Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-25 / 95. szám
8 A férfiaknak kevesebb jut Mármint a nyugdíjban tölthető esztendőkből. Amíg a nők a nyugdíjba vonulást — az 55 évet — követően a várható életkort tekintve átlagosan 18 éven át élvezik a nyugdíjat Magyarországon, addig a férfiak csak hat évig. A nőknél ugyanis 73, a férfiaknál 66 év a várható életkor. Majdnem négyszáz nyugdíjasklub 384 nyugdíjasklub működik jelenleg hazánkban. Többnyire az ezernél kevesebb lakosú településeken szervezték meg klubjaikat az érdekeltek — legtöbb ilyen közösség az Alföldön és Észak-Dunántúlon működik. Somogybán mindössze tucatnyi — vagyis az átlagosnál jóval kevesebb — nyugdíjasklub található, jóllehet szerepük jelentősége ma már aligha szorul bizonyításra... Változik a korhatár? A nyugdíjrendszer átalakításának koncepciója szerint az új nyugdíjrendszer a nyugdíjkiszámítás módjával egyidejűleg megváltoztatná a nyugdíjkorhatárt is: első lépésként eltörölnék a nők és a férfiak közötti nyugdíjkorhatár-különbséget, azután a korhatárt lépcsőzetesen emelnék. Alapítvány szociális célokra Somogybán is követésre érdemes az a módszer, ahogyan Szombathelyen gondoskodnak a rászorulók segítéséről. A város közgyűlése ugyanis szociális alapítványt hozott létre, hogy abból a város polgárait szolgáló jótékonysági és szociális vállalkozásokat támogasson. 200 ezer forintot helyeztek letétbe ebből a célból a legkedvezőbb kamatfeltételeket kínáló banknál. Ha a nyugdíj is adózik... A társadalombiztosítás reformja keretében megszűnne a nyugdíjak nullakulcsos adózása, vagyis a nyugdíjakat adózás szempontjából úgy számolják majd, mint a bruttó jövedelmet (akik már élvezik a nyugdíjat, azoknál ezt az ösz- szeget bruttósítanák). Ezekben és még számos társadalombiztosítási kérdésben a közeli napokban várható döntés. Biztosítást — igazságosan! Mind több somogyi nyugdíjas —és kis keresetű — autótulajdonostól hallani arról az egyébként országosan is feszegetett gondról: a kötelező felelősségbiztosítás külön fizetésének bevezetését igazságtalannak vélik, mert ők csak töredékét autózzák annak a kilométermennyiségnek, mint a jobbmódúak, a hivatásos gépkocsivezetőkről nem is beszélve. Ha a biztosítási díj az üzemanyag árába épülne be, az inkább megfelelne az arányos — és igazságos — teherviselés követelményeinek — állítják az érintettek. / Élelmiszer a rászorulóknak Az általános szegényedés elleni lépések kidolgozásán munkálkodik — kormánymegbízás alapján — a Népjóléti Minisztérium. Az egyik forma szerint három-négy ezer forintos élelmiszercsomagokat adnának a rászorulóknak, ez az ön- kormányzatok közreműködésével sikeresen vizsgázott. SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. április 25., -csütörtök Hogy sokáig izzón a „Parázs H Számos programot szervez az SMK Szabadidöklubja a kaposvári „Parázs” nyugdíjas egyesületnek. Legutóbb dr. Jáki Ferenc előadását hallgathatták meg „A vikingek élete” címmel. A kéthetente összejövő nyugdíjasok kirándulásokon is részt vesznek: ezeket vezetőjük, Stoczné Farkas Aranka szervezi. (Fotó: Kovács Tibor) Levél Törökkoppányból Késik a segély Minden átmenet magában hordja a zökkenő veszélyét is. Itt van például a lakosság szociális'ügyeinek intézése, a rászorulók támogatása. Ezt a feladatot korábban a tanácsok látták el, most az ön- kormányzatok illetékes szervei oldják meg az ilyen tennivalókat. Hogy nem mindenütt zavarmentesen, szolgájon rá példaként a törökkoppányi Brugovicz Károlyné levele. Olvasónk kisnyugdíjas — 6510 forinttal kopogtat nála havonta a postás —, hat év óta ágyhoz kötött rokkant. Ellátja, neveli iskolás gyermekét, s ő gondozza 24 éves fiát is, aki csecsemő kora óta beteg — ezért külön 2 ezer forint gondozási díjat kap havonta Brugo- vizcné. Most azt sérelmezi, hogy sem ő, sem pedig a falu többi szociális járadékosa egyetlen fillért sem kapott levele megírásának napjáig (április 15-ig). „Sok rászoruló éhezik, nélkülözik. A polgármester napi öt percet tölt a községházán, a többit a téeszben; jegyző nincs, így az ügyintézés sehogy se megy... Senki nem törődik a járadékosokkal, a szociális segélyre jogosultakkal, a beteg gyermekét nevelő szülővel. Itt biztosan nem fognak tejet igényelni a rászorulóknak...” Olvasónk („kisnyugdíj az enyém is, de a lapról nem tudok lemondani”) sérelmezi, hogy noha előfizető, nem kapta meg az egyik, szombati Somogyi Hírlapot. A hiányt azóta — a posta helyett — pótoltuk, s bízunk benne, hogy ezentúl rendszer- sen kézbesítik lapunkat. Mint ahogyan a szociális segély mielőbbi kifizetését is reméljük... EMBERI SORSOK, KAPCSOLATOK „Legutóbbi írása az idős bácsiról számomra megrendítő volt” — olvasom kaposvári levélírónk sorait. Ugyanő egy másik levelében az olvasó és az újság kapcsolatát hangsúlyozza: „Az együttgondolkodás — melyre Levelek című írásában felszólíttattunk, mi, olvasói és egyben levelezői is kedvenc lapunknak és oldalunknak — fontos dolog. Egyik jegyzetemben arról akartam írni, hogy nem figyelünk már semmire, kivéve, ha közvetlenül a tyúkszemünkre lépnek. Valami mégis azt súgja most nekem, hogy jótélé vettük az irányt. Magánvéleményem: a Nyugdíjasok oldala jó, most például az egy hasábos hírcsokor kimondottan telitalálat — folytatni kell. A „mi oldalunkat” az idősek szeretik és nagyra becsülik!" Az idős bácsi, akiről a levélíró beszél, a 87 éves boglárlel- lei Németh Ferenc. Sorsát, életének alakulását azért mutattuk be, hátha sikerül gondjára orvoslást találni. Mert sok a baj, a gond, minek is tagadnánk? Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy nemcsak ez tölti ki mindennapjainkat — erről ír levelében egyik büssüi olvasónk: „Mostanában igencsak megszaporodtak a panaszok és elégedetlenségek. A hibákat észre kell vennünk és kell is írni róluk, ha javulást ügyeinkben éppen nehezen tapasztalunk. Én viszont azt szeretném megírni, hogy vannak — és lesznek is — igaz, emberi tettek, melyek abban nyilvánulnak meg, hogy — például — udvariasak vagyunk egymás iránt. Vagy: mint nyugdíjasok, köszönettel tartozunk a finom ebédért, melyet a göllei napközi otthonos óvodától, a körzet ellátójától kapunk. Elismerésre méltónak tartom azt is. ahogyan az igali ABC-ben kiszolgálnak bennünket—az eladók barátságosak, hangos köszönéssel fogadják a vevőt, aki az üzletbe érkezik..." íme, büssüi nyugdíjas olvasónk aprónak tetsző örömei. Lehet, hogy az ilyen apró örömök teszik elviselhetőbbé az idős emberek amúgy gondterhelt napjait? H. F. Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc A SOMOGYI ALISPÁN IS LÁTOGATTA Alkalmatosság a feredésre A VENDÉGLÁTÁS ÚTTÖRŐJE A tisztiorvos Rumbach Sebestyén (1764-1844) az első pesti fürdőt 1806-ban építtette és nyitotta meg. A Városliget melletti homokos területen telke volt, ahol — a megtalálók nem kis ijedelmére és megrökönyödésére —a földből vasas víz bugyogott fel. Az élelmes orvostudor kezdeményezése hamar népszerű lett a pestiek körében. A fürdő 18 lakó- és fürdőszobáját, valamint vendéglőjét a meglátogatandó nevezetességek között