bizalmatlansági indítványt, akkor azt mondtam: erre nincs szükség, mert már amúgyis elegem van ezekből a személyeskedő, kisstílű vitákból. Önként mondok le a tisztségemről. — Felvetődött az is, hogy ön személyi kérdésekben visszaélt tisztségével, önhatalmúlag a vezetés véleményének figyelmen kívül hagyásával döntött. Igaz ez? — Egyetlen személyi javaslatot sem tettem. Egyedül egymagám senkit, semmilyen beosztásra nem javasoltam. Sőt! Megkérdezésem és a vezetőség tudta nélkül döntöttek szűk körben személyi kérdésekről. S ezekről a vezetőség tagjait is csak utólag tájékoztatták. De a pártegység érdekében még ezt is eltűrtük, azt mondtuk, ha már így történt, nem szabad ezzel tovább foglalkozni. — De hát kik döntöttek így? — Kik? István József és szűkebb köre. A döntésből kihagyták azokat a körzeti alelnököket, akikre István József is hivatkozik. — Milyen elvi ellentétek feszültek ön és a megyei vezetőség tagjai között? — Közel egyéves elnöki működésem alatt nagyon sok megyei pártszervezetnél voltam. Sehol sem éreztem ellenszenvet. Változatlanul olyan politikát.folytatok, amelynek az az alapja, hogy a kisgazdapárt a kormánykoalíció tagja. Ebben a kormányban minisztereink, államtitkáraink vannak. S a kormány tevékenységéért felelősséggel tartoznak. Ha ez nekünk nem tetszik, akkor el kell dönteni, hogy kilépünk-e a koalícióból. S ha kiléptünk, akkor ellenzékként csak kritizálhatunk. Az mégsem járja, hogy mi jobban szidjuk a kormányt, mint az ellenzék. A kisgazdapárt Somogy megyei tagságának is éreznie kell az elért eredményeket. Mert a programunk ellenzékként nem valósulhatott volna meg. Elismerem Torgyán József radikalizmusát. De hát egyéves frakcióvezetői működése alatt miért nem érte el, hogy előbb szülessen megegyezés? — Ön úgy gondolja, hogy ami történt, az a Torgyán-ügy somogyi folytatása? — Természetesen. Holott én nem támadtam Torgyán Józsefet a frákion belül. Sőt, az ominózus frakcióülésen, nem tagadom, a nyílt szavazás mellett voksoltam. Lengyel János A kormány gazdaságpolitikai programjához kapcsolódóan Elkészült a privatizációs stratégia A márkanév — garancia KEVESEBB JUT RUHÁRA (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen új technológia lehet majd a jövőben az az önprivatizációs eljárás, amelynek során nem az Állami Vagyonügynökség privatizálhatja a cégeket, hanem az ÁVÜ megbízási szerződéseket köt elismert vagyonértékelő és privatizációs tanácsadó cégekkel, egyes privatizálandó cégek magánkézbe adására. Ezek a cégek természetesen nem lehetnek azon a listán, amely tartalmazni fogja a 100 százalékosan állami tulajdonban maradó vagy a jövőben tartósan többségi nemzeti tulajdonban levő vállalatokat. Elhangzott: a szakminisztériumok, a Gazdasági Kabinet, valamint az Állami Vagyonügynökség együttesen készíti el azon magyar vállalatok listáját, amelyek a jövőben is teljesen állami tulajdonban maradnak, illetve, amelyekben 51 százalék vagy afeletti hányadban részesedik majd az állam. A tájékoztatón hangsúlyozták: a jövőben nagy valószínűséggel megmaradnak az állami közszolgáltató üzemek, mint például a posta. A tartósan állaSomogy mintegy százkilométeres határszakaszait a nagy- kanizsai határőrkerület őrzi. Parancsnoka, dr. Pásztor László ezredes arról számolt be, hogy az év első negyedében befelé irányuló tiltott határátlépés szabálysértést egy indiai és egy pakisztáni állampolgár követett el Gyékényesen. Tiltott határátlépés kísérlete szabály- sértést egy magyar, egy török mi tulajdonban maradó cégeket 4—5 állami holding üzemeltetné tovább, ezek felügyeletére, illetve létrehozására föl kellene állítani egy új állami intézményt. Diczházy Bertalan kiemelte: 1994-re az állami tulajdon arányát 50 százalék alá kell szorítani, és kívánatos lenne, ha a külföldi tulajdon aránya 30—35 százalék lenne a magyar gazdaságban. Elmondta: a privatizációt úgy is föl lehetne gyorsítani, ha akár 100 százalékos külföldi tulajdonú vállalatok jelennének meg a magyar gazdaságban, tömegesen. A magyar nagyvállalatok iránt elsősorban multinacionális cégek érdeklődnek, ezek