Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-17 / 89. szám

1991. április 17., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 MEGSZŰNIK A SZEMÉLYI SZÁM? Egy döntés beláthatatlan következményei Az Alkotmánybíróság határo­zata az Állami Népesség-nyil­vántartó Hivatal létét alapjaiban érinti, mivel ezt a hivatalt a sze­mélyi számon nyugvó adat- rendszer legfőbb felhasználó­jaként hozták létre. Dr. Horváth Ferencet, a hivatal vezetőjét az alkotmánybírósági döntés előz­ményeiről és következményei­ről kérdeztük. — Mi indokolta több mint tíz évvel ezelőtt a személyi szám bevezetését? — Különböző ágazati érde­kek. Szükség volt a választók nyilvántartására és ehhez a személyi számra mint a számí­tógéphez kötődő adatfeldolgo­zási eszközre. Szükség volt rá honvédelmi célokból, a társa­dalombiztosítás számára, és például azért is, hogy iskolakö­teles korúak mindenkori listáját vezetni lehessen. Maga az Álla­mi Népesség-nyilvántartó Hi­vatal meghatározott közigaz­gatási célokkal létesült, és ezen célok szolgálatának az eszkö­ze a személyi szám. — Jogászkörökben már be­vezetésekor is hallatszott olyan vélemény, mint amely alapján most az Alkotmánybíróság ha­tározatot hozott. Tehát, hogy az alkotmányt és a személyiségi jogokat sértő a személyi szám. Csak a felhasználás —Az én véleményem szerint a személyi szám önmagában nem, csak adott esetben, fel- használása során lehet alkot­mánysértő. Svédországban, Finnországban, Dániában is van személyi szám. Az más kérdés, hogy ott kifejezetten technikai azonosításra hasz­nálják, és nem fétisként. — Mit ért ezalatt? — A személyi szám ellenzői azzal indokolják ellenérzésü­ket, hogy a személyi szám al­kalmazása magában hordozza a számítógépes nyilvántartá­sok összekapcsolásának lehe­tőségét. Akik ezt mondják, azoknak tulajdonképpen iga­zuk van. Csakhogy nem lehe­tetlen, legföljebb nehezebb a számítógépes nyilvántartás összekapcsolása, ha nincs személyi szám. Ákiknek az a célja, hogy törvénytelen célok­ból összekapcsolja a számító- gépes nyilvántartásokat, azt a személyi szám léte vagy hiánya ebben nem befolyásolja. A né­pesség-nyilvántartás egyéb­ként ma nem összekapcsolt nyilvántartás. Tehát nincs ösz- szekötve például a társadalom- biztosítás számítógépes nyil­vántartásával. De ha valaki meghal, ezt a társadalombizto­sítás tőlünk a személyi szám közvetítésével tudja meg. Vagy ha az APEH-nak — amelynek a nyilvántartásával a miénk ter­mészetesen szintén nincs ösz- szekapcsolva — személyazo­nosítási gondjai vannak, akkor azt törvényes alapon a népes­ségnyilvántartástól, a személyi szám közvetítésével tudja meg. —Ön szerint tehát a személyi szám törvényes keretek között továbbra is használható lenne? Nem korlátlanul — Azzal én sem értek egyet, hogy ezt az azonosítási rend­szert korlátlanul mindenki hasz­nálja. Például a banki számla­vezetést sem biztos, hogy ez alapján kell csinálni. De valami­féle azonosító rendszerre szük­ség van az országban, mert jogaink érvényesítéséhez a ki­létünket szinte minden egyes alkalommal valamilyen formá­ban igazolni kell. Ez itt, ebben az országban így alakult ki; más országokban eleve elhiszik, hogy azzal állnak szembe, aki­nek mondom magam. — A személyi számot pótló, azt helyettesítő azonosítási rendszer kiépítése vajon meny­nyibe kerülhet? — Ennek nagyságáról csak körülbelül van fogalmam, de az bizonyos, csak a népesség­nyilvántartást átszervezni — ide értve az önkormányzatok­nál vezetett nyilvántartásokat is — sok száz millióba kerülne. Nyilvánvalóan