Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-18 / 90. szám
1991. április 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Felszámolás alatt a Bázis Volt egyszer két jó vállalat Dr. Tóth Péter: Értékesíteni jobban lehet az életképes részlegeket — Heim Miklós: Sok kis cég fog együttműködni, de olyan szervezetten... ami még nálunk nem jellemző A kapolyi tsz visszaadta a szántódi szervizállomást A Bázis sorsát meghatározó Szanáló Szervezetet képviselő dr. Tóth Péter felszámolóbiztostól és Heim Miklóstól, a Bázis mb. vezérigazgatójától, a felszámolás helyi megbízottjától kértünk választ. Igénykielégítési sorrend —Mi a feladata a felszámolóbiztosnak? —»Az, hogy a vállalat jelenleg is jelentős vagyonából kielégítsem a szállítókat és a hitelezőket, továbbá biztosítsam a garanciális szavatossági ügyek — elsősorban az IMS problémakör — várható költségeit. Ezeket az összegeket el kell különítenünk a nyílt pályázatok útján értékesített, tehát nélkülözhető vagyontárgyak bevételeiből. Továbbá azokat a részlegeket, melyek hatékonyan működnek és megrendeléseik is vannak, segítenünk kell abban, hogy tovább tevékenykedhessenek. Azokat a részlegeket viszont, amelyeknél egyértelmű a veszteség-termelés, vagy nincs megrendelésük és képtelenek a hatékony munkára, fel kell számolnunk, hogy ne növeljék tovább a vállalati veszteséget. — Mit ért a nélkülözhető vagyontárgyakon ? — Elsősorban a felszámolásra ítélt részlegek vagyonát, hisz azok hatékony működtetésére már nincs reális esély. Viszont a valóban életképes egységek vagyonát a lehetőségeken belül meg kell tartani, hisz ők már bizonyították, hogy azt eddig is jól hasznosították. Ha ettől megfosztjuk őket, akkor végük van. — Milyen értéken árusítják ki a vállalat, tehát lényegében az állam vagyonát? — Nem a könyv szerinti értéken, mert az Magyarországon köztudottan nem fedi törvényszerűen a tényleges értéket. Kellően megalapozott és nyílt pályázatok útján a forgalmi értéken kívánjuk értékesíteni a vagyontárgyakat. Magyarán: az lehet a vevő, aki a legtöbbet fizet. — Eladják az életképes egységek vagyonát is? — Értékesíteni jobban lehet a működőképes részlegeket, ez tény. A Bázisnak jelenleg 16 kft-ben és 2 Rt-ben van 15-100 százalékos érdekeltsége. Elképzelhető, hogy ezeket a kft-kben levő üzletrészeket értékesítjük a tagoknak, netán a külső partnereknek, mert ahol jelen van az igazi tulajdonos, csakis ott van érdekeltség és ott garantált az előrehaladás. És a tényleges tulajdonosok csodára képesek még a legkisebb egységnél is. — Várhatóan mi marad, illetőleg mi lesz a Bázisból? — Jelenleg a felméréseknél tartunk, s csak ezek összegzése után alakíthatjuk ki elképzelésünket a külső cégek (bélés külföldi szakértők) közreműködésével, és eszerint hozzuk létre majd az új szerve- zet(ek)et. Hogy az kft., részvénytársaság, netán holding, esetleg kis-, közepes- vagy valamilyen nagyobb cég lesz-e, ezt még nem tudjuk. A cél mindenképpen az, hogy a kialakított új szervezet mindenképpen életképes legyen és jól be tudjon illeszkedni a gazdaságba. — Várhatóan mikorra fejeződik be a vállalati felszámolás? — Az eddigi hazai tapasztalatok szerint ehhez egy-másfél év mindenképpen kell. Mi szeretnénk a szállítók és a hitelezők kielégítését és a szavatosság viszonylagos rendbetételét nyolc-tíz hónap alatt végrehajtani, és ezzel együtt igyekszünk kidolgozni a jól működő új szervezet(ek)et is. Mi lesz a