tartották számon. (Sajnos, mára nyoma sem maradt az egykor szebb napokat látott épületnek és nagy kertjének...) Rumbach körültekintően a pesti universitas orvosi karával is megvizsgáltatta a kertjéből ajándékként „kapott” vizet. Azt gyógyító értékűnek találták, különösen aranyér, reuma és a legkülönfélébb női bajokra ja- vallották felhasználni a megkérdezettek. Olvassunk bele az orvostudor egykori ajánlásába: ....költséggel és fáradsággal o lyan alkalmatosságokat készíttettem, melyek vagy a fere- désre, vagy a lakásra alkalmatossal Ugyanis találtatnak az én kertemben 12 alkalmatos feredő szobák, mellyek közül 8 egy személteknek, 4 párosoknak van készítve. Mindegyik feredő szobában, kiki maga kedve szerént az oldalon lévő csap által úgy melegítheti a vizet, ahogy akarja. Azonkívül a kert közepén találtatnak több tiszta és elkészített szobák ollyanoknak számára, kik ottan tovább maradni akarnak. Vannak traktorok is, kik tiszta és jó ételekkel illendően szolgálnak." Érdekes Rumbach ajánlása végén a manapság használatos vendéglős szavunk régies, latinból vett formáját olvasni. Ugyanis a „vendéglő” és „vendéglős” szavunk nyelvújítás-korabeli, éppen a fürdő keletkezésének idején jelent meg nyelvünkben! Rumbach orvosdoktort, mint a magyar idegenforgalom és vendéglátás egyik, korát jóval megelőző út- törőjeként is köszönthetjük. Nem csoda, hogy mind a mai napig utcanév őrzi emlékét a fővárosban. A vasas fürdő népszerűsége kezdetén jeles somogyi vendége kúráltatta ott magát, nem is eredménytelenül. Az az Inkey Károly heteit Rumbach vendégeként, aki 1800-1809 között alispán volt, és az 1790-es, 1802-es és 1805-ös országgyűlések követeként is beírta nevét a megye történetébe. (Alispánsága alatt lett öt járás — igali, szigetvári, marcali, babócsai és kaposvári székhellyel — Somogybán, és ő is támogatta 1806-ban, hogy a megyei hivatalos nyelv a magyar legyen.) Rumbach fürdőjét férfikíséret nélküli lányok és asszonyok is szívesen és gyakran látogatták. Ha az ott-tartózkodás alatt megéheztek, nem mentek a traktőrbe (étterembe), hanem szobát nyittattak és oda kérték a villásreggelit vagy az ebédet. Az idegenforgalom történetének érdekes adata: olyan népszerű volt Rumbach fürdőjébe járni, hogy a napóleoni háborúk alatt, 1809-ben maga a császár: Ferenc is, budai tartózkodása idején, nem átallotta legmagasabb személyében fölkeresni. Elkísérte az akkor még császárlány Mária Lujza és József nádohs. Elégedetten járták körül a feredőt és megmártóztak a gyógyító vízben. Draveczky Balázs Megkérdezték — válaszolunk Olcsóbb élelem Marcaliban A Marcali Nyugdíjasok Egyesületének elnöke és a város polgármestere, illetve a helyi tsz elnöke megállapodott abban, hogy heti egy alkalommal olcsó tőkehúst mérnek a marcali húsboltokban az egyesület tagjainak. A közelmúltban — ugyancsak egyesületi tagoknak — ingyen adtak sárgarépát, zöldséget, karalábét a városi családsegítő irodánál: a Zöldérttől ugyancsak ellenszolgáltatás nélkül kapott, egy teherautónyi rakományt osztották szét. Az ingyen juttatásból a marcali mozgássérültek is részesültek. Ketten, egyedül Mészégető Jenő (Kéthely, Május 1. u. 1.) 