csak drágább lehet az ezt követő rendszer, miután a személyi szám csak tizenegy karakter, vagyis ennyi betűt kell egy számítógépen leütni. A nevet, születési helyet, időt, anyja nevét leírni — ame­lyek együttesen alkalmasak arra, hogy egy ember személyi azonosítását kizárólagossá te­gye — körülbelül száz leütést igényel. — Mihez kezd ezentúl a né­pesség-nyilvántartás, valamint a többi, szintén a személyi számra épült nyilvántartási rendszer? — Az Állami Népesség-nyil­vántartásnál milliárdos nagy­ságrendű adatvagyon halmo­zódott fel, s ennek a kulcsa, a technikai alapeszköze a sze­mélyi szám. Ezenkívül létezik a közigazgatási intézményrend­szer, amelynél az elmúlt tíz év­ben a személyi szám belső in­formációs rendszerré vált. A bankok, biztosítók, sőt a külön­böző munkahelyek bérkifizeté­sei is erre a rendszerre épültek. Most a személyi szám helyett ki kell építeni egy másik rend­szert, mert gondolom, nem fog megszűnni a sorkötelesek, az iskolakötelesek vagy például a 70 éven felüliek egészségügyi célokból történő nyilvántartása sem. — Mekkora összeget emész­tett föl annak idején a személyi szám bevezetése, az azt fel­használó gépi rendszer kiépíté­se? Kidobott milliárdok — Az egész rendszer műkö­dése körülbelül hárommilliárd forintos befektetést igényelt, összesen, az indulástól, egé­szen a mai napig. A rendszerrel elért megtakarítások, és a ráfor­dított kiadások körülbelül mos­tanra egyenlítődtek ki. Vagyis a rendszer hasznait éppen mo­stantól fogva lehetne élvezni. — Mi az Ön véleménye az Alkotmánybíróság határozatá­ról? — Nem mondhatom, hogy örülök, de mint közhivatalnok, természetesen engem is köte­lez. Talán ha nem azonnal vég­rehajtandó határozatról lenne szó, ha több idő állna a végre­hajtás rendelkezésére, akkor mód nyílt volna arra, hogy min­denki átgondolja: hogyan lehet azokat a kánokat enyhíteni, amelyek az azonnali végrehaj­tás miatt szükségszerűen be­következnek. H.M. Gépbemutató Lengyeltótiban Francia homlokrakodók világszínvonalon Pár náppal a budapesti Agro- tóti telephelyén működés köz- masexpón elért sikeres fogad- ben mutatta be a homlokrako- tatás után a somogyi szakem- dók széleskörű alkalmazható- bereknek is bemutatták a világ- ságát, nagy típusválasztékát; hírű francia Faucheux cég hom: szuperegyszerű dynatron hid­lokrakodóit és munkaeszközeit, raulika működteti őket. A Ferro-Flex gép-és szerkezet- A mezőgazdasági szakem­gyártó vállalat — amely a fran- berek körében különösen nagy ciacég magyarországi kizáróla- tetszést aratott a hengerbálákat gos gyártmányforgalmazója és manipuláló rakodó, részegységgyártója — lengyel- M. T. Műszaki nap a KSZE telepén A jövő a kis- és középgazdaságoké Jön a Milka, telephelyet nyit Kaposváron a zalai baromfifeldolgozó A balatoni nyárra készül a kereskedelem Dévényi Zoltán: A vevők és az eladók egyenrangú partnerek — Dr. Győri Lászlóné: Aki haladékot ad, az csatát nyerhet A jövő lehetséges útjait vázol­ta Lakatos Csaba igazgató teg­nap a műszaki napon, a KSZE szekszárdi telepén a cég kétna­pos találkozóján. A negatív és pozitív tényezők egyaránt sze­repet játszanak a cég életében, az előbbire példaként a gépek, alkatrészek emelkedését, illet­ve a termények árának csökke­nését említette az igazgató. Hogy ebben a helyzetben mit lehet tenni? A megoldás a szerkezetvál­tás, de ez nem megyegyik pilla­natról a másikra. Óhatatlanul szükséges a műszaki fejlesztés és ennek érdekében még a kor­mányzati beavatkozást sem lehet kizárni. Dr. Gyürk István, a Földmű­velésügyi Minisztérium