Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-02 / 76. szám
1991. április 2., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Szolgáltatni, megismerni, lehetővé tenni AGROBANKTÖREKVÉSEK tünk el a mezőgazdaság adminisztratív irányításában. Ez segít a hiteligények szakmai elbírálásában; mondhatom azt is, hogy nincs „csőlátásunk”. A banknak a következő években az inflációval terhes környezethez kell alkalmazkodnia. A legnagyobb bizonytalanságot az infláció mértékének kiismer- hetetlensége jelenti. A pénzintézeti tevékenység mindig kockázatos, de ugrásra készen várják a mezőgazdaság rövid időn belüli föllelndülését. Számításaik szerint a gazdasági környezet negatív jelenségeit fogja enyhíteni az alanyi jogon végezhető export-import tevékenység, a liberalizáció kiteljesedése és a várható konvertibilis megvalósulása. — A csapatmunka az igazi tőke—mondta dr. Győri József. — Az irodának biztosított önállóság óriási lehetőség volt ahhoz, hogy hamarosan megpályázhassuk az önálló fiók címet. A megyében való terjeszkedésünk is ezt célozza. Mindezek alátámasztására csak egyetlen adat: a tervezett 100 millió forintos számlaforgalom helyett már januárban 170 millió forintnyit teljesítettünk. Ez viszont a partnerek bizalma nélkül nem ment volna. Azt már csak a munkatársaktól és a bank ügyfeleitől tudtam meg, hogy a megalapozott hiteligény elbírálására és elintézésére nem kell egy óránál többet várakozni. Ügyfelet az Agro- banktól még nem küldtek el sem idő- sem kapacitáshiány miatt, de akadt már hiteligénylő, akit más kereskedelmi bank irányított ide. — A 100 ezer forintos ügylet ugyanolyan fontos, mint az 50 milliós. Minden partnert meg kell becsülni — mondta az irodavezető. Mészáros Tamás Megyei mezőgazdasági bizottság alakult Pásztóhy András: Tagjaink saját bőrükön érzik az átalakulás összes problémáját A megyei önkormányzat a közgyűlés tagjainak javaslatára múlt heti ülésén létrehozta mezőgazdasági bizottságát. A bizottság egyhangúlag Pásztóhy Andrást, a szentgáloskéri termelőszövetkezet elnökét választotta meg vezetőjének. — Németh Béla országgyűlési képviselő kifejezett támogatásával alakult meg bizottságunk, hiszen egy ilyen, alapvetően agrárjellegű megyében az önkormányzatok további élet- képességének és működőképességének gazdasági bázisai a mezőgazdasági üzemek. Sok önkormányzat még nem ismerte fel helyét, szerepét, és még mindig nem vállal kellő közösséget a mezőgazdasági üzemekkel. Ennek szükségszerűségét felismerve a közgyűlés tagjaiból alakult bizottság partnere kíván lenni az önkormányzatoknak, a mezőgazdasági gazdálkodóegységeknek és a politikai pártoknak. Segíteni kívánjuk az átalakulás folyamatát. — Van konkrét elképzelésük is? — Mindenekelőtt az egyéni és a csoportos vállalkozások elősegítése. A piaci szereplők találkozását, a partnerkapcsolatok kialakítását is szeretnénk segíteni. Nem titkolt szándékunk, hogy az Alpok—Adria munkaközösség keretein belül végezzünk tőkecsalogató munkát. Ennek feltétele azonban a konszolidált gazdaság. Az ön- kormányzatokra viszont csak regionális gazdasági stratégia ismeretében lehet vállalkozást szervezni. — A megyei közgyűlés tagjai közül öten a bizottságnak a tagjai, ketten pedig kívülállók. A munkához elegendő ennyi ember? — Már most látszik, hogy bővíteni kell a tagok létszámát, hiszen vannak olyan