dolgozókkal? — A Bázis az utóbbi időben főként erkölcsileg vesztett sokat, mert elpártoltak tőle az építésszerelői és az építőmesteri munkák megrendelői. A megrendelés elmaradások közepette viszont miként lehet megállapítani hitelt érdemlően egy-egy részlegről, hogy az életképtelen? — kérdeztem Heim Miklóstól. — Alapvetően azok a szervezeteink váltak életképtelenné, amelyek a vállalattal együtt szorultak ki a piacról, tehát munkájuk sincs és így egyértelműen veszteségesek. Baranyában két ilyen nagy egységünk van, Somogybán viszont önmagában nem a veszteség a fő ok, hanem az, hogy teljesen kiszorultunk a piacról. — Tudják már a felszámolásra ítélt szervezetek vezetői és dolgozói, hogy nincs tovább? — Október óta, tehát még jóval a felszámolási hirdetmény márciusi közzététele előtt minden érintett egységgel megbeszéltük a dolgokat. Létrehoztuk az 1991. évi IV. törvényben előírt, a munkavállalók képviselőit is magában foglaló bizottságot, jelentettük is a baranyai és a somogyi munkaügyi hivatalnak és az érdekvédelmi szerveknek a leépítendő létszámot, hogy látnak-e esélyt valamiféle átképzésre a megnevezett szakmákban. Ha mód és lehetőség nyílik, és bele is fér az eszköztárunkba, akkor biztosítani szeretnénk az átképzést. A jogosultakat igyekszünk korkedvezményes nyugdíjba küldeni. Az 50 százalékos rokkantsági vagy a baleseti járadékos dolgozóinknak szeretnénk továbbra is munkát biztosítani (portaszolgálat stb.). Az egyéni védettséget élvezők (gyermeküket egyedül nevelő kismamák stb.) foglalkoztatását is szeretnénk biztosítani, ha egy mód van rá. Ha a vállalat mond fel, nem kérjük vissza a tanulmányi szerződés eddig kifizetett ösztöndíj összegét és egyösszeg- ben a lakáskölcsönök még visszalevő törlesztését sem. — Milyen profilú lesz az esetleges új cég? — Mivel a közeljövőben megszüntetendő egységeink kivétel nélkül építésszerelő és építőmesteri jellegűek, így a teljes somogyi létszám és a baranyai építőmesteri egységek leépítésre kerülnek. Tehát biztosra vehető, hogy nem építőipari, hanem építőanyaggyártó profilúak lesznek az új cégek. Arról tehát végképp le kell mondani, hogy ha néhány éven belül megnövekszik az építési igény, lesz egy nagy cég, mely mindenféle építési igényre felkészülten startolhat. A jövő mindenképpen az, hogy sok kis cég fog együttműködni, de olyan szervezetten és összehangoltan, ami ma még nálunk nem jellemző. Nemcsak oka, tanulsága is van Volt egyszer egy BÉV, SÁÉV, s e kettőből összeházasított Bázis. Ez a cégóriás többnyire a külső körülmények folytán és valamelyest önhibájából is életképtelenné vált. Jelenleg tart a nagyvállalat felszámolása. Remélhetően okulnak majd az életképes utódok az előd-óriás hibáiból. Volt egyszer egy városrészek építésére is képes baranyai és somogyi nagyvállalat. B. Murányi László Úgy hírlik, hogy a kapolyi tsz eladja a szántódi szervizállomást és a benzinkutat. A külső-somogyi dombok között gazdálkodó kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet mellék- és kisegítő tevékenységének fejlesztésében az igazi „fogás” 1985-ben volt: versenytárgyaláson az országban egyedülálló példaként — vásárolta meg az Inte- rag Rt-től a szántódi Shell benzinkutat és szervizállomást. A szövetkezet vezetői egyéves tapsztalat után úgy számoltak, ha helyesen működtetik az állomást, akkoratizennégy millió forint befektetés négy és fél-öt év alatt bizonyosan megtérül. Igaz-e a hír, hogy most