Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-16 / 88. szám
1991. április 16., kedd SOMOGYI HÍRLAP J T 5 a> £ & a o iTragikus sorsok Az eltüntetett szakértő Balatonlellén tartóztatták le 40 éve Demeter Béla újságirót^kutaíÓt,túT- ténészt, Tildy Zoltán köztársasági elnök munkatársát, erdélyi szakértőt. Erezte végzetét. Balatonlel- lén bújt meg egy kis szobában, dr. Bakay Lajos professzor vendégeként, mert tudta, hogy keresik. 1951. március 15-én épp a szomszédban, Farka- séknál tartózkodott (egy feketekávéra hívták meg), amikor két férfi kereste. A házigazda mit sem sejtve még őket is kávéval kínálta. A két államvé- delmista udvariasan elkísérte Demeter Bélát, megnyugtatva, hogy „csak egyórás, rövid kihallgatásról van szó; délután már itthon lesz..." Többé nem látta senki. Gondolkodó magyar Demeter Béla a magyar—román megegyezésben bízó, a transszilvanizmus eszmekörében gondolkodó erdélyi magyar értelmiségi volt. Somkeréken született (Besz- terce-Naszód vm.), 1910. január 6-án. Középiskoláit Székelyudvarhelyen és Ácson végezte, majd a bukaresti köz- igazgatási főiskolára járt. 1930-33 között az Erdélyi Gazda című folyóirat szerkesztője, az Esti Lapok főszerkesztője. A háborús években az Erdélyi Magyar Gazdasági egyesület (EMGE) vezetőségi tagja volt, 1946-ban Tildy Zoltán köz- társasági elnök erdélyi szakértőjeként részt vett a magyar kormány békeelőkészítő tevékenységében; a párizsi értekezleten a román és a kisebbségi kérdések referenseként a magyar békedelegáció tagja volt. 1948-ban visszavonult a politikai élettől. Balatonlellén 1951-ben az államvédelmi hatóság letartóztatta, majd — figyelmen kívül hagyva a jogot — kiadták a román hatóságoknak. Ott börtönbe zárták. Mint politikai elítélt 1952. december 24-én halt meg, tisztázatlan körülmények között, a zsilavai börtönben... Tevékeny évek Ehhez csak annyit: az 1981-ben kiadott Romániai magyar irodalmi lexikon a bővebb életrajzban — mintha semmi különös nem történt volna — megjegyzés nélkül rtagyja halálának körülményeit. Erről nem tudtak semmit? Vagy nem volt szabad tudni? Hogy került e tragikus sorsú magyar Budapestre? Miért bújt meg Balatonlellén?... Ezekre a kérdésekre kerestem a választ — azoktól, akikbe- széltek vele. 1990 februárjában P. B. újságíró a következő megjegyzéseket fűzte Demeter Béla életrajzához: „...Az Erdély történetében újabb fordulatot jelző 1944-es esztendő őszén részt vett a kolozsvári antifasiszta ellenállási mozgalomban. Ennek ellenére a bevonuló szovjet csapatok őrizetbe vették, s gróf Teleki Bélával, az Erdélyi Párt elnökével és Vita Sándorral együtt Budapestre szzállították. Itt valahogy szabadlábra került. A fővárosban gróf Teleki Pál miniszterelnök fiának, a moszkvai fegyverszüneti egyezmény létrehozásában is tevékeny szerepet vállaló Teleki Gézának a köréhez tartozott...Mint Gyöngyösi külügyminiszter szaktanácsadója egy ideig részt vett a párizsi béketárgyalásokon is...” 1945 nyarán Budapesten az akkori IV. kerületben, a Kecskeméti u. 9. szám alatt lakott. A miniszterelnökség munkatársaként különböző megbízásoknak tett eleget. Majd minden energiáját a párizsi béketárgyalások előkészítésére fordította. Erdéllyel állandó kapcsolatban volt; adatokat, dokumentumokat gyűjtött. A román titkosszolgálat azonban figyeltette. (Észrevette, hogy többször is követték az utcán.) Egy ízben lakását is átkutatták, feldúlták. 1946 februárjának végén dr. Bakay Lajos professzor, a II. sz. sebészeti klinikán rosszindulatú daganattal megoperálta. (Dr. Bakay Lajos prof. világhírű tudós. A róla elnevezett klinikáról legendák jártak. Sok-sok leilei gyógyult beteg ejtette ki szeretettel és hálával a nevét.) A műtét sikerült; Demeter Béla rövid idő múlva gyógyultan távozott. Fiatal orvos ismerőse e napokban jegyezte föl naplójába: „Demeter Bélával gyakran eldiskurálok. Tehetséges magyar ember, a halál árnyékában is lankadatlanul dolgozik nagy munkáján, a békeszerződés előkészítésén..." Demeter Béla szeptember 27-én érkezett vissza Párizsból. A politika hálójában 1947-ben megkezdődött a politikai csatározás. Az ún. baloldali blokk támadásba lendült. Első ellenfele a Kisgazda- párt volt. Február 12-én Demeter Bélát is letartóztatták. A katonapolitikai osztály Nádor u. 9. sz. alatti egyik földszinti zárkájában rövid ideig társa volt dr. Dózsa István állatorvos, kandidátus. Elmondása szerint öten voltak a cellában. Kettőjükön kívül dr. Bejtsy pápai kamarás, Sóvári Tihamér alezredes és Horváth Béla repülős ezredes. Demetert később ismeretlen helyre (valószínűleg az Andrássy út 60-ba) szállították. Nem sokkal később kiengedték, majd július 9-én kelt véghatározattal (dr. Münnich Ferenc rendőr altábornagy aláírásával) a közrend és közbiztonság, fontos állami érdek szempontjából stb. ismét letartóztatták. A vallatások erősen kikezdték az egészségét, ezért a „Buda-déll” Internálótáborból a János kórházba hordták kezelésre. (Dr. Matusek főorvos révén találkozhatott barátaival.) Végül mint halálos beteget sikerült klszabááítihlj Bakay Lajos professzor bátor fellépé- Séhék köszönhetően. Ba- lás-Piri László szerint Nagy Fe- hsfté és Teleki Géza nyugattá menekuléee elán a súlyosan beteg Demeter Béla egyelőre „nem érdekes". Ajánlatosnak látszott ezek- után, hogy Demeter vidékre vonuljon vissza. így került — Bakay professzor meghívására — Balatonlellóre, a Bakay- és Farkas-villa közt levő, még ma is álló melléképület kicsi szobájába. Bujdosás Lellén Balás-Piri László szerint Demeter három évet töltött Balatonlellén a két család védőszárnyai alatt. „Népszerű ember volt; alapjában véve kiegyensúlyozott és derűs. Tudott horgászni, kecskét fejni, erdélyi ételeket főzni, tréfás verseket rögtönözni. Franciául tanult, sokat olvasott. Lassan pesszimistává vált; ehhez hozzájárult betegeskedése is...” Demeter Béla életét kutatva sok anyag került elő. Például ifjabb dr. Bakay Lajos (az Amerikai Egyesült Államokban él, idegsebész professzor) önéletrajzi könyvében részletesen foglalkozik vele. Egy leilei szemtanú, Bodonyi Dezső emlékeiből idézek: Demeter Béla újságíróval „... első találkozásom a Bakay-villában csak annyi volt, hogy kerestem a "gazdát"; helyette egy fiatalember fogadott, aki megmondta, hogy mikor lesznek otthon Bakayék. Foglalkozásom akkor pénzbeszedő volt, így a következő alkalommal is találkoztunk. Úgy láttam, örül, hogy valaki bejött hozzá beszélgetni. Korban kb. megegyeztünk, így volt közös témánk. Később, ha kis időm volt, bementem hozzá... A későbbiekben ő is mesélt a háborús dolgokról, Erdélyről, a környezetéről, barátairól... Többszöri találkozás után jöttem csak rá, hogy valamitől tart... Bizalmas dolgokat is elmondott, s figyelmeztetett: vigyázzak, mert esetleg nekem sem lenne jó, ha bizonyos körök megtudnák, hogy többször is beszélgettünk..." Pecsét az ajtón Amikor Balatonlelléről „rövid kihallgatásra” elvitték, így búcsúzott ismerőseitől: „Isten veletek, engem többé nem láttok”... Délután a hatósági személyek már házkutatást tartottak szobájában, majd lepecsételték az ajtót. Sem ügyvéd, sem családtag nem látta többé. Kiadták Romániának. Valójában azt sem tudjuk, hogyan érte a vég. Horváth Aladár Piti ügyek, nagy dolgok Ha nem eszed meg a bablevest, istenbizony nem mehetsz kőművesnek, beíratlak az egyetemre! Ladányi Mihály „Vázlatkönyvéiből valók e sorok. A költő korábban ráérzett a tendenciára — még mielőtt általános jelenséggé vált —, hogy az ifjú nemzedékek „legénysége” inkább a praktikus szakmák felé igyekszik. A családok egyre nagyobb részének az a jó, ha nem kell pénzelni, pátyolgatni, sokáig taníttatni a fiúkat, s az egyénnek is kedvezőbb, ha gyorsabban gyarapszik, ha nem parkol évekig a főiskolán, az egyetemen, amelynek elvégzése után sincs sokkal nagyobb garanciája az elhelyezkedésre. A felsőfokú intézményekben növekszik a lányok aránya. A fiúk közül a tehetségesek ülnek a padokban, és azok, akik nem rövid távú befektetésekben, gyors hasznokban gondolkodnak, hanem távlatosabban terveznek. Velük tartanak még a tehetős szülők keresni ráérő gyerekei. A többség gyorstalpaló tanfolyamokon, önköltséges kurzusokon tanulja meg azokat az ismereteket, készségeket, amelyekre ma vevő a vajúdó, változó piackáosz, ahol manapság minden megeshet. Piti kis ügyekből sokkal könnyebben és gyorsabban lesz menő üzlet, mint egy nemzetet gyarapító vállalkozásból. Ladányi