Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-02 / 76. szám
1991. április 2., kedd SOMOGYI HÍRLAP 13 A MUSZI menedzsere az év menedzsere EGY LÁTVÁNYOS SIKERTÖRTÉNET Világbanki hitel—kis- és középvállalkozóknak is Kedvező kölcsön a gazdáknak Öt évvel ezelőtt egy tévéhirdetésben jelent meg először a titokzatos, csettintő ember a nagy fekete kalapban, s hónapokig találgattuk, vajon mit jelent az, hogy MÜSZI. Azóta szakmai és nem szakmai körökben is ismertté tette magát a Mezőgazdasági Üzem- szervezési, Számítástechnikai és Informatikai Rt. A televízió Menedzser Magazin című műsora dr. Tóth Tibort, a MÜSZI elnök-vezérigazgatóját az év menedzserének választotta. —Mit gondol, miért esett Önre a választás? — Azt hiszem ez elsősorban a cég jó eredményeinek tulajdonítható. A részvénytársaság 1990- es mutatói igen láványosak: árbevételünk 20, nyereségünk 30, exportunk pedig 400 százalékkal múlta felül az előző évit. Huszonegy éves fennállása alatt a cég mindig nyereséges volt. — Hogyan jutott Ön el a MÜSZI vezérigazgatói székéig? — 1966-ban végeztem az Agrártudományi Egyetemen, ahonnan a kerecsendi tsz-be kerültem ágazatvezetőnek. 1974-től a MÉM-ben az iparszerű termelési rendszerekkel foglalkoztam, majd az államtitkári titkárságán kötöttem ki. Közben elvégeztem a Közgazdaságtudományi Egyetemet és a Tanárképző Főiskolát. 1982-ben választás útján kerültem a MÜSZI igazgatói posztjára. — Milyen a jó menedzser? — A jó menedzser úgy foglalkoztatja csapatát, hogy megteremti a pénzkeresés feltételeit. Ezenkívül kötélidegei vannak, beosztottjait nem legyőzi, hanem meggyőzi. — Mivel tölti a legszívesebben a szabadidejét? — Mostanában minden szabad percemet leköti az angol nyelv tanulása. 1989-es részvénytársasággá alakulásunk óta nyolc ország cégei részvényeseink, szükségem van tehát az angol nyelv tárgyalási szintű tudására. Németből és oroszból már van középfokú nyelvvizsgám. Nagyon élvezem egyébként, hogy újra tanulhatok. Ha több időm van, vasárnaponként a barátokkal együtt rúgom a labdát Budafokon a hegyoldalban, ahol lakom. Feleségem szintén agrármérnök és a lányomat sem sikerült letéríteni erről a pályáról; másodéves hallgató az agráregyetemen. Hobbim a főzés is, főként halat szeretek készíteni. — Áruljon el valamit a MÜSZI sikerének titkából! — Ez egy kicsi és rugalmas szervezet, az átlagosan 35 éves korú dolgozók együttműködési készsége igen jó. Vannak teamek és munkakörök, de mindenki azt csinálja, amire az adott pillanatban éppen szükség van. Igen jó az érdekeltségi rendszerünk, azonnal fizetünk annak, aki megérdemli. A 230 alkalmazottból legalább 60-an keresnek nálam jobban, pedig én sem panaszkodhatok. A müszisek hasonlítanak a japánokra: büszkék a saját cégükre. Hámori Zita A magyar mezőgazdaság fejlesztésére és szerkezetének korszerűsítésére a Világbank részvételével indított programok az átlagosnál jobb pénzügyi feltételeket kínálnak. Az elmúlt év utolsó negyedében már az ötödik világbanki program megvalósítása kezdődött meg, — a gabonaprogram, a növénytermesztési, az integrált állattenyésztési és az agráripari fejlesztési programok után most az integrált mezőgazdasági exportprogram következett. E célra a nemzetközi pénzügyi szervezet 100 millió dollárt bocsájtott a hitelek kihelyezésével megbízott magyar pénzintézetek rendelkezésére, a Magyar Nemzeti Bank közbeiktatásával. Az összeg legnagyobb részét az ilyen rendeltetésű hitelfolyósítással foglalkozó hét pénzintézet közül a Kereskedelmi Bank Rt. helyezi ki. Kikés milyen célra, milyen feltételekkel igényelhetnek e tőkéből kölcsönt, s bő negyedév elteltével milyenek a banki tapasztalatok a hitelfelvételről? Erről érdeklődtünk Zsufía Ervinné főosztályvezetőnél és Bank Ró- bert főelőadónál. — Mi az integrált mezőgazda- sági exportprogram célja? — Az alapvető célok: verseny- képes, minőségi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek előállításának segítése, közvetet vagy közvetlen exportszándékkal, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, többek között a magántermelés ösztönzésével és a mezőgazdasági menedzserek üzleti, vezetési gyakorlatának továbbfejlesztésével — összegzi a főosztályvezető. Mint a jelentkezők a rendelkezésre bocsájtott tájékoztatóból megtudhatjuk, a program keretében a következő tevékenységek fejleszthetők: mezőgazdasági termelés és feldolgozás, a tárolást, anyagmozgatást és árukezelést is beleértve; az agrárgazdasághoz kapcsolódó termelő, szolgáltató és kereskedelmi tevékenység; az erdészet és az elsődleges fafeldolgozás; mezőgazdasági vállalkozások nem mezőgazda- sági jellegű tevékenysége; falusi turizmus; mezőgazdasági szolgáltatásként végzett marketing- és kereskedelemfejlesztési tevékenység. — Kik pályázhatnak hitelkérelemmel? — Széles