71 éves nyugdíjas, előfizetője és rendszeres olvasója lapunknak. Egy ismerőse — rádióban hallott információra hivatkozva — biztatta: kérjen nyugdíjkiegészítést a nyugati hadifogságban töltött ideje után. „Ázt szeretném megtudni, hogy a nyugati hadifogságban volt hadifoglyok is kaphatnak-e nyugdíjkiegészítést a volt keleti hadifoglyokhoz hasonlóan?” Erre és a következő kérdésekre Kisdeák Máriától, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatóhelyettesétől kaptunk választ: — A munkavégzés céljából vagy hadifogság címén a második világháborúval összefüggésben 1944. október 1 -je után a Szovjetunióba hurcolt, illetve ott hadifogságba esett személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét rendezte a kormány. Arról nincs tudomásunk, hogy tervezik-e a nyugaton hadifogságba esett magyarok társadalombiztosítási helyzetének megoldását. A következőkben kaposmé- rői olvasónknak válaszolunk. H. Zoltánná kérdése így hangzik: lehet, hogy 5200 forint helyett tévesen állapított meg részére 4600 forintot a társadalombiztosítási igazgatóság annak ellenére, hogy 25 év szolgálati időt szerzett? Ugyanis úgy tudja, hogy 1991. január 1-jétől az öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb 5200 forintnál... — Az öregségi nyugdíj legkisebb összege valóban 5200 forint. Kivételesek azonban azok az esetek, amikor az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset az 5200 forintot nem éri el — ebben az esetben az öregségi nyugdíj összege azonos a havi átlagkeresettel. H. Zoltánné nyugdíját tehát helyesen állapították meg, sajnos az alacsony átlegkeresete miatt a szolgálati idő a nyugdíjának összegét nem befolyásolja. B. I. kaposvári levélírónk például azt nem érti, hogy miért nem állapítottak meg részére 1991. január 1-jétől nyugdíj- emelést, jóllehet már az elmúlt év december 28-tól nyugdíjas. — Megnyugtathatjuk az olvasót. A társadalombiztosítási igazgatóság ugyanis az 1990-ben hatályos rendelkezések szerint állapította meg részére az ellátást — az 1991. január 1-jétől esedékes eme- ' lést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Budapest 1820) számolja ki és folyósítja a levélírónak. Azt nehezményezik sokan, hogy a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól is késve kapnak választ, illetve pontos adataik felől érdeklődik az igazgatóság. — Az igazgatóságra naponta csaknem ezer levél érkezik. Az ügyekkel hét osztály foglalkozik, de így is nehezen győzik a levelek feldolgozását, s ezért olvasóik türelmét kérjük. Az érdeklődőknek azt tanácsoljuk, hogy minden esetben pontosan írják meg személyi adataikat, az utcanevek változása miatt pedig a régi és az új utcanevet is közöljék. Meggyorsíthatja az ügyintézést, ha a hozzánk küldött levélben feltüntetik azt a számot, amelyiken a biztosított ügyét intézik. A két öreg a kicsiny faluban tavasz óta készült rá, hogy két fiúunokájuk náluk tölti a nyarat. Ők ugyan az egész nyárra gondoltak, de a szülők már húsvétkor megírták, hogy csak két hétről „ lehet szó Az öregek beletörődtek és szinte mindent erre a két hétre tettek föl. A nagymama erre nevelte a levágni való baromfit, tisztította a süteménybe való diót. Új ágyneműt vásároltattak egy szomszéddal, aki a városban dolgozott: A fiúk is szívesen készültek, szerettek a nagyszülőknél lenni, pajtásaik is voltak a faluban. Tervezték, lejárnak majd a Tiszára... És akkor... a mama eléjük állt: —Gyerekek! Éppen abban a két hétben, amikor a nagyiék- hoz mennétek, nyílik egy angol nyelvi tábor. A fiúk egyszerre kiabálták: — Ne, anyu, vár a nagyi! És mi is... — Már megírtam, hogy nem mentek! Nyelvet tanultok. Nem többet ér, mint buta falusi kölykökkel csavarogni naphosz- szat? A fiúk nem válaszoltak. Hogy ki volt jobban elkeseredve, a nagyszülők vagy az unokák?...A fiúk nyáron elutaztak két hétre a nyelvi táborba. Ami egyébként jó dolog. Csakhogy... — S —
