Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-06 / 31. szám
1991. február 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Ünnepi köszöntő Takáts-est a Csokonai főiskolán Nyolcvanadik születésnapján, hétfőn este megemlékeztek Kaposváron — a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán — Takáts Gyula Baum- garten- és kétszeres József At- tila-díjas költő munkásságáról. Az ünneplők sorában ott voltak a város, a megye irodalombarátai, aköltő kortársai, aszülőfalu- jának, Tabnak és a megyeszékhelynek a köszöntői. A Tóth Lajos Általános Iskola kórusa, valamint a Vikár Béla Vegyeskar — Zákányi Zsolt vezényletével — a költő megzenésített verseiből állított össze ünnepi csokrot. LeitnerSándor, a tanítóképző főiskola főigazgatója, a rendezvény házigazdája köszöntötte elsőként Takáts Gyulát, a költőt és az intézet címzetes tanárát. Az ünnepi eseményre jelent meg Csányi László Takáts Gyula világa című tanulmánykötete és a Somogy folyóirat újévi első száma, amelynek különlevonatát Farkas Béla nyújtotta át a költőnek. Dranga- lang címmel új verseskötet állított össze Takáts Gyula, ezt a Szépirodalmi Kiadó a költő nyolcvanadik születésnapjára jelentette meg. A kortársak köszöntői hangzottak el az esten, Csányi László, Fodor András, Kiss Dénes, Laczkó András, Lator László, PomogátsBélaés Tüskés Tibor méltatta az életművet. Tóth Anna előadó- művész és Papp János színműFotó: Kovács Tibor vész tolmácsolásában hallhattunk válogatást a költő verseiből. Verssel tisztelgett a születésnapját ünneplő költő előtt Szir- may Endre, majd Szabados Péter, Kaposvár polgármestere nyújtotta át a város díszpolgárának az ajándékot. A szülőhelyének polgármestere, Farkas István ajándékát vette át ezután Takáts Gyula. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság üdvözlete után a Magyar írók Szövetsége dél-dunántúli területi szervezetének titkára, Csoóri István Takáts pécsi éveit idézően emlékezett meg az ünnepelt munkásságáról, és felolvasta Csorba Győző levelét. Az egykori alma mater, ahol a költő évekig tanított, a volt Somssich, a mai Táncsics gimnázium növendékei virágcsokrot nyújtottak át tisztelgésük jeléül. Az ünnepelt legújabb verseinek felolvasásával köszöntötte a születésnapjáról megemléke- zőket. H. B. Baráti körből egyesület „Egy család vagyunk, segítenünk kell” Közgyűlést tartott a napokban az erdélyi baráti kör. Bejelentették, hogy a jövőben egyesületként kívánnak tovább működni. Elfogadták az alapszabályzatot, és megválasztották az új vezetőséget. Az elnök dr. Andrasofszky Barna, a mosdó- si tüdőgyógyintézet vezetője lett, ügyvezető titkárnak Horváth László Árpádot, a TIT igazgatóját, az elnökség harmadik tagjának pedig Bősze Sándort, a megyei levéltár munkatársát választották. Horváth László Árpáddal a közgyűlés után beszélgettem. — Ma, amikor sokan nem nézik jó szemmel román állampolgárok áttelepülését Magyar- országra, mi a dolga egy erdélyi baráti körnek? — Az, ami eddig volt: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját, egészséges nemzettudatot szeretnénk kialakítani. Ez persze nem megy máról holnapra, mivel az ellenszenv a rossz gazdasági helyzet mellett elsősorban a nemzeti nevelés hiányából fakad. Hosszú idő kell ahhoz, hogy tudatosuljon: egy család vagyunk, segítenünk kell a családtagjainkon. — Szellemi mozgalomként indult ez a kör. Két éve, az országban másodikként alakult meg, 150—160 taggal — mondja az ügyvezető titkár. — Előadókat hívtunk Kapovárra, történészeket, írókat, politológusokat, segélyestet szerveztünk a Munkácsy gimnáziummal közösen, és részünk volt abban is, hogy nemrég tizenkétmillió forint értékben mozigépeket kapott Hargita megye. Elsősorban az erdélyi kultúra bemutatása volt a céljuk, az ott élőkkel szolidaritást vállaló, figyelemfelhívó írások megjelentetése. — Mára azonban belekényszerültünk egy ügyintézői szerepkörbe is. Elsősorban a menekültek, áttelepültek gondjaival kell foglalkoznunk, pedig ez az állam feladata volna. Egy baráti kör nem tud munkát, lakást, hiteleket keríteni számukra. Mi csak az ügyintézés egyszerűsítésében segíthetünk valamit. Információkat kaphatnak tőlünk, hiszen pénzünk csak kevés van. Annál több viszont a lelkesedés, atenniakarásatagok- ban. — Igyekszünk elkerülni az elszigetelődést, ami az ilyen közösségeket a legjobban fenyegeti — mondta végül Horváth László Árpád. — Próbálunk mindenütt segíteni, ahol tudunk, és igyekszünk minél szélesebb körben kiépíteni kapcsolatainkat... N. L. Posta kontra lapkiadó Vita közben, új érvekkel Mindent megteszünk, hogy betegek legyünk... ZSÍR HELYETT GYÜMÖLCSÖT A KONYHÁKBA! A múlt év végén a postai lap- terjesztés teljes csődje fenyegetett. Habár megnyugtató megoldást máig sem találtak, a lapok többsége azóta is eljut az újságosstandokra. Igaz, voltak fennakadások, egyes kisebb lapok kiadóit jelentős kár érte. —A januári leltár elrendelése több kis lapot erősen érintett, mert a kötelező terjesztésre szánt eladatlan példányokkal nem sokat teketóriáztak, bezúzták őket, remittendának minősítve. Ráadásul az országos lapok terjesztésében is rengeteg fennakadást okozott egy géphiba a postánál, így nem tehettünk mást, mint azonnali intézkedést követeltünk a lapkiadók nevében — foglalta össze az évindítás keserű tapasztalatait Orbán Sándor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára. — Mit vártak a postától? — Hogy térítsék meg az elmaradt hasznot. — És a válasz? — A mai napig elmaradt, mint ahogy az idei szerződési feltételekről kötendő megállapodásnak sincs se híre, se hamva. — Márpedig 1990 végén fennállt a veszély: nem lesznek utcán árusított lapok, mert a megemelt terjesztési költségekkel ezt az árusítási formát nem tudják finanszírozni a kiadók... — Valóban ez volt a helyzet. Ezért folyik most 9 vita, és a terjesztés hatósági árvizsgálata, hogy utána végre új érvekkel ülhessünk le tárgyalni a Posta illetékeseivel egy részletes és remélhetőleg reális szerződés megkötésének reményében. S.J. „A magyar városokban az élelmezés drágasága és silánysága valóban megérdemli már egyszer az intéző körök figyelmét és gondoskodását”. (Fodor József, 1981) Az egészséges és olcsó étrendről tartott előadást tegnap dr. Bíró György egyetemi tanár, az Orvostovábbképző Egyetem tanszékvezetője a megyei köjál-székházban. A Kaposvári Égészségkör ötödik rendezvénye előtt kérdeztük a professzort a magyar lakosság táplálkozási szokásairól. — 1988—89 között reprezentatív vizsgálatot végeztünk, 16 700 ember táplálkozási szokásait vizsgáltuk — mondta dr. Bíró György. — Az adatok számítógépes feldolgozása azóta is tart, hiszen sok ezer kérdőívet és laboratóriumi vizsgálatot végeztünk az ország különböző településein. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen összefüggés van a táplálkozás és a megbetegedések között. A vizsgálatok igazolták az összefüggést, különösen a szív- és érrendszeri, a cukorbetegségek, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulásának esetében. Magyarországon sok az elhízott ember; sok állati eredetű zsiradékot fogyaszt a lakosság, viszont kevés vitamin és ásványi anyag kerül a szervezetbe. A vizsgálat megállapította: átlagosan mindennapi táplálkozásunk során 40 százalék energiatartamú zsiradékot fogyasztunk, bár ez nem érhetné el a 30 százalékot. Ugyanakkor az egészségesebb növényi eredetű zsiradék (olaj) kevésbé szerepel a magyargasztronómiában. Ez mind befolyásolja a szív- és daganatos betegségek kialakulását. Dr. Bíró György elmondta, hogy túlzott a sófogyasztásunk is, hiszen a szervezetbe kerülő nátrium háromszorosa a szükségesnek. A zsíros, a rostszegény és a túlsózott ételek egyebek között emlőrákot, méhrá- kot, prosztatarákot és vastagbélrákot is okozhatnak. Szervezetünknek szüksége lenne naponta 30 gramm rostra (ennek csak a harmada kerül be), ez megelőzne sok végzetes bajt. Több növényi eredetű táplálékot, gyümölcsöt és főzeléket tegyünk hát az asztalra! A professzor hangsúlyoz: jelenleg a magyar lakosság mindent megtesz, hogy minél súlyosabb betegségeket ..szerezzen” táplálkozása révén. Bár az egészséges étrend kialakítását az árak alaposan befolyásolják, emellett azonban a lakosság sem fordít figyelmet egészségére. Továbbra is meg kellene inni fél liter tejet naponta, kerülni kellene a „magyaros” ételek sokaságát, a sok liszttel készülő ebédeket. S emellett a dohányzás és az alkohol ártalmairól sem szabad megfeledkezni. Varga Zsolt Játék a lélekkel BEZERÉDI ZOLTÁN: A SZÍNÉSZET ÉS RENDEZÉS „KIEGYENLÍTI" EGYMÁST Bezerédi Zoltán az utóbbi években nemcsak színészként aratott sikert bemutatkozott rendezőként is. A Hegedűs a háztetőn, a 3:1 a szerelemjavára és a Csárdás című darabot is ő állította színpadra Élete egyik pólusa a színház, a másika család. Szerencsének tartja azt a ,jó csapatot”, amelybe afelesége és a „két nagyon helyes gyerek" tartozik. Vívódva a sorssal Bezerédi Zoltán azt mondja: most jó periódusa van. Rögtön hozzáteszi magyarázatként, hogy a színészi pálya nagyon ciklikus. Hisz abban, hogy ha megtesz mindent a sikerért, akkor előbb-utóbb kivívja sorsának jobbikra fordulását. így történt vele is. Nem tagadja: a szerencse ezen a pályán nélkülözhetetlen „kellék”. — Bezerédi Zoltán az elmúlt három esztendőben többször is rendezett. — Színésznek tartom magam — mondja —, de a rendezés másfajta létforma, más ritmus és más gondolkodást kíván. S hozzáteszi: — Sokkal tudatosabb színész lettem, amióta rendezek. Zenés-szórakoztató darabokat egyrészt azért választott, mert ezt kérte tőle a színház, másrészt mert tapasztalta, hogy könnyebb a játék is a zenés darabokban. Szerinte egy vidéki színházi évadnak színesnek és sokrétűnek kell lennie. Legjobb rendezésének a Hegedűs a háztetőn című darabot tartja. A legnagyobb közönségsikert azonban nem ez hozta, hanem a 3:1 a szerelem javára. — Azért történt így — érvel Bezerédi —, mert a közönségnek minden szereplője rokonszenves, kedves ' és aranyos... —A Csárdás miért nem hozta ezt a sikert? — Ott a szereplők gyúrják és „gyilkolják” egymást a színpadon. Ez nem klasszikus operett... Érzés és tudatosság Bezerédi Zoltán szerint: a színház „jelenidejű műfaj” és a művész minden korszakra érzékenyen reagál. Úgy mesél el minden történetet a színpadon, Fotó: Kovács Tibor hogy közben „automatikusan politizál”... A színész szerinte képes különböző, visszás helyzeteket a játékában feloldani, a rendező pedig a színészből hívja elő — provokálja — ezt az érzékenységet. — A színház a lélekkel való játék — mondja Bezerédi Zoltán. — Az a feladata, hogy adjon a nézőnek lelki tisztulást adjon, mozdítsa ki adott állapotából... Varga Zsolt