azonban 100 százalékban akarják megvásárolni a magyar cégeket. Ezekben az esetekben azonban a privatizációt lassítja, hogy a helyi önkormányzatokkal is egyezkedni kell atulajdonviszo- nyokat illetően. (Ezeket az ügyeket célszerű lenne a jövőben még a külföldi partnerrel történő tárgyalások előtt rendezni.) Diczházy Bertalan hangsúlyozta: a kis- és középüzemek és egy román nemzetiségű állampolgár követett el. A parancsnok szerint a határszakaszt a nyugalom jellemezte. Azt azonban nehéz előre felmérni, hogy milyen hatással lesz határőrizeti tevékenységükre a szovjet világútlevél bevezetése. A megye három határátkelő- helyén az első negyedévben a szolgálatot teljesítő határőrök privatizálásánál az osztrák, a német és a olasz töke játszik nagyobb szerepet. Emellett elmondta, hogy a privatizáció során összességében az előzetes várakozásoktól eddig elmaradt a német cégek érdeklődése, a várakozásokat meghaladó mértékben jelentkeztek azonban a franciák. A sajtótájékoztatón elhangzott: a társadalombiztosítást egyelőre nem ítélik alkalmasnak vagyonkezelésre. Haazonban még az idén megtörténik az ágazatokra bontása, akkor 20—25 milliárd forintnyi állami vagyon kezelését kaphatja meg tehermentesen. Elmondták: a tulajdonreform-bizottság úgy ítéli meg, hogy a privatizációs bevételeket csak az államadósság csökkentésére, a magán- vállalkozások élénkítésére és a kárpótlásra szabad felhasználni. A bizottság szerint 1992 végéig meg kell szüntetni a vállalati tanácsokat, és a vállalatok többségének 1993 végéig gazdasági társaságokká (részvénytársasággá vagy kft.-vé) kell átalakulnia, még a privatizációjuk megkezdése előtt. 83 000 járművet léptettek át és majdnem 140 000 személy útiokmányát ellenőrizték. Tervszerűen folyik az átállás a hivatásos határrendészetre, de a sorozott állományra a következő években is szükség lesz. Ennek megfelelően a február végi bevonuláskor közel 300 sorköteles fogadására készülnek. Az ifjú határőrök március 15-én tettek ünnepélyes katonai esküt. Gondban vannak a textilipari üzemek. Belföldön alig-alig lehet konfekciót eladni. Fekete János, a csurgói Napsugár Ruházati Szövetkezet elnöke erről is beszélt a napokban tartott munkásgyűléseken. — A Napsugárnak 322 tagja, 205 bedolgozója van, s ezenkívül 300-an dolgoznak nekünk az ország legkülönbözőbb helyein levő varrodákban. Ezeknek az embereknek a megélhetését, a most hétezer forintban megállapított minimálbérét egyre nehezebb biztosítani. Pang a piac. Öltözködésre egyre keveFotó: Gyertyás László sebbet költenek az emberek. És megjelent a konkurencia is: a Távol-Keletről olcsó textíliát hoznak be a kereskedelmi vállalatok. Ezekkel kell versenyre kelnünk, s közben egyre nagyobbak a költségek. Az elmúlt hónapokban nőtt a papír ára, az energia díja és a szállítás költsége is. Ezzel nem tudunk takarékoskodni. A külföldi megrendelő ismeri a problémáinkat, s kihasználja a helyzeti előnyét. Mondanom sem kell, hogy nem a mi javunkra. — Mit lehet tenni ilyen helyzetben? — A belső szervezetet kell úgy megváltoztatni, hogy csökkenthessük a költségeket. Nekünk létkérdés a külföldi piac. Technikai rendszerünket úgy építettük ki, hogy a legkényesebb igényeknek is megfeleljünk. A varrás előtti előkészítést például számítógép végzi. A megrendelő csak a géphez való programot küldi, és máris gyárthatjuk a legújabb divatnak megfelelő ruhákat. — Kinek dolgoznak most? — Olyan nagynevű cégekkel állunk kapcsolatban, mint a német Elho és a Kwettner, amely Európa vadászruhát forgalmazó legnagyobb vállalkozása. Újabban az osztrák Löffler céggel alakítottunk ki kapcsolatot. Ennek a megbízásából készítjük most az osztrák kerékpáros-válogatott ruháit. Ezek a cégek rendkívül kényesek a minőségre, ha valamit elrontunk, akkor keményen büntetnek. A legkisebb lazaságot sem engedhetjük meg. Ha meg akarunk élni, akkor el kell fogadnunk a megrendelő feltételeit. A csurgói Napsugár egy év óta önálló export-import joggal rendelkezik. Áz ebben rejlő lehetőségeket is ki akarják használni. (Nagy) NEGYEDÉV ALATT 83 ezer jármű a somogyi határátkelőkön
