Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-16 / 88. szám
1991. április 16., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 I Tizenhét — köztük a könyvtár — sorsa vitatott Huszonöt megyei intézményt kér Kaposvár I)r. Kolber István: Nem presztizsérdek — Dr. Kéki Zoltán: Rendező elv az, hogy a városhoz, amit a törvény nem rendel a megyéhez (Folytatás az 1. oldalról) — Az intézmények esetleges megkettőzése teljesen ésszerűtlen — mondta dr. Kolber Ikstván, a megyei közgyűlés alelnöke. — Ilyen gazdagok nem vagyunk! Éppen ezért a közös fenntartás a jó kompromisszum. — Hány intézményről van szó? — Tizenhétről. A legélesebb vita a színház kapcsán alakult ki. A januári első tárgyaláson a város teljes egészében át kívánta venni a színházat. A közös fenntartásra a hatpárti fórum óta hajlik. Mi kétharmados városi, egyharmados megyei hozzájárulást ajánlottunk: szeretnénk a színházat megyei intézményként megtartani, városi hozzájárulással. — Úgy tudom, hogy külön vita forrása a módszertani tevékenységet ellátó intézmények fenntartása. — így van, köztük a megyei könyvtáré is. Méltányosnak tartanánk a 40 százalékos megyei és 60 százalékos városi fenntartást, mivel az olvasók több mint 80 százaléka kaposvári. A város azonban ezt nem kívánja. Mi egyébként azt mondjuk, maradjon megyei intézmény az idén vagy ha városi lesz, akkor mi járulunk hozzá a fenntartásához. A Somogy Megyei Művelődési Központ városi klubja miatt igazságosnak tartanánk egy 15 százalékos kaposvári hozzájárulást. Szakmai véleményeket — a levéltár igényeit is — figyelembe véve nem tartjuk célszerűnek azt, hogy a város egy szintet kapjon kiállításrendezésre a múzeumból. Az más kérdés, elképzelhető-e az, hogy megvásárolható szolgáltatásként. Gondot okozna az is, ha a városé lenne a Rippl-Rónai emlékház. A város nem tart igényt a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásaira. Szerintem ésszerűtlen megkettőzni a tevékenységét. Azzal értenénk egyet — figyelembe véve a várható törvényi szabályozást —, hogy a megyei kórház, a csecsemőotthon, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, a Zója nevelőotthon, a Siketek óvodája, iskolája és diákotthona, sőt egy korábbi felügyeleti vizsgálat megállapításait figyelembe véve még a Kecel-hegyi iskola is megyei fenntartásban maradjon. Ezek azok a legfőbb kérdések, amelyek a várossal való tárgyalás alapját képezik. A megyei közgyűlés költségvetését április 30-án kívánjuk elfogadni, ez azonban még nem végleges. Szerintem mindkét önkormányzat pontosabb, részletesebb költségvetést tudott volna elfogadni akkor ha tárgyalunk. Ez az intézmények, a lakosság érdekét szolgálta volna! Dr. Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője: — Huszonhárom olyan térségi-körzeti feladatot ellátó intézmény van Kaposváron, amelyet önkormányzatunk akar a továbbiakban működtetni. AzS4aríjuk rendezőelvnek, hogy a város fenntartásában működjenek azok az intézmények, amelyeknek működési föltételeit a költségvetési törvény nem rendeli a megyei ön- kormányzathoz és a város területén látják el körzeti-térségi feladatukat. Ez nem teszi lehetővé, hogy válogassunk. Természetesen a megye és a város közötti tárgyalások elsősorban azokra az intézményekre terjednek ki, amelyek nem tartoztak a jogelőd városi tanács fenntartása alá: így a színház, a csecsemőotthon, a Zója nevelő otthon, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, a Siketek óvodája, iskolája