szervezetek, amelyeknek ebben a bizottságban döntő helyük, szerepük van. — Konkrétan? — Példaként említhetem a Pannon Agrártudományi Egyetem képviseletét; bizottságunknak segítenie kell a tudomány népszerűsítését, mert kellő tudás nélkül a gazdálkodás is csak kínlódás. — Mi lesz a bizottság első ténykedése? — Folyamatosan kialakítjuk ügyrendünket, hiszen még nincsenek meg a szabályozó törvények. Tág a lehetőségünk, és mindenképpen szeretnék a törvényalkotói munkához is segítséget nyújtani. Tagjaink — van közöttük állatorvos, szövetkezeti elnök, háztáji agro- nómus — a saját bőrükön érzik az átalakulás összes problémáját. Ezt a tapasztalatot szeretnénk a közjó számára kamatoztatni. M.T. Fotó: Kovács Tibor Áprilisi tréfa helyett — csőtörés Nem ilyen locsolásra számítottak Húsvét hétfőjén már kora reggel légkalapács zaja harsogta az ébresztőt Kaposváron a belváros lakóinak fülébe. Az Április 4. utca 17. számú házhoz kellett kivonulniuk a DRV munkagépeinek, hogy—a lakók bejelentésére —egy eltört bekötővezetéket kicseréljenek. Rózsás János művezető elmondta: a vízvezetéket még aznap megjavítják, a feltört út helyreállítása azonban holnapra marad. Amíg a betonozásra sor kerül, ideiglenesen csak homokkal fedik be a feltört utat. N.L. NEM HALTAK EL A RÉGI SZOKÁSOK Tőkebefektetés és akadályai A kelet-európai országok közül Magyarországon nő a leggyorsabban a külföldi tőke- befektetés, de Magyarország is igen vontatottan halad a piac- gazdaság útján — állapította meg a Szabad Európa Rádió a Journal of Commerce című amerikai kereskedelmi lapot idézve. Magyarországra is érvényes a megállapítás, hogy „bele lehet fulladni a demokráciába” — írta az amerikai újság. Egyszerűen nem haltak el a régi szokások. A gazdasági reform sokkal összetettebb probléma elé állítja Kelet-Európát, mint a politikai átalakulás — fűzte hozzá. Más országokról a Journal of Commerce — a SZER szerint — a következőket írta: Lech Walesa lengyel elnök legutóbbi látogatásakor elbűvölte az amerikaiakat. Felszólította az üzleti élet képviselőit, hogy merészkedjenek a visszafelé vezető útra is, s fedezzék föl Lengyelországot, a „Kelet Amerikáját”. Bármilyen csábítóan hatottak is Walesa elnök szavai, Lengyelországban az amerikai üzletemberek egészen mást tapasztalnak: kormánybürokraták hadával találják magukat szemben, s kiábrándultán térnek haza. Különösen elkeserítenek tartják a kormányhivatalnokok hozzáállását. Hiányzik az átfogó befektetési törvény, adóreformot sem hajtottak végre. A nyugati üzletemberek Keleten értetlenül állnak a könyvelési módszer előtt, nem tisztázott a munkavállalók és a munkaadók viszonya s a tulajdonviszonyok sem. így hát nem csoda, hogy Lengyelországban a beruházások összege eddig csak 30 millió dollárnyi. Húzódoznak a beruházók Romániától, Bulgáriától, Csehszlovákiától, sőt még Kelet-Németor- szágtól is. Jugoszlávia politikai ingatagsága sem csábítja őket. Az egyetlen kivételnek Magyarország számít, jóllehet az ottani állapotokat sem lehet rózsásnak nevezni — vélekedett a SZER az amerikai lap nyomán. Mi lesz a Volán vállalatokkal? UTAZNI MUSZÁJ (Folytatás az 1. oldalról) Kaposváron tavaly július elsejével kezdődött a kétszemélyes iroda megszervezése. Novemberben már üzletmenetének megfelelő környezetbe költözött, és megkezdhette igazi tevékenységét. Januártól