Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. március 18., hétfő FONYÓDI HELIKON A helikoni liget még csak terv Fonyódon, a nemrégen Mátyás királyról elnevezett gimnázium udvarán. Csütörtökön koradélután Takáts Gyula nyolcvanadik születésnapján ünnepelték kor­társai és az olvasók a gimná­ziumban. A fonyódi Helikon hagyományos irodalmi tanács­kozásán a környező országok­ban élő macjyar kisebbség kul­turális életet tekintették át. A résztvevők véleményét gyűjtöt­tük mi is csokorba. 1 Balta D. Károly Kárpátaljáról érkezett. —Másfélévé Ungváron talál­koztunk, azóta is többször meg­fordult Magyarországon. A kár­pátaljai magyarok önszervező­dése hogy alakult azóta ? — Sok minden megváltozott az elmúlt év óta, de mintha né­hány dolog a visszájára fordult volna. Bizakodóak voltunk, vá­rakozásunk azonban nem iga­zolódott be. Azok a folyamatok, amelyek a nyolcvanas évek második felétől szépen megin­dultak, megtorpantak. A legfon­tosabb kérdés most a Szovjet­unió jövője. Az ország abban a formában, ahogy eddig műkö­dött, nem tud fönnmaradni, azonban azt nem lehet tudni, mivel jár a széthullása. A füg­getlenné váló Ukrajna milyen irányba lép? A kommunista ha­talmat — mint tapasztalni — több helyen a nacionalizmus váltotta föl. Félő, hogy ez Ukraj­nában is megtörténhet. Ha így lesz, akkor rank, a Kárpátalján élő magyarokra elég nehéz esztendők várnak. A ruszin nemzetiség törekvései egybe­csengenek a mieinkkel: Kárpát­alja különválását sürgetik. Ukrajna kötelékébe tartozni nem nagy boldogság most sem, a jövőben sem. — Mit tesz, mit tehet a költé­szet az egészséges folyamatok kibontakoztatása érdekében? —Az irodalom sajátosan ala­kult Közép-Európában. Vállal­nia kellett azt is, ami igazán nem a feladata. Tehát: írók, költők politizáltak, írók, költők olykor fegyvert fogtak, és olyasmibe vettek részt, ami kívül esik az irodalom körén. Ez nálunk is megtörtént az elmúlt években. Nagy önszerveződése, a kultu­rális szövetség megalakulása a legjobb íróinkat vonta el az író­gép és a penna mellől. Nem tar­tom szerencsésnek, ha az író politizál. Hiszek abban, hogy eljön egyszer az a pillanat, ami­kor visszatérhetünk a kaptafá­hoz. Nem kell politikai nyilatko­zatokat tennünk, nem kell moz­galmakat szerveznünk és moz­galmakban részt vennünk, ha­nem mindezt a szépirodalom szintjén földolgozhatjuk utólag. 2 Professzori címmel jutalmaz­ta az osztrák köztársasági el­nök Monoszlóy Dezsőt irodalmi munkásságáért, magyarul írott életműéért. Fonyódi gimnázium vendége, immár harmadik alka­lommal. — Az osztrák professzori rang annyit ér, mint az ahol térdszalag rend a szabadon élő, alkotó legfőbb elismerése. Az én professzori címem oda­ítélésekor a magyar akadémiá­nak is kikérték a véleményét. Hozzájárulásának késlekedé­se miatt egy évet kellett rá vár­nom. Ennek a címnek'az a kü­lönlegessége, hogy az élő em­ber számára semmi jót nem nyújt, csupán egy díszsírhelyet Bécs belvárosában, és a hátra­maradó özvegynek gondosko­dást. Monoszlóy Dezső nem­csak költőként ismert: irodalom- elmélettel is foglalkozik, külö­nös tekintettel a XX. századi regény problematikájával. — Az élet elmondhatatlan. Csak a nagy realizmus hívei hit­ték, hogy igen. Sokat foglalkoz­tam a korszerű regény időelmé­letével. Minden pillanatban há­rom időelemet hordozunk ma­gunkban. Ehhez a váratlanul ért interjúhoz is elhoztam az egész múltamat. A külső és a belső idő másként fut. Megfeledkezünk évekről is, napok évekké nyúl­nak. De elhoztam ide a saját jel­lememet is, és azt az elváráso­mat, hogy ennek a találkozónak is vége lesz és nekem még van­nak jövőhöz kötődő gondola­taim. — Milyennek ítéli a magyar irodalom