és diákotthona, illetve a kórház. A polgármesteri hivatal elkészítette az átvétellel kapcsolatos elképzeléseket. A bizottságok az érintett intézmények vezetőinek jelenlétében és véleményük meghallgatásával tárgyaltak. Ezekben a napokban szakmai-gazdasági tárgyalásokat tartunk ezekben az intézményekben. Szó sincs tehát arról, hogy a város befagyasztotta volna a tárgyalásokat, csak megalapozott döntéseket kívánunk előkészíteni. Úgy érezzük, nincs helye annak, hogy pár ember döntsön. A megyén úgy tetszik, ez a mechanizmus még a régi módon, talán kevesebb ember bevonásával működik, egyszerűbben, gyorsabban, nálunk szakbizottságok tárgyalnak az érintett intézményekről. Remélhetően már április 23-án a közgyűlésünket szóban tájékoztathatjuk, s vagy ekkor vagy az azt követő ülésen nagyon gyorsan állást foglalhat a testület, hogy a nyolctagú tárgyaló küldöttség milyen álláspontot foglaljon el az intézmények átvételében. — Miként vélekednek a megyei könyvtár fenntartásáról? — Intézményfenntartó társulásra tettünk javaslatot. A fenntartó a városi önkormányzat lenne, a látogatók nagy része ugyanis kaposvári. Mivel a megye úgy nyilatkozott, hogy ha a város nem járul hozzá a működéséhez, akkor bezárják a könyvtárat, mi úgy éreztük: nem vállalhatjuk ezt a felelősséget. Gondolkodnunk kell, hogy ebbe az intézménybe integráljuk a városi könyvtárakat. Ez azonban nem jelenti a fiókhálózat megszűntetését, de két könyvtárat nem tudunk működtetni. Mivel Kaposvárnak nincs megfelelő helye kiállításokra, ezért kértük a múzeum földszintjét. A Rippl-Rónai -villát szintén a város szeretné működtetni. A polgármesteri hivatal javaslata ugyanakkor az: ne járuljunk hozzá a levéltár, az SMK, a pedagógiai intézet működtetéséhez, van ugyanis bővülő közművelődési intézményhálózatunk, s megvan a lehetőségünk saját pedagógiai intézet működtetésére, mégpedig gazdaságosabban. A színházzal kapcsolatban egyébként az első tárgyalástól kezdve a közös fenntartást szorgalmaztuk. Az egyetlen, miben megyezésre jutottunk a megyével, hogy az illetékhivatal a polgármesteri hivatal részeként működik. A többiben úgy gondoljuk, hogy tovább kell folytatni a tárgyalásokat. Ezeket azonban nem lehet sürgetni, hiszen a két közgyűlés döntése hosszú évtizedekre meghatározza ezeknek az intézményeknek a működését. Lajos Géza A Közúti Igazgatóság munkatársai megkezdték a megye csomópontjainak tavaszi karbantartását. Tegnap a Honvéd utcai kereszteződés közlekedési lámpáit tisztították meg a télen rárakódott portól és szennyeződésektől, a munkát a város más forgalmas pontjain, majd a Balaton partján folytatják. (Fo(o: Lang Róbert) Hamarosan a kormány elé kerül A jegybanktörvény tervezete Pénz nincs a fejlesztésre Igalé lesz a fürdő Hetven forint a belépő, mégsem csökkent az igali fürdő forgalma. Pozsár Sándor üzemvezető szerint most, a szezon- kezdés előtt, 200-220 látogatót fogadnak naponta. Május elsejétől a helyi önkormányzat lesz a fürdő tulajdonosa. Most folyik a csinosítás; festik a fes- tenivalót, ápolják a parkot. Egy, esetleg két évig még fennakadás nélkül üzemelhet a jelenlegi körülmények között a fürdő, de a fejlesztés elkerülhetetlen. Egy szabadtéri medence legalább 300 millió forintba kerül. Azt, hogy lesz-e rá pénz, nem tudja az üzemeltető. De ekkora értéket kár lenne veszni hagyni. A 70 forintos belépőkből talán a fenntartást tudják biztosítani. Nemsokára megérkeznek az idegenforgalom első fecskéi. Az