Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
1991. március 21csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 A gazdaság szereplői nem számítanak leértékelésre Esély a föllendülésre Hárshegyi Frigyes a fizetési mérlegről, az inflációról a forint kilátásairól Előzetes adatok szerint az 1990-es folyó fizetési mérleg 150—200 millió dolláros aktívummal zárult. A nehézségek ellenére bizonyos kedvező folyamatok is jellemzik a gazdaság teljesítményét és kedvezőek 1991 első számai is. Az idei kilátásokról Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese mondta: —A folyó fizetési mérleg ilyen mértékű aktívuma — ami megfelel a nemzeti jövedelem öt százalékának — óriási fordulatot jelez. A többlet a növekvő és liberalizált import ellenére a dinamikusan bővülő kivitel eredményeképpen keletkezett. Az export emelkedése nemcsak a hagyományosan Nyugatra szállító gazdálkodói kör teljesítménye, hanem azíoké is, akik ezeken a piacokon újnak számítanak, illetve ez ideig Keletre szállítottak. A magánszférában is kedvező folyamatok zajlanak. A lakossági devizabetétek növekedése mögött feltételezhe- tőleg elsősorban a teljesített szolgáltatások bevételei állnak. A külkereskedelmi forgalom, a szolgáltatások, a turizmus számai egyaránt felfelé ívelő irányzatot tükröznek. 1991 első negyven napján az export- és más bevételek tartósan meghaladják az import devizaigényét, s a többlet fedezi az adósságokat terhelő kamatokat is. — Vannak, akik úgy vélik: a gazdaság átrendeződése a sokkhatás következménye és aligha lesz tartós. Sokak szerint egyenlő az esély a föllendülésre és a nagy visszaesésre is. És tény, hogy a gazdaságra az idén új terhek sora nehezedik. — A számok egyelőre legalábbis nem az utóbbi várakozást támasztják alá. Igaz, hogy az engergiaimportért már dollárral fizetünk, aminek fedezetét az ország minden józan számítás szerint egy év alatt képtelen kitermelni. Ezért a tervek arról szólnak, hogy körülbelül 1200 millió dollárnyi — havi 100 milliónyi — folyó fizetés-mér- leg-hiányra kell berendezkednünk az idén. Magam derűlátóbban ítélem meg a helyzetet. Persze döntő az olaj világpiaci árának alakulása. Ha 20 dollár körül lesz, netán lejjebb megy, a hiány kisebb lesz. A tervekben ugyanis 26—27 dolláros olajárral kalkuláltunk. Tény viszont, hogy olajból a világpiacon túlkínálat van, az Öböl-háborúnak vége, mert drasztikus olajár- csökkenésnek kell bekövetkeznie. És ne feledjük: augusztus óta 400 millió dollárért importáltunk olajat, miközben a tervben rubelimport szerepelt! A folyó fizetési mérleg ennek ellenére aktív. — Az utóbbi hónapok teljesítménye vélhetően nem mutat tiszta képet a felfokozott leértékelési várakozások miatt. — Ez természetesen módosította az év eleji számokat. Decemberben látható volt, hogy jelentős exportszállítmányok a leértékelésre várva nem hagyták el az országot vagy az eladók szóltak a külföldinek: ne utalja át a pénzt. — Leértékelési várakozásról viszont még mindig hallani. — Az inflációs ráták közötti különbség természetesen előrevetíti az időnkénti korrekció szükségességét, máskülönben felbillen a folyó fizetési mérleg. Ám a gazdaságban nem lehet mechnaikusan gondolkodni. Magyarországon az árak évtizedek óta nem úgy alakultak, mint a piacgazdaságokban. Nálunk az infláció több mesterségesen keltett elemet tartalmaz (adóemelések, a szubvenciók leépítése). Az infláció nagyobbik hányada ezért tavaly is az első félévben hozott központi intézkedések következménye volt. Most is lendít rajta például az energiaárak központi emelése, de ez megint az év első felében és megint lökésszerűen jelentkezik. A második félévben