helyzetét Ausztriá­ban? — Tegnap a pécsi egyete­men váratlanul ért az a felkérés, hogy a nyugati magyar iroda­lomról beszéljék. Nyugati ma­gyar irodalom? Mint meghatá­rozó jelző, földrajzilag sem stimmel. Ha a kint és bent fogal­máról beszélünk, akkor egy szétszóródott magyarsággal találkozunk, amely megtalálha­tó épp úgy a világ minden táján, mint Európában, vagy a Fokföl­dön, ahogy Kosztolányi egyik jelentős versében írta. Esztéti­kailag is baj van a nyugati ma­gyar irodalom fogalmával. Lel­tart kellene csinálni, ki maradt itthon, ki ment el, miért és mi­kor? Egyre inkább bebizonyo­sodik, hogy a magyar irodalmat úgy kell kezelni, hogy vannak alkotóműhelyek itthon és szerte a világon, csupán az a kérdés, hogy ezekben az alkotóműhe­lyekben magyarul írnak-e, és a legfontosabb, milyen minősé­gűt. 3 Varga József Szlovéniából érkezett Magyarországra. — A Muravidékről jöttem, ahol mintegy tízezer magyar él. Őket próbálom képviselni úgy is, mint költő és úgy is, mint szerkesztő. A jugoszláviai ese­ményekről így beszélt: — Amíg a gazdasági helyzet jó volt, a külföld ellátta tőkével, a szocia­lizmust lehetett úgy építeni, hogy valaki ehhez az anyagia­kat biztosította, és a központi irányítású karhatalom volt a domináló. Eddig nem ütköztek ki azok az ellentétek, sem köz­társaságok, sem népek között. Egyedüli útnak látom, hogy Szlovénia és Horvátország, ahogyan erről már döntöttek, nálunk Szlovéniában referen­dummal, népszavazással, el kell szakadni Szerbiától. Ilyen föltételekkel nem lehet együtt élni. —A Muravidék magyarságá­nak hogyan alakulhat a helyze­te? — Rosszabb nem lehet, ezt kinyilvánították a jelenlegi és az ellenzéki pártok is. Nekünk magyaroknak megkülönbözte­tett jogaink vannak: alkotmá­nyosan biztosított különjogok. Ezeket a különjogokat továbbra is megtartják, gyakorolhatják. Kis nép vagyunk. Harminc éve, hogy a szlovéniai magyarok elindítottak egyféle irodalmi hul­lámzást és ez csak terebélye­sedik. Volt pangási idő, de most egyre több fiatal jelentkezik és azt látjuk, hogy jelentős költők­ké, írókká, alkotókká válhatnak. Az irodalom terén is biztosítva lesz tehát az utánpótlás. 4 A csütörtöki irodalmi tanács­kozás során hallhattunk a cseh- és szlovákiai magyar irodalom helyzetéről is. A fonyódi Helikon kedves pillanata volt, amikor Takáts Gyula, Laczkó András, Simon Ottó, Fodor András és Vörös László átvehette a Fo­nyódért emlékplakettet. Pénte­ken a folyóirat-szerkesztők ta­nácskozásával ért véget a két­napos rendezvény. Horányi Barna Emlékmű Kadarkúton Kettős ünnep volt Kadarkú­ton március 15. Nemzeti ün­nepünkön, a második világhá­ború áldozataira is emlékez­tek a község lakói, elesett ka­tonákra, elhurcolt és elhunyt civilekre egyaránt. Adományokból gyűlt össze az a pénz, amelyből felújítot­ták az első világháborús em­lékművet, ennek falán helyez­ték el a 117 hős nevét megörö­kítő márványtáblát. Az emlék­műnél ökumenikus istentisz­telet volt, amit Léber Miklós katolikus plébános és Záká- nyi József református tiszte- letes tartottak. A zsidó áldoza­tokra emlékezve beszédet mondott Lipkovics Tibor, a kaposvári izraelita hitközség elnöke. Fotó: Kovács Tibor Kapós Volán az Utazás *91 kiállításon (Budapesti tudósítónktól.) Sikerült nyitnunk Franciaor­szág, pontosabban Párizs felé, erről egyelőre csak annyit mondhatok, hogy körülbelül ti­zenháromezer forintért tudunk majd kínálni hatnapos párizsi buszos utakat. A Kapos Volán Tours má­sodszor jelent meg az Utazás­kiállításon önálló pavilonnal és a tavalyihoz képest most újdon­ságot jelentett, hogy helyszíni értékesítést is folytatott, még­hozzá tizenöt százalékos áren­gedménnyel. Az olaszországi utak