idén milyen hírét viszik Igainak ? Hercegné Szél Edit polgár- mester elmondta: anyagi lehetőségeik miatt a fürdő fejlesztéséhez az idén nem tudnak hozzájárulni. Az üzemeltetést úgy segítik, hogy ne legyen veszteséges. A további fejlesztéshez keresik a lehetőségeket és a partnereket. M. T. Az alkotmányból kiindulva a készülő jegybanktörvény három fő jogosítványban rögzíti a Magyar Nemzeti Bank feladatát: a jegybanknak kell a jövőben is biztosítania a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelmét, kizárólag a jegybank jogosult a nemzeti fizetőeszköz kibocsátására, emellett feladata a pénzforgalom szabályozása. A Magyar Nemzeti Bank a törvénytervezet szerint egyfelől a Magyar Köztársaság jegybankja, másrészt a magyar gazdaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank elnökét, a törvénytervezet szerint, a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára hat évre, alelnökeit ugyancsak a köztársasági elnök nevezi ki az MNB elnökének a miniszterelnök által előterjesztett javaslata alapján, általában három évre. A jegybank vi$zonylagos függetlenségének megőrzése érdekében az MNB elnökét csak kivételes esetekben lehetne felmenteni. A törvénytervezet szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozna az Országgyűlésnek. A tervezet szerint emellett a jegybanknak be kellene mutatni az Országgyűlésnek az MNB éves monetáris politikai irányelveit. Az MNB kormányhoz való viszonyában a tervezet előírja, hogy a jegybank köteles támogatni a kormány Országgyűlés által jóváhagyott gazdaságpolitikai programját. Emellett, mielőtt az MNB bemutatja az Országgyűlésnek éves monetáris politikai elképzeléseit, a kormány előzőleg állást foglal róla. Az MNB elnökét meg kell hívni minden olyan kormányülésre, amely az MNB-t érintheti. Az MNB teljes függetlenséget kap a jegybanki kamatpolitika kialakításában. A tervezet szerint az MNB továbbra is különleges részvénytársasági formában fog működni, és így nem minden kérdésben vonatkoznak majd rá a társasági törvény előírásai. Kizárólagos tulajdonosa továbbra is az állam lesz, az államot a pénzügyminiszterfogja képviselni az MNB közgyűlésein, az igazgatóság ülésein pedig vagy ő, vagy egy általa megbízott személy vesz részt. Az MNB irányítására kétféle koncepció alakult ki. Az egyik szerint elnöki irányítású lenne továbbra is a központi bank, a másik szerint úgynevezett jegybanktanács lenne az MNB legfőbb monetáris politikai szerve, s ebben állandó meghívottként részt venne a kormány képviselője. Rosszak a somogyi utak A pénz még állagmegóvásra sem elég Fejlesztésre az idén 115 millió forint jut — Programjavaslat tíz évre Somogybán 2676 kilométer közút van. Ebből 1631-et gondoz a kaposvári Közúti Igazgatóság. A többi — főként számozatlan, alsóbbrendű bekötőút — az önkormányzatokhoz tartozik. — Megyénk útjai igen rossz állapotban vannak. Ennek elsősorban az az oka, hogy pénz híján hosszú idő óta elmaradt a szükséges karbantartás, felújítás, fejlesztés. Az is gyakran megesett, hogy az útra szánt összegeket a tanácsok másra fordították — mondta Kosszéj László, a Közúti Igazgatóság fejlesztési osztályvezetője. A szemlélet változóban van; az utakra szánt pénzt szigorúan és ellenőrizhetően elkülönítik az úgynevezett útalapra. De vajon mennyi jut a központi pénzekből a megye (nem ön- kormányzati fenntartású) útjaira az idén? Erről Jaczó Győző igazgató többek között ezt mondta: — Amikor az utakra fordítható