viszont szerintem enyhülésnek kell bekövetkeznie. Ha van termelés, van áru, ráadásul élénk az importverseny, az árak nagyobb mérvű emelkedése egyszerűen indokolatlan. Ez jól játszik most a mezőgazdaságban. Természetesen nem közömbös a lakosság magatartása sem. Az infláció nagymértékben ezzel is összefügghet. A határidős valutakötésekből ítélve egyébként a gazdaság szereplői most nem számítanak leértékelésre. Sőt több hónapos távon sem. Egy mindenesetre biztos: ha a folyó fizetési mérleg a vártnál jobban alakul, belátható időn belül nincs szükség a forint leértékelésére. — A gazdaságot dinamizáló tényezők sorában jelentős súlyt képviselhet a piaci mechanizmusok további térnyerése. A pénzügyi szférában miként jelentkezik ez? — A pénzügyi politika lényeges változása, hogy mind /nagyobb térhez jutnak a piaci kamatok. Ha a kamatpolitika követni tudja a piaci mozgásokat, s ennek következtében a befektetők pozitív reálkamathoz juthatnak. Ennek hatással kell lennie az inflációra és a forint árfolyamára is. Az MNB azzal is számol, hogy — amint ez a piacgazdaságokban természetes — a jegybanki hitelek formájában történő forrásbevonás helyét mindinkább a kereskedelmi banki hitelfelvétel és a különféle befektetések veszik át. Ennek jegyében a gazdálkodószféra közvetlenül, tehát banki közvetítés nélkül is felvehet külföldi céghiteleket, illetve tőkéhez juthat. Ilyen forrásból mintegy 500 millió dollár beáramlásával számolunk. Ez persze lehet több is. Hamarosan megteremtődnek az előfeltételei a hazai devizapiac létrehozásának is. — Ön szerint mikorra képzelhető el a piaci devizaárfolyamok érvényesülése a gazdaságban? — A koncepció nagyjából már összeállt, most a technikai részletek kimunkálása folyik. Ha a tartalékok szintje, a folyó fizetési mérleg megfelelő alakulása, az infláció enyhülése megengedi, a második félévben bevezethető a rendszer. R. E. Zsebújság, nyelvmester Egyéves a kaposvári székhelyű Perl Kiadó Ipari és Kereskedelmi Kft. Legnépszerűbb kiadványa a zsebújság, amit az idegen nyelveket tanuló diákoknak szánt. A nyelvmester-füzetek anyagát a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium pedagógiai műhelye állítja össze. Az idegen nyelveket tanuló kisdiákoknak segítséget nyújtanak a füzetbe kapcsolt feladatlapok is. A kiadványt támogatja a Művelődési és Oktatási Minisztérium, valamint a Nyelvtanárok Országos Egyesülete. A zsebfüzeteket ötven-öt- venezer példányban jelentetik meg. A kiadó negyvenöt szakembert foglalkoztat. A Balaton-nagybe- reki Állami Gazdaság korszerű nyomdai felszerelést és üzemépületet biztosított számukra. Fotó: Gyertyás László AZ A „HASZONTALAN” BÚZA Gabonatermelők érdekközössége Piacot teremteni sem a termelő, sem a feldolgozó nem tud Alakuló ülését tartotta tegnap délelőtt a megyei agrárkamara szervezésében a Gabonatermelők és Feldolgozók Érdekközössége. A feldolgozó — a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — adott otthont a rendezvénynek. Dr. Tóth Károly igazgató szólt a „gabonahelyzet” várható alakulásáról, az ágazat egészét befolyásoló gazdasági tényezőkről. Tudomásul kell venni, hogy búza exportpiac nem létezik, ugyanis az idei szovjet árulistán a búza nem szerepel. A jelenlegi világpiaci árak miatt állami szubvenció nélkül a termesztés és forgalmazás lehetetlen. Gabonaszubvenció viszont a Földművelésügyi Minisztérium listáján nem szerepel. A szállítási költségek tetemes emelkedése miatt szintén ráfizetéses lenne az exporttétel határállomásra juttatása. Megszűnt a fizetés korábbi biztonsága. Már az akreditív megnyitása sem garancia a követelés behajthatóságára sorolta dr. Tóth Károly. Somogybán