Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
1991. március 5., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Érdekvédők a megyei közgyűlésen Dr. Egerszegi László: többpólusú megyei érdekegyeztetést—Hegedűs Tibor: korrekt és rendszeres tájékoztatás lesz A megújulás kétarcúsága Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban A megyei szakszervezeti kerékasztal küldöttsége a napokban találkozott dr. Gyenesei Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az érdek- képviseleti szervek és az önkormányzatok tevékenységéről és további elképzeléseiről. Dr. Egerszegi László, a megyei szakszervezeti képviselet vezetője így vélekedett a megyei közgyűlés elnökénél tartott eszmecseréről: — A szakszervezet elemi érdeke, hogy az önkormányzatokkal megfelelő kapcsolatot alakítson ki, s ezáltal is igyekezzen kiterjeszteni befolyását. A (Folytatás az 1. oldalról) A Merkúr levonta a szükséges következtetéseket: változtatni óhajt üzletpolitikáján, átalakítja szervezetét. így többek között csak bizonyos típusok forgalmazására vállalkozik, olyan garanciális feltételeket dolgoz ki, hogy a vevő legalább három évig anyagi biztonságban érezhesse magát. Igyekeznek megteremteni a részletre vásárlás feltételeit, kiszélesítik a „használtért újat" akciót. Részvényesként saját dolgozóikat is érdekeltté teszik a forgalom növelésében. A tervek között szerepel, hogy az országban harminc kiskereskedelmi egységet hoznak létre — főként javítóvállalatokkal szerződve —, ahol a vállalat által beszerzett gépkocsikat árusítanak. Az autókat a Merkúr veszi meg, a kiskereskedők bizománybán kínálják. Somogybán Nagyatádon és Marcaliban teremtik meg a kiskereskedelmi értékesítés feltételeit. Az idei kilátásokról is szólt a megbízott vezérigazgató. Többek között elmondta, hogy mintegy 80 ezer gépkocsikt szeretnének forgalomba hozni 1991- ben. Ennek a mennyiségnek azonban csak egy részét sikerült eddig lekötni. Ladákból pélkorábbi — nagyrészt központilag előírt—együttműködési formák a közelmúlt nagy változásai következtében megszűntek, s lényegesen megváltozott a partnerek arculata is. Meg kell kezdenünk ezért az új kapcsolatrendszer kiépítését. Ennek az a végső célja, hogy kialakuljon egy olyan többpólusú területi érdekegyeztetési rendszer, amelyben megjeleníthetők a munkavállalók érdekei. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy a megyei közgyűlés elnöke megértő. A munkavállalói érdekképviseletek részt vehetnek a megyei önkormányzat ülésein, és valószínű, hogy dául mintegy 40 ezret akarnak behozni. A szovjet partner eddig azonban csak 20 ezerre tett ígéretet. A Merkúr ennek ellenére nem mondott le a 40 ezer Lada értékesítéséről. Majdnem biztosra veszik, hogy jó üzletpolitikával végül is sikerül elérni ezt a célt. A Ladák mellett főként a kis Polskik, a Marutik és egykét más típus (például Törökországból) szerepel majd a listán. Mint ismeretes, a kínálatból végképp kiesett a Wartburg, a Trabant. A várható Volkswagen—Skoda házasság miatt elbizonytalanodott a Skoda- beszerzés és eddig a magas ár több bizottságban is. Ezenkívül megállapodásra jutottunk az információ módjában, valamint az érdekképviseletek és az önkormányzati apparátus munkakapcsolatait érintő egyéb kérdésekben. Természetesen van néhány olyan ügy, amelyet tovább kell közösen vizsgálnunk. Hegedűs Tibor, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei ügyvivője is ott volt a találkozón. Ő a következőket tette hozzá az elmondottakhoz: — A szakszervezeti kerékasztallal együtt nekem is az volt a véleményem: ahhoz, hogy miatt még nem sikerült megállapodásra jutni a románokkal a Dacia-vásárlásról. A magas árak, nem túl kedvező beszerzési lehetőségek miatt nagyon valószínű, hogy az autótulajdonosok tízszer is meggondolják az új kocsivásárlást. A Merkúr vezetője szerint a régi konzerválását mozdítja elő az is, hogy az autóárakhoz viszonyítva olcsó az alkatrész. Ez a folyamat pedig tovább rontja azt a már-már veszélyes helyzetet, amely a magyar autózásban az elavult gépkocsipark miatt kialakult. A sajtótájékoztatón úgy tetrendszeres és eredményes érdekképviseletet és -védelmet tudjunk ellátni, mindenképpen szükség van a kapcsolatra az önkormányzatokkal, ahol a döntéseket meghozzák. Fontosnak tartom, hogy ígéretet kaptunk arra: az érdekképviseleti