Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-25 / 70. szám
1991. március 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Regionális központ Földváron (Folytatás az 1. oldalról) — Egy termék bevezetése a piacra sok pénzbe kerül. Ki finanszírozza a regionális köz- pont munkáját? — Igyekszünk önfenntartók lenni. A központ szolgáltatásai a párt tagjai részére ingyenesek. Az Univest Kft. boltjaiban tagjaink termékeit árusítjuk, s ennek a haszna lesz a központ fö forrása. Az ötlet nagyon jó — mondta a megnyitón Oláh Imre, a vállalkozók pártjának elnöke —, hiszen pont a legnehezebb és legköltségesebb feladatot veszi le a termelők válláról, a piackutatást. Sok hasonló kezdeményezésre lesz szükség ahhoz, hogy a vállalkozások további teret nyerhessenek. Somogy, Zala, Baranya, Veszprém és Vas megyében ehhez egy lépéssel talán közelebb jutottak. V. O. „Árulók vannak a pártban” Torgyán teljes cserét kíván Azt a politikát, amely kialakult a Független Kisgazdapártban, nem lehet tovább folytatni; a függetlenségünket meg kell védeni. Ezt pedig úgy tehetjük meg leginkább, na helyreállít' juk egységünket, és közösen lépünk fel; haladéktalanul ösz- szehívjuk a nagyválasztmányt, amelynek le kell váltania a Független Kisgazdapárt teljes vezetőségét jelentette ki a hét végén Torgyán József Kisteleken, a szegedi központi Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt országos nagygyűlésén. Beszédében követelte: hívják vissza a független kisgazda- párti minisztereket, politikai államtitkárokat a kormányból, s a párt megyei szervezetei határozzák meg: saját régiójukból kit tartanak alkalmasnak miniszternek, politikai államtitkárnak. A leváltott frakcióvezetőt azért hívták meg a nemzeti kisS azdák — mondta egyebek űzött Boross Imre, a Nemzeti Kisgazdapárt főtitkára —, mert veszélyben látják a Független Kisgazdapárt szuverénitasát a kormánykoalícióban. „Árulók vannak a pártban, akik feladták a kisgazdák alapelveit" — hangsúlyozta. S azt is, hogy függetlenség megőrzése csak közös erővel történhet. Üres zsebből nem lehet fizetni (Folytatás az 1, oldalról) A gyűlésen egykettőre felforrósodott a hangulat. Indulatos felszólalásokban, közbekiáltásokban egyaránt megnyilvánult az elegedetlenséo, amelyet részben a terhek általános növekedése, részben pedig a vízdíjemelés keltett. Többen hangoztatták: ha el is ismernék a magas díj jogosultságát, akkor sem értenének egyet vele, ugyanis a zsebük üres, üres zsebből pedig nem lehet fizetni. A nyugdijaspk helyzete már így is kritikus. Úgy tűnt, hogy a lakók mérgüket a szolgáltató vállalatok ellen fordítottak, mivel ök voltak a legközelebb. Előrukkoltak szinte összes gondjukkal, bajukkal; az el nem végzett javításoktól a távfűtés zavarain át, a vízdíjról kiadott legutóbbi tájékoztató félreért- hetösógéig sok minden szóba került. Kétségtelen, hogy a szolgáltatók nem mentek eléje a vízdíjemeléssel várhatóan együtt járó gondoknak. Elmulasztották például az olcsó vízóra-beszerelési technológia kidolgozását, amellyel nagymértékben segíthették volna a bizonytalankodó lakosságot. Ha így tesznek, bizonyára nem ezen a gyűlésen derül ki, hogy az olasz vízórák hamar felmondják a szolgálatot, mert finom szerkezetük nem bírja a meglehetősen algás kaposvári vizet. A szolgáltatók — nem tudni miért — a rendeletek sáncai mögé húzódva, eléggé passzívan szemlélik a lakosság vergődését. Érdemes lenne azon is elgondolkodni, vajon nem jutnánk-e egyről kettőre, ha a nagyobb költséget jelentő szerelést és költségeit a szolgáltatók — lévén elsősorban állami lakásokról szó —, a vízóravásárlást pedig a lakók vállalnák magukra. Hogy végül is mit kellene illetve mit lehetne tenni, arra megnyugtató választ senki sem kapott ezen a gyűlésen, legföljebb a gondok tömegét jegyezhették újfent a szolgáltatok képviselői. Ami viszont biztos, hogy Tóth György, a lakóbizottság tagja — aki eddig önzetlenül felvállalta a „panaszláda szerepét" — bejelentette: lemond tisztsé- éröl. Ez persze a „nagypoliti- ában” semmit se jelent. Vagy talán mégis jelez valamit? Szegedi Nándor Kaposvár belvárosában is metszik a fákat; a városgazdálkodás dolgozói távolitják el a fölösleges ágakat Fotó: Király J. Béla NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KONFERENCIA Új szakasz kezdődött a kapcsolatok rendszerében Szennyezett kutak Megdöbbentő méretű környezetszennyezés történt a Balaton melletti Sármelléken, ahol több mint három évtizedig szovjet re- pülökötelék állomásozott. Bár a repülőtér tavaly a csapatkivonás következtében megszűnt, ősszel már megjelentek a falu kútjaiban a figyelmeztető kerozlnfoltok, s egyre több kút szennyezettsége nő. A kutakból kiemelt „vizet" már meg is lehet gyújtani... (Folytatás az 1. oldalról) A fórumon szombaton Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere is előadást tartott. Elmondta: Magyarország számára a nemzetközi gazdasági kapcsolat- rendszerbe való minél teljesebb körű beágyazódás nemcsak lehetőség, hanem alapvető szükségszerűség. Példaként említette a GATT-hoz való 1973-as csatlakozásunkat. Az ezelőtti százalékos magyar vámátlag 1990-re 16 százalékra csökkent a sorozatos tárgyalások eredményeként. A világgazdasági kapcsolat- rendszer másik fontos láncszeme a nemzetközi pénzügyi rendszer, amelybe 1982-ben kapcsolódhattunk be, amikor Magyarország csatlakozott a Világbankhoz és az IMF-hez. Az IMF 1990 végéig 1,3 milliárd SOR készenléti és egyéb hitelt nyújtott hazánknak; ugyanebben az időszakban a Világbank 23 programot finanszírozott mintegy 2,3 milliárd dollár értékben. Ez utóbbi programok főként a strukturális változásokat, az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint az Infrastruktúra modernizálását segítették elő. Magyarország 1985- ben csatlakozott a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz, tavaly pedig tagja lett a Multilaterális Berunázasvódelmí Ügynökségnek is. A nemzetközi gazdasági szervezetekhez fűződő kapcsolataink új szakaszba léptek a politikai rendszer- és gazdasági modellváltás nyomán — mondta Kádár Béla, s kijelentette: Magyarország a nemzetközi gazdasági folyamatokba való integrálódása érdekében kíván bekapcsolódni az OECD tevékenységébe; s ha megvannak a feltételek, a szervezet teljes jogú tagjává szeretne válni. A helsinki folyamat és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet szerepe a gazdaságok átalakításában címmel tartotta meg előadását Dennis de Conciní szenátor, az amerikai Szenátus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottságának társelnöke, az Egyesült Államok politikai küldöttségének vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozások sikeres működéséhez minden országban szükséges többek között a megkülönböztetés-mentes elbánás, a piaci Információkhoz való hozzájutás, a tulajdonosi jogok védelme, további stabil gazdaságpolitika. Ezzel összefüggésben kitért rá: Lengyelországban, Magyarországon, valamint a Cseh- és Szlovák Köztársaságban már számos lépést tettek a piaci viszonyok megteremtéséért. Lényegesnek mondta azt az ellenőrző szerepet, amelyet az átalakulási folyamatban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elvei betölthetnek. A parlamenti tanácskozás vasárnap fejezte be munkáját. Múló tünet A siófoki önkormányzat kópviselö-testülete egyetértett a polgármester sommás értékelésével, mely szerint a testvérvárosi kapcsolatok eddig csupán protokolláris delegációcserékben nyilvánultak meg. Ez a megállapítás őszintén szólva, meglepett. Elismerem: nem köny- nyű „új seprőnek” lenni, akinek ráadásul nehéz körülmények között is illik jól sepernie. De éppen e körülmények okán nem árt a gondos körültekintés, a tények alapos megismerése és a józan mérlegelés, „Ne ítélj hogy meg ne ítéltessél” — így a bibliai intelem, amely nem betű szerint értendő ugyan, de arra figyelmeztet, hogy senki sem tökéletes, és a legjobb szándék is visszájára fordulhat. Aki, ha felületesen is, de tanulmányozta a históriát, rá kellett döbbennie: minden kornak (a miénknél szerencsésebbeknek is) elkészül a kritikája, a közelmúltat méltán bírálja a jelen, s a jelent majd a közeli vagy a távoli jövő. Az újat akaró lendület ívét kár lenne megtörni, de talán éppen a közelmúlt lehangoló tapasztalatai, illúzióvesztései miatt reagálunk érzékenyebben a nyilvánvalón tényeket szem elől tévesztő értékelésekre, nyilatkozatokra. Változó világunknak — remélhetőleg — múló tünete, hogy az elődök munkájában még véletlenül sem találunk elismerésre méltót, értéket, amelyre esetleg építhetnénk — pedig egy kis jóindulattal találhatnánk — Siófok