iránt a vártnál majdnem há­romszor nagyobb volt az érdek­lődés, ami azt jelenti, hogy az előszezoni üdülések szinte az utolsó szálig elfogytak, fősze­zon viszont még van, s utósze- zoni kikapcsolódásra is lehet jelentkezni. Ezek az egyéni utazások, az autóbuszos kis­körutazásokat májusi és szep­temberi időpontra hamarosan meghirdetik. Körülbelül hatvan csoportra számítanak a négy­napos túrákra. — Rendkívül sok olasz kiállí­tó is itt volt az Utazáson, a ma­gyar irodák zöme szintén nagy Számban kínált olasz utakat. Hogyan állta az árversenyt a Kapos Volán Tours? — Versenyképesek voltunk és vagyunk. Ezt bizonyítja egyebek között az is, hogy már eddig két és félezer apartmant adtunk el hazai partnerirodáink segítségével az ország terüle­tén. Az emblémaként ismert Volán-csigával a jelek szerint nem csináltunk rosszat—állítja Somosköviné. — Tavaly utazá­si irodánknak negyvenegy mil­lió forintos árbevétele volt, idén ötvenötöt tervezünk és éppen az olasz kapcsolatok jóvoltából ez biztosítottnak is látszik. Balogh János, a Kapos Volán forgalmi és kereskedelmi igaz­gatóhelyettese ehhez azt teszi hozzá, hogy ez az országos körre kiterjesztett hálózat, to­vábbá a kínálat időben történt piacra dobása nagyon sokat je­lentett a kezdeti sikerekben. — Mi az, amit ellestek, meg­tanultak itt, a kiállításon a töb­biektől? Újra Somosköviné válaszol: —Azt jól tudtuk eddig is, hogy itt mindenki eladni akar. Ezért a következőkben még hatéko­nyabb reklám-propaganda­munkát kell kifejtenünk, video­filmek bemutatójától kezdve vetélkedőkig. De nagyon fon­tosnak tartom, hogy komoly szakmai eszmetjseréket is foly­tathattunk kollégáinkkal, ebből is sokat lehetett tanulni. Polesz György NYERJEMEG I# vagy legalább a Mtpyyá? a KONZUMBANK letéti jegyének. • A bank 1990. szeptember 3-án, 500 000 000 i , éi lékben 5 000.10000.50000.100 000 l:l címletű kumalA/A letéti jegyeket bocsított ki. | A Konzumbank leiéi jegyek hízom aoreolison vesznek itsn. ahol összesen 10 000 000 r, ncvénékű kamatozó letéti jegy keiül kihú/Ásia. Az első sorsoláson, amelynek időpontja 1991. fcbiuii 15.. a folyó év november 15-ig megvásárolt, és a sorsolás napjáig vissza nem váltott letéti jegyek vesznek részt A második sorsoláson, amelynek időpontja 1991. május 15.. már az első sorsoláson is részt vett letéti jegyeken kívül az 1991.február 15 -ig megvásárolt és a sorsolás napjáig vissza nem váltod letéti jegyek szerepelnek. A harmadik sorsoláson, amelynek időpontja 1991. szeptember 3.. az első és a második stasoláson is részt vett letéti jegyeken kívül az 1991. április I ig megvásáiolt. és a sorsolás napjáig vissza nem váltott letéti jegyek szereidnek. 1 la S7xrcncscjc van, leteti jegyének értekét akár meg is liúss7.on>7.liatja. HA NEM NYER, AKKOR IS NYER, mert a letéti jegy kamata így pénze megőrzi az értékét. & W * o o 34% Konzumbank letéti jegy Egy nyerő befektetés KONZUMBANK Kf. Már csak pár nap és megnyitjuk a P3R0SKH vendéglőt (7945/a) Azonnali belépéssel felvételre keresünk: vezetőszakácsot (konyhafőnö­köt), szakácsokat, kézilányokat, raktárost, felszolgálókat, pulto­sokat, bárpincért, mixert, cuk­rászt, recepcióvezetőt (deviza­kezelői engedéllyel rendelke­zőt); recepciósokat, program- szervezőt, szobalányokat, álta­lános karbantartókat (villany- szerelő, vízvezetékszerelő) fű­tök, bárzenész. Hévíz, Szabadság u. 23. (volt OKISZ üdülő) (616245) Amerikai— magyar kft. jó megjelenésűi agilis hirdetés­szervezőket keres megbízási szerződéssel, jutalékos rendszerben Érdeklődni a 251-1555-ös telefonon vagy levélben lehet. 1145 Budapest, Gyarmat u. 52. HTD Kft. ________________________(112019)

Next

/
Thumbnails
Contents