Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-18 / 90. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA Jogi tanácsadás, vérnyomásmérés — ingyen Mátyás Ferenc Széplaki emlék Egyszer az álom elsodort s láttam a régi pincesort, a mese-hegyen, hol a bor valódi szőlőből kiforrt. Hasas hordókban jó nedű szolgált, lelkünk is földerült. Berda gyakorta ott csücsült az ászokfán, hordómra dűlt — mondván: Ferim, elszáll a gond, ha kortyolgatom jó borod, a traminid fénylőbben ragyog, miként az égi csillagok. Tisztább volt, mint a Balaton, reményt még az a bor adott. Szájunkban szétáradt íze, nem volt abban a tó vize. A borivó annak örült, amit neki érlelt a fürt. De az álomnak vége lett, a valóságra úgy ébredek — hogy tizedel minket az élet, s asztalunk nélküle szegényebb. (Fotó: Kovács Tibor) IPARI SZOLGÁLTATÁS / KAPOSVÁRI NYUGDÍJASOKNAK NOTESZ, CAV1NTON Életkor és memória Az időskor és az emléke­zetműködés összefüggéseiről mindenkinek a feledékenység és a Cavinton tabletta jut az eszébe. Az emlékezetműkö­dés valóban összefügg az élet­korral, de nem kell idősnek lenni ahhoz, hogy az emléke­zőképességben zökkenők ke­letkezzenek... A negyvenedik életév körül bizony már majd mindnyájunk­kal előfordul az, hogy nem jön a szánkra ismerősünk neve (pe­dig úgy érezzük, a nyelvünk hegyén van már); sokszor azt is elfelejtjük, miért is léptünk be a kamrába; ötször elismételjük a telefonszámot, ám mégsem tudjuk megjegyezni. Az is el­őfordul, hogy elmulasztjuk fel­adni a fontos levelet, és így to­vább. Minél jobban koroso­dunk, annál inkább így van ez. Az agy működése bizonyos fokig lelassul, merevebbé válik a szervezet általános örege­désével... Bizonyos betegségek gyen­gítik az emlékezetműködést. Ilyen például az agyi erek szű­külete, meszesedése, az agy­sorvadás. Ezek a fiataloknál csak el­vétve fordulnak elő, idősebb korban viszont ugrásszerűen megszaporodnak. A túlzott al­kohol és nyugtatófogyasztás­nak is az emlékezőképesség gyengülése lesz a következ­ménye, ez a kóros hatás is az évek során összeadódva, idő­sebb korban éri el tetőfokát. Az emlékanyag tulajdon­képpen nem vagy csak igen rit­kán „vész el” az agyból, csak a felidézés nehéz. Idős embe­reknél megfigyelhető az a fur­csa ellentmondás, hogy a régi dolgokra sokkal elevenebben emlékeznek, mint a közelmúlt eseményeire. Ha az emlékezetzavar szembetűnő vagy nagyfokú, ez valóban lehet betegség jele, és tanácsos orvoshoz fordulni mi­atta. De ha kisebb fokú, legjobb napirendre térni fölötte, fogad­juk el, mint a korosodásnak egyik jelét. Az emlékezetet nemcsak a lassúbb és merevebb agymű­ködés, hanem pszichés hatá­sok is rontják. Ha egy idősödő ember elkezd attól szorongani, hogy majd romlik a memóriája, ha aggodalmaskodva folyton azt figyeli magán, hogy milyen gyorsan jut eszébe egy-egy adat, akkor biztos, hogy rom­lani fog a teljesítménye és az sem jut eszébe, amit pedig tudna. Ellenben hajókedvűek, nyu­godtak és felszabadultak va­gyunk, akkor az emlékek és az adatok is könnyebben gördül­nek ki az agyunkból. A notesz, melybe feljegyez­hetjük tennivalóinkat és tudni­valóinkat, nem szégyen, de hasznos találmány! Elöljáró­ban bejegyezhetjük azt a régi igazságot, hogy a jó emlékező­képességnél fontosabb szel­lemi erény az időskor érett böl­csessége. Dr. Ignácz Piroska Április 15-én járt le a határi­deje az egyesületi tagság újabb egy évre szóló megújítá­sának a Nyugdíjasok Kapos­vári Egyesületénél. Néhány nappal „záróra” előtt beszélget­tünk Kovács Lajos egyesületi elnökkel arról, milyenek a ta­pasztalatok a tagsági viszony meghosszabbításáról. — A múlt év végén a nyilván­tartott tagjaink száma megha­ladta a kétezerötszázat, az idén eddig kétezerfölött járunk. Szép ez is, — voltak, akik mindössze ezer körüli taglét­számra tippeltek —, s megíté­lésem szerint sokakat az tartott vissza a meghosszabbítástól, hogy már nemcsak a mi bol­tunk kínál olcsóbb árut tagja­inknak (ennek előfeltétele az egyesületi tagság volt). Idő­közben számos, olcsóbb áron értékesítő bolt — discont áru­ház — nyílt Kaposváron, s most már nem kizárólag a mi nyugdíjasboltunk révén spó­rolhatnak a nyugdíjasok. Ked­vezményt nyújt saját boltjában például a cukorgyár, a malom­ipar, olcsóbban kínálja porté­káit a Fűszért és néhány kft — mindez érződik egyesületünk kaposvári Nyugdíjasok Boltjá­nak forgalmán: ezeknek a vá­rosi beszerző helyeknek a megjelenésével a mi üzletünk forgalma a felére csökkent... No, és hogy még miért nem „ jön vissza” a tavalyi taglétszám hiánytalanul? Nyugdíjasokról lévén szó, egy év alatt, bizony jónéhányan elhunytak egyesü­letünk tagjai közül... — Jogi tanácsadásunkra mindig bejön az irodába öt-hat nyugdíjas. A leggyakoribb téma mostanság a nyugdíjak összegével, a szolgálati idő, a munkaviszony idejének ki­számításával kapcsolatos, de érdeklődnek kártérítési ügyek­ről, örökösödési tudnivalókról és arról is, mi az útja-módja a földek visszaszerzésének... Minden kedden — tehát piaci napokon — délelőttönként vérnyomásmérést végzünk — erre is van igény. Az egyesületi tagoknak felkínált ingyenes szolgáltatások sora ezzel még korántsem ér véget. Az egye­sület listát adott a termálfürdő­nek azokról a kaposvári nyug­díjas tagjairól, akik igénybe kí­vánják venni a fürdőt. Ők 25 fo­rintért fél napra — délelőtt vagy délután—jogosultak a szolgál­tatásra. Kedvezőbb ez, mint az egy napra szóló 75 forintos jegy... Eddig ötvenen jelent­keztek, de az újabb érdeklődők kérését teljesítendő bővíteni kell a fürdőnek adott névjegy­zéket! A közelmúltban felajánlot­tuk: ha a nyugdíjas iparos szedne még a szakmájában dolgozni és elvállal kisebb munkákat, mi „összehozzuk” az ugyancsak nyugdíjas meg- rende tővel és megegyeznek. Mi megadjuk az iparos címét, megbeszélik a feladatot — a megrendelő csak az anyag árát és a munkadíjat fizeti, adót nem. Kikötés, hogy ezek a nyugdíjas iparosok csak egye­sületünk tagjainak végezhet­nek ilyen munkát, s 108 ezer fo­rint fölötti évi jövedelmük után természetesen személyi jöve­delemadót fizetnek. A megol­dás jó az iparosnak, kedvez a nyugdíjas megrendelőnek. Rovarszerkesztö: Hernesz Ferenc Előszezon előtt (Egy nyugdíjas feljegyzései) A Pécs-Tapolca között köz­lekedő vonatra ezen a szép hétköznapon ki lehetett volna tenni a táblát, hogy „Nyugdí­jasszakasz”. A szemben ülő házaspár személyi igazolvánnyal „fizet”: hetvenen felüliek, ezért ingyen utaznak. Jómagam az elmúlt évi utolsó 90 százalékost használom az oda-vissza útra. Az utasok fele-harmada Fo­nyódon már leszáll, de azért még Máriaalsón is vagyunk vagy tizenöten-húszan leszál­lók. Frissen, fiatalosan igyekszik ki-ki a maga portájára, dolgoz­gatni. Nekem