szerveket bevonják a döntések előkészítésébe, korrekt és rendszeres tájékoztatást adnak mindenről, a szakszervezetek és az egyéb érdekképviseleti szervek törvényadta jogait pedig figyelembe veszik. A különböző intézmények szakembergárdájával a megyei közgyűlés így széleskörűen megalapozhat bizonyos döntéseket. L.G. szett, hogy a Merkúr egyrészt átalakulóban lévő üzletpolitikájával, másrészt azzal, hogy továbbra is elsősorban az olcsóbb, úgynevezett szocialista kocsik forgalmazásával kíván foglalkozni, igyekszik az egészséges kocsicserét előmozdítani. Eltökélt szándéka, hogy versenyben marad és meghatározó szerepet vállal az autókereskedelemben. Erre egyebek mellett országos hálózata és tapasztalt szakembergárdája is alkalmassá teszi. Szegedi Nándor (Folytatás az 1. oldalról) Egy program attól persze még nem válik meggyőzővé, hogy szembenéz a makacs tényekkel. Ez esetben azonban több, a múlt hónapokban elindult, reménykeltő folyamat is segít eloszlatni kétkedésünket. Ezek közé tartozik külgazdasági teljesítményünk javulása; a magángazdaság áttörését mutató tény, hogy 14-ről 30 ezerre nőtt a piaci szereplők száma, miközben a vegyes vállalatoké megháromszorozódott és 800- ról 2400-ra növekedett. A külföldi tőke behatolása — amit sokan lassúnak tartanak — nagyobb mértékű volt, mint az utóbbi 10 évben összesen. A hasonló tendenciák alapján a rangos angol gazdasági hetilap, az Economist legutóbbi száma már a köd feloszlását látja Magyarországon, s úgy véli, ha a magyarok képesek megfeledkezni hagyományos pesszimizmusukról és a tényeket nézik, elcsodálkozhatnak, hogy országuk milyen kedvező helyzetbe került. Az utca embere persze az angol szakíróval ellentétben még csak növekvő létbizonytalanságot lát; igaz, helyenként már azt is, hogy egy-egy ár lefelé is mozdul. Számukra a mostani kormányprogram legegyszerűbben így példázható: ha valami most 100 forintba kerül, az 1994-ben 180-ba fog. E többlet 80 forintból azonban 37-et már az idén kell megfizetnünk, jövőre 21 -et, és így egyre kevesebbet. A legfontosabb, hogy a három év múlva — bár úgy legyen — ismét érezhetően emelkedő életszínvonal már az ország saját gazdasági teljesítményén és nem hiteleken alapul majd. Azaz, már nem a holnapot fogyasztanánk. A program persze — s ezt készítői is tudják — sokismeret- lenes egyenlet, sok veszélytényezővel. Közülük Szabó Tamás a szovjet és kelet-európai gazdaságtól való függetlenedés kiszámíthatatlan gondjait és ennek az elszakadásnak a foglalkoztatási következményeit emelte ki. A beszélgetés során a Somogyi Hírlap a program ellentmondásosnak tetsző vonatkozásairól tett fel kérdéseket. — Egyszerre számolnak kínálatélénkítéssel, ugyanakkor, főleg az első két évben, kereslet-visszafogással. Márpedig a gazdaságot csak élénk fizetőképes kereslet dinamizálhatja. — Van fizetőképes kereslet, csak nem keleten — hangzott az államtitkár válasza. — Gazdaságunk több szektora máris rátalált erre a keresletre. A kereslet-visszafogás szó inkább arra vonatkozik, hogy a gazdaság dinamizálásához nem áll rendelkezésre olcsó hitel, és a költségvetés keresletteremtő költekezésére sincs mód. Ehhez túl nagy az inflációs nyomás. Ami a kínálat bővítését illeti, az főként bizonyos termelési tényezők kínálatát jelenti. —Az infláció és a munkanélküliség megfékezése ugyancsak részben egymás ellen hat. — Választhatunk: vagy vállaljuk a volt szocialista piacok leépülésének hatását a foglalkoztatásban, vagy folytatjuk az „ingyenexportot” és az ebből fakadó kárt infláció formájában szétterítjük az egész gazdaságban. A kormány most nem akarja néhány szektor gondját az egész gazdaságra terhelni. Ez nem jelenti azt, hogy a kormány lebecsülné a munkanélküliség veszélyét. Szerepel a programban az, hogyha a gazdasági szerkezetátalakítás során a szociális problémák meghaladják a társadalom számára még elfogadható mértéket, a kormány a munkanélküliség mérséklésének következményét az inflációfékezés rovására is érvényesíti. Az idén minden feltétel adott a munkanélküliség kezeléséhez. —Az anyag egyik sarkalatos pontja az állami szerepvállalás csökkenése. — Az állami újraelosztó szerepének csökkenése szükségszerű — mondta Szabó Tamás —; egy sor feladat hatékonyabban látható el az állam nélkül, vállalkozási formában. Nyilvánvaló azonban, hogy egy sokkszerű kivonulás