Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
1991. március 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Tarján Lászlóné nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak „Több kenyeret és kevesebb cirkuszt a népnek” A parlamenti folyosókon a képviselők a Torgyán-féle „nemzetmentő programról’’ vitatkoztak. Markáns vélemények hangzottak el, ezt azonban a kormányzó pártok, illetve a kormány tisztségviselői nem szívesen osztották meg az újságírókkal. Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter, kisgazda pártelnök és gróf Bethlen István, az MDF gazdasági szakértője egyaránt azzal tért ki a nyilatkozat elől, hogy „nem ismerik a Torgyán- program részleteit". Tarján Lászlóné viszont nem titkolta a véleményét, jóllehet, helyezte ez ügyben igen kényes, hiszen jól ismeri a Kupa Mihály pénzügyminiszter nevével fémjelzett gazdasági kormányprogramot, mellyel a kormány tagjaként azonosul, ugyanakkor kisgazda képviselőként szívügye pártja presztízsének óvása. MEZOGAZDASAGI KÖNYVHÓNAP Az átalakulás záloga a szakismeret Kistermelői konferencia Kaposváron — A kormány csütörtökön hagyta jóvá a Kupa-féle stabilizációs programot, melynek megvalósításához nemzeti összefogásra lenne szükség. Két nappal később pedig Tor- gyán úr ellenprogramot hirdet. Ez rendkívül rossz időzítés volt. Ráadásul ebből a „programból” jószerivel hiányoznak a konkrétumok. A meglévő gondok fölsorakoztatása még nem program. Vagy ha úgy tetszik, az érzelmek programja és nem a gazdasági realitásoké. Azaz semmiképp sem tekinthető ez azonos fajsúlyúnak vagy versenytársnak a Kupa-féle programmal. Ma reggeli frakcióülésünkön e véleményemet nem rejtettem véka alá és szemtől szembe megmondtam Torgyán úrnak. Lépése a kárpótlási törvény elfogadása előtt veszélyezteti a kisgazda célok megvalósulását, s magát a kormánykoalíciót is. — Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi nem egy szerelmi, inkább egy kényszerházasság, a válás megviselné mindkét felet... — Valóban. Torgyán úr megnyilvánulásai egy választási kampányban hatásosak lehetnek, a jelen belpolitikai és gazdasági helyzetben azonban korántsem progresszívek. Aligha lehet előrevivő most a különböző rétegek elégedetlenségét meglovagolva politizálni. Ez afféle „Panem etcircenses”... Én inkább azt tartanám fontosnak, hogy több kenyeret és kevesebb cirkuszt a népnek. Torgyán népe — Amikor Torgyán úr olyan gyakran népet említ, kikre gondol? 'Meglehet, a korábban tulajdonnal rendelkezettekre. Ők azonban koránt sincsenek tíz- millióan... —Talán ezt ő nem is gondolja így végig. S talán arra sem gondol, hogy akik részt vesznek nagygyűlésein, nem mind azért vannak ott, mert egyetértenek vele, vagy hogy az nem a nép, hanem 500 ember. Szóval én aggódom, s ezzel nem vagyok egyedül a frakcióban. Egy dolog az, hogy Torgyán úr túllőtt a célon, a másik, hogy lépéséről előzetesen nem is tájékoztatta a pártot. Először itt kellett volna ismertetnie programját. — Bár ha ezt megteszi, a pártja nyilván lebeszéli... — Valószínűleg. Igaz, ő hangsúlyozta, hogy egyéni programról van szó. — Az nem csupán önbizalom kérdése, hogy holnap nem áll-e föl ötven képviselő ötven nemzetmentő programmal? — ...jó, ha valakiben ekkora önbizalom van. Torgyán kétségtelenül népszerű, s nem is ezt vonjuk kétségbe. Nem az unokák kárpótolnak — Hetek óta folyik a kárpótlási törvénytervezet vitája, s továbbra is nyitott a kérdés, hogy ki kit kártalanítana. Ha az állam, az annyit