Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
1991 . március 1 ., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Lámpások fénye Falvaink többségében szerencsére megmaradtak a lámpások. Azok az emberek, akik most is — mint évtizedekkel ezelőtt — sokat tesznek a községért, a közösségért. Sokukat éppen ezért polgármesterüknek választottak a helybeliek. A falvak "első embere" továbbra is számíthat a régi, vagy új „lámpás”-okra, s így a település kulturális öröksége megmarad, tovább gazdagodhat. Ha jut egyáltalán némi támogatás még a meglévő, vagy szervezés alatt levő olvasókörökre, kulturális egyesületekre. Eme önszerveződő közösségek segítésére, tevékenységük koordinálására, érdek- képviseletükre a Hazafias Népfront utódjaként pár hónapja alakult a Társadalmi Egyesülések Szövetsége. A szervezet elődjétől maradt ugyan valamennyi a megyei irodák működtetésére, ám további fennmaradásuk kétséges, ugyanis márciustól a korábban szokásos összeg folyósítása megszűnik. Márpedig pénz hiányában segítségnyújtásra most képtelenek a TESZ megyei irodái is. Vasné Kovács Judit irodavezetőtől tudom, hogy a megyében 47 szervezetük működik, majdnem hatezer fős tagsággal, s ezek a csoportok minden fillérnek örül(né)nek, hiszen többnyire önerőből tevékenykednek. Lulla, Bábonymegyer, Siómaros, Siójut olvasókörei fiatalokat és időseket hív- nak-várnak az összejövetelekre, csakúgy, mint a Palásti Szabó János által létrehozott Aranyhomok Szabadművelődési Egyesület Kaposho- mokon. Tab környékén Bole- vácz József mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül szervezi a hegyközségeket, Novák József Pogány- szentpéteren, Csepinszky Mária Kötésén megszállottja a falusi közművelődésnek. Soós Tibor, az igali általános iskola tanára a régi ifjúsági klubokat akarja újjáéleszteni, a csökölyi Diviánszki Jó- zsefné pedig színdarabjaival próbálja megőrizni a falusi színjátszás ízeit... És még nem szóltunk a hagyományőrző csoportokról, az amatőr gyermek- és felnőtt-néptáncegyüttesekről, vezetőikről és mecénásaikról, a falusi kertbarát- és honismereti körökről, s meg azokról a rendezvényekről, amelyek — a helybeli könyvtárosok, népművelők által (ha még el nem bocsátották őket!)—vihetnek némi színt a mindennapokba. Ám ezekhez a rendezvényekhez pénz kell, s ezt nem mindenhol tudja biztosítani a polgármesteri hivatal. A jószándék pedig kevés. Ezt vallja a TESZ is, amely — ha pénzhez jut—, folyamatosan bővülő szolgáltatási körrel kíván segítséget nyújtani. Többek közt falusi filmkölcsönző szolgálatot szeretne kialakítani, s létrehozni egy adatbankot, amely országos szinten tárolná a közművelődési programokat. Hogy meddig várat magára a terv? Azt nem tudni. Egy azonban bizonyos: foggal-körömmel ragaszkodnunk kell meglevő értékeinkhez, közösségeinkhez, és azokhoz a „lámpások”-hoz, akiknek a fénye meglehet erősebben is világíthat. Lörincz Sándor Mint a nagyok, csak éppen kicsik Bonzaj banzáj Bonsai (ejtsd: bonzaj) — sokaknak talán ismeretlen szó, ami nem csoda, hiszen Magyarországon nem mindennapos dolog, hogy valaki 30—40 centiméteres fácskákat edénykékben nevel. A cserépben cseperedő, gondosan metszett fásszárú növényeket nevezik bonsai-nak, s Kínában és Japánban van nagy hagyományuk. Kaposváron is hódolnak né- hányan e szenvedélynek. A bonsai iránt érdeklődők a megyei könyvtárban minden hónap első szerdáján találkoznak, hogy megbeszéljék a teendőket. A közelmúltban alakult klubot dr. Máté Sándor vezeti, akinek munkája mellett ez 3 kedvenc foglalatossága. — A Kertészeti Egyetemen szőlőtermesztési szakán végeztem, s egy ideig tanársegédként dolgoztam — mondja i klubvezető. — 1985-ben köl- öztem vissza szülővárosomba, ahol szinte lehetetlen 'olt kertész álláshoz jutni. Zöldségféléket termeltem, ám i csernobili katasztrófának köszönhetően a kutya sem vette >ket. Mondhatom, hogy fele ségem — aki női szabó — tar- ott el. Később a Növényvédő állomás talajtanosa lettem, az- án telepvezető a Település- isztasági és Kertészeti Válla- atnál. Egyik munkakör sem volt gazán testhez álló számára, gy néhány társával megalapí- otta a Kaposfior KftA. Annak Hlenére belevágtak e vállalko- ásba, hogy a virágpiac le- zálló ágban van. Az emberek lőször kenyeret és húst tesztek az asztalra, s jó, ha azután irágot... A kertészetében nyílnak a zebbnél szebb orchideák, cik- kmenek, szegfűk; ottjártunk- or éppen muskátlikat ültetett serépbe dr. Máté Sándor. A árpefák apró edényekben a zabad ég alatt teleltek. — A természetben nagyon ok olyan fásszárú növény tartható, amelyekből bonsait léét nevelni — magyarázza. A yírást remekül tűri a gyertyán, e az örökzöldekből, a fenyőfőikből, a kőrisből is szép törpefát lehet kialakítani — mondja. Harminc bonzajom van, s köztük egy távolkeleti eredetű növény, a pálma levelű juhar is megtalálható. A szakirodalom azt állítja, a nagy rügyes fákból — mint a vadgesztenye, dió — nem tanácsos bonzajt nevelni. Én azonban kísérletezem ezekkel a fajtákkal is, legfeljebb nem lesz olyan dekoratív a lombkoronájuk... Megtudom, elég körülményes hobbit űz Máté Sándor. Speciális metszőollóra van szükség, s a tálkákat sem könnyű beszerezni. Vendéglátónkon Falusi Béla fazekas segít, akivel közösen formázzák—égetik a cserépedényeket. — Ezt csak megszállottan lehet csinálni — mondja. — Fotó: Lang Róbert Együtt kell élni a növényekkel — ami szakmámból is adódik —, s közel kerülni a természethez; a fákhoz, a virágokhoz és a cserjékhez. Amikor elkezdem fácskáimat locsolni, vágni, szinte mindenről megfeledkezem... Ugyanis aki nem kellő elő vigyázatossággal neveli a bonzajokat, két hét alatt elpusztulhatnak kedvenceik. Ezekről a praktikus tanácsokról, s a német, szlovák, osztrák klubokról is sok szó esik a könyvtári összejöveteleken. Márciusban Bíró Tamást, a Kertészeti Egyetem bonsai— klubjának vezetőjét látják vendégül, s kiállítást rendeznek a legmutatósabb darabokból. Lörincz Az 503. Szakmunkásképző Intézetben Magasabb szinten Új, magasabb szintű képzést indított be Kaposváron az 503. sz. Szakmunkásképző Intézet. Kis László megbízott igazgató elmondta: egyre kevesebb a gyakorlóhely a diákok számára a város üzemeiben; 19 szakmára mindössze 200, Ezért az iskola vezetése úgy döntött, hogy beindítja a középiskolai szintű képzést. Jelenleg a gépjármű üzemi ágazat mellett a gépjármű technikai szerelők képzését kezdték meg. Megfelelő számú jelentkező esetén az épületaépészek képzését is elkezdik. így a fiatalok az érettségi bizonyítvány mellé a szakmunkásbizonyítványt is megkapják. Az iskola nehézségekkel küzd. Szeretnék minden fiatal képzését megoldani; ezért igen sokat várnak a helyi ön- kormányzattól. Nemcsak abban, hogy az üzemek és a vállalatok számára olyan anyagi