Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-13 / 86. szám
SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1991. április 13., szombat Újabb vásárlóval gyarapodott a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet: egy francia kereskedő rendelt náluk kaspókat,virágtartó tokokat. Az új megrendelő mintakollekciót kért a hagyományos termékekből is. Fotó: Kovács Tibor A siófoki önkormányzat visszavonta dr. Gáti István tanácsi kitüntetését Erem és érdem Futótűzként terjedt a hír: az önkormányzat képviselőtestülete visz- szavonta dr. Gáti István nyugalmazott tanácselnöktől a Siófokért érdemérem kitüntetést, amelyet nyugalomba vonulásakor a közigazgatásban végzett munkájáért kapott az akkori városi tanácstól. Az önkormányzati testület március 28-i ülésén ugyanis a többi között egy jelentést vitatott meg a városi tanács által eladott ingatlanokról, amelyeket az ad hoc bizottság készített dr. Fábián Károly elnök vezetésével. Eladott területek Az előterjesztő különösen a Postabank Rt-vel (1988-ban és 89-ben), az Idegenforgalmi és Befektetési Kft-vel, valamint a Schilling Kft-vel kötött üzleteket vizsgálta, és véleményét a következőképpen foglalta ösz- sze: „Összegezve a jelentést, megállapíthatjuk, hogy Siófok város jövője szempontjából is kiemelkedő helyeken fekvő telkek értékesítése olyan szempontból Is elhibázott volt, hogy a meghirdetés hiányában a vevők indokolatlanul jutányos áron jutottak az igen nagy értékű területekhez úgy, hogy azzal a legtöbb esetben a befektetésen túl semmiféle célokkal, illetve elképzelésekkel nem rendelkeztek a hasznosítás tekintetében. A képviselő- testületnek a tanulságok és a megoldás érdekében célszerű átgondolni az általunk vázolt területek értékesítését. "(Itt kell megjegyezni — az előterjesztés is részletesen beszámolt róla —, hogy valamennyi ingatlant beépítési kötelezettséggel, s részben elidegenítési tilalommal terhelve adták el. A szerződésekben kikötötték, hogy mit építhetnek a vevők a megvásárolt területen, s megjelölték a megvalósítás végső határidejét is.) A vita során dr. Tóth Ákos (SZDSZ) képviselő javasolta a testületnek, hogy dr. Gáti Istvántól (aki nyugdíjasként jelenleg a Schilling Kft-nél dolgozik), vonja vissza a Siófokért emlékérem kitüntetést. A képviselők közül tízen igennel, öten nemmel szavaztak, ketten tartózkodtak. (Két képviselő nem vett részt az ülésen). A szóvivő nem nyilatkozik Dr. Tóth Ákostól kérdeztük, hogy a testület SZDSZ-frakció- ján kívül a választói körében is tájékozódott-e, mielőtt a javaslatát — afféle frakciószóvivőként — előterjesztette? Dr. Tóth Ákos nem kívánt nyilatkozni. (Az SZDSZ-frakció hat tagja a kitüntetés megvonása mellett szavazott). Ezután az ad hoc bizottság elnökét, dr. Fábián Károly (Fidesz) képviselőt kértük meg, hogy fejtse ki véleményét arról, hogy az írásos előterjesztésben melyek azok a momentumok, amelyek indokolják e szigorú döntést. Dr. Fábián Károly, aki szintén a kitüntetés megvonása mellett szavazott, nem nyilatkozott. Somogyi Gyula független képviselő, dr. Gáti István egykori helyettese, majd megbízott tanácselnök tartózkodott a szavazástól. — Az említett értékesítési beruházási céljával ma is azonosulni tudok, s azt mondom: mai ésszel könnyű tegnapi okosnak lenni. Az akkori körülmények között, s információk birtokában mindhárom nagy terület értékesítése a város szempontjából bölcs döntés volt. Én csupán azért neheztelek dr. Gáti Istvánra, mert nem volt hajlandó kiállni a nép elé, nem volt hajlandó nyilatkozni ez ügyben a tévének, sem újságnak. (Akkor már nyugdíjas volt.) Egy városi vezető nem engedheti meg magának, hogy struccpolitikát folytasson, s egy volt vezetőnek, különösen egy köztiszteletben álló vezetőnek a látszatra is adnia kell. Mi hiába tettük volna le a „nagyesküt’’ naponta a víztorony tetején, hogy a Schilling ügy mögött semmi nincs, a látszat mást mutatott, hisz dr. Gáti István e kft-nél vállalt munkát. A testületi ülésen egyetértettem dr. Balázs Árpáddal (aki szintén tartózkodott), hogy rövid távon egy ilyen ügyet megítélni nem lehet, ezért tartózkodom a szavazástól. „Nem tartom etikusnak” Dr. Flázas József (MSZP) képviselő a javaslat ellen szavazott. Miért? — Azért, mert ezt a kitüntetést nem mi adtuk, hanem egy másik testület, s én úgy érzem, az előző testület kitüntetéséhez nincs közünk, következésképpen nincs jogunk azt visz- szavonni. De nemcsak emiatt szavaztam a visszavonás ellen. Elfogadom azt a véleményt, hogy dr. Gáti István ezt a kitüntetést az életművéért kapta. Ő olyan tanácselnök volt, aki az adott lehetőségek között nagyon tisztességesen és eredményesen végezte munkáját. Az ő két évtizede alatt a város stabilizálódott, látványosan fejlődött, várossá lett. Gáti István volt az az ember, aki nem járt el pinceszerekre, nem állt le kisszerű emberekkel üzletelni. Ő polgár- mesterként viselkedett, ténykedett. Nem voltak nagy tévedései; életében szerintem csak egyszer tévedett: rosszul mérte fel, hogy ha nyugdíjasként állást vállal a Schilling Kft-ben, ezt a tényt sokan ösz- szekötik a telekeladásokkal. Fogl József (MDF) képviselő a javaslat ellen szavazott. — Mert nem tartom etikusnak, hogy egy élet munkájáért kapott kitüntetést egyszerűen visszavonjuk. Én személy szerint nem adom ilyesmihez a nevem. Ráadásul az ad hoc bizottság jelentése sem győzött meg arról, hogy itt valami végzetes hiba történt volna. Ellenkezőleg: a vitában is többször elhangzott, hogy az elődeink az akkori rendeleteknek, törvényeknek megfelelően tevékenykedtek a telekeladások esetében is. Flangsúlyozom, nem tartom etikusnak, hogy a jelenlegi képviselőtestület — amelynek egyik-másik tagja nem is ismeri Gáti Istvánt — visszavonjon egy olyan kitüntetést, amelyről nem tudja, miért adományozták. „Támadjuk meg” Vincze János (SZDSZ) képviselő igent mondott. —Amikor a választások után a testület felállt, akkor azt mondtuk, két fontos dolgunk van: az egyik, hogy megpróbáljuk ezt a várost az általunk elképzelt irányba vezetni, a másik: azokat az esetleges törvénytelenségeket — amelyeket a lakosság törvénytelennek lát — kivizsgáljuk, s ha lehet, korrigáljuk. Az ad hoc bizottság vizsgálta a telekeladásokat, jelentést tett, de állást nem foglalt. Ám a vizsgálat után állást kell foglalni. A Gáti úr kitüntetésének visszavonása ennek az első része. A város ugyanis lehetetlen helyzetbe került. Amikor idejöttünk, azt hittük, egy jó helyen fekvő, gazdagá város képviselői leszünk, s ezek a drága területek a településen és a parton a birtokunkba vannak. Csalódtunk. A bizottság, és a saját tapasztalataimnak az összegezéseként született a döntés. De nemcsak ez, hanem egy olyan határozat is, — benne van a jegyzőkönyvben —, (ez a jegyző illetve a hivatal dolga), hogy amennyiben ezek a szerződések jogilag megtámadhatók, támadjuk meg, s amennyiben felelősség is megállapítható — akár anyagi felelősségre is gondolunk —- tárjuk fel azt is. Megkérdeztük dr. Gáti Istvánt, Siófok város nyugalmazott tanácselnökét, van-e mondanivalója a testület döntésével kapcsolatban? — Nem lepett meg, ezt ugyanis már a választási küzdelmek idején valamelyik párt megígérte nekem, illetve a közvéleménynek. A polgár- mester közölte velem, hogy ők ugyan törvénysértést az akkori tanács által értékesített telkek ügyében nem állapítottak meg, de mint erkölcsi kérdés felvetődik, hogy miért éppen a nyugat-berlini kft-hez mentem dolgozni. Ezzel kapcsolatban a következőket jegyzem meg: 61 éves koromban, 1989-ben kértem nyugdíjaztatásomat. Az említett ingatlanok értékesítési költsége azt követően került a tanács számlájára. Ma is állítom, hogy mind gazdaságilag, mind jogilag ezek az értékesítések megalapozottak voltak. Most az a kifogás, hogy nem kezdődtek meg a beruházások. Mert alig kötöttük meg a szerződéseket, a támadások máris elkezdődtek. Ha ezeket segítik és nem támadják —, akkor ezer-ezerkétszáz munkahellyel több van ma a városban. Ez vonatkozik mindhárom telekre, amelyek olyan összegekért keltek el, amennyit még ma sem kapnának értük. „Megvettük Foki-hegyet” Lelkiismeretfurdalásom nincs. Mi nemcsak eladtunk, vettünk is. Gazdálkodtunk. Megvettük az egész Foki hegyet, ott vásároltunk közel öt hektárt temetőnek, megvettük az új iskola területét, de mást is. Ez egy igazgatási gazdálkodás volt a dolgok rendje szerint. Az elmúlt évben a sajtó is foglalkozott ezzel az üggyel, s akkor azt vetették a szememre, hogy én miért nem nyilatkoztam a tv-nek. Én 1989 szeptemberében nyugdíjba vonultam. Azt követően a tanácsnak megbízott elnöke volt, — aki velem együtt csinált mindent —, neki kellett volna nyilatkoznia. Szeretném még elmondani, hogy semmi olyat nem tettem, amelyről a jelenlegi polgármester ne tudott volna. Ő volt akkor a főépítész. Az ő javaslatára történt például, hogy a Fő utcai ingatlannál 3 ezer négyzetméter helyett ötöt adtunk el a Schilling kft-nek. Ő javasolta ugyanis, hogy legyen nagyobb a terület, mert ésszerűbben lehet beépíteni... Én ezt a döntést úgy veszem, hogy egy olyan testület vonta meg tőlem a kitüntetést, amely nem ismerhette a munkámat... Elhatároztam, hogy e nyilatkozaton kívül többet nem fogok magyarázkodni. Beszéljenek helyettem a tények. Molnár Árpád a polgármester a javaslat mellett voksolt. Miért? Becsületbeli ügy — Én azt hiszem, Gáti István több évtizedes munkáját nehéz egyetlen döntéssel minősíteni. Ő nagyon sokat tett a városért, különösen, amikor élete erejé- ben-teljében volt. Az akkori viszonyoknak megfelelően a lehető legjobb szándék, tudás vezérelte tetteiben. Amikor azonban nyugdíjba vonulásáról volt szó, amikor az utolsó ciklusnál tartott, nem annyira a település jövőjére gondolt, inkább egy tisztességes nyuga- lombavonulásra. Az utolsó 3-4-5 évben a város úgy fejlődött dinamikusan, hogy szinte valamennyi értékes ingatlanát, vagyonát értékesítették. Amire Gáti István nyugdíjba vonult, a városnak azonnal hasznosítható vagyona nem is igen maradt. Most egy nagyon nehéz helyzetbe került település gondjain kell úrrá lennünk. Pedig Siófoknak adottságai okán meg kellene hogy legyen a lehetősége, hogy azonnal „startolhasson”. Én becsületbeli ügynek tartottam, hogy ő tudja meg legelőször a testület döntését, ezért mindjárt másnap reggel átmentem hozzá. Az esetnek tanulsága van a mi számunkra is. Remélem, ezzel most már a múltba te- kintgetés befejeződött Siófokon, s el tudunk indulni előre, a jövőt építeni. XXX Ennyi. Akinek van ideje, s hajlandósága a töprengésre, gondolkodjon el a siófoki ön- kormányzati testület döntésén, a képviselők nyilatkozatain. Szapudi András