fejlesz­tési főosztályvezetője a tulaj­donviszonyok átrendeződésé­nek szükségességét ecsetelte. Az állami gazdaságoknak hoz­závetőleg egyharmada a Növeli részesedését a Knorr magyarországi vegyes vállala­tában. A német cég az alapítás­kor 35 százalékkal részesedett a Knorr-Bremse, SZIM és Társa Kft. 241 millió forintos alaptőké­jéből, s ezt a cégbíróság jóváha­gyása után 74 százalékra akar­ja növelni. későbbiekben is fenntartandó, a másik kétharmad azonban privatizálásra kerül. Ebből kö­vetkezik, hogy a fejlesztés szín­tere a nagyüzemekről részben áthelyeződik a családi vállalko­zásokra, a farmergazdálkodá­sokra. A magyar ipar alkalmas arra, hogy megfelelő gépekkel lássa el a kis- és közepes mére­tű farmokat — jelentette ki dr. Gyürk István. A program befejező része­ként a gépgyártó és eladó válla­latok képviselői mutatkoztak be a résztvevőknek, és ellátták az érdeklődőket a különböző me­zőgazdasági gépekre vonatko­zó információkkal. S akik ma­gukra a traktorokra, kombáj­nokra, ekékre, boronákra meg más felszerelésekre voltak kí­váncsiak, azok sem csalódtak: az udvaron az Iveco és a Mitsu­bishi cégek legmodernebb ter­mékeit tekinthették meg. — csá — A maradék 26 százalék ma­gyar tulajdonban marad, ebből 20 százalék a SZIM vállalatcso­porté, 6' százalék pedig a Mo- gürté. E vegyes vállalat haszon járművekhez szükséges fékbe­rendezéseket gyárt, tavalyi ter­melése 600 millió forint értékű volt. (Folytatás az 1. oldalról) Á hamarosan kezdődő ide­genforgalmi szezonról még nin­csenek megfelelő, előrejelzé­sek. Az ellátásban érdekelt cé­gek ezért a napi politika és gaz­dasági eseményekre hagyat­kozhatnak csak, amikor na­gyobb idegenforgalomra szá­mítanak. A választékot és a minőséget tekintve a lehető leg­jobb kiszolgálásra törekszik a Balaton Fűszért. A vezérigaz­gató hangsúlyozta: ma már ve­vők és eladók egyenrangú part­nerekként ülnek egy asztalnál. Magyar Sándorné, a Jakobs- cég hazai képviselője röviden ismertette a Budapesti Édes­ipari Vállalat és az osztrák Ja- cobs-Suchard cég fúzióját, melynek eredményeképp ha­marosan megjelennek a keres­kedelemben a szemes- és vá­kuumcsomagolású kávéfajták. Bejelentette: augusztusban várhatóan megkezdik a köz­kedvelt Milka csokoládék buda­pesti gyártását is, később a lisz­tesárukkal is szeretnének piac­ra lépni. Farkas Imre, a Zalahús ve­zérigazgatója is optimista az idei szezont illetően. A már negyvenéves, középkategóriá­jú vállalat jó piaci munkával, ál­landó technológiai fejlesztéssel tud csak versenyben maradni, és megjelenni az egyre igénye­sebb fogyasztónak. Termékis­mertetőjében azokat a hideg- konyhai készítményeket is ajánlotta, amelyekkel a kínála­tot akarják szélesíteni. Bizomá­nyi túráikkal jobbítani kívánják a tópart ellátását. Papp Imre, a Zala, Megyei Baromfifeldolgozó és Értékesí­tő Közös Vállalat igazgatója somogyi terjeszkedésükről el­mondta: hamarosan megnyit­ják új telepüket Kaposváron, ahol 80 tonna fagyasztott és 40 tonna előhűtött áru tárolására lesz lehetőség; 14—15 féle tál­cás terméküket azért kínálják, mert tudják, hogy egy átlagcsa­lád ma már nem tud vásárolni kilós tételben baromfit. Dr. Győri László, a bogiári kombinát kereskedelmi igazga­tója a minőség, az ár és a vevő iránti tisztelet hármas követel­ményét hangsúlyozta, és jó hír­ként mondta el, hogy a nyári szezonban kellő fizetési hala­dékot adnak a partnereiknek. Szerinte „aki haladékot tud adni, az ma csatát nyerhet”. Mészáros Tamás A Knorr-Bremse emeli részesedését

Next

/
Thumbnails
Contents