számlavezetéssel is foglalkoznak. Mára már az 57 számtulajdonosnak több mint a fele az agrárszférából kerül ki. Dr. Győri József, a kaposvári iroda vezetője elmondta: — Terjeszkedésünket egy alapelv vezérli: az, hogy ön- szerveződő formában mindenüttjelen legyünk. A filozófiánk pedig még egyszerűbb: a részvénytársaság alapítóinak megfelelni oly módon, hogy a nyugati színvonalú banki szervezet mielőbb felálljon. Az Agrobank elsődleges feladatának tekintette az agrár- és élelmiszer-gazdaság területén működő gazdaságok, vállalkozások finanszírozását. Az ügyfélkör bővülése előnyösen hatott a bankári tevékenységre. — Nehéz feloldani a hosszú távú kötődéseket; inkább az új befektetők felé fordulunk, hogy mégjobban beférkőzhessünk a nagyok közé. Könnyen érthető ez a viselkedésmód, hiszen 1989-ben összbanki szinten az értékarányos nyereség elérte a 44 százalékot, míg az Agro- banknak csak 22 százalékos nyeresége volt. A bank egyenlőre gyenge pontjaiként tartja számon, hogy relatív tőkeellátottsága alacsony, üzemvitelének technikai színvonala nem kielégítő. Információs rendszerük, az adós minősítése még nem felel meg a gazdaságban végbement változásoknak. — Szerencsés helyzetben vagyunk itt, a kaposvári irodánál, hiszen munkatársammal, Toldi Jánossal több évet töltötA Volán vállalatok fennállásuk legnehezebb időszakát élik. Alapító okiratuk és a közúti közlekedési törvény alapján is elsődleges ellátásikötelezettségterheU őket a helyközi személyszállításban. S egyre romlik a gazdasági helyzetük, elöregedett a járműparkjuk. A személyszállítás rentábilitása a korábbiakhoz mérten tovább csökkent, annak ellenére is, hogy legutóbb február 1-jétől változtak (átlagosan 55 százalékkal emelkedtek) a helyközi közlekedés díjai. Elegendő-e a tarifaemelés a Volán vállalatok talpon maradására? — erről kérdeztük Hónig Árpád minisztériumi főmunkatársat. Csődbe juthat? — Ez a mostani díjváltozás csak részben tudja az inflációt követni, mert miközben a költségek minden oldalról emelkednek, a járműbeszerzéstől az üzemanyag áráig és a munkabérekig, a tarifát nem lehet ezzel teljesen megegyező arányban emelni. Áz utazóközönségre már ez az 55 százalékos emelés is szinte elviselhetetlen terhet ró. A tarifaemelés mindig azt hozza, hogy valamelyest csökkennek az utazási igények. Az utasok egy része — a munkába és iskolába járást kivéve — mérlegelni fogja, hogy csak a legindokoltabb esetben üljön buszra. így csökkenő utasszám mellett kell fenntartani a járatokat. — Csődbe juthat Magyarországon a közúti személyfuvarozás, mint ahogyan ezt a Volán Egyesülés vezetője nemrég nyilatkozta ? — A vállalatok eltérő helyzetben vannak annak alapján, hogy milyenek a területi adottságaik, milyen az adott terület közlekedési hálózata, milyen rendszerű, milyen minőségű közlekedést biztosítottak eddig, illetve, hogy működési területükön milyenek az utazási igények. A potenciális utazóközönség száma a már említett tarifa- emelés miatt is, de a munkanélküliség növekedésével is várhatóan tovább csökken. Nagyon sok területen azzal találják magukat szembe a vállalatok, hogy az utasforgalom azért csökken, mert egy- egy munkahelyet bezártak vagy jelentősen leépítették az ott dolgozók létszámát. Kialakultak az országban olyan kritikus területek, így vannak vállalatok, amelyek valóban a csőd szélére sodródtak. A