segítséget nyújtsanak, hogy a fiatalok szakmai, gyakorlati képzését megoldhassák, hanem abban is, hogy az iskolai képzést is támogassák. Ha ez nem sikerül, akkor az (Gyertyás László képriportja.) iskola új oktatási formaként be- Ezzel is a fiatalok elhelyezke- vezeti a kétéves "betanítási dési gondjain igyekszik segí- időt" különféle szakmákban, teni. Mi történt a KOT A óta? Kórusok és zenekarok egyesülete alakult Somogybán Védi az együttesek érdekeit, segíti az oktatást A Kórusok Országos Tanácsa (KOTA) nemrégiben újjászerveződött és egyesületté alakult. Ezt követően a zene somogyi művelői és támogatói úgy döntöttek: megalakítják a regionális szervezetet Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Somogy megyei Egyesülete néven. Dr. Kerekesné Pytel Annától, a szervezet titkárától megtudtuk: az egyesület követni kívánja KOTA célkitűzéseit, vagyis vállalja az énekkarok, zenekarok pávakörök érdek- védelmét. A patronálás egyénre és közösségre egyaránt vonatkozik. Az azonosságon túl azonban megfogalmaztak teljesen új feladatokat is a februári közgyűlésen. Eszerint a hangszeres együttesek is a többivel azonos szerepet kapnak az egyesületben, melynek önállóságát meghagyják. Fő feladatuk így a hazai és külföldi fesztiválok, versenyek ösz- szeghangolása, szervezése lesz. Egy másik nagyon fontos feladatot is vállal az egyesület. A megszűnőiéiben levő megyei pedagógiai intézet szak- tanácsadói munkáját helyettesítik az ének—zene tanárok továbbképzésében. Ezen túlmenően segítik a magyar zenei élet hagyományainak ápolását és arra törekednek, hogy a kis közösségek kezdeményezései célba jussanak. A közgyűlésen 32 csoport (kórus), 7 zenenekar és 4 pávakörből összesen 2500 tag jegyeztette be magát az egyesületbe, de tag lehet a továbbiakban mindenki, aki kedveli a zenét és azonosulni tud az alapszabállyal. Gazdasági ügyeit tekintve ezentúl előnyösebb helyzetbe kerül a csoport, mert új, önálló szervezetként jobban maga mögé állíthatja a szponzorokat. A közgyűlésen megszavazott tagsági díj eszmei értéke gyermekenként évente 300 forint, felnőtteknél 800—1500 forint. A díjak egy részét több iskola máris magára vállalta. Az egyesület szavazás útján választotta meg a 21 tagú elnökséget, 3 számlálóbizottsági taggal. Az egyesület elnöke Zákányi Zsolt, titkára Pytel Anna lett. Az elnökségen belül 10 tagozatvezető kapott még bizalmat a tagságtól. Az egyesületet napjainkban jegyzik be a bíróságon. (Várnai) Ha valaki házat épít Filmbemutató Siófokon A Magyar Mozi- és Videofilmgyár ma délután 4 órakor mutatja be a siófoki terémmo- ziban a Dúló Károly rendezte Ha valaki házat épít című alkotást. Az Enyedi Lajos operatőr nevével fémjelzett 74 perces dokumentumfilm az 1988-as andocsi falugyűlés, az 1989-es debreceni Széchényi kör nyilvános ülésének képeit idézi fel. A stáb Kakasdon is forgatott; megszólal Pápai Lajos, a Kos- suth-kör elnöke, Novák Ferenc koreográfus, Makovecz Imre építész és Boda János a Siómente termelőszövetkezet elnöke is. Hogy mire vállalkoztak a dokumentumfilm készítői? Köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben az összetartozás hagyományos keretei felbomlottak, s ez súlyos identitás-válságot idézett elő a magyar társadalomban. A valakihez való tartozás jelentőségét bizonyítandó eredtek a legkülönbözőbb működő közösségek nyomába a film készítői. L.S.