jelent, hogy mi állampolgárok... Kétségesnek látszik, hogy régi igazságtalanságokat lehet-e újak nélkül orvosolni. — Ez nem egészen így van. Ha az állam kárpótol, az csak azt jelenti, hogy ha a privatizáció során a volt tulajdonos földet vagy erdőt kap, a terület mostani használója — például a tsz kárpótlási jegyet kap. Tehát ez nem apasztja a tsz vagyonát, ráadásul sok esetben nem is tsz-, hanem állami földekről van szó. — Csakhogy a fölkérdés mellé a több hetes vita során egy sor réteg történelmi igazságté- teli igénye is belépett... — A kárpótlási törvény erre nem vonatkozik, az egy másik dolog. Ami a kárpótlást illeti, nem igaz az, hogy az unokák nemzedéke kárpótol a nagyszülők káraiért. — Többen érveltek amellett, hogy mindkét ügyben célszerű volna nagyobb időtávot szabni és nagyrészt akkor kárpótolni és kártalanítani, amikor az ország gazdasági felszálló ágba jut. — A földdel kapcsolatos kárpótlás azért nem halasztható, mert tsz-ek sora próbál kft.-vé vagy rt.-vé átalakulni. Ha ez széles körben megtörténik, már esély sem lesz a tulajdonviszonyok rendezésére, a reprivatizációra. Higgadt többség —A kisgazdapárti frakció ülésein az Ön által is képviselt higgadt álláspont van-e többségben vagy a „radikális konzervatív” vonal? — Szerencsére a higgadt centrum van többségben a szélsőségekkel szemben. Legtöbbünknek a párt céljai fontosabbak a személyes sikernél. — Lát arra módot, hogy ez a többség meggyőzi Torgyán urat, hogy lépése nagyobb kockázatot jelent a pártnak, mint amennyi új hívet szerez ? — Folyamatosan próbálkozunk ezzel a meggyőzéssel. — Köszönjük a véleményét. Bíró Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) A magyargazdaság működésének megváltozása érinti a kistermelőket, a kertbarátokat, a magángazdálkodókat — hangsúlyozta megnyitójában dr. Jasinka János, a Kertbarátok és Kistenyésztők Megyei Szövetségének elnöke—a változtatás, a megújulás itt is elkerülhetetlen. A megyében kilenc- venháromezer kistermelő a termőterület 13 százalékán gazdálkodik és az össztermék 38 százalékát állítja elő. Ezek a számok önmagukban sikeres munkáról tanúskodnak — azonban mindenki előtt ismertek az utóbbi években szaporodó különböző „háborúk” — hol málna, hol szamóca, hol meggy ügyében. Jelezve: koránt sincs minden rendben, a fogaskerekek olajozottan nem kapcsolódnak egymáshoz. A változtatás szándéka alapvető, de csaknem egyenrangúan fontos a vele párosuló szaktudás. Dr. Seprős Imre, a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület főtitkára előadása bevezetőjében elmondta, hogy egyesületük egy évvel ezelőtt azzal az alapvető céllal jött létre, hogy az iskolán kívüli képzéssel, továbbképzéssel segítse a Magyarországon születendő farmergazdaságokat. Egy év igen rövid idő, de az egyesületnek ma már tizennégy tagozata működik. A farmergazdálkodás nálunk most van kibontakozóban a világon azonban számos, tanulságos példát lehet találni. Dr. Seprős Imre az új-zélandi farmergazdálkodásról szólt vetítettképes előadásában. A Nemzetközi Farmerszövetség, az IFMA ugyanis itt rendezte meg a közelmúltban világkongresszusát. Ennek a kétévente sorra kerülő szimpozionnak az a fő rendeltetése, hogy a világ legrangosabb kutatói, oktatói, gyakorlati szakemberei közreadják legújabb, a gazdálkodók számára legfontosabb tapasztalataikat. A távoli ország egyik legfontosabb növényi kultúrája a kiwi. Mint mondta dr. Bálint György, a kertbarátok őt arra kérték, hogy a kiwi termesztéséről beszéljen. — Ám mielőtt erről szólnék — mondta — hadd fejezzem ki az örömömet, hogy ezen a könyvhónapi rendezvényen részt vehetek. Meggyőződésem, hogy az agrártársadalomnak sohasem volt olyan nagy szüksége az ismeretek fejlesztésére mint most. Az átalakulás záloga a szakismeret. És ez ügyben — szándékaink szerint — nemcsak a határokon belül, hanem a határainkon túl élőket is segíteni szeretnénk, mindenütt, ahol erre igény és szükség van. Bálint gazda előadásában elmondta, hogy tíz éve foglalkozik a kiwi termelésével, balatonfüredi kertjében maga is próbálkozott vele. A Kelet-Kínából származó gyümölcs egyik legfőbb termelési hazája Új-Zé- land. Sokféle módon hasznosítható — friss gyümölcsként, dzsemnek, lekvárnak, üdítőként, szeszes italként. Magyar- országon 1979-ben kísérleteztek először termelésével, de az akkor behozott fajta fagyérzékenysége miatt itt eredménytelen maradt. Dr. Bálint György szólt a szőlőhöz hasonló növény termelési módjáról, a ma már nálunk is ajánlott fajtákról, s végül hangsúlyozta, hogy a meszes talajokat nem kedvelő növény a dél-somogyi homokon jó életteret találhatna magának. A minőségi követelmények egyre nagyobbak a mezőgazdasági termelésben — ezt hangsúlyozta dr. Kovács Gábor, a növény- és talajvédelmi szolgálat főigazgatója. Előadásában — külföldi példákra hivatkozva — az igényes piacra való termelés fontosságára hívta fel a figyelmet. Két előadás foglalkozott a szorosan vett szakmai, növény- védelmi témákkal. Az angol ICI Hungária iroda képviseletében Pesch Guido, az ICI környezetkímélő növényvédő szereiről szólt, Hajdú György a Budapesti Vegyiművek képviseletében a BMV házikerti termelést szolgáló készítményeit ismertette. Az előadások utáni kötetlen beszélgetésen kaptak választ a jelen levők az őket foglalkoztató problémákra. Ám nem egy vélemény utalt arra is, hogy az ilyen jellegű eszmecserékre ma a termelőknek igen naqy szükségük van. Vörös Márta A fölmelegítés díja változatlan Többe kerül még a meleg víz is OSZTJÁK A FELMONDÓLEVELEKET Kártérítésre nincs pénz (Folytatás az 1. oldalról) — Miért tér el a melegvíz-díj ugyanabban a házban is? — Ez lakásonként más és más attól függően, hogy hány négyzetméter a lakás alapterülete. A rendelet alkotói azt föltételezték, hogy a nagyobb alap- területű lakásban több személy lakik, s ezért növekszik a melegvíz-felhasználás normája. Hat kategóriát állapít meg a rendelet 28 és 85 négyzetméter között, illetve afölött, s a havi melegvíz-norma 4 és 18 köbméter között változik. Például egy 60 négyzetméteres lakás 11 köbméteres normájú havi melegvíz-díja most 874 forint 50 az eddigi 531 forint helyett. Mivel a melegvíz árának megállapítását országos rendelet határozza meg, így sem az IKV, sem az önkormányzat nem változtathatja meg. — Miért nem lehet házanként mérni a melegvíz-fogyasztást? — A jelenlegi rendszer legföljebb azt tenné lehetővé, hogy hőközpontonként mérjük a melegvíz-fogyasztást. Ide azonban a lakásokon kívül középületek is tartoznak. Tudjuk, hogy van igény a lakásonkénti mérésre. Kaposváron 36 szövetkezeti lakásba már beépítették a melegvíz-mérő órákat. A tapasztalatok alapján április végén döntünk arról, hogy milyen típusú órákat, milyen föltételekkel lehet fölszerelni ezután. A februári melegvíz-számla valóban jóval magasabb a vártnál, mert ebben van benne a januári 18 nap emelt díja is. A márciusi számla azonban már nem tartalmaz ilyen különbözetet. Egy biztos: a kaposvári vízdíj várható csökkentésének