feszültségeket okozna, így tehát egy radikális államháztartási reformot csak hosszabb időtávon és már gazdasági növekedésre támaszkodva tartunk végre- hajthatónak. Biztató aztolvasni, hogy 1993 már az érezhető gazdasági növekedés éve lehet. A kormány szerencsére mégsem hagyta magát elringatni saját szép céljaitól. Ezt bizonyítja, hogy az anyag utal is rá, ha a dolgok a reálisan várhatónál rosszabbra fordulnak, konkrét válságkezelő programmal állnakelő. Bíró Ferenc Átalakulás előtt a Merkúr NAGYATÁDON ÉS MARCALIBAN IS LESZ AUTÓKERESKEDÉS Hatpárti megállapodás március 15-ről Politikai érettségünk mércéje — Nemzeti kérdésekben egységesen Három új beruházás Siófokon Két lépcsőben tervezik az adókat Töreki ivóvíz, tanteremépítés — Ultimátum a Volántól (Folytatás az 1. oldalról) A siófoki beruházások között szerepel a III. Számú Általános Iskola tornatermének megépítése, a töreki ivóvíztársulat támogatása, valamint a városi kórház gép-műszerberendezéseinek bővítése, felújítása. Ezek a tervek azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha a központi támogatást megkapják. A helyi adók bevezetését , ,két lépcsőben” tervezi az ön- kormányzat. Most még csak a szabályozás módját vitatta meg a testület, amely—tekintettel a város idegenforgalmi adottságaira — a következő adónemek bevezetését fogadta el: vállalkozók kommunális adója, helyi iparűzési adó és idegenforgalmi adó. Az adók mértékét szabályozó rendelet e hónap végén kerül majd a városatyák elé, s így várhatóan májustól már bevezethetik az új adórendszert Siófokon. Napirenden szerepelt a helyi autóbusz-közlekedés tarifáinak megállapítása is. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy az önkormányzat kényszerű, kiszolgáltatott helyzetbe került a Kapos Volánnal szemben. A Volán ugyanis egymillió forint kamatmentes támogatást kért az önkormányzattól (amit kényszerűségből bár, de megkapott), azzal az indokkal, hogy a támogatás hiányában — szorult helyzetében — kénytelen lenne járatait csökkenteni. Ettől függetlenül 80—85 százalékkal növelte a jegyek árát, s bejelentette, hogy ez év során még további emelésekre számíthat a város. Dénesi Erika (Folytatás az 1. oldalról) Áz idei és a következő március 15-i megemlékezések vezérelő elveiről kötött — ötnapos — megállapodást az aláírók hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón ismertették. Elmondták: a központi, budapesti rendezvényeken eszerint kizárólag közjogi méltóságot viselő személyiségek, és nem pártképviselők beszélnek majd. A pártok saját nevükben nem szerveznek semmilyen külön megemlékezést és felkérik tagjaikat, hogy országszerte ebben a szellemben, nemzeti és ne pártzászlók alatt vonuljanak ünnepelni. A fővárosi megemlékezések a hagyományos helyszíneken zajlanak: a Kossuth téren, a Múzeumkertben, a Petőfi-szobor- nál, a Batthyány—Nagy Imre örökmécsesnél és a Bem-szo- bornál. A hatpárti megbeszéléseket kezdeményező Magyar Demokrata Fórum nevében We- szelovszky Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta: a pártok az általános politikai elvekben mindvégig egyetértettek, csak technikai részletkérdésekben kellett egyeztetni, nehogy valamelyik párt valahogyan kirekesztődjék. Az aláírt dokumentum — véleménye szerint —- olyan keretet ad, amely minden pártnak és csoportnak, ami fontosnak tartja ezt a napot, megadja a csatlakozás lehetőségét. Fürjes Balázs (Fidesz) utalt rá: az ország először ünnepel úgy, hogy a nap politikai üzenete nem a diktatúra elleni harc. Ezzel — véleménye szerint — új hagyomány is teremtődik. A szocialista Mérő Tamás a szabad választások utáni első március 15-ét politikai kultúránk, politikai érettségünk mércéjének tartja. A most tapasztalt kompromisszumkészség pedig biztató a jövőre nézve — tette hozzá. Az SZDSZ-es Béki Gabriella rámutatott: a parlament hamarosan állami ünneppé teszi a 48-as forradalom napját, jogos hát az igény, hogy ezen a napon ne pártbeszédek hangozzanak el. Az FKgP nevében aláíró Major János azért is fontosnak ítélte a konszenzust, mert ez a külföld előtt is bizonyítja: a nemzeti kérdésekben egység van. Nagy Imre (KNDP) ugyancsak elérkezettnek látta az időt a pártsemleges ünneplésre. Az újságírók kérdésére elhangzott, hogy a legnagyobb vita arról folyt, kik beszéljenek az ünnepségeken, és a hat párt állítson-e szónokot.