ma metszés és az avargereblyézés szerepel a programomban... Visszafelé, délután ötkor már sokkal komótosabban bal­lagunk az állomásra, hiszen tagjainkban a tavaszi fáradtság mellett ott a frissen szerzett izomláz is. Szép és tiszta erre mifelénk ezen a tavaszon a vendégváró somogyi Balaton-part—jóleső érzéssel állapítjuk meg utitár- saimmal. Azt már azonban csak hozzágondoljuk, hogy va­jon meddig tart majd ez a tisz­taság?! Kerner Tibor Kedvezményes gyógyüdülés Kedvezményes gyógyüdülést indít május 1 -tői Berekfürdőn, 20 hellyel a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Orszá­gos Szövetsége. A térítési díj naponta 200 forint — ebben az ebéd ára is benne van —, konyhahasználati lehetőséggel. Aki üdülni szeretne, attól sürgős igénybejelentést kérnek—írásban — arról, melyik hónapot választja. A szövetség címe: Budapest, Belgrád rkp. 24. 1056. Telefon: 118-1674. Papa a saját lábán A kétszobás, városi lakás­ban öten éltek: két generáció különböző életszínvonalon. A különbségek összeegyeztet­hetetlenek voltak. Az öregek nem tudtak megváltozni — ta­lán nem is értették, mit kíván­nak tőlük. Majd az idős asz- szony sok kínlódás után meg­halt. A Papa egyedül maradt. Folytatta a munkáját, és a csa­ládtól a lakáson és a mosáson kívül nem igényelt semmit, leg­feljebb az esti tévénézést. Éjje­liőr volt egy tehenészetben. Minden reggel nehéz szagok­kal érkezett az amúgy is zsúfolt panellakásba. A meny, aki valójában képte­len a dolgokat egyértelműen megbeszélni, egyfolytában csak morgott, a férjét is az apja ellen tüzelte. A férj — igényte­len, csendes ember — se ide, se oda nem lépett. A Papa nem törődött sokat a gyülekező felhőkkel. Egyre többet ivott, árokpartra itta ma­gát, nemegyszer a fia ment utána, és cipelte haza. Kezdett megváltozni: részegen, józa­nul is szidta a menyét. A meny, aki maga is nélkü­löző parasztcsaládban nőtt föl és gyermekkorában sokat be­tegeskedett, valahogy elfelej­tette — vagy meg sem tanulta — a másokhoz való alkalmaz­kodást. A Papa ugyan minden fillérét hazaadta, a meny ezt kevesellte a saját befektetett erőivel, tűrésével összehason­lítva... Történt, hogy a család lehe­tőséget kapott a fővárosban egy olcsó telek megvételére, s azon családi ház építésére. Az asszony ellentmondást nem fúróén áttelepítette a családot az alföldi kisvárosból Buda­pestre. Az építkezést egy olyan bu­dai részen kezdték, amely még ma is őrzi hajdani falu jellegét. Papát őszintén féltették, ho­gyan szokja meg a villamost, az autóbuszt, az embereket, a másféle modort... Papa való­ban nehezen alkalmazkodott. Az albérletben a civódások gyakoribbak lettek, Papa még többet ivott. A család kezdett felbomlani. A férj nem akart az apja ellen fellépni, így ellen­tétbe került a feleségével. Válni készültek. A Papa a fiával, a meny a gyerekkel külön-külön albérletbe költöztek. És akkor valami különleges dolog történt! A Papa lett táma­sza a fiának. Ő főzött, mosott és erkölcsileg is mellette állt, olyan módon, hogy a menyét meg sem sértette. Az asszony viszont belebukott önállósá­gába: sem intézkedni, sem megalkudni nem tudott. Egyre többet gondolt arra, hogy visz- szaállítja a házasságot — de a Papa nélkül! A férj némi huza­vona után végül is ráállt, és visszaköltözött a feleségéhez, és a Papát magára hagyta. Miután a Papa magára ma­radt, senki nem gondoskodott róla — a fia is csak ritkán láto­gatta —, azt gondolná az em­ber, hogy magányos öregként éppen hogy tengeti az életét. Nem! A Papa friss, tiszta és ápolt, nem iszik annyit, nem látni részegen. A közértben el­beszélget az eladókkal, ked­vesen bánnak vele, és olyas­miket vásárol, amiből arra lehet következtetni: főz is magának. Nincs terhére a családnak, nem kér se pénzt, se szolgálta­tást. Barátai vannak, megta­lálja a szórakozást is magának. Ez az alkalmazkodás nem egy­fajta belenyugvás, nem: a Papa kellemesen éli az életét, abból amije van. Úgy is mond hatjuk: „megéli” az életét. Még azzal sem rontja a kedélyét, hogy fiától kötelességeket vár­jon el... Varjasi Edit 1991. április 18., csütörtök Somogyi százévesek A népességnyilvántartás adatai szerint somogybán je­lenleg hét százéves vagy ennél idősebb ember él. Balaton- szentgyörgyön és Zamárdiban egy nő, Boglárlellén, Kapolyon, Kaposváron egy férfi, Siófokon pedig egy férfi és egy nő. Kevesebb kereső Húsz év alatt több mint öt százalékkal csökkent, s tavaly 43,1 százalékot tett ki az aktív keresők aránya hazánkban. A tendencia Somogyra is érvé­nyes, sőt: nálunk az iméntinél is alacsonyabb az aktív kere­sők aránya. Ebben szerepet játszott egyebek között, hogy kevesebben dolgoztak tovább a nyugdíjkorhatárt elérve, mint korábban, ugyanakkor nőtt a rokkantnyugdíjasok száma és azoké, akik éltek a korkedvez­ményes nyugdíjazás lehető­ségével. Somogybán egyre kevesebben vannak azok is, akik később válhatnának aktív keresővé, ugyanis — csökken a születések száma... Vevőcsalogató Számtalan „egyet veszel, kettőt kapsz” akcióval talál­kozni az ország élelmiszer-ke­reskedelmével. 75 százalékos árleszállítás is előfordul, s ez mind hibátlan, jó minőségű árut érint. Élelmiszerekből lejárt szavatossági idejűt még ol­csón se szabad eladni, este, záráshoz közeledve viszont minden, gyorsan romló élelmi­szer féláron vagy még keve­sebbért megvehető. Hogy hol? Egy Sydney-i tu­dósítás szerint Ausztráliában. Ajánljuk a módszert a kereske­dők figyelmébe Magyarorszá­gon is. A gyógyszer árakról Átlagosan 70 százalékkal nő a gyógyszerek ára május 2-ától hazánkban. Lesz olyan medi­cina, amelyikért tíz, de olyan is, amelyikért 350 százalékkal többet fizetünk, mint eddig. De olcsóbb orvosságokkal is szá­molhatunk — ilyen például a Betaloc, a Cavinton, a Sumet- rolim szirup, a Voltaren, me­lyeknél az új ár 27, 28, 41, il­letve 25 százalékkal lesz keve­sebb a réginél. Költözik a szövetség Még ebben a hónapban új helyen nyílik meg a Nyugdíja­sok Kaposvári Egyesületének irodája. A Rákóczi térről a Fő utca (volt Május 1. utca) 37-39. szám alá költöznek, s ott a III. emeleten fogadják majd az egyesületi tagokat, illetve a be­lépni szándékozókat. Kár, hogy itt is — előző „otthonuk­hoz” és a Nyugdíjasok Boltjá­hoz hasonlóan — lépcsők megmászása árán juthatnak el céljukhoz — igaz, itt lift is van... Hat somogyi küldött A Magyar Nyugdíjas Egye­sületek Országos Szövetsége április utolsó hetében tartja közgyűlését Budapesten. So- mogyból a kaposvári és a mar­cali egyesület együttvéve hat képviselőt küld a fővárosba. A két somogyi egyesület vezető­ségének tagjai már az orszá­gos rendezvény előkészítési munkálataiban is részt vesz­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents