Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

1991. március 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 A nyárelői időjárásban minden lehetséges percet kihasználnak a tavaszi munkák végzésére. A kőkúti határban sürgölődő Rába-Steiger a laza homokon hasította tegnap a barázdát Gyorsabban kell javítani a hírközlést A megyei közgyűlés alelnöke: dr. Kolber István — dr. Jungbert Béla az új múzeumigazgató TERMÉKEK ÉS ÁRAK VERSENYE Egyre több a baranyai tej Kaposváron IRÁNY A BALATON-PART (Folytatás az 1. oldalról) A helyzetet jól jellemzi, hogy Somogybán több mint 13 ezren várnak arra, hogy telefont kap­janak. A fölmérések alapjan májusban állapítják meg a sor­rendet, s az igénylőket értesítik arról, hogy hányadik helyen áll­nak a várakozók sorában. Nyil­ván a jelenlévőket sem vigasz­talta — amint azt az arckifejezé­sük tükrözte —, hogy az idén 5000 új telefonállomást kap­csolnak majd be. A távközlési üzem három évre készített tervet a fejleszté­sekre, mert a gyors műszaki előrehaladás miatt hosszabb távra nem érdemes. Most első­sorban a gerinchálózatot kíván­ják fejleszteni. Az a cél, hogy ahol nincs automata telefon- központ, ott kiépítsenek egy automata nemzetközi állomást, gondoskodjanak az összes te­lepülésen az összeköttetésről. Az az elképzelésük, hogy 2000- re az egész megyében legyen automata távbeszélő-készülék. Sokat javít még a Balaton-parti helyzeten a marcali gócközpont átadása áprilisban. Patona Győző adatokkal alá­támasztva ismertette a távlati fejlesztési elképzeléseket. Nagyatád jelenlegi helyzetén csak a kaposvári fejlesztés be­fejezésével lehet javítani. Az üzemvezető a távközlési törvény megszületése után el­sősorban részvénytársasági formában látja az együttműkö­dés lehetőségét az önkormány­zatokkal, a vállalatokkal. Sok egyedi kérdésre is válaszolt az üzemvezető, a nagyatádi, csur­gói, böhönyei körzet helyzeté­vel kapcsolatos tájékoztatással azonban nem értettek egyet a képviselők. A böhönyei dr. Szí­jártó Henrik éppen ezért azt kérte az ülésen jelenlévő Né­meth Béla képviselőtől, hogy a távközlési törvény tárgyalása­kor amellett szánjanak síkra: ne csak a távközlési vállalatoknak S en monopóliuma, hanem a Ildi cégeket is támogassák a korszerű távközlési rendszer kiépítésében. Azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ne fogad­ják el a lakosság, a vállalkozók nagy igénye miatt a tájékoztató­ban elhangzott időpontot. Nem érnek rá 2000-ig várni. Németh Béla képviselő is­mertette azt a sajtóból is ismert tényt, hogy a hírközlés fejlesz­tésére kiírt pályázatot hat cég közül az Erickson és a Siemens nyerte el, már csak a szerződés aláírása van hátra. Dr. Gyene- sei István, összefoglalva az el­hangzottakat, leszögezte: nem megnyugtató a helyzet a mű­szaki és az anyagi nehézségek miatt. Szerinte szervezetlenség miatti hiányosságok is vannak, ezen a távközlési üzemnek kell változtatnia. Egyetértett azzal, a nem lehet 2000-ig várni a >nhelyzet javulásara a vi­lágkiállítás, a déli autópálya megépülése, a vállalkozók igé­nye miatt sem. Az önkormány­zat tehát 1995-ig szeretné meg­oldani a teljes telefonellátottsá­got. Ennek érdekében a megye a nemzetközi pályázatot is fel kívánja használni. Függetlenített alelnököt is választott tegnap a megyei közgyűlés. Dr. Kovács Miklós ismertette az előkészítő bizott­ság nevében, hogy az egyetlen jelölt dr. Kolber István törvé­nyességi és jogi főosztályveze­tő. A jelöltek között dr. Lamperth Mónika, dr. Szíjártó Henrik és Pásztohy András is szerepelt, ők azonban nem vállalták az alelnökséget. Közülük csak dr. Lamperth Mónika tartotta fon­tosnak, hogy megindokolja döntését. A Szocialista Párt lis­tavezetőjeként tagja Kaposvár közgyűlésének, megválasztot­ták tanácsnoknak is. Továbbra is számítanak a munkájára, s ha vállalja a tisztséget, akkor le kellene mondania. A közgyűlés 41 igen szava­zattal megválasztotta dr. Kolber Istvánt alelnöknek. Ezen az ülésen nevezte ki a közgyűlés a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóját is. A hat jelölt közül a szakemberek dr. Jungbert Béla kinevezését támogatták. A pályázó a székesfehérvári Ist­ván király múzeum régésze. Útravalóként Molnár Árpád a vidéki múzeumok, Handó Já­nos a szennai falumúzeum tá­mogatását kérte tőle. A közgyű­lés megszavazta dr. Jungbert Béla kinevezését. Dr. Gyenesei István az ülés végén ismertette azt a levelet, amelyet a szünet­ben adtak át a Független Kis­gazdapárt, a Magyar Demokra­ta Fórum és a Keresztényde­mokrata Néppárt nevében. Azt kérték többek között, hogy kép­viselőik tanácskozási joggal vehessenek részt az üléseken. A közgyűlés úgy foglalt állást, hogy megválasztott közgyűlési tagjaikon keresztül közvetítsék pártjuk álláspontját. Lajos Géza A hetvenes évek közepén a kaposvári kereskedelmi egysé­gek tej- és tejtermékpiacán vá­lasztékbővítő céllal jelent meg a Mecsektej szövetkezeti közös vállalkozás. Jobb minőséget kínált ez a feldolgozóüzem, így termékei rövid idő alatt közked­veltté váltak, ami konkurenciát jelentett a kaposvári tejüzem­nek. Pár évnyi tündöklés után a minőségromlásnak köszönhe­tően kiszorultak a somogyi piacról, majd a hosszú hallga­tás után ismét intenzív terjesz­kedésbe kezdett a kacsótai üzem. Az országosan is ismert „tejhelyzet” miatt vajon mi készteti ilyen lendületes táma­dásra más megye feldol­gozóüzemét? Hoffmann Ádám, a kacsótai üzem igazgatója sar­kosan fogalmazott: — Ma készterméket tárolni nem szabad. El kell adni min­dent. Eladni viszont csak ver­senyképes árut lehet, tehát ne­vezhetjük ezt a lépést a termé­kek és árak versenyének is. Már napi 4000 liter tejnek megfelelő zacskós tejet, vajat, túrót, tejfölt szállítanak Kapos­várra a Kaposker és az Áfész üzleteibe. Vállalati áraik képzé­se során arra törekedtek, hogy az állami tejipar árai alatt ma­radjanak, még ha szerényebb nyereséggel dolgoznak is. Ajánlott fogyasztói áraik is érte­lemszerűen alacsonyabbak. Hogyan tudnak versenyben maradni a bimbózó piacgazda­ságban? — Ez az üzem a tejtermelő gazdaságoké. A saját termék feldolgozása a legolcsóbb, an­nak ellenére, hogy a taggazda­ságok többet kapnak az átadott tejért, mint amennyit az állami tejipari fizet ma Baranyában. Az árkedvezményből pedig keres­kedelmi partnereink is része­sednek. A Kaposkernek és az Áfésznek például 1 forintot jut­tatunk egy liter 2,8 zsírtartalmú tej forgalmazásáért, 50 fillért egy pohár tejföl után. Bár az üzem napi feldolgozó­kapacitása elérheti akár a 100 ezer litert is, napjainkban csak 35 ezer liter tejet dolgoznak fel. Nem titkolt szándékuk, hogy a nyári szezonban bekapcsolód­janak a Balaton-part ellátásába is. Lesz-e ehhez elegendő tej? — Tudomásul kell venni, hogy a tej is piaci árucikk. Ha többet tudunk érte fizetni, akkor nekünk fogják eladni a terme­lők. Egyébként a tejtermelés­ben is most, tavasszal kezdődik a mennyiségi felfutás. Pontos, megbízható szállítá­saival hamar közkedvelt lett a Mecsektej a kaposvári üzletek­ben. Akcióival szintén csak erő­síti kereskedelmi pozícióit. — Márciusban például 13,83 forintos vállalati és 15,50-es ajánlott fogyasztói áron szállít­juk a vajat, de szerződésben rögzítettük, hogy minden hónap végén előre jelezzük a kedvez­ményeinket. Ezt vitathatatlanul méltányolják a kereskedelmi partnerek. A napi 4000 liter tejegyenér- ték ugyan nem tragikus méretű, de konkurenciát jelent a kapos­vári tejipari vállalat számára. Ugyancsak érzékenyen érinti a somogyi termelőket is, mert önmérsékletre kötelezték őket a megállapodások. A kaposvári tejipari vállalat igazgatói poszt­jára pályázatot hirdettek. Bizton reméljük, hogy a pályázatok te­ret szentelnek a verseny megví­vására alkalmas stratégiának is. Ez ugyanis nemcsak a feldol­gozóipar, hanem a termelők érdeke is. (Mészáros) ÓHAJOK, REMÉNYEK Nagyatád pénztárcája sem vastag Mérleg zárszámadások után Akár duplájára emelkedhet a fertőzöttek száma SZALMONELLÁS VOLT A FÁNK Holnap tartja küldöttgyűlését a Somogy Megyei, Mezőgazda- sági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége. Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések, el­kezdődtek a tavaszi munkák. A törvényalkotói munka késik, a politikai szólamok a szövetke­zetekről, a földről egyre ellent­mondásosabbak. A küldöttköz­gyűlés előtt kérdeztük Herner Endrét, a megyei szövetség tit­kárát, mi is a helyzet ma So­mogybán. — Mára már a szövetkezetek létét semmi sem kérdőjelezi meg, letisztulni látszanak a vá­lasztások utáni torz elképzelé­sek. A szövetkezetekben a zárszámadásokon egyértel­műen kiderült, hogy a korábban vezetőellenes hangulat helyé­be a közösségmegtartó igépy lépett. Egységgé kovácsolódott a tagok és vezetők közötti vi­szony, mondhatni, egyfajta véd- és dacszövetséggé vált. — Mi foglalkoztatja most leg­inkább a somogyi mezőgazda- sági dolgozókat? — Félelem van az emberek­ben. Féltik a munkahelyüket és a jövedelmüket, mert mindket­tőt a szövetkezet léte biztosítja számukra. Látják és tudják a piaci problémákat, de távol áll tőlük a tisztességtelen kereske­delempolitika, az eluralkodó gátlástalanság, amely szerin­tük „kupecországba” vezet. A növekvő társadalmi feszültsé­gek mellett továbbra is háttérbe szorulnak az agrárérdekek. Félő, hogy ismét a mezőgazda- sági termelők számlájára írják a bajokat. — Ez sajátos gondolkodás- módra vall... — A természet közelében élő, vele dolgozó ember észjá­rása évezredes tapasztalato­kon alapul. A természet törvé­nyeinek ismeretéből fakadóan pedig a törvénytisztelet jellem­zi. — Elkerülhetetlen az új szö­vetkezeti modell és a földhasz­nosítás kérdése. — Többféle elképzelés van az új szövetkezeti modellre, mindenesetre a működtetést végre az arra hivatottakra kelle­ne hagyni. Tény, hogy a szövet­kezet monopóliuma már régen megszűnt. M.T. Mint arról tegnapi számunk­ban hírt adtunk, szaimonellajár- vány tört ki Kaposváron, melyet feltehetőleg a megyei kórház csütörtöki ebédje okozott. Az ügyben a Köjál még a múlt hét végén vizsgálatot indított. En­nek újabb eredményeiről dr. Harkai László, a járványügyi osztály vezető főorvosa tájé­koztatta lapunkat. — Gyors ütemben folyik to­vább a feldolgozás, tegnap dél­utánra már 288 főre emelkedett az ismert fertőzések száma. További hatvan székletminta vár elemzésre. Egy beteg került kórházba. Erős hányingere és negyven fokos láza van, jelen­leg infúziót kap. A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették feltevésünket, miszerint az intézmény nemrég átadott konyháján készített tej­színes fánk okozta a fertőzést. Tegnapra a vizsgált ételmintá­ban kitenyészett a keresett szalmonellavírus. Aggodalom­ra adhat okot az, hogy még hét­főn is jeleztek friss megbetege­déseket. Félő, nem evett-e va­laki később is a fertőzött ételből. Holnaptól megkezdjük a tö­megszűrést: a kórházi ebédlő összes vendégét megvizsgál­juk. A legrosszabb esetben akár duplájára is emelkedhet a fertőzések száma. Tegnap késő délután telefo­nált szerkesztőségünkbe a Kaposvári Tejipari Vállalat ille­tékese, aki szerint alaptalan a tejszínt vádolni a kórházi fertő­zésért, hiszen a vállalat még legalább ötven helyre szállít az áruból, panasz pedig sehonnét nem érkezett. A vizsgálat időközben bebi­zonyította, hogy a gyanúsított­ból vádlott lett, a tejszínes fánk volt a bűnös. Arra azonban, hogy a kórházban tejporból készített fánknak lenne valami köze a tejipar tejszínéhez, teg­nap nem sikerült választ kap­nunk. — barna — A nagyatádi képviselő-testü­let hétfői, késő estébe nyúló ülése egyebek közt a vízdíjjal is foglalkozott. Szó volt arról, hogy a lakásbérlők egyesülete igaz­ságtalannak tartja a vízdíjak je­lenlegi számlázását. Abban mindegyik városatya egyetér­tett, hogy minden lakótelepi lépcsőházhoz saját vízóra kell, és a lakásokban is lehet vízmé­rő. Csak abban tértek el a véle­mények, hogy ki fizesse ezt meg. Magyar óra nincs, az olasz és az osztrák szerkezet viszont nagyon sokba kerül. Jogszabály mondja ki, hogy a szerelés költségeit a bérlőnek kell állnia. Ezen az önkormány­zat sem tud változtatni. A vízmi­nőségen sem. A város hálózata elavult, könnyen bekerül a rozs­da a csapokba. A közműdíjak olyannyira megemelkedtek, hogy közvilá- .gításra 1,7, a strand fenntartá­sára pedig 1,6 millió forinttal többet kell fizetni, mint egy év­vel ezelőtt. A virágok és parkok városának a parkfenntartás is sokba kerül. Érről Hubay Sán­dor képviselő beszélt. Simon István pedig arról, hogy a ver­senysportra tervezett támoga­tás fél évre elegendő. (Mi lesz, ha a focicsapat megnyeri a baj­nokságot, s egy osztállyal fel­jebb kerül? Ezt még senki sem tudja.) Kovács Géza a kulturális ér­tékek megóvásáról szólt. Foly­tatni kellene a faszobrászati trietnálét, támogatni az 1. szá­mú iskola kórusát, a nyári vonós zenekari tábort. (A szobortelep már szóba sem került!) A műve­lődési háznak a villamos háló­zatát ki kell cserélni. Szigetelés­re szorul a tető is, de erre már nem futja. A könyvtárnak azért kell több pénz a költségvetés­ből, mert drágábbak a könyvek. Tatarozásra nem kap pénzt az intézmény. A járdák egy része járhatatlan, csak társadalmi összefogás segíthet ezen a gondon. A képviselők félmillió forintot szavaztak meg építő­anyag vásárlására. A jövőben minden testületi ülésen foglalkozni kíván a tes­tület a költségvetéssel: napra­kész döntésekre van szükség. Sok a „joghézag”, meg kell vár­ni az új törvényeket is. Az ülésen döntöttek arról, hogy április 5-én megszűnik a városgazdálkodási Gamesz és a költségvetési üzem. A kettő­ből egy intézmény lesz. Pályá­zatot írnak ki a vezetői posztra. A polgármester bejelentette, hogy a múlt hétvégén kinevezte az új irodavezetőket. Az önkor­mányzati irodát Vucskics Anna, a társadalompolitikait dr. Ba­kács Tiborné, a közgazdaságit Gálovics József, a városgaz­dálkodásit pedig Bacsa Gyula irányítja. (Nagy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents