Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-09 / 34. szám
1991. február 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Utat tör egy bevált francia módszer Jégeső ellen kémiával Baranyában a többség csatlakozott — Somogybán rövidesen szándéknyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) Herner Endre, a szövetség titkára elmondta: a biztosítótársaságok jelentős díjemelése miatt a somogyi gazdaságok alig egyharmada kötött növénybiztosítást, és ez egy jelentősebb jégkár esetén súlyos pénzügyi gondokat okozhat. A francia jégelhárító rendszer kiépítésével a hektáronkénti védekezés költsége viszont nem éri el a harminc (!) forintot, ami töredéke a biztosítók díjigényének. Fejes István, a baranyai jégelhárító szervezet vezetője tartott tájékoztatót a módszerről. Bevezetőben foglalkozott azzal, hogy miért „bukott” meg a rakétás jégelhárítási gyakorlat. (Óriásira nőttek a hektáronkénti költségek, a rendszer hatékonysága nem érte el a 20—25 százalékot stb.) Az olcsóbb, jobb megoldások keresése során találtak rá a francia módszerre. Nálunk az ötvenes évektől kezdve már hatszáz kiépített rendszer működik, és a károk 40—42 százalékát elhárítják. (Százszázalékos megoldás nincs!) A rendszert Jean Dessens professzor, nemzetközi szaktekintély dolgozta ki. Elvi alapja: igen egyszerű eszközzel és módszerrel ezüstjodi- dot juttatnak a légtérbe, s ezzel megakadályozzák a súlyos károkat okozó, nagyméretű jégkristályok kialakulását. A módszer alkalmazásának természetesen feltételei vannak. Szükség van egy előrejelző központra. Pécsett ez rendelkezésre áll, tavaly készült el a Hármashegyen a korszerű radarállomás. Valójában ez a rendszer „agya”, ahonnan értesítik a generátor-telephelyeket a veszélyes felhők közeledéséről, a védekezés megkezdéséről. A francia tapasztalatok alapján nyolc-tíz négyzetkilométeres körzet igényel egy generátort, ám valóban eredményesen ezek csak úgy működnek, ha a láncolat teljes, vagyis a vidéken legalább ötvenet—hatvanat telepítenek. A baranyai jégelhárító szolgálat ezért kidolgozta egy non- protit egyesülés megalakításának a tervét; ennek tagja az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Állami Biztosító, valamint Baranya, Somogy, Tolna termelőüzemei. Az Állami Biztosító már tavaly támogatta azzal, hogy egymillió forintot biztosított a francia gyakorlat kísérleti bevezetésére, kipróbálására — ám jégeső hiányában tavaly ez nem hozott mérhető eredményt. Az idén viszont — éppen a biztosítási díjak megemelése miatt—célszerű volna működőképessé tenni az egyesülést, ezt a védekezési gyakorlatot. Baranyában a mezőgazda- sági üzemek néhány kivételével már aláírták a szándéknyilatkozatot. Somogybán most ismerték meg a szakemberek, részletesen tájékozódva a rendszer kiépítésének, működésének költségeiről és egyöntetűen a bevezetés mellett foglaltak állást. Ám sokan hiányoztak. A tanácskozáson ezért olyan elvi állásfoglalás született, hogy napokon belül valamennyi üzem írásban megkapja a módszert ismertető tájékoztatót és egy szándéknyilatkozatot is, amit két héten belül kell visszajuttatni a szövetséghez. Áz idő ugyanis sürget. Az egyesülés, ha megszületik, akkor májusra, az első várható „jeges” időre a térségben már működnie kell a rendszernek. V. M. Egyforma a mérce Dr. Bőgner Miklós: A köztársasági megbízott nem vállalkozhat kijáró, érdekegyeztető szerepre Dr. Bőgner Miklós, Baranya, Somogy, Tolna köztársasági megbízottja, 39 éves, jogász. Tíz évig vállalati jogászként dolgozott, majd öt évig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektori hivatalának a vezetője volt. Nyílt és határozott egyéniség. A Belügyminisztérium sajtó-, közművelődési és tájékoztatási titkársága által rendezett ,,sajtókávéház bán" találkoztunk. Beszélgetésünk elején fontosnak tartotta hogy közölje: kinevezése után előfizetett a Somogyi Hírlapra. Sokan támadták — Sokan vitatják a köztársasági megbízotti hivatalok létjogosultságát. Akadnak szép számmal, akik ezeknek a hivataloknak az indokolatlan felduzzadásától tartanak. — A köztársasági megbízottakat törvény kötelezte arra, hogy a nem régióközpontú megyékben — így Somogybán és Tolnában is — területi hivatalt hozzanak létre. Valóban sokan ellenezték ezt, ám ezeknek a hivataloknak a létjogosultságát nem nehéz bizonyítani. Aligha örülne például egy balatonszentgyörgyi polgár, ha ügyeit Kaposvár helyett Pécsett kellene intéznie. A régió- központban, Pécsen „testesebb” hivatal lesz, de ott sem dolgoznak hatvannál többen. —És a kaposvári hivatalban ? — Mintegy negyven fővel számolunk. Ezt indokolja a lakosság lélekszáma, a közel 240 önkormányzat, és persze az, hogy nyáron Siófok az ország „fővárosa”. A nyári nagyobb lé- lekszám miatt sok területen — például szabálysértési, építészeti ügyekben—az átlagosnál nagyobb forgalomra számítunk. Tolnában kisebb lesz a hivatal az ottani népsűrűség miatt. A három megyében a hivatali appatárus létszáma nem haladja meg a százhúszat. Összehasonlításként említem meg, hogy a Baranya Megyei Tanácson 155-en dolgoztak. Indokolatlanok tehát a félelmek a nagy létszámú hivataloktól. Arra lehet inkább számítani, hogy megyénként 60—80 idősebb szakembertől a megyei közgyűlés elnökének búcsút kell vennie, mert nem lesz szükség a munkájukra. A véleményem az, hogy kevesebb, de jól képzett és jól megfizetett, diplomás tisztviselői karral többre megy az ember, ha viszonylagos önállóságot élveznek. Két ügyosztály — Talált megfelelő embereket? — Mindhárom megyében találtunk sok kitűnő jogászt, államigazgatási főiskolát végzett szakembert. Nem is nagyon kellett keresni őket. Akiket megkérdeztünk, többnyire vállalták a feladatot. Valószínű, őket is motiválta az, ami engem, hogy tudniillik egy vadonatúj, a magyar közjogban eddig még nem létezett intézmény kiépítésén munkálkodhatnak. — Hogyan tartja a kapcsolatokat somogyi hivatalával, a megye szakembereivel? — Somogybán a hivatal a Csokonai közben, a volt megyei tanácsházán kapott helyet, és dr. Fekete Gábor, 49 éves jogász vezeti. Két ügyosztálya lesz: az egyik a törvényességi ellenőrzési osztály. Ennek a közel 240 somogyi önkormányzat törvényességi felügyelete lesz a feladata. A másik a hatósági osztály, amely az állampolgárok államigazgatási, hatósági ügyekben benyújtott fellebbezéseit bírálja el. — Mivel Pécs és Kaposvár között alig hetven kilométer a távolság, én vagy a regionális hivatalvezető hetente legalább egyszer Kaposvárra megyünk. — Tevékenységük hatással lesz-e a megye fejlődésére? — Szeretnék egyfajta ügyintézési stílust megvalósítani. Korábban az emberek úgy gondolták, hogy a vezetők úgynevezett kijárók a felsőbb szerveknél. A köztársasági megbízott azonban éppen azért, mert a törvényesség ellenőre, nem vállalkozhat valamiféle kijáró, érdekegyeztető szerepre. Az érdekegyeztetésnek megvan az alkotmányos útja, módja. A helyi érdekeket az országgyűlési képviselőkön keresztül kell érvényesíteni. Megyei szinten erre a célra ott van a megyei közgyűlés 50 tagja, országosan pedig a 386 parlamenti képviselő. Szeretném, ha a köztársasági megbízotti intézmény — hasonlóan a bíróságokhoz — megőrizné függetlenségét. Tudom, ezt nehéz lesz megszokni, hiszen a megyei tanács eddig egyik kezével „fegyelmezett”, a másikkal pedig kért. Ezeket a feladatokat célszerű egymástól elválasztani. Fel nem oldott ellentmondások —Az önkormányzati törvényben található ellentmondások nem akadályozzák a köztársasági megbízott munkáját? Somogybán például a megyei közgyűlésnek abban sem sikerült dönteni, hogy hány alelnököt válasszon. — Nemcsak a jogi szabályozásban meglevő ellentmondásokról van ebben az esetben szó. Úgy tudom, hogy alelnök- választási ügyben máraz Alkotmánybíróság előtt van egy indítvány. Ebben tehát hamarosan a legmagasabb bírói fórum nyilatkozik. Az is probléma, hogy az önkormányzatok, a köztársasági megbízott hivatala és az úgynevezett centrális alárendeltségű szervek hatáskörét tételesen megállapító törvény még mindig csak tervezet. Az Országgyűlés többször is megkezdte a javaslat általános vitáját, de — fontosabb dolgok miatt — rendre elhalasztották. Kiderült, hogy több mint kétszáz módosító javaslat érkezett a nem egészen kétszáz paragrafushoz. Vagyis teljes körű átdolgozásra van szükség. Amíg a törvény nem lát napvilágot, addig csak a feladatcsomagot ismerjük, a tartalmát azonban nem. Ennek a hatásköri törvénynek lenne a feladata az, hogy a tennivalókat és hatásköröket tételesen nevesítse. Ezután derül ki tualajdonképpen, hogy hány és milyen szakemberre lesz szükségem: a feladatokhoz szeretném ugyanis az apparátust hozzáigazítani. Érdemes szólni a tulajdonviszonyokról is: az önkormányzati törvény 107. paragrafusa meghatározza, hogy a vagyontárgyak melyik köre kerül önkormányzati tulajdonba. Ezt azonban egy másik törvény konkretizálja, amely jelenleg az Ország- gyűlés előtt van. Márpedig olyan fontos jogszabályok, mint a kárpótlási vagy a földtörvény alapvetően befolyásolja az önkormányzatok vagyonának körét. Ha a vagyonra úgy tekintünk, mint jövedelemtermelő forrásra, akkor megértem az önkormányzatok türelmetlenségét. Gazdálkodásuk most ugyanis ingatag talajon áll. Élnek a somogyi emlékek — Magánszemélyként volt-e kapcsolata Somoggyal? — Máig élénken élnek bennem gyermekkorom nyarai, amelyeket Gyékényesen és Zákányban töltöttem a híres „Kotrón”, a hatvanas években. Amikor nagyobb lettem, a Balaton környéki táborozások következtek. Telkem, házam azonban nincs a Balaton-par- ton. így csak egy-egy hét végén jártam ott. — A szimpátia nem befolyásolhatja döntéseit? — Ezt kellene valahogy kikapcsolni, amikor aktát, ügyet veszek a kezembe. Végül is nincsenek külön somogyi, tolnai meg baranyai állampolgárok, csak magyarok vannak. Mindenkit egyforma mércével illik mérni. — Köszönjük a beszélgetést. Szegedi Nándor Ha a polgár nem tudja, kopogtathat az önkormányzatnál Üres zsebből fizetik a lakástörlesztéseket Szita Károly: A kormány beleszól abba, hogy mire használjuk fel a szabad rendelkezésű alapot—Dr. Sütő László: A támogatásról többféle elképzelésünk van Emberek százai fordulnak meg a polgármesteri hivatalokban: kezükben szorongatják az OTP értesítését, amely szerint januártól a törlesztőrészleten felül havonta további 1500 forintot kell fizetni. Az OTP helyett azért fordulnak az önkormányzathoz, mert nem tudják vállalni a megemelt részletet. De mit tehetnek az önkormányzatok? Szita Károly, Kaposvár alpolgármestere elmondta: a rászorulók teljes joggal kérik az ön- kormányzat segítségét, hiszen sokan kerültek anyagilag lehetetlen helyzetbe; a parlamenti döntés ugyanis nem számolt a következményekkel. Nem mérték föl kellőképpen ennek hatását, és nem látták be, hogy a családi költségvetésből akár száz forint többletkiadás is milyen feszültségekhez vezethet. — Mi felmértük a lakosság teherbíró képességét, s ezért nem vetünk ki az idén helyi adót. Mivel most sokan nem tudják fizetni az 1500 forintot, bennünket vádolnak: a kormány helyett mi kapjuk a pofonokat. Pedig ezért a döntésért egyértelműen a kormány a felelős. A polgároknak azt javasolja, hogy forduljanak segítségért a helyi önkormányzatokhoz, ehhez a segítséghez azonban nem különített el anyagi eszközöket. Az önkormányzatok — a kormány szerint — a szabad rendelkezésű kommunális tevékenységre képzett alapból támogassák a rászorulókat. Ez azt is jelenti, hogy beleszól abba, mire használjuk fel a szabadrendelkezésű alapot. A kaposvári önkormányzat mindenképpen támogatja a rászorulókat. Erre a célra 14 millió forintot különített el. Ezt az összeget azonban valahonnan el kell vonni. Eddig több száz igény érkezett, és február 19-én dönt az önkormányzati testület a támogatás módjáról. Várható, hogy lesznek akiktől az 1500 forintot „átvállalja” és olyanok is, akik ennek a pénznek csak egy részét kapják meg. Másokat pedig nem tud majd támogatni. Elhatározott szándékunk — mondta az alpolgármester —, hogy a lehető legszélesebb réteget segítsük a legkorrektebb módon. Dr. Sütő László marcali polgármesternek is az a véleménye, hogy a törvényhozók a döntés hatásával nem számoltak. — A parlament 1400 forintban állapította meg az egy személyre jutó kommunális támogatás összegét, az igény pedig legalább 3000 forint. Most ebből az elvileg szabadon felhasználható keretből kell — teljesen váratlanul — támogatást adni a rászorultaknak. Erre a célra mintegy kétmillió forintot különítettünk el. A támogatásról többféle elképzelésünk van. Az egyik, hogy kamatmentes kölcsönöket adunk a viszonylag kis összegű tartozások ki- egyenlítéséhez. Ezzel az adósok megszabadulnak a törlesztőrészlettől és a plusz 1500 forinttól. Az önkormányzatnak pedig a kölcsönt meghatározott összegben visszafizetik. Vannak ezzel kapcsolatban is gondok, hiszen február 15-ig kell nyilatkozni az OTP-nél, mi pedig majd csak a hónap végén tárgyaljuk a költségvetésünket. A döntésig nem tudunk konkrét ígéreteket tenni. (Lengyel) A kaposvári Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet másodéves tanulói a most készülő építőmesteri műhely ajtóinak és ablakainak a gyártásán dolgoznak Fotó: Lang Róbert Akadémiai kutatás Bős-Nagymaros térségében A kormány fölkérésére a Magyar Tudományos Akadémia folytatja a Duna magyar— csehszlovák közös szakasza és térsége ökológiai viszonyainak kutatását. A dunai vízlépcső munkálatainak leállítása, illetve felfüggesztése miatt ugyanis további vizsgálatok szükségesek. A kutatást koordináló ad hoc bizottság pénteken tartott ülésén megvitatta az elképzeléseket. Vida Gábor akadémikus, a bizottság vezetője ezt így fogalmazta meg; a vizsgálatok hozzájárulnak e térség rehabilitációs és fejlesztési terveinek, a magyar—csehszlovák szakértői tárgyalásoknak a megalapozásához.