megválik tőle a tsz? — A hír igaz — mondta Pikli Béla, a tsz elnöke. — Termelő- szövetkezetünk a szántódi üzemanyag- és szervizállomást 25 millió forintért visszaadta a Shellnek. Az átadás folyamatban van; előreláthatólag a hónap végén fejeződik be. — Miért adta el a tsz e hasznot hozó melléküzemágát? — Több oka is van. Nem hozott akkora nyereséget, mint amekkora haszonra számítottunka megvételekor; csak azt a tevékenységet folytathattuk, amit a Shell Interag Rt meghatározott számunkra, ezért önállóságunk bizonyos fokig korlátozottvolt; olyan fejlesztést kellene végrehajtanunk a műszaki színvonal emelése érdekében, amelyre nincs pénzünk. A termelőszövetkezetünk anyagi helyzete is hozájárult: sajnos, vagyonunk eladására is szükség van, hogy túléljük a jelenlegi gazdasági nehézségeket. A kényszer vitte rá a szövetkezet vezetőit, hogy olyan döntést készítsenek elő a tagság számára, amelynek alapján — a nehéz helyzet miatt — nincs más megoldás, mint a vagyon egy részének eladása. A tárgyalások eredménye: az Interag Rt. a jelenlegi fizetéssel átveszi a szántódi szervizállomás valamennyi dolgozóját. (Krutek) Körbetartozások AZ IDÉN 400 LAKÁST ADNAK EL Háromezer tulajdonosjelölt Kaposvár a legdrágább az országban Nagyon lassú a bérlakások eladásának intézése a kaposvári Inköznél. Azok, akik már jelezték szándékukat, visszaküldték a kitöltött íveket, nagyon türelmetlenek, mikor lesznek végre lakástulajdonosok. A Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a kereskedelmi bankok jelzései alapján az ipari és kereskedelmi vállalatok adósságállománya egészében csökken, és egyensúly kezd kialakulni az érintett körben — mondotta Gulácsi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek. A tárca illetékese kifejtette: a magyar gazdaság a keleti kereskedelem összeomlása és a strukturális problémák miatt igen nehéz helyzetbe került, aminek egyik kifejezője, hogy szinte valamennyi vállalat tartozik egy másik cégnek, miközben neki sem fizet a vele kapcsolatban álló partner. A vállalati „sorban állás”, a körbetartozások nagyságát 200-300 milliárd forintra becsülik, ám az összeget pontosan nem lehet kimutatni, mert a kereskedelmi bankok nem adnak részletes felvilágosítást ügyfeleik anyagi helyzetéről. Az adósságlánc felszámolására még az elmúlt évben készült egy koncepció, ám nem valósították meg. A gazdaságban beindult egészséges folyamatok miatt — úgy tűnik—külön beavatkozás nélkül is „zsugorodik” a vállalati adósságlánc. Az államtitkár-helyettes véleménye szerint normális gazdasági működés esetén 100-120 milliárd forintnyi kintlevőség, a vállalatok közötti átmeneti tartozás még egészségesnek tekinthető. (Az idén március 31-ig összesen 253 csődeljárási indítvány érkezett a Fővárosi Bírósághoz.) Érezteti a hatását a privatizáció is, amelyet általában két lépcsőben hajtanak végre. Az első lépcsőben, ha a cég adósságot cipel, a külföldi befektető a cég likviditását igyekszik helyreállítani, kifizetve az adósságot vagy annak egy részét. Gulácsi Gábor ugyanakkor kifejtette azt is: az egészséges tendenciával szemben érvényesülnek ellentétes hatások is. Az egyik ilyen, hogy a kelet-európai piac elvesztésével abszolút értékben nőtt a termelővállalatok eladósodása, mert bevétel nélkül termeltek, termelnek egy ideig. A másik probléma, hogy a nagyvállalatok kft-ket, rt-ket alakítanak, ezek veszik át a nyereséges tevékenységet, míg a vállalat adóssága a központban marad. Dr. Ács András, az Inköz hivatalvezetője jól ismeri a helyzetet, megérti azokat, akik ilyen észrevételeket tesznek. — Sajnos, rendkívüli megterhelést jelent számunkra a nagy számú lakáseladás műszaki, jogi intézése, aztán a megbeszélések az ügyfelekkel. A lakásértékesítés korábban is eléggé lassú volt; a folyamatot többféle szervezési intézkedéssel próbáltuk felgyorsítani. Bizonyos munkarészeket például megbízás alapján külső szervekkel végeztetünk, éppen azért, hogy több lakást tudjunk értékesíteni. Most pedig egy számítógépes program alkalmazásán dolgozunk. — Mennyi bérlakást vettek meg eddig? — Állandóan növekszik a számuk; 1989-ben mintegy 130, 1990-ben már 237 lakást adtunk el; 1991 első három hónapjában pedig 400 adásvételi szerződést kötöttünk meg, további 300 szerződéssel most foglalkozunk. Mindez naponta 15-20, esetleg 30 adásvételi szerződés megkötését igényli. Nagy gondot jelent néhány ingatlan esetében a telek-, valamint az ezzel járó társas- ház-alakítás a telekmegosztás szabályai miatt. A jogszabály a vételi ajánlat kézhezvételét követően 90 napos „gondolkodási időt" ad az embereknek. Ha a lakók saját maguk megszervezik a vételi szándékot jelentő nyilatkozat visszahozata- lát, akkor gyorsabban tudjuk megkötni az adásvételi szerződéseket. A megnövekedett feladatokhoz, szerintünk, létszámerősítésre lenne szükség a hivatalban, a helyzetünk azonban teljesen bizonytalan. Ha ugyanis az önkormányzat nem úgy dönt, hogy megvásárolhatók a lakások, akkor erőteljes létszámcsökkentésre lesz szükség. Nagy bizonytalanságban vagyunk, ezért szeretnénk mielőbbi döntést. — Sok olvasónk érdeklődik arról, hogy mikor dönt az ön- kormányzat újabb bérlakások eladásáról? — Most egy ad hoc bizottság foglalkozik az önkormányzati szabályrendelet megalkotásával. Május közepére elkészül a tárgyalható koncepció, a végleges döntés pedig június közepére, július elejére várható. Ez azért is fontos, mert nem csökken az éreklődés, jelenleg több mint háromezer lakás megvételének szándékát tartjuk nyilván, s folyamatosan érkeznek az igények. Egy biztos: az önkormányzatnak problémát okoz majd a szabályrendelet elkészítése, mert késik a kormány tavaszra Ígért állásfoglalása, lakáskoncepciója. — Mégis mi az, ami várható? — Szerintem a kormány teljesen felszabadítja a lakáseladásokra vonatkozó rendelkezéseket, és önkormányzati hatáskörbe adja az érékesítés teljes feltételrendszerének kialakítását, a helyi igényeknek megfelelően. Az is valószínű, hogy a lakásvásárlás mostani kedvező lehetőségei valamelyest szigorodni fognak. Mi azonban szinte naponta érezzük azt, hogy a lakásvásárlás, -törlesztés már nagy terheket jelent a lakosságnak a mostani feltételek mellett is. Véleményem szerint nagymértékben nem növelhetők a lakosság terhei, még akkor sem, ha a vételárat közelíteni kell a lakások forgalmi értékéhez, illetve olyan vásárlási feltételekre van szükség, amelyek egyénekre szabottak, a szociális körülményeket pedig jobban figyelembe veszik. Más városokkal összehasonlítva a lakások vételárának aránya messze meghaladja az országos átlagot, sőt nyugodtan kimondhatjuk; Kaposváron vannak a legdrágábban megvásárolható lakások. Szerintem az önkormányzatnak épp ezért figyelembe kell vennie, hogy a bérlakásokra fordított karbantartási, felújítási költségek megtérülése mikorra várható, s egyáltalán mennyibe kerül e lakások fenntartása. Lajos Géza
