Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-12 / 60. szám
1991. március 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Bőd Péter Ákos miniszter nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak A vállalkozók csődre is számíthatnak (Folytatás az 1. oldalról) A Somogyi Hírlap munkatársának kérdésére Bőd Péter Ákos elmondta véleményét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkájával kapcsolatban, majd az ágazati koncepció és a gazdaságpolitika egyes kérdéseivel foglalkozott. Ágazati koncepció a Kupa-programhoz — A Kupa Mihály nevével fémjelzett gazdaságpolitikát ki kell egészítenie az úgynevezett ágazati. koncepciónak. Most ezen dolgozunk. Elképzelésünket előreláthatólag április végén közzétehetjük. Nem azért csak akkor, mert lassan dolgozunk, hanem azért, mert a tárca átfogja a magyar gazdaság egymásra épülő és egymással is vitázó szektorait. Nemcsak azt kell eldönteni, mi legyen az iparpolitika gerince, hanem azt is, hogy ez milyen összhangban legyen a kereskedelemmel, az építésüggyel. Ezért több belső vitára van szükség, s ebbe igyekszünk bevonni a társadalmat is. A siófoki fórum is ezt a célt szolgálja: — Mi várható a közeljövőben? — Ami eddig politikai deklaráció és cél volt, az már elkerülhetetlen végzet. Ez ugyan örvendetes, ám a fenyegetést is közelhozza, hiszen ha egy ország csatlakozik az európai gazdasági vonzáskörhöz, akkor el kell fogadnia annak technikai, minőségi és gazdálkodási vonásait is. Tanulás előtt áll az ország: olyan verseny következik, amelynek igazi méreteivel mindenki nincs is tisztában. A vállalkozások már megindultak, de a csődök még hátravannak. Ezekkel is számolni kell. Ma mindenki örül, hogy könnyebben jut importhoz, ám ez azt is jelenti, hogy mások is nehézség nélkül bejöhetnek az országba, az itteni piacra és kiszoríthatják a gyengébbeket. Ez a folyamat igazán most indul majd be. Megeshet, hogy a belváros egyszer csak félig külföldivé válik, kiszorulnak onnan a hagyományos, kisebb cégek, eltűnnek a vállalatok, a nem megfelelő minőségű áruk. Ez komoly Kihívás, amelyre alaposan fel kell készülni. Szovjet piaci jelenlét — Mit ajánl azoknak a vállalatoknak, amelyek a szovjet piac miatt bajba kerültek? — A kérdést két részre bontanám. Ugyanis két eset lehetséges: az egyik az, amikor a magyar vállalatnak van érvényes szerződése, áruja iránt nagy az érdeklődés, de az akreditív megnyitásával késlekedik a szovjet fél. Ilyenkor — ha a szovjet piacra való termelés jelentős — a kormányzat áthidaló megoldást nyújt. Azt tanácsolom tehát az érintett vállalatoknak, hogy jelezzék igényüket. Félreértés ne essen, nem támogatásról, hanem kedvező feltételekkel nyújtott hitelről van szó, amelyet vissza kell fizetni. Addig, míg az árunak csepegtetve adott szovjet ellenértéke megérkezik, ez a kölcsön sokat segíthet. A másik esetben olyan vállalatokról van szó, amelyeknek volt kialakult kapcsolatuk, most azonban nem találnak partnert a Szovjetunióban. Őket nagy óvatosságra intem. Jól tudom, nem szabad a szovjet piacról kivonulni, mert potenciálisan igen nagy lehetőséget jelent. Mégsem engedhető meg azonban, hogy a magyar gazdaság a szovjet fogyasztót vagy a hazai termelőket finanszírozza azáltal, hogy pénzhez juttat árujukat elhelyezni nem képes vállalatokat. Nekik azt tanácsolom, hogy sürgősen kezdjék meg a felkészülést a piacváltásra. — Mikor és hogyan akarják megszüntetni a vállalatok banki sorbanállását — fizetőképtelenségét —, amely nagy gátja a munkának? — Ez valóban nagy gond. Tünete a fizetési fegyelem megingásának, sok vállalatnál a piacvesztésnek, a befagyott tőkének. A megoldás is csak többirányú lehet, és sajnos, nem csupán elhatározás kérdése. Tavaly a kormány egyszer már nekifutott, hogy — főként csődök sorozatával — kikény- szerítse a fizetési fegyelmet, de nem sokat ért el. Csak példaként említem, hogy a társadalombiztosításnak 20 milliárd forinttal tartoznak. Az a véleményem, hogy ezt a csak részben pénzügyi jelenséget egy-két évig még el kell tűrnünk. Majd a privatizáció és a csődszabályok kikényszerítik a változást. Amelyik vállalat nem fizet, eltűnik a süllyesztőben. Jelenleg nagyon radikális beavatkozást nem mernék javasolni, mert annak súlyos következményei lehetnének. Olyan vállalatok bénulhatnának meg, mint a vasút, a bányák. Az önállóság útvesztői — Meddig tartható fenn az a ma különösen sok hátránnyal járó állapot, hogy a Budapest-köz- pontú vállalatok vidéki üzemeinek, telephelyeinek nincs kellő önállóságuk? — E téren már megindult a változás. Lehet, hogy a vidéki gyáregységvezetők, dolgozók, úgy érzik, hogy nem elég gyors az átalakulás, ám a számok azt bizonyítják, hogy tavaly mintegy negyven vállalati egységnek sikerült kiválnia. Szeretném megjegyezni, hogy itt jogi és közgazdasági problémáról egyaránt szó van. Ami a jogot illeti: ha korábban egy üzemegység leányvállalati formában működött, akkor nincs mód arra, hogy kiváljon. Ahhoz a Polgári törvénykönyvet módosítani kellene. En tettem is erre ajánlatot, s már a parlament előtt van egy ilyen Polgári törvénykönyv módosításara vonatkozó javaslat. Nem vagyok benne biztos, hogy egy-két hónapon belül elfogadják. Gazdasági oldalról megközelítve a kérdést azt mondhatom: a vállalati tanácsoknak nem érdekük, hogy az üzemegységeket elengedjék, ha csak nem jutnak kellő mennyiségű pénzhez. Az önállósodó kisebb cégek pedig még nincsenek abban a helyzetben, hogy „kiváltsák” magukat a „rabszolgaságból”. Amíg valahol vállalati tanács lesz, mindig fennáll az anyagi ellenérdekeltség. Mi igyekszünk mindent megtenni a megoldás érdekében, de az államigazgatásnak nincs joga ahhoz, hogy alaphiánnyal indítson útjára egy rendszerből kiváló vállalatot, továbbá ahhoz sem, hogy rákényszerítsen egy VT-s vállalatra olyan megállapodást, amelyet az hátrányosnak, sérelmesnek tart. Tehát szerepünk inkább csak a döntőbíróéhoz lehet hasonló. Beavatkozni nagyon nehéz. — Köszönöm a válaszokat. Szegedi Nándor Személyi hívók és rádiótelefonok A megcsappant haditechnikai és szovjet megrendelések megújulásra, a technikai és a technológiai szint emelésére, a polgári megrendelések fokozására ösztönzik a BRG Rádiótechnikai Rt. salgótarjáni gyárát. Az üzemben a hagyományos URH és CB adóvevő-készülékek gyártása mellett a szintézeres és kvarc vezérlésű kommunikációs eszközök gyártásának bevezetésében és továbbfejlesztésében látják a jövöt. Termékeikkel — elsősorban a személyi hívókkal és a rádió- telefonokkal — árban és minőségben egyre jobban megközelítik a nyugat-európai színvonalat. (MTI-fotó: H. Szabó Sándor felv.) Új utakon a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat NÉGY RAKTÁRÁRUHÁZ A TABI KÖRZETBEN Szakály Csaba:,,Közvetlenül értékesítjük termékeinket” A Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tevékenységi körébe tartozik: a mezőgazdasági termékek felvásárlása és továbbértékesítése, a malomipar valamint keveréktakarmány gyártása. Ezek megvalósítására körzeti telephelyeket (üzemeket) hoztak létre. A vállalat vezetőit gondolkodásra késztette, hogy 1991 -ben az exportcélú kereskedelmi tevékenységük megszűnik, a belső piac pedig beszűkül, esetleg összeomlik. Mindezt látva a vállalat vezetése elhatározta: a saját ipar által előállított termékeiket közvetlenül — saját kereskedelem kialakításával — próbálják értékesíteni. — Célunk az — magyarázza Szakály Csaba, a tabi körzeti üzem vezetője —, hogy minimális költséggel az épületek egy részét alkalmassá tegyük arra, hogy itt raktáráruházát üzemeltessünk. A fogyasztók kiszolgálására a jelenlegi fogyasztói áraknál 8—12 százalékkal alacsonyabb áron kínáljuk termékeinket, de a választék bővítése céljából többféle árut kínálunk. A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalattól étolajat és mosószereket, a kaposvári és az ercsi cukorgyárból pedig cukrot szereznek be, de felvették a kapcsolatot társ gabona- és malomipari vállalattal is. A tervek szerint osztrák mosószert is értékesítenek majd. — A tabi körzeti üzem — folytatja az üzemvezető —, mintegy 30 kilométeres sugarú körben igyekszik az üzemegységekben dolgozók részére munkát biztosítani. Siófokon a közelmúltban nyitottunk két élel- miszer-raktáráruházat. Tabon a malom területén egy meglevő vasvázas terménytároló raktár felújításával alakítjuk ki, de tervezzük, hogy Balatonszeme- sen a volt keverőüzem területén is — szezonális jelleggel — kialakítunk egy raktáráruházát. Tabon várhatóan e hónap végén, Balatonszemesen pedig május 1-jére kívánjuk megnyitni. Az épületek felújítására ösz- szesen mintegy 150 ezer forintot szánt a vállalat, s csaknem 800 négyzetméter alapterületű eladóteret alakítottak ki. Legnagyobb lesz a tabi, 400 négyzetméterrel. A tabi körzeti üzem területén létesített, illetve létrehozandó raktárüzletek több embernek biztosítanak majd munkát. (Krutek) Jövőkép álom nélkül Dodonka József: „Saját gondjainkon kell úrrá lenni” A múlt héten tartották meg azt a menedzserszemináriumot Budapesten, melyet a Vezetőképző Intézet szervezett. A meghívottak között volt Dodonka József, a mikei termelőszövetkezet elnöke is. A hallottakról, tapasztaltakról mondta: — A magyar gazdaságpolitika a 30-as évek színvonalán van, és ez a tény meghatározza azt, hogy az államnak milyen szerepet kell vállalnia. Ahová tartunk, ott nem a termék és az ár versenye folyik, hanem az állami támogatásoké. A piacgazdaság bevezetése máról holnapra elképzelhetetlen. A múlt év a rendszerváltásé volt, az idei a tulajdonviszonyok rendezéséé lesz, tele kérdőjelekkel. A kormány vállalja ugyan az ügyintézést, de a piaci mechanizmus határozza meg a gazdasági lehetőségeket. 1993- ban következhet be a hőn áhított, emelkedő tendencia, 1994- ben várható a valós igényeknek megfelelő termelési szerkezet kialakulása. — Az eddig elmondottak szerint a felső vezetés érzékeli a feszültségeket és a problémákat. Hogyan ítélhető meg az agrárágazat helyzete? — Hihetetlenül nagy veszély leselkedik a már összeomlott tej- és húságazat után a gabonaágazatra. Politikai és gazdasági kalandorság volna a majd’ 4,5 millió hektárnyi szántóföldi kultúrát önszabályozó módon veszni hagyni. A felelős vezetés tisztában van azzal, hogy a tenyészután- pótlás bizonytalansága kaotikus állapotokat teremthet az állattenyésztésben. A most felszámolásra kerülő minőségi termelésből a kommersz kialakulása, vagy a minőség későbbi visszaállítása egyaránt gazdasági katasztrófa. — A pénzügypolitika arra ösztönöz, hogy a belső fogyasztási igényszinthez igazítsuk a termelést. Mindenkinek meg kell találni, mi az eladható, és mindenkinek magának kell felmérni képességeit és lehetőségeit is. — Alakult ki valamiféle jövőkép a menedzserszemináriumon hallottak alapján? — A mikei termelőszövetkezet van olyan erős, hogy az adottságok és lehetőségek figyelembevételével végrehajtsuk a privatizáció apró lépéséit. Az országos méretű gondokat figyelemmel kísérjük ugyan, de saját gondjainkon úrrá kell lennünk. Az agrárágazat helyzete mindaddig kétséges marad, amíg a befektetés és megtérülés rendszere nem lesz stabil és megbízható. A kormány kezében továbbra is a költségoldal gyeplője van, de ha továbbra sem lesz kompenzációs lehetőség, készség, akkor álomország maradunk. Mészáros Tamás Tudnivalók a kamattámogatás igényléséhez Kaposvár Megyei Jogú Város Képviselő-testülete rendeletet alkotott a volt kedvezményes kamatozású OTP-kölcsönök törlesztésének támogatásáról. A tudnivalókkal kapcsolatban kérdeztük dr. Szili Máriát, a polgármesteri hivatal egészség- ügyi irodájának csoportvezetőjét. — Amennyiben az igénylők a kitöltött igénylőlapot és mellékleteit 1991. március 31-ig benyújtják a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájába, akkor a támogatásra visszamenőleg ez év január 1 -jétől tarthatnak igényt—mondta a csoport- vezető. — A később benyújtott igénylőlapok alapján csak a benyújtást követő hónap első napjától igényelhető támogatás. A támogatás összegét közvetlenül az OTP Somogy Megyei Igazgatóságának utaljuk át. Fontos tudnivaló, hogy a támogatás kizárólag a 0—3,5 százalékig terjedő kamatozású kölcsönökre igényelhető, ezért az igénylőlapon csak ezekre a kölcsönökre vonatkozó adatokat kell feltüntetni. A keresetigazolásoknak pedig az 1990. évi teljes nettó keresetre kell vonatkozniuk. Az az igénylő, aki az 1990. évi támogatásra nem lenne jogosult, de 1991-ben jövedelmi, kereseti viszonyainak megromlása folytán a támogatást már igénybe vehetné, a várható idei évi jövedelmére vonatkozó igazolások beszerzése esetén méltányosságból támogatásra jogosult. A kölcsön-visszafizetés támogatása —a feltételek megléte esetén — nem zárja ki, hogy az igénylő rendkívüli szociális vagy gyámügyi segélyben részesüljön. A támogatás összegét a 3/1991. számú önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében levő táblázat alapján kell megállapítani. Az igénylők a rendeletet a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában részletesen is megismerhetik.