a lehetséges pályázók köre. Mezőgazdasági nagyüzemek, a feldolgozó üzemek közül azok, akiknek éves árbevétele nem éri el — átszámítva — a 2 millió dollárt, erdészeti, elsődleges fafeldolgozást végző szervezetek és vállalkozások, kistermelők, egyéni és társasvállalkozók, ha mezőgazdasági tevékenységet, vagy azzal kapcsolatos szolgáltatást, marketingmunkát végeznek. — Mire kérhetnek pénzt? — A hitelcéloknak megfelelő gépek, berendezések, építőanyagok, tenyész- és hízóállatok, növényi szaporítóanyagok vásárlásához, valamint a Világbank által elfogadott konzulensekkel végeztetett szolgáltatások finanszírozására. — Ez utóbbira hallhatnánk példát? — Szervezési, műszaki és egyéb tanácsadás, piackutatási tevékenység, a vezetői információs rendszer korszerűsítése és hasonló szolgáltatások. A hitel- igénylőknek három fő szempont alapján bírálják el a kérelmét. Megvalósítható-e a fejlesztés műszaki szempontból és egyben megfelel-e a jogszabályokban előírt biztonsági, környezetvédelmi egészségügyi követelményeknek; a kérelmező kellőképpen hitelképes-e, s van-e hitelfedezeti biztosítéka; a működtetéshez szükséges szakértelmet és gyakorlatot tudja-e igazolni? Ha a kérelmező megfelel a banki szempontoknak, akkor — a fejlesztés megtérülési ideje és a hitelek visszafizetésére való képessége alapján—legfeljebb 10 évnyi futamidőre, maximum 3 éves türelmi idővel változó mértékű, jelenleg évi 23,5 százalékos kamatra kaphatja meg az igényelt öszszeget. Az is feltétel, hogy a pályázónak a fejlesztés teljes költségének legalább 20 százalékát kitevő saját erővel is rendelkeznie kell. — A kis- és középvállalkozók közül eddig hányán, mennyit és milyen fő célokra vettek igénybe a keretből? — kérdeztük Bank Róbertét. — Február közepéig összesen 558 millió forintnyi világbanki hitelt helyeztünk ki az integrált mező- gazdasági exportprogram keretében. Ezt mintegy 70 kérelemre folyósítottuk, de csaknem ugyanennyi ügy most van elbírálás alatt. Értékben a nagyüzemek igényeltek nagyobb összeget, de számszerűleg a kérelmezők fele kistermelő, kisvállalkozó volt. Érdekes és a mezőgazdaság pillanatnyi helyzetéből megítélve kissé ellentmondásos, hogy az egyéni gazdálkodók által igényelt hitelösszeg egyharmada a sertéstenyésztés, csaknem egynegyede pedig a szarvasmarha-tehenészet ágazatfejlesztéséhez volt szükséges. Ám ha belegondolunk, ez a jó, hiszen a sertéssel és a tejtermeléssel éppen az a baj, hogy nem eléggé korszerűen, magas költségekkel folyik a munka, s emiatt vált sok helyen versenyképtelenné. Nem a megszüntetés, hanem a gazdaságossá tétel a járható út! Azt, hogy az erre irányuló szándék és a megvalósítás tervezett módja szakmailag kellőképpen megalapozott-e, a bankhoz benyújtandó hitelkérelmi pályázattal kell alátámasztani. Ennek elkészítéséhez a vállalkozók több oldalról is számíthatnak segítségre. Bankszerveink részletes felvilágosítást és tanácsot adnak minden hozzájuk forduló hiteligényfőnek — állítja Zsuffa Ervinné. — Nagyobb vidéki fiókjainknál is saját szakértőket alkalmazunk, akik méltányos díjazás ellenében megvizsgálják az elképzelések megvalósíthatóságát és azt, hogy a kerelem megfelel-e mindenben a banki feltételeknek. Vannak esetek, amikor viszont bankunk igényel további szakértői vizsgálatot, amit már a mi költségünkre végeztetünk el. Ilyen téren kiváló az együttműködésünk több intézménnyel, szervezettel, például a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, az FM Műszaki Intézetével, s számos nagy külkereskedelmi céggel. — Milyen okok miatt utasítják el a legtöbb kérelmet? — Mivel a szakmai hiányosságok orvosolhatók, a legtöbb gondot az okozza, ha nincs kellő biztosíték a hitel visszafizetésére. Igyekszünk megértőek lenni, de a rugalmasságnak is van határa. A legjobb garancia az, ha az igénylőnek jól értékesíthető árukészlete van, amit közraktárban tud elhelyezni és közraktárjeggyel dokumentálni. Tőzsdei cikkekre, például gabonára, húsra gondolok. Jó biztosíték a fejlesztés révén létrejövő új eszköz is, — ha forgalomképes. Ez azonban egyedi elbírálást igényel, hiszen például egy kamion értékét is döntően meghatározza, hogy van-e külföldi útvonalengedélye, vagy ilyennel nem rendelkezik. Schöffer Jenő Rendkívüli lehetőség! A végén az nevet, Ki ad egy jó nevet! Leveszi rólunk a gondot, S kap húszezer forintot! : Kaposváron a belvárosban augusztusban megnyíló • I. osztályú étteremmel • B. kategóriás apartmanokkal rendelkező • olasz fagylaltozó kávéház típusú egységekkel üzemelő ■ Panzió névadóra vár! WPULSE ENTERPRISE Névötleteket a 112174 számra a kiadóba várjuk. A beadott pályázatokat a kft. által kinevezett 5 tagú bizottság bírálja el. Benyújtási határidő: 1991. április 20. Impulse Enterprise Kft. (112174) Ilii III »Ilii .I....