továbbra is olyan mértékű feleslegek képződnek (még a visszafogottabb agrotechnikai módszerek mellett is), amelyeknek'ma egyáltalán nincs belátható piaca. A hitel, a kamat- és váltóterhek már elviselhetetlen terhet jelentenek a feldolgozónak, ezér a továbbiakban nem vállalja a készletezés anyagi gondjait. —Úgy tetszik, csak valami csoda segíthet a jelenlegi helyzeten — fejezte be tájékoztatóját a GMV igazgatója. A vitát ezúttal nem az egy- másramutogatás, nem a felelősség áthárítása jellemezte, hanem az egymásrautaltságból fakadó közös aggódás: miként szavatolható a megélhetés további biztonsága. Szigeti Imre batéi elnök kijelentette, hogy a termelők már képtelenek több terhet elviselni, de kétségtelen: sem a termelő, sem a feldolgozó nem tud piacot teremteni. Szerényi Zoltán ugyan felvetette az extenzívebb irány célszerűségét, de hozzáfűzte: jövőképet csak pontos és megbízható információk alapján lehet alkotni. A kamarai tagozat egységes állásfoglalást juttat el a Magyar Agrárkamarához, hogy gondjaik orvoslására javaslatukat terjessze be az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság legközelebbi ülésére. Ennek kapcsán Nagy Endre, a kaposvári állami tangazdaság munkatársa kijelentette: „Helyzetünk már olyan, hogy ennél rosszabb nem lehet”. Az érdekközösség egyhangú döntéssel vezetőjének választotta Szerényi Zoltánt, az oszto- pánj termelőszövetkezet elnökét. (Mészáros) Adományok Nagy Imre szobrára A Történelmi Igazságtétel Bizottság dél-dunántúli szervezetének kezdeményezésére határozták el tavaly, hogy szobrot emelnek Nagy Imrének, a mártírhalált halt 1956-os miniszterelnöknek Kaposváron. Már gyűlik a pénz a szoboralapítvány számláján, eddig 600 ezer forintot tartanak nyilván. Természetesen várják a további befizetéseket is. Újabb javaslatokat Kaposvár megyei jogú város közgyűlése március 19-én tárgyalta a közterület-használat általános szabályzásáról szóló önkormányzati rendelettervezetet. A testületi ülés előtt lehetőséget adtak arra, hogy a lakosság elmondja véleményét, javaslatát. Az igazsághoz tartozik, hogy a kaposváriak nem minden esetben éltek a kínálkozó lehetőséggel. A közgyűlés úgy határozott, hogy ezúttal nem hoz döntést, a kérdést egy következő testületi ülésen ismét napirendre tűzik. Az újabb tárgyalásra a problémák megoldását illetően több javaslatot várnak. Önkormányzati továbbképzés Franciaországban Somogyi résztvevője is van annak a franciaországi továbbképzésnek, amelyre a Fidesz önkormányzati frakciók tagjai pályázhattak. A francia Echel szervezet 6-6 fideszes városatyát hívott meg Lyonba és Be- sanconba, hogy március 18— 23-ig tanulmányozzák a városi környezetvédelem, a helyhatósági irányítás, a közlekedéspolitika, a városi szociális fejlesz^ tés, a fiatalok beilleszkedési problémáival kapcsolatos kérdéseket. A 150 pályázó közül a besanconi csoport tagja Dr. Balázs Árpád a siófoki önkormányzati testület képviselője. A négyütemű trabantok Lapunk január 18-i számában a Lehet két ütemmel több című írásban megírtuk, hogy egy budapesti cég a kétütemű motorok négyüteművé alakításával foglalkozik, s az igényeket a beérkezés sorrendjében elégíti ki. írásunk megjelenését követően számtalan levél és telefon érkezett szerkesztőségünkbe a cég pontos címét tudakolva. A címet most tudtuk megszerezni: Műforg Gm, Budapest, Cser- venka Miklós u. 99—101. Tel.: 1-837-935. Tejes bárányok exportra A közelgő húsvéti ünnepek előtt megkezdődött a tejes- és pecsenyebárányok exportja. Tegnap már a harmadik olasz kamionba rakodtak a sántosi telepen. A mintegy 1000 darabos szállítmány zöme magángazdálkodók tenyészetéből származik (Fotó: Lang)
