Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-04 / 53. szám
1991. március 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Kisvárosok érdekképviselete A keveset beosztani is nehezebb Dr. Sütő László: A kényszer hívto életre o szövetséget Kétségek és költségek Egyre több szó esik mostanában a települések önkormányzatainak kiszolgáltatottságáról. Csökkent az állami normatív támogatás reálértéke és a másik forrás, a helyi adók kivetése is nagy nehézségekbe ütközik. A hasznot hajtó vállalkozások indításához pedig több feltétel hiányzik még. A gondok hasonlóak: a megoldás kényszere közelebb hozza egymáshoz a még oly távol eső településeket is. így alakult meg a kisvárosi önkormányzatok országos érdekszövetsége. Alelnökének dr. Sütő László marcali polgár- mestert választották. — A szervezet célja a kisvárosi létből fakadó sajátos gondok képviselete és közvetítése a kormány meg a parlament felé — mondta dr. Sütő László. — Magyarországon mintegy 150 kisváros van, több mint kétmillió lakossal. Ha figyelembe vesz- szük a vonzáskörzeteket is, akkor az ország lakosságának kétharmadáról van szó. A kisvárosok sajátossága: nem olyan nagyok, hogy eltarthassák intézményhálózatukat. Viszonylag alacsony az állandó népességük, ezért nem képződik normatív alapon olyan nagyságú központi támogatás — mint például a megyei jogú városokban —, amellyel kiegészíthetnénk az intézmények működési költségeit. Ugyanakkor középfokú iskolákat, kórházakat működtetnek; olyan intézményeket, amelyek területi funkciót látnak el és szükségképpen fejlesztésre szorulnak. Ezt megoldani pedig csak többlettámogatással lehet. Vagy pedig úgy, hogy a községektől hozzájárulást kérnek az intézmények működtetéséhez. Ez azonban reménytelen vállalkozás lenne. A kisvárosok érdekképviselete az ilyen jellegű gondok közvetítésében vállal szerepet. Az önkormányzatok érdekszövetségeinek . képviselői a közeljövőben Antall József miniszterelnökkel is találkoznak. Ettől a megbeszéléstől azt várjuk, hogy nem születnek majd olyan, önkormányzatokat érintő törvények és rendeletek, amelyeknek megalkotása előtt ne kérnék ki az érdekképviseletek véleményét. — Milyenek a reményeik érdekérvényesítésük lehetőségeit illetően? — Az önkormányzati törvény kötelezővé teszi az érdekképviseleti szervek meghallgatását az önkormányzatokat érintő törvények előkészítése során. Eddig azonban nem volt érdekszövetség;'így fordulhatott elő, hogy a véleményünk ismerete nélkül fogadták el a költségvetést. Szinte naponta érnek bennünket meglepetések: a normatív alapon egy személyre megállapított 1400 forintos kommunális támogatásból például feladataink ellátása érdekében 3000 forintot kellene költeni. Köteleztek ugyanis bennünket arra, hogy ebből a pénzből támogassuk az első lakáshoz jutást, illetve a lakáshiteltörlesztést is. A kormány utólag olyan összegek kifizetését írja elő számunkra, amelyet képtelenek vagyunk megtenni. A helyi szociális ellátás is önkormányzati feladat. Ugyanakkor egy miniszteri rendelet elég ahhoz, hogy megváltozzon a rendszeres szociális segélyek összege. Ha ez megtörténik, már nem is elég a betervezett összeg arra, hogy támogassuk a rászorultakat. Remélhetőleg más eredményre vezet majd az érdekszövetség fellépése, mintha csak egy önkormányzat tiltakozna. A szövetséget tehát a kényszer h ívta létre, mert éreztük: önmagunk tehetetlenek vagyunk. (Lengyel) (Folytatás az 1. oldalról) A kereskedelemben jártasak tudják, hogy a leltártöbblet legalább akkora bűn, mint a leltárhiány. Az előbbi is csak a vásárlók kárára történhet. Az áfész vezetői erre is odafigyelnek, még a legkisebb településeken is. Számukra sem közömbös, hogy mi történik az apró falvakban, hiszen — s ezt egy másik napirendi pont tárgyalásakor is hangsúlyozták — a szövetkezetei a tagok hozták létre, ők a tulajdonosok, őket kell szolgálni. Takács László, az áfész elnöke mondta az írásos előterjesztést kiegészítő beszédében, hogy a kistelepüléseken egyre kevesebb a hiánycikk, viszont gyakorta előfordul, hogy késik a tej vagy a kenyér kiszállítása. Ezen is szeretnének változtatni, újabb nagykereskedelmi partnerek megkeresésével. A barcsi ÁFÉSZ azok közé a szövetkezetek közé tartozik, amelyeknek jól felkészült szakemberei vannak. A küldöttgyűlés már azon a ponton volt, hogy lemondja a megyei szövetséghez való tartozását is. A barcsi vezetők szerint ugyanis ez túlságosan sokba kerül. Az érvényes rendelkezések szerint 500 ezer forint tagdíjat kellett volna fizetniük. Más somogyi áfészek kevesebbel járulnak hozzá a megyei szövetség fenntartásához, de sokkal több szolgáltatást vesznek igénybe. Szerintük az lenne a legjobb megoldás, ha mindenki egyforma tagdíjat fizetne és a szövetség szolgáltatásait meghatározott tarifa szerint egyenlítenék ki. A többórás vita végén a barcsiak úgy döntöttek: az idén 300 ezer forinttal járulnak hozzá a megyei szövetség működéséhez. Tették ezt azért is, mert a megyei szövetség információi nélkül nehéz lenne a piacon maradni. A kérdés csak az, hogy a többi küldöttgyűlésen is hasonlóan döntenek-e, s nem kerül-e veszélybe az áfészek megyei szövetségének működése. Nagy Jenő Egy nappal később nyit a Zselic SOK EMBER SEMMIÉRT Vásárnap volt 13 millió forintba került a felújítás, de ígérik: ez nem látszik meg az árakon (Folytatás az 1. oldalról) Reméljük, hogy a vártnál nagyobb költség ellenére a beruházás gazdaságos lesz — mondta, dr. Somoskövi Gábor —, ugyanis nagyobb forgalmat várunk a nagyobb alapterületű élelmiszerosztályon. A vevők gyorsabban, kényelmesebben vásárolhatnak. Ha versenyképes lesz a választékunk, azok lesznek az áraink, hamarabb megtérül a beruházás költsége. Dr. Somoskövi Gábor elmondta, hogy a belső átrendezésnek köszönhetően 3-4 méterrel hátrább tudták vinni a pénztárakat. Az is növeli a tágasságot, hogy az eddigi konténeres tárolókat állványok váltják fel. A zöldségesrész máshová került. Új shopok is nyílnak, például egy farmert és divatruházatot árusító, s lesz virágüzlet is. A hangtompítós, új aggregátor-gépház révén remélhetőleg megszűnnek a lakossági panaszok. A hűtőkamrákat is bővítették. Félmillió forintért vásároltak az élelmiszerosztálynak egy árazómérleget nyomtatóval. A vásárlók ezután Zselic Áruház-címkés, előrecsomagolt árukat vihetnek haza. Az áfész a legelőnyösebb ajánlatot benyújtó jelentkezőt, a kaposvári Tervszöv Kft.-t bízta meg az áruház felújításával. Nem volt könnyű a dolga a rövid határidő miatt. Ezt azonban tartotta. Az előre meghirdetett nyitáshoz képest csak egy nappal később vásárolhatnak a városrész lakói a Zselicben. Ez a csúszás is csak azért lesz, hogy végezzenek az utolsó simításokkal is. így csütörtökön nyit ki a felújított Zselic Áruház E naptól húsvétig olcsóbban kínálnak több alapvető élelmiszert, így a Kaposvári Tejipari Vállalat tejeit és tejtermékeit, tőkesertéshúst, szárazárukat és egyéb húskészítményeket. — Tizenhárommillió forintba kerül áfa nélkül a felújítás — mondta a főosztályvezető —; üzletpolitikánk azonban nem változik a Zselicben. Továbbra is színvonalat szeretnénk, de nem színvonal feletti árakon. A „sűrű fillér” elvét szeretnénk érvényesíteni: inkább legyen nagyobb a forgalom, kisebb a haszon. Az a fontos, hogy meglegyen az a nyereségünk, amelyből a költséges fejlesztést belátható időn belül ki tudjuk gazdálkodni. Lajos Géza Már kijutni sem volt könnyű. Aki tegnap Kaposváron a vásárba autóval igyekezett, úgy tíz óra körül, bizony, nem kevés idejébe és még több mérgelő- désébe, benzinjébe került az út. Már a felüljárón állt a kocsisor, és beletelt vagy félórába, míg a cseri park közelébe jutott. S ezután még parkolóhelyet kellett keresnie... Mi várt arra, aki sikeresen beverekedte magát a tömegbe? Tömeg. A „tavaszi” első vásár nem tudott újat mutatni a rendszeres látogatóknak. A bejáratnál ugyanazok a kazetták üvöltöt- ték afülünkbe a „mjúzikot” Lag- zi Lajcsitől és Kadlott Karcsitól; bár a forgatag közepén itt-ott felhangzott a Báj-báj, Szása, a dal — itt is—ugyanaz maradt. A kedves köszönés nem hatotta meg a lengyel árusokat, derékig sárban ülve kitartóan próbáltak vevőt fogni szegényes — és törökös — portékájukra. A profi vásárosok sem hoztak újdonságot tegnap. Farmer, kabát, butikáru és bóvli volt minden mennyiségben. Panaszkodtak a vásárlók: mindenhol ugyanazt lehet kapni, és mindenhol egyformán drágán. Panaszkodtak az árusok: hiába a sok ember, vásárló itt-ott „a kanyarban” akad köztük. Legtöbbjük csak nézelődni jött. Hát arra itt nem volt idő. A lassan, de biztosan hömpölygő emberáradat tovasodorta a meg-megálló bámészkodókat. Ezért sokan meg sem próbáltak elmozdulni biztosnak vélt helyükről, ami általában a pecsenyesütők és italárusok körül volt. Legalább ők nem panaszkodtak. Evett-ivott a jó nép, hiszen ha másra nem is telik, legalább a has legyen tele... Fotó: Lang Róbert Az egyetlen újdonság a vásár Madár utcai végén találtatott. Nyugaton ellesett, majd magyarosított, újfajta szerencsejátékkal állt a sárban egy, az Alföldről érkezett úr. Saját készítésű „nyerőautomatáján” ötven forintért lehetett meghúzni egy madzagot; közülük pár darab egy kis falappal állt összekötet- tésben, s ez a nyeremény számát volt hivatott jelezni. A „szerencsések” nyerhettek akár egy százforintos kvarcórát vagy egy tíz forint értékű gumikutyát is... A kaparós sorsjegyen és „itt a piros, hol a piros”-on megedződött vásárlátogatókat azonban nem hatotta meg ez az újdonság sem, inkább húzódoztak mintsem húztak-volna. Visszafele jövet a kocsisor vége még mindig a felüljárón állt. Kedvem lett volna odakiáltani: ne idegeskedjenek, nem érdemes. Varga Ottó Ülésezett az MDF megyei választmánya Egymásra találnak az ellenzéki pártok A Magyar Demokrata Fórum megyei választmányának ülésén a résztvevők beszámolót hallgattak meg az MDF új országos választmányának február 23-án megtartott üléséről. Az országos választmánynak 88 tagja van; Somogy megyét dr. Gelencsér György, Hompo- la Gábor és Hódos Győző képviseli. Hódos Győző elmondta: Antall József, az MDF elnöke, miniszterelnök tájékoztatta az országos választmány tagjait hazánk külkapcsolatairól, gazdasági és belpolitikai helyzetéről. Véleménye szerint az ellenzék, az általa befolyásolt sajtótermékek össztüzet zúdítanak az MDF parlamenti frakciójára, a koalíciót alkotó pártokra és a kormányra. Utalt az MDF—SZDSZ tavaly májusban kötött egyezményére, amelynek egyik lényeges eleme volt, hogy a kormány lemondott a hivatalos kormánylapról. Ez most visszaüt. Antall József továbbra is kitart amellett, iogy az ország kormányozhatósága érdekében szükségszerű volt a megállapodás. A főbb belpolitikai kérdéseket elemezve elmondta, a kormány ismeri a közhangulatot, az ár- és bérviszonyokat, valamint a szociális feszültségeket. A jelenlegi helyzetben azonban érezhető közérzetjavító intézkedésekre nincs lehetőség. A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány legszívesebben mindent visszaadna a volt tulajdonosoknak, de ez ma meghaladja az ország teherviselő képességét. Az MDF más pártokhoz való viszonyáról szólva új jelenségekre h ívta föl a figyelmet. Az utóbbi időszak egyik érdekessége, hogy az előrehozandó választások szükségességéről megegyezik az SZDSZ és az MSZMP véleménye. S e kérdésben a vasasszakszervezet is egyetért az MSZMP-vel. Az sem elhanyagolható, hogy az utóbbi időben egyre több kérdésben talál egymásra az SZDSZ és az MSZP. Áz SZDSZ kormányellenes támadása újabb lendületet vett. Ennek oka az „SZDSZ belső válsága”. Az esetleges nagykoalíciós kormányzással kapcsolatban a következőket mondta: „Az SZDSZ kemény magjával, élén elnökével és tanácsadóival, nos, velük nem fogunk és nem tudunk együttműködni.” Majd feltette magának a kérdést: „Velük kormányozni? Nos, ez képtelenség”. Az MDF elnöke kijelentette: a kormánykoalíció együtt marad, mertaleg- alapvetőb kérdésekben egyetértenek. Ezt követően kitért Torgyán József magatartására. Torgyániada névvel illette azt a „mutatványt”, amelyet Torgyán József országos előadói körútja során bemutat a nagygyűléseken. Megemlítette, hogy a frakcióvezető szereplése nem tükrözi azt a felelősséget, amely az FKgP többi vezetőjének megnyilvánulásait jellemzi. Torgyán József pártpolitikai célból gátlástalanul szidja a kormányt és a kárpótlási törvénytervezetet. Mégpedig azért, hogy a demokrata fórumot maximális engedményekre kényszerítse. Ugyanakkor Torgyán József pontosan ismeri azokat a törvényi feltételeket, amelyek meghatározzák a cselekvés lehetőségeit. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a kormány — Kupa Mihály pénzügyminiszter közreműködésével — olyan gazdasági programot dolgozott ki, amely nyugati közgazdászok tetszését is elnyerte. Nem véletlen, hogy a program bemutatása után hazánk megkapta az 1,8 milliárd dolláros hitelt. A program megvalósítását a külső szakértők is reálisnak tartják. A megyei választmány tagjai a beszámolót követő vitában mindenekelőtt az MDF és a sajtó viszonyát elemezték. A többség szükségesnek tartja egy hivatalos kormánylap életre hívását. A helyi-megyei szervezetek pedig a már meglevő médiumok adta lehetőségek kihasználásával, a nyitott helyi politizálással javíthatják az együttműködést. (L)