testvér- városi kapcsolatait illetően is. Mert a polgármesteri megállapítással ellentétben a protokolláris delegációcseréken kívül azért más is történt. Például helybeli és oului diákok rendszeres csereüdültetése, a városi dalkör finnországi vendégszereplése, oului képzőművészek siófoki kiállítása — hirtelen ezek jutottak eszembe — no, meg egy ajándék templom felépítése a Balaton- parti városban (bagatell) Makovecz Imre tervei szerint, a jelenlegi polgármester — akkor városi főépítész — értő és nem protokolláris közreműködésével. Sz.A. A szektorsemlegesség biztosítása a cél Kamarai segítséget igényel az FM Megalakult a megyei növényvédő- mérnöki kamarák országos szövetsége Kecskeméten. A Bács-Kiskun Megyei Növényvédő-mérnöki Kamara kezdeményezésére jöttek össze 17 megye kamarai küldöttei — 940 tag képviseletében —; Somogyot a találkozón négyen képviselték. Az orszáÍ ios tanácskozáson — mint Sztanó stván, a kamara Somogy megyei ügyvezető elnöke elmondta — dr. Reisinger Péter, a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályának vezetője tartott előadást, a mezőgazdaság területén a jövőben várható változásokról. Szólt a szakmát érintő elképzelésekről, amelyeknek kidolgozásához az FM partnerként igényli a kamarák segítségét. Vázolta annak a lehetőségét, hogy miként működhetnek a megváltozott környezetben, a várható változások hatására átalakuló termelési szerkezet során előállított termékek pedig miként tudnak megfelelni a külső és a belső piac igényeinek, EGK-társult tagság (amely az 1992-ben esedékes) még fokozottabb minőségi követelményeket támaszt. Elhangzott az is, hogy szabad szellemi foglalkozású kategóriába kívánják sorolni a növényvédelmi tevékenységgel foglalkozó szakembereket. Ezzel kapcsolatban a megyei kamarák egyik célja lehetne a növényvédelmi kisipari tevékenység engedélyeztetése, s ezzel biztosítható lenne a szakma szektorsemlegessége. A tanácskozáson résztvevők megvitatták illetve elfogadták a Növényvédő-mérnöki Kamarák Országos Szövetségének alapszabályát, megválasztották a tisztségviselőket, létrehozták az állandó bizottságokat. A szövetség székhelye Kecskemét. Az országos szövetség ügyvezető elnökének a Bács-Kiskun megyei Farkas Gyuláivá lasztották. (Krutek) Megerősítették a „triumvireket" Bizalmi szavazás — bizalmas ülésen RÉGI-ÚJ ÜGYVIVŐK A KAPOSVÁRI SZDSZ ÉLÉN Zárt ülést tartott szombaton a Szabad Demokraták Szövetségének kaposvári szervezete. A sajtónyilvánosság kizárását az ügyvivők nyomatékosan kérték és azzal indokolták, hogy a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámoló kizárólag belső ügy, nem kívánatos, hogy annak legapróbb részleteit, a tisztázatlan kérdéseket a lapok kiszivárogtassák. Az ülést követően viszont készségesen tájékoztatták a Somogyi Hírlap munkatársát a fejleményekről. Mint ismeretes, a közelmúltban lemondott a kaposvári SZDSZ héttagú ügyvivő testületé és ideiglenes megbízással Csapó Tamás, Csapó Zsolt, valamint Bank Tibor került a szervezet élére. Ahhoz, hogy a mostani ülés megerősíthesse őket — immár egy évre szólóan — a tisztségükben, két pontban is módosítani kellett az alapszabályt. Ez megtörtént, s eszerint ezentúl a bejegyzett tagság húsz százalékának megjelenése is elegendő az ügyvívőválasztáshoz. Elfogadták továbbá, és az alapszabályban rögzítették, hogy az ügyvivői testület ezentúl háromtagú legyen. Ezekután már nem lehetett kétséges a választás eredménye: a tagok bizalmat szavaztak a három ügyvivőnek. Mint azt Csapó Tamás elmondta, a pénzügyi beszámolót nem követte vita. A továbbiakban létrehozták dr. Kiss Imre elnökletével a szakértői bizottságot, amely arra hivatott, hogy a kaposvári önkormányzatban tevékenykedő SZDSZ-tagok munkáját segítse. Bank Tibor sajnálatosnak tartotta, hogy az önkormányzattól gyakran csak az utolsó pillanatokban kapják meg az írásos dokumentumokat, előterjesztéseket, így lehetetlen számukra azok érdemi megvitatása. Ezen az ülésen alakult meg az SZDSZ kaposvári szervezetének liberális csoportja. Ez a párton belüli sokféle irányzat közül a Tamás Gáspár Miklós nevével fémjelzett polgári liberális eszmét kívánja képviselni, illetve népszerűsíteni. Liberális kört szeretnének létrehozni a városban, hogy az a párttal rokonszenvezők politikai fórumává váljon. Fodor Tamás
