Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-11 / 84. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. április 11., csütörtök Január l-jétöl változtak a nyugdíj jogszabályok (2) Az irányadó időszak nem változott. Változott viszont az ún. sávos degresszió. A kiugróan magas nyugdíjak keletkezésének megakadályozása érdekében került sor a szigorításra. Ez azt jelenti, hogy az új szabályozás a csökkentés induló összegét 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelte, a magasabb havi átlagkeresetnél azonban a korlátozást fokozta (pl. 80 ezer forint feletti átlagkeresetrésznek már csak 5 százalékát lehet figyelembe venni). A szigorítás 1991. január 28-tól hatályos. Az alapul szolgáló átlagkeresetről Jelentős változás történt az év végi részesedés (eredménytől függő részesedés) nyugdíjalapba történő beszámítását illetően. Január 1 -jé- től a részesedést annál az évnél kell feltüntetni, amelyik évre az vonatkozott. E tekintetben tehát osztja a munkabér, prémium sorsát. Ebből pedig az következik, hogy a nyugdíjazást követő év végéig kifizetett év végi részesedést a munkáltatónak utólag közölni kell, mert ezzel módosul a nyugdíjalap, s így a nyugdíj is. A 12 ezer forint alkalmazotti kedvezmény helyett évi 3000 forint adókedvezménnyel kell számolni január 1 -jétől az átlagkereset kiszámításánál. Az özvegyi nyugdíjrendszerről 1990. január 1-jétől már történtek bizonyos korrekciók az özvegyi nyugdíjjogszabályokban abból a célból, hogy a nők és a férfiak azonos jogokat élvezzenek. Ez a tendencia 1991. január 1-jétől’teljessé vált. Ettől az időponttól kezdő- • dően a két nem között — az özvegyi nyugdíjra jogosultság terén — nincs semmiféle különbség. Pontosabban egy különbség van, de ez természetesnek mondható: az öregségi (és ebből adódóan az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító) korhatár különbsége. Az illetékességi szabályok nem változtak. Ennek megfelelően, ha az elhunyt személy nyugdíjas volt, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1820 Budapest), ha pedig aktív dolgozó volt, a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál kell az özvegyi igényt előterjeszteni. Ezúton hívjuk fel az özvegy férfiak figyelmét, akik legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodnak, az alábbiakra: ha az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi nyugdíjat már folyósították, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kérjék az állandó özvegyi nyugdíj megállapítását, mert január 1-jétől az megilleti őket. A korkedvezmény feltételek Az 1990. december 31-e utáni időponttól megállapított nyugdíjakhoz az erre az évre járó nyugdíjemelést nem lehet hozzáadni, s megszűnt a 150 forintos kiegészítés is. Azok a nyugdíjasok, akik jogosultak a nyugdíjemelésre és azzal nem értenek egyet, közvetlenül a Nyugdíj- folyósító igazgatósághoz forduljanak, mert a társadalombiztosítási igazgatóság a konkrét ösz- szegekről nem tud felvilágosítást adni. 1991. március 1-jétől néhány lényeges változás történt a korengedményes nyugdíjak terén is. Ettől az időponttól kezdődően már nem feltétel az, hogy a dolgozó és a nyugdíj fizetését átvállaló munkaadó között a munkaviszony legalább 5 éve fennálljon. Március 1-jétől viszont hatályos az alábbi rendelkezés: aki korengedményes nyugdíjban részesül, az általa folytatott kereső tevékenységét és az ebből származó jövedelmet köteles a folyósító szervnek bejelenteni. A folyósító szerv szünetelteti a nyugdíj folyósítását, ha a kereső tevékenységből származó jövedelem havi átlagban a mindenkori minimális bért meghaladja. Csapóné dr. Tóth Margit Még sok mondanivalója volt... Kutasról, Kisbajomról írt... Elment a levelező LEVELEK Követhető példa Az idős emberek, a legrászorultabbak megsegítésére alapítványt hozott létre — Rászorulók megsegítése néven — az Új Óbuda Lakóterületi Egyesület. Az alapítványból biztosítják az étkeztetést, az ebéd házhoz szállítását, az idősek gondozását, a lakástakarítást, a gyógyszerek beszerzését. Szociális járadék A rendszeres szociális járadék meghatározott összegű - jelenleg havi 5300 forint-, és az a nem rahabilitálható, csökkent munkaképességű dolgozó kaphatja, aki átmeneti járadékra az ahhoz szükséges feltételek híján nem jogosult. A legalább 5Ó százalékos munkaképesség-csökkenést orvosszakértői bizottság állapítja meg, és rendelkezni kell a rokkantsági nyugdíjhoz életkor szerint szükséges szolgálati időnek a felével. Kárpótlási ügyek A kárpótlási ügyek intézése és az ezzel kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiadása a Belügyminisztárium Titkárságától a Kárpótlási Hivatalhoz került. Az eddig elküldött beadványok, illetve újabb kérelmek ügyében ezután a hivatalhoz kell fordulni (Budapest VII., Kürtu.6. 1399. Pf.:715.) Értékmegőrzés A Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamaráját rendszeresen meghívják az országos szintű Érdekegyeztető Tanács szociális bizottságának üléseire. Rövidesen nyilvánosság elé lépnek a készülő új nyugdíjtörvényt érintő állásfoglalással, s egyik legfontosabb céljuk a nyugdíjak értékmegőrzésének fokozása. Nyugdíjasok népfőiskolája Nyugdíjasok Népfőiskolája működik Nyíregyházán. A látogatók száma — akik minden második kedden találkoznak — már meghaladja a háromszázat. Rövidesen felkutatják az idős, hatezer forintnál kevesebb nyugdíjat élvező embereket, hogy a leginkább rászorulók is segítségben részesüljenek — sokan közülük ugyanis maguktól nem jelentkeznek. Soron kívüli ügyintézés Soron kívül intézi a személyes szabadságukban korláto- zottakv— internáltak, kitelepítettek,'Szovjetunióba elhurcoltak — nyugdíjkiegészítését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A Kárpótlási Hivatal által előre jelzett 170 ezer jogosultból több mint 40 ezren már folyamatosan kapják járandóságukat. Lévél a miniszterelnöknek A Nyugdíjas Klubok és az Idősek „Eletet az éveknek” Országos Szövetségének Elnöksége nyílt levéllel fordult Antall József miniszterelnökhöz. Ebben azt kérik, hogy a kormány hozzon olyan döntést, mely szerint az idősek ingyenes utazási kedvezményét — az eddigi 70 éves korhatárral szemben—kapja meg mindenki, aki a 65. évét betöltötte. A mozgás sérültekért Benzintámogatást az ön- kormányzatoktól igényelhetnek a mozgássérültek — tehát nem szűnt meg a segítségnek ez a formája, ha az igényléshez megfelelő dokumentumokkal rendelkeznek az érintettek. „Az idő eljárt felettünk: mindketten 75 évesek vagyunk, és az öregség mellett itt vannak a betegségek is. Pedig még nagyon sok mondanivalónk lenne egymásnak... "így vallott Kései találkozás című írásában lapunk Nyugdíjasok oldalán 1990. május 17-én Kiss József, az egykori kisbajomi, majd kutasi igazgató-tanító. Évtizedeken át szorgalmas levelezője volt a megyei napilapnak, az utóbbi években Pécsről hozta tőle a leveleket a postás: elküldte papírra vetett gondolatait, emlékeit a baranyai megyeszékhelyről is. írásainak többnyire a Nyugdíjasok oldala adott helyet. Zömmel idős emberekről szólt, átéléssel, szeretettel — és megértéssel. A Somogyi Hírlap ez év március 26-i számában gyászjelentés tudósított róla, hogy Kiss József nyugdíjas tanár, pécsi lakos, volt kutasi iskolaigazgató 76 éves korában elhunyt. Azóta örökös nyugvóhelyére helyezték a pécsi köztemetőben... Milyen a véletlen: épp a gyászhír megjelenésének napján került kezembe a Heti Hírhozó március 21-i száma, melyben írása megjelent. A múlt század végi iskolai egészségügyet elemezte, mégpedig Komjáthy Kristófnak, a belegi református iskola tanítójának kézzel írt könyve, illetve dr. Kál- lay Dávid körorvos bejegyzései alapján. A belegi iskolát egyébként 1973-ban újították fel, felső tagozatát a kutasi iskolához körzetesítették. „Hogy ma mi lett az iskola sorsa, nem tudom, hiszen 12 éve Pécsett élek; remélem és bízom benne, hogy az egykori szép épület nem lett az enyészeté”— írta Kiss József röviddel halála előtt. Mi abban bízunk, hogy sok, hozzá hasonló, hivatását rajongva szerető pedagógus tanítja a falu lámpásaként jelenleg is a somogyi nebulókat. Nagy szükség van rájuk! H.F. A levelek, a telefonhívások arról győznek meg, hogy volt értelme tollhegyre tűzni nyugdíjas-gondokat, felszínen tartani ügyes-bajos dolgaikat és siettetni azok orvoslását. Segítettük a nyugdíjasokat érintő fontosabb kérdések, a feszítő problémák megoldását. Főként olyan témák keltettek az átlagosnál is nagyobb visszhangot és késztettek sok nyugdíjas olvasónkat levélírásra, mint amilyen például az egyszeri nyugdíjkiegészítés, illetve a közelmúltban a nyugdíjemelés volt. Többen fordultak hozzánk tanácsért olyan nyugdíjasok, akiket évtizedekkel ezelőtt személyes szabadságukban korlátoztak — hadifogságban voltak, internálták, deportálták őket—, s most igényelték az 500 forintos nyugdíjemelést. A gyógyszerek térítési díja átlagosan 70 százalékkal emelkedik. Az ingyenes közgyógyellátást ugyan nem terAz utóbbi időben kevesebb levelet hoz a posta nyugdíjas olvasóinktól, mint korábban. Veszített volna érdekességéből, olvasmányosságából a Nyugdíjasok oldala? Ha így van, kérjük, írják meg; mivel elégedetlenek, miről szeretnének többet, illetve gyakrabban plvasni. Úgy vélem, aligha ez tekinthető alapvető bajnak — sokkal inkább az, hogy vagy az újságra futja egyre kevesebb a nyugdíjból, vagy a levélbélyeg árára, mert mind többet kénytelenek a boltban hagyni kenyérért, tejért... Szeretnénk, ha sokan hűek maradnának hozzánk, s olvasnák—és velünk együtt írnák— a további Nyugdíjasok oldalát is. Bízom benne, hogy közös fáradozásunknak nem marad el az eredménye. Hernesz Ferenc jesztik ki, viszont a jelenleg 90 százalékos támogatású orvosságokat a jövőben (májustól) 95 százalékkal támogatják. Könyvek ürügyén (EGY NYUGDÍJAS FELJEGYZÉSEI) Dúsgazdag soha nem voltam, boldogult ifjúkoromban, a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején még kollégistaként is meglehetősen szegényen éltem. Akkoriban a zsebpénzem — a havi huszas — azonban meglepően sok mindenre elég volt. Koszt és kvártély ingyenes lévén (jut eszembe: a színház és mozi is jobbára az volt), mind a húsz forintomat két fő szenvedélyemre áldozhattam: kenyérre és könyvre. Jöhettek (s jöttek is) újabb szenvedélyek, de a könyvek iránti szerelmem megmaradt, s az évek során sok jó könyvvel gyarapodott a magánkönyvtáram. Mostanában, olvasgatás közben kivételesen megnézem régebben vásárolt könyveim árait is. Radnóti M. ezeroldalnyi válogatott kiadása például 47 forint; József A. összes versei egészvászonban (1962) 45 forint, Babits M., Kosztolányi D., Móricz Zs. OK (olcsó könyvtári — mondhatnám mai szó- használattal, okés kiadásai) 6-10 forint volt még a 70-es évek végén is! A Metszés ábécéje (Mezőgazdasági Kiadó — 1988) 80 forintért került a polcomra — ma csaknem a háromszorosáért kapható ugyanaz a változatlan utánnyomású könyv. Kérdezem: ki veszi meg ezt a könyvet ennyiért?!És ki veszi meg a többi, csillagászati árú könyvet?! Ki a felelős azért, hogy sokan — köztük én is —, a könyvek szerelmesei ma nagy ívben elkerülik a könyvesboltokat, a gombamódra szaporodó alkalmi könyvárusokat, mert ott csak a szívünket fájdítanánk, hiszen vásárolni könyvet ma már nem tudunk... Mondhatná valaki: ennek a pasasnak ez a legnagyobb gondja manapság? Menjen a könyvtárba, s olvasson kedvére! Ezzel a lehetőséggel már régóta élek és szorgalmas látogatója vagyok a megyei könyvtárnak, s csodá- lója a kaltúra szürke eminenciásainak, a szerény és nagy tudású könyvtári dolgozóknak. Szeretem a könyveket ott is, de azért a saját könyv az mégiscsak más... Az ember a kenyérről és a könyvről nehezen mond le. Kerner Tibor Falusi délelőtt (Gyertyás László felvételei) Májustól drágul az orvosság