Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

1991. február 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP ó Berzence gazdagsága Berzence polgárai igazán büszkék lehetnek településük­re. A falu képe gazdagságot mutat: modern családi házak, gondozott falusi porták. A bol­tok sokasága azt sejteti, hogy Berzencén a kereskedőknek és a falu vezetőinek mindig fontos volt a fejlesztés. Ezt a jó útháló­zat és ivóvíz, a teljes körű gázel­látás is bizonyítja,. Berzence régi katolikus falu. így hát nem véletlen, hogy az önkormány­zati választásokon négy képvi­selő a kereszténydemokrata néppárt színeiben, illetve támo­gatásával jutott a mandátumá­hoz. A 9 