pénzről van szó, különbséget kell tenni üzemeltetés, fenntartás (állagmegóvás) és fejlesztés között. Az utóbbiról csak akkor beszélhetünk, ha új szakasz építésével, szélesítései stb. bővül az út kapacitása. Somogy az idén 180 millió forintot fordíthat üzemeltetésre, fenntartásra. Ez az összeg azonban állagmegóvásra sem elég. Csak az árkok, a padka, az út menti növényzet gondozását, a burkolat tisztán tartását, a tartozékok, jelzőtáblák pótlását foglalja magába. Egy kátyút még be tudunk tömni, ám egy repedést, amely a további romlás forrása lehet, már nem tudunk kijavítani. Vagyis csak a folyamatos forgalom garantálásáról lehet szó, relatív biztonság mellett. Fejlesztésre az idén 115 millió forint jut, s ebben benne van 57 millió forint világbanki hitel is. A pénz nagy részét fölemészti a 67-es út megye- székhelyen átmenő, úgynevezett déli kivezető szakaszának befejezése. Finanszírozzák a már kész zicsi, nágocsi és an- docsi összekötőutat, hozzájárulnak a fonyódi gyalogosaluljáró építéséhez, és támogatják egy kerékpárút építését Siófok térségében. A világbanki hitelből Siófokon a 70-es út keleti bejáratánál, a 76-os út egyik szakaszán, valamint a szentgyörgyi felüljárón végeznek útburkolat-megerősítést, illetve felsőszerkezeti javítást. A Közúti Igazgatóság a pénzszűkéhez igyekszik igazítani a karbantartást; az üzem- mérnökségeken a korábbinál is nagyobb szerepet kapott az útkezelés. Régebben csak néhány főúton volt útellenőri szolgálat, most a teljes úthálózatra kiterjesztették és a forgalom nagyságához igazították. A főutakon kétnaponként tartanak ellenőrzést, és nyomban ki is javítják a kisebb hibákat. A nagyobbakat jelzik a központi és üzemmérnökségi ügyeleteknek, s azok az úgynevezett rohambrigádot azonnal a helyszínre küldik. Mivel az utakat elsősorban a nehéz járművek rongálják, az egész megyére kiterjesztették a súlymérést. Ezt szúrópróbaszerűen végzik. Arra a kérdésre, hogy mire számíthatunk az útkorszerűsítés terén, a nemrég elkészült — kétezerig szóló—fejlesztési programjavaslat adja meg a választ. Erről Kosszéj László többek között ezt mondta: — A programjavaslat tartalmazza gyorsforgalmú út építését (M 7-es) és a főúthálózati korszerűsítést. Az utóbbinak keretében épülne meg a Ka- posfüredet elkerülő, valamint a Kaposújlaktól Kiskorpádig a vasút északi oldalán húzódó útszakasz, a 70-es út Siófokról kivezető kelet-nyugati szakasza. Ezenkívül javasoltuk a Böhönyét és Osztopánt elkerülő útszakasz megépítését és Marcali bevezetőútjának korszerűsítését. A programjavaslatot a megyében öt helyen megvitatták a térség polgár- mestereinek bevonásával. A javaslatokat a megyei önkormányzat továbbítja a minisztériumba. Ezenkívül megtárgyalta a Közlekedéstudományi Egyesület is. A programjavaslatból előreláthatólag a nyáron lesz — ha elfogadják — végleges program. Ha a tervezetben foglaltakat jóváhagynák, Kosszéj László szerint tíz év alatt (a déli autópályát nem számítva) 21 milliárd forintot fordíthatnánk a megye útjaira. A legtöbb pénzt az M 7-es autópálya igényli. A többi útra 3 milliárd — évente mintegy 300 millió — forint jutna. Ám a fejlesztésben a lemaradás még 2000-ben is 10 éves lenne. Nem ok nélkül hangsúlyozta az igazgató, hogy a társadalom minden fórumán gyakran hangot kell adni útjaink rossz állapotának, hiszen ez nemcsak az utazást teszi kellemetlenné, hanem a járművek rongálódása, a balesetek növekedése miatt nagy károkat is okoz. Szegedi Nándor
