Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-20 / 92. szám
1991. április 20., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 HÚZÓERŐT JELENT A GAZDASÁGBAN KIRUKKOL A NEMZETKÖZI TŐKE A kormány támogatja a világkiállítás tervét A vállalkozók már letették a voksot (Folytatás az 1. oldalról) Elvi elkötelezettségét a kormány azzal is megerősíti, hogy államkasszából — vállalkozási alapon — 30 milliárd forintot tart indokoltnak a kiállítási beruházásokra. Bár ez csak töredéke a tényleges költségeknek, feltehető, hogy az összeg felett még parázs viták lesznek az Ország- gyűlésben. A kormány meggyőződését fejezte ki, hogy a kiállítás pozitív hatásai nemcsak a fővárost érintik, nyilván lesz olyan — mondjuk szabolcsi — honatya, aki azt firtatja majd, hogy mi lesz ebből szőkébb pátriájának a haszna. Az Országgyűlés végső döntése mégsem lehet kétséges, s nemcsak azért, mert a vállalkozók bejelentették: mindenképpen lesz világkiállítás Magyar- országon! Ha a fővárosi közgyűlés nem áll az ügy mellé, akkor Budapest helyett a dunántúli Bicske, Etyek, Felesét, Gyúró térségben alakítanak ki egy Pannon Város elnevezésű települést, és ott tartják meg az eseménysorozatot. Azért sem lehet kétséges a parlamenti döntés, mert az eddigi patópálosdi után már így is kockán forog az ország nemzetközi presztízse. Baráth Etele, a világkiállítás kormánybiztosa arról győzte meg az újságírókat, hogy az ad hoc bizottság elemzése nem hogy nem szépített, hanem egyenesen azokra a kockázatokra összpontosított, melyeket a kormánynak viselnie kell. Például az esetben, ha az elkötelező döntés után, a vágyott nyugati tőkebefektetések netán mégis elbizonytalanodnának. Május 16-ig tárják a kormányülés elé a jelentést a szükséges teherviselés tényleges nagyságáról, és lehetséges forrásairól. Ezt követően kerül majd a témával kapcsolatos törvényjavaslat a honatyák elé. A kormány egyébként a sajátjához hasonló tehervállalásra szólította fel a főváros közgyűlését is, amely eddig csak üres zsebét mutogatta. Ha egyébbel nem is járulnak hozzá a kiállítás megvalósításához, legalább csinálják meg azokat a járulékos (és kiállítás nélkül is tervezett) létesítményeket, melyek szerepelnek a költségvetésükben. Aligha volna szerencsés egy világkiállítás olyan légkörben, melyre a különféle testületek és szervezetek harca nyomja rá a bélyegét. Addig tehát közmegegyezést kell kialakítani, melynek érdekében a kormány számos további egyeztető tárgyalást tervez. így például ismételten kikérik a megyék véleményét. A fővárosi közgyűlés május 9-én dönt. A tudósítók szinte kivétel nélkül arról kérdeztek, nincs-e máris túl késő, képesek lesznek-e a magyar vállalkozók a nyugatias tempóra, egyáltalán közel kerülhetnek-e majd a húsosfazékhoz. A válasz mindhá- romszor derűlátó volt. Ugyancsak kétségek merültek fel amiatt, hogy a magyar hatósá- gosdi és a különféle engedélyezési eljárások iramát ismerve nem rövid-e a rendelkezésre álló három hét. Baráth Etele mindenkit megnyugtatott: ez esetben ez időben történik majd, s igen gyors lesz a hatósági engedélyek kiadása. Bíró Ferenc Egy darab Európa a főváros kapujában Bevásárlóközpont és emberarcú lakótelep építését kezdik meg — A Pannon-Wolf nagy lehetősége — Sajtótájékoztató a Duna Intercontinentalban A három autósztráda által közrezárt háromszögben épülő 93 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont 2 milliárd schillinges beruházással épül, ezt ősz- szeget egy nagy nemzetközi tőkecsoport, a FIDUC Fináncé Corporation teremti elő. A fő tőkerészes egy osztrák cég, amelynek tulajdonosa, Julius Eberhardt elmondta, hogy ez a beruházás várhatóan mágnesként vonzza majd a többi beruházókat. Az áruház piacok — például autó-, építőanyag-piac — gyűrűjében áll majd. Megvalósítása több mint kétezer új munkahelyet teremt. Már eddig 70 magyar és külföldi kereskedő jelentkezett, hogy eladóhelyet kíván itt bérelni. A költségek megtérülését nyolc-tíz év alatt várják. Az áruház szomszédságában mintegy 200 millió dolláros beruházással épülő szabadidőközpontban a szállodától az amerikai tervezésű golfpályáig minden lesz, amit a legigényesebb nyugati turista csak igényelhet. Számunkra különösen figyelemre méltó, hogy a monstre beruházás egyik főszereplője a hatalmas világcégek társaságában a kaposvári székhelyű Pannon-Wolf Kft. osztrák- magyar vegyes vállalat. Ők lesznek a kivitelezői a 150 lakóházból és egyéb létesítményekből álló Európa-falunak. A Wolf-technológia egész Európában népszerű építési mód, hiszen nagyon energiatakarékos, és igen gyors, ráadásul csak természetes anyagokat alkalmaz. Az alakulás óta eltelt másfél évben elért sikereik titka a nyugat-európai minőség és műszaki igényesség mellett épületeik emberlépté- kűsége. E társaságnál — amelynek alapítója az osztrák Wolf cég mellett a kaposvári és székesfehérvári IKV, az Alföldi Tüzép, a Veszprémi Erdőgazdaság, a kaposvári Agrártudományi Kar és az OKHB volt — nem telik el negyedévnél több a szerződéstől a kulcsátadásig. Ez a magyar építőiparban még fehér hollónak számító magas színvonal a nyitja, hogy a céget alkalmasnak ítélték az Európa- falu hárommilliárd forintos beruházásának kivitelezésére. Kiss Béla ügyvezető igazgató a Somogyi Hírlapnak elmondta: — Óriási lehetőség ez számunkra, és nemcsak üzleti szempontból. Itt egy európai jelentőségű létesítmény építésében mutathatja meg cégünk, hogy mire képes. Építészeti szempontból is példátlan egy egész falut fölépíteni egységes koncepció alapján. Ez mintaértékű vállalkozás. Olyan referencia lehet számunkra, amely a világkiállításhoz kapcsolódó sikeresélyeinket is növeli. B. F. „ÉTLAPON” A SZOLGÁLTATÁSOK Önkormányzatok kézfogása A megyei közgyűlés megalakulásakor azt vállalta, hogy kötelező feladatain túl, a szolgáltató megye követelményeinek megfelelő, új típusú kapcsolatokat épít ki a helyi önkormányzatokkal. Szolgáltató társulásokat szerveznek, igények alapján. Az elgondolásokat tett követte. A megye három községében egy-egy régió polgármesterei és a megyei közgyűlés hivatalának munkatársai találkoztak, és a lehetőségekről beszélgettek. Balatonföldvár, Igái és Lábod remélhetően egy érdekes és mindenekelőtt sokak számára hasznot hozó kezdeményezés kiinduló állomása lesz. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: —A találkozóra minden település polgármesterét meghívtuk. A házigazdákat a társulásokat kezdeményező községek közül kértük fel. A választók Az érdeklődőket a vállalkozási alapítványról Jákli Péter, az építésfelügyeleti társulásról Várkonyi Csabáné, a munkavédelmi és tűzvédelmi társulásról Bánhidí Tibor, az önkormányzati tanácsadó társulásróí Sá- móczi Ernő, a területrendezési társulásról dr. L. Szabó Tünde, a vadgazdálkodási társulásról Simon Pál, a vízügyi és kommunális társulásról Molnár István és a jogtanácsosi iroda ajánlatairól dr. Liszkai Katalin tájékoztatta. A települések ön- kormányzatai döntenek majd, hogy milyen társulásba lépnek be. — Nem lenne célszerű túl sok résztvevővel indítani a társulásokat —- mondta a megyei közgyűlés elnöke. — Az útkeresés időszakát éljük, még akkor is ha Somogy megyében korábban is voltak törekvések a szolgáltató típusú megye kialakítására. Az apparátus azonban más felfogásban dolgozott a tanács- rendszerben. Most azok közül választunk munkatársakat, akik ezt a gondolatiságot magukénak vallják. Nem jószándék kérdése ez, hiszen valóban nehéz leküzdeni az évtizedes beidegződéseket. Nyugodtan mondhatom azonban: ebben Somogy lépéselőnyben van. A megyei közgyűlés elnöke szerint a szolgáltató megye feladatainak feltételeit a megyei önkormányzati hivatalban kell biztosítani. De azzal számolni kell, hogy nem lehet tetszőlegesen növelni a munkatársak számát. A másik dolog: nem biztos, hogy mindenki igényli javasolt szolgáltatásokat. A megyei önkormányzat „étlapot” készített, és ezen jelenleg nyolc társulás szerepel. A díj jelképes Választani lehet. A társulásban résztvevők jelképes anyagiakkal járulnak hozzá a működéshez. A megye nem fizet tagdíjat, hanem a szakembereinek tudását adja, a szolgáltatást végzi. Az ehhez szükséges infrastruktúra és a működési költségeit is vállalva. — Milyen lesz a különbség a társulásba belépő, illetve a társuláson kívüli önkormányzatok között? — A megyei önkormányzat természetesen minden lehetséges esetben segít. De különbség lesz abban, hogy ugyanazért a szolgáltatásért, amit a tagoknak a tagdíj fejében ingyen végzünk el, a társaságon kívülieknek egy bizonyos összeget kell fizetniük. Ám csak abban az esetben, ha például nem szakmai tanácsról, hanem mérnöki munkáról van szó. Előfordulhat az is, hogy ez a munka kétszer annyiba kerül majd, mint a társulás tagjainak. Tény, hogy ezeket a szolgáltatásokat másutt is meg lehet vásárolni. Lényeges azonban, hogy azok, akik ezt a tevékenységet az önkormányzati hivatalban végzik, több szempontból is profik: jól képzett szakemberek, és van közigazgatási, önkormányzati tapasztalatuk. Fél év múlva megvonjuk majd az első mérleget, s akkor beigazolódik, hogy szó sincs hatalomátmentési szándékról, hanem többletfeladat vállalásáról van szó, amely a települési önkormányzatoknak is hasznukra szolgál. Van miből választani Mi a véleménye a kezdeményezésről a két előző találkozó házigazdájának? — Nagyon jó hangulatú, hasznos tanácskozás volt Igáiban — mondta Herczegné Széli Edit polgármester.—A résztvevők véleménye, hogy a társulásokra szükség van, hiszen a szakmailag megalapozott, gyors döntésekhez szakértő kell, főleg most, amikor még sok fontos jogszabály hiányzik. — Jó ötlet ez a kezdeményezés — mondta Benkes László balatonföldvári polgármester. — A helyi és a megyei önkormányzatok elképzelése találkozott. A mi térségünkben például fontosnak tetszik a vállalkozási alapítványhoz való csatlakozás, de nincs különösebb igény a vadgazdálkodási társulásra. Más településeken viszont ez is fontos lehet. Lengyel János Jó ütemben halad a ta- lajelőkészités a kapáskultúrák vetéséhez. A kedvezőtlen előjelek ellenére a somogyi termelőszövetkezetekben várhatóan 51—52 ezer hektáron vetnek kukoricát, és a napraforgó vetésterülete sem marad 12 ezer hektár alatt. Legnagyobb a bizodalom az olajipar által feldolgozandó növényekben. A repcevetömagot tavaly megelőlegezte a Nömov, s hamarosan magágyba kerül a napraforgó is. (mészáros) Fotó: Gyertyás László Vállalkozásbarát távközlési törvény Fórum a telefonról Emberi jog a telefon! — ez a mottója annak a távközlési fórumnak, amely tegnap kezdődött Siófokon, a Hotel Ezüstpart üdülőben. Az önkormányzatok munkáját elősegítő fórumot a Lakitelek Alapítvány, az Első Hazai Távközlési Rt. és az Ad- voserve Kft. közös szervezésében hozták létre;céljaatájékoz- tatás, és a közös gondolkodás arról, hogyan biztosítható a telefon mint alapvető emberi jog minden településen. A fórum nyitásakor Siklósi Csaba közlekedési és távközlési miniszter a vállalkozás- barát távközlési törvénytervezetről tartott tájékoztatót a mintegy 200 önkormányzati képviselőnek, illetve hazai és külföldi vállalkozónak. Hangsúlyozta: az idén kezdődött hároméves gyorsított távközlési program alapvető célja, hogy 1994 végére valamennyi gazdasági távközlési és informatikai igényt európai színvonalon teljesítsenek, és lehetőség szerint minden magyar állampolgár telefontulajdonos lehessen. Hangsúlyozta, azonban, hogy mindez csak közös összefogással valósítható meg. Ösztönzik az önkormányzatokat és a vállalkozókat, hogy alakítsanak telefontársaságokat (mint Nagykovácsiban), s a Magyar Távközlési Vállalat monopolhelyzetét megszüntetve, közös erővel lépjenek fel a hazai távközlés európai színvonalra emelése érdekében. Ma e társaságok szervezési és jogi kérdéseiről, az önkormányzatok kezdeményezéseiről, alapvető problémáiról és lehetőségeiről folyik a vita. (Dénesi) Világbank a Suzuki-programban A Világbank leányvállalata, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) csaknem 7 millió dollárral járul hozzá a magyar Suzuki autógyár alaptőkéjéhez és 30 millió dolláros hosszú lejáratú kölcsönt folyósít az új magyar—japán vállalatnak. A megállapodást a tervek szerint a jövő héten írják alá Budapesten. A Vállalkozók Pártja Siófokon A Liberális Polgári Szövetség (Vállalkozók Pártja) siófoki szervezete tartott ülést csütörtökön, melyen részt vett a szövetség országos elnökhelyettese Oláh Imre, és Kresz Zoltán országos elnökségi tag, a Somogy megyei koordinációs bizottság elnöke. A siófoki taggyűlésen az aktuális kérdések megvitatása mellett szakértői bizottságok létrehozásáról döntöttek, amely bizottságok az önkormányzati testület munkájában kívánnak tevékenyen részt venni. A hatszáz vállalkozó érdekeit képviselő helyi szervezet első konkrét céljául tűzte ki az egyre emelkedő iparűzési adó és bérleti díjak megfékezését.