erre is faragott egy négysorost: A Rétescsárdában a tulaj kisvállalkozásban működteti a vécét. Tehát nagy-dolgok is megtörténhetnek kisvállalkozásban. (zágoni) Új szerepkörben: Pécsi Ildikó A színésznek kell a Sötétszürke kabátos, korosodó asszony áll a színpadon. Fején sapkát visel, vonásai fáradtak, elgyötörtek. Lányát szapulja, férjét nógatja, unokáját riogatja. Nagydarab, fásult asszony. Csak amint megszólal, változik egyszeriben ismerőssé. Pécsi Ildikó új színházban. S új szerepkörben? A nagymamát játssza a József Attila Színház Csao bambino előadásában. Az ötvenes évek robotjába belefáradt nagymamát, akinek a kor kínjain túl szükségszerűen viselnie kell a család minden gondját-baját. Pécsi Ildikó remek karaktert hoz. Első szerepe a megújuló József Attilában. Léner Péter Igazgató hívó szavára szerződött a színházhoz, épp akkortájt, amikor azt rebesgették, megpályázza — tán meg is tette? — az akkor még Népszínház nevet viselő teátrum igazgatói tisztét. Ám úgy látszik, nagyobb volt a csábítás: a majdani szerepek és főként a közös munka vonzereje. Pécsi Ildikó odahagyta a Józsefvárost, és Angyalföldre szerződött. Pedig tudható-hallható volt, színésztársai nagyon bíztak benne, komolyan akarták is, hogy igazgatójuk legyen. A színésznőben azonban győzött a színész! Félredobta színházszervezői akarását, hogy részt vegyen egy színház új arculatának kialakításában. fény És Pécsi Ildikó mostanában nemcsak a színpadon, a televízióban, a szinkronban, a rádióban, szóval a színészi munka megszokott színterein jeleskedik. Nemcsak azzal hívja föl magára a figyelmet, hogy magán színiiskolát szervez, hogy az Imádok férjhez menni rendezésére készül. Nemcsak így kívánja kamatoztatni azt, amit most már gazdagnak mondható művészi pályáján megtanult, megismert. Színházában, kollégái mesélik, új szerepkörben is tetszeleg. Fejébe vette, foglalkozni fog a színészet menedzselésével. Nos, nem menedzserirodát nyit, nem a szó szoros értelmében vett menedzselésről van szó. Egyszerűen arról, hogy önmaga szavával, hitelével, baráti és szakmai kapcsolataival, önzetlen, jó szóval segít abban, hogy a színészet visszaszerezze megkopott nimbuszát. Hogy beszéljenek, írjanak a színházról, a színészekről, akikről mostanában egyre kevesebb szó esik, hisz a politikai, gazdasági viharok — úgymond — elvonják a figyelmet a színházról, elveszik a helyet a kultúra elől. Pedig a színésznek kell a fény — nemcsak a színpadon —; kell, hogy beszéljenek róla. Csak így nyer visszaigazolást mindaz, amire fölesküdött: hogy szórakoztat, hogy tanít, hogy embert formál. S Pécsi Ildikó mindezt tudja jól. Róna Katalin Egyetemekre, főiskolákra ÖTVENEZREN JELENTKEZTEK Nőnek a felvételizők esélyei Nem hivatalos, előzetes adatok szerint, az állami felső- oktatási intézmények nappali tagozatára az idén mintegy ötvenezer fiatal jelentkezett. Ez a szám csak kétezerrel nagyobb a tavalyinál — tájékoztatott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási és kutatási főosztályán Bakos Károly tőmunkaXárs. A továbbiakban elmondta azt is: a kormány arra biztatja és ösztönzi a felsőfokú tanintézményeket, hogy emeljék felvételi irányszámaikat. Így várhatóan számottevően növekedni fognak a felvételizők esélyei. A tudományegyetemek közül az ELTE bölcsészettudományi karán az idén először tették lehetővé az egyszakos jelentkezést. Ez annyit jelent, hogy valamennyi szak választható egymagában is. Ha pedig valaki két szakra jelentkezett, de csak az egyikből sikerült a vizsgája, akkor abból az egy tárgyból felvételt nyer, s megkezdheti egyszakos tanulmányát. Az új lehetőség révén—a tavalyi kétezer-hatszázzal szemben — az idén hatezren jelentkeztek az ELTÉ-re bölcsésznek. Az előzetes felmérések szerint néhány képzési forma iránt csökkent az érdeklődés: kevesebben jelentkeztek tanárképző és egészségéűgyí főiskolákra a tavalyinál, sőt a művészeti főiskolák kapuin is kevesebben kopogtatnak az idén, mint tavaly. A Színművészeti Főiskolán például mintegy százzal kevesebben próbálkoznak most, mint a múlt évben, ám a túljelentkezés így is sokszoros. Növekedett viszont az érdeklődés a műszaki és a közgazdasági felsőfokú intézmények iránt.