minisztériumnak az a véleménye: a vállalatokat úgy kell átalakítani, hogy a személyszállítást továbbra is el tudják látni. — A Volán vállalatok nem kapnak állami támogatást? — A helyközi közlekedés közvetlen állami támogatást nem kapott, nem kap, sőt elvonják keretének egy részét. A teljes árú bevételei után korábban fogyasztási adót, tavaly pedig útalaphozzájárulást kellett fizetni. A helyközi közlekedés egyes résztvevői — nyugdíjasok, tanulók—szociálpolitikai kedvezményben részesültek. — A járműpark elavult, több mint a fele nullára leírt. Lehetséges-e felújításuk a közeljövőben ? — Utoljára a 70-es évek második felében, a 80-as évek elején sikerült nagyobb rekonstrukciót végrehajtani a Volánnál. Jelenleg 44 és 50 százalék között van vállalatonként a nullán túl üzemeltetett autóbuszok száma. Ez nem azt jelenti, hogy azok közlekedésre egyáltalán nem alkalmasak, azt viszont igen, hogy sokkal nagyobb ráfordítással lehet csak őket biztonságosan üzemben tartani. Az utolsó döfés — Hány új autóbuszra lenne szükség évente? — A hetvenes években még 800— 1000 darab autóbuszt vásárolt a Volán. Azóta körülbelül 100-at vásárolnak évente, de lehet, hogy az idén már ennyit sem. — Ebben a helyzetben a magánfuvarozók megjelenése az utolsó döfést jelentheti a Volán számára? — A dolog nagyon fonák, ugyanis a közlekedési tárca 1989-ben elébe ment a változásoknak és liberalizálni próbált. Azóta lehetőség van arra, hogy magánszemélyek autóbuszt, így menetrendszerinti járatokat is üzemeltessenek. A tapasztalat: erre nem volt túlzottan nagy a jelentkezés. A személyszállítás összességében nem ráfizetéses. Vannak nagyon jól fizető (többnyire a városkörnyéki) útvonalak, és vannak a kis települések közötti vonalak, amelyek a településszerkezetből, az ott élők mobilitásából eredően ráfizetésesek. A magánfuvarozók a jól fizető járatokat szeretnék üzemeltetni. Ha ez így alakulna, a Volán vállalatok jószerivel csak a ráfizetéses, de számukra kötelezően ellátandó járatokat működtethetnék. — Segíthet a helyzeten a most készülő koncessziós rendszer? — Igen. A minisztérium célja az, hogy a menetrendszerinti autóbuszjáratok a koncessziós tevékenységet vagy az állam által ilyen célra létrehozott gazdasági szervezet végezhesse vagy pedig koncessziós rendszerben legyen művelhető, amelybe már a magánvállalkozó is beléphet. Az ezt szabályozó ágazati koncessziós törvény most készül. Eszerint majd pályázati rendszerben nyerhető el egy-egy útvonal, s a koncesszió kiírója — valószínűleg a minisztérium — érvényesítheti, hogy egy jól fizető vonalat csak az vállalhasson el, aki egy kevésbé jól fizetőt is ellát. Több kisebb egység — A Volán vállalatok mit tesznek talpon maradásukért? — 1989-ben már elkezdődött egy átalakulási folyamat. Részben minisztériumi, részben vállalati kezdeményezésre több kisebb egységgé alakultak illetve alakulnak át az eddig vegyes profilú, tehát teher- és személyfuvarozást is ellátó vállalatok. Kisebb egységben áttekinthetőbben, hatékonyabban üzemeltethetők, költségeik csökkenthetők. Bács-Kiskunban, Hevesben már több kisebb vállalattá alakult a korábbi nagyvállalat. Veszprém megyében a Balaton Volán 9 kisebb egységgé vált szét. Az idén dől el, hogy a már tisztán személyszállítással foglalkozó vállalatok jövedelmezősége hogyan alakul, talpon tudnak-e maradni. Horváth Magdolna