idejétől függ, hogy meddig lesz ilyen drága a meleg víz. L.G. — Az év elején még bíztunk abban — mondta dr. Szigeti László, a vállalat munkaügyi osztályvezetője —, hogy lesznek nagyobb megrendeléseink. Pillanatnyilag ott tartunk, hogya tavalyi létszám eltartásához szükséges körülbelül egymil- liárd forint saját termelés helyett csak olyan 450-500 millió a megrendelésünk. — Ezek szerint az önkormányzatok nem kezdenek új beruházásokba. — Sajnos, a célcsoportos központi beruházások teljesen leálltak. A Kupa-programból is az látszik, hogy még három évig 40-50 százalékos csökkenés lesz a központi beruházásokban. Nekünk pedig ezek voltak a nagy munkáink, mint például a péc—mohácsi vízmű, a kaposvári szennyvíztelep építése stb. Az önkormányzatok még nem is nagyon ismerik a lehetőségeiket, s pénzük sincsen. Ha van valami, akkor pedig több lesz az eszkimó, mint a fóka, hónapokig semmilyen pályázatot nem lehet nyerni. Még a balatonfüredi célcsoportos beruházás, a szennyvízrendszer építése sem látszik olyan biztosnak, mint decemberben. Olyan lépésre is elszánta magát a vállalat, hogy bérbe ad irodaépületeket, igyekszik eladni fölösleges gépeket. Ez azonban hosszú távra nem megoldás. — Nagyon bízunk benne — bár sok alapja nincsen —, hogy egyszer csak kiderül: van pénzük az önkormányzatoknak, s belekezdenek a beruházásokba, s akkor mi is tudunk valamit dolgozni — mondta az osztály- vezető. Addig is tenni kellett azonban valamit. Ezért határozta el a Délviép vezetősége a nagyobb létszám-leépítést. Az üres állásokat nem számítva 31 szellemi, 150 fizikai dolgozóval csökkentik a létszámot a tavalyihoz képest. A felmondások most kezdődtek meg. Van, aki saját maga vagy a vállalat segítségével talált munkát. Őket áthelyezik az új helyre. Mások korkedvezményes nyugdíjba mennek. — Ez még mindig emberségesebb — jegyezte meg az osztályvezető —, mintha csak úgy elküldenénk azt, aki egy évvel áll a nyugdíj előtt. Persze ez is a mi pénzünkre megy... A vállalat nagy gondot fordított az előírások megtartására. Előre bejelentette a létszám- csökkentést a munkaügyi központoknak, a dolgozóknak. Most, a foglalkoztatási törvény szerint három hónappal előbb megteszi ezt azok esetében, akikre júniusban kerül sor. Most vizsgálják azt, hogy melyik építésvezetőségnek mennyi a munkája, s ettől függően határozzák meg, honnan mennyi embert kell elbocsátani. Sajnos, szinte minden szakmát érint a leépítés. Különösen a kubikosokra, a vákuumgépház- kezelőkre nincs már olyan szükség, sőt az eddig aranykezű mestereknek tartott vasbetonszerelők is várhatják a felmondást. Dr. Szigeti László különösen fontosnak tartja az emberséget. Levélben látják el tanáccsal azokat, akiknek felmondanak. Kérik, hogy minél előbb keressék föl a munkaügyi központot. Ott vagy találnak munkát vagy kérhetnek munkanélküli-segélyt, esetleg előnyugdíjat. Ennek megkönnyítése érdekében azonnal fölmentik őket a munkavégzés kötelezettsége alól. — Azt nem tudtuk megtenni, hogy ennyi embernek végkielé- g ítést adjunk, hiszen éppen az a gondunk: nincsen pénzünk. Annyit kedvezünk a dolgozóknak, hogy elengedjük az esetleges munkaruha-tartozást, nem kell visszafizetniük a lakásépítésre kapott vissza nem térítendő támogatást. A kölcsön részleteit pedig továbbra is ugyanúgy fizetheti mindenki, mintha tovább a vállalatnál dolgozna. Sajnos, pillanatnyilag nem tudunk többet adni. Mindenképpen azt szeretnénk, hogy túléljük ezt az egy-két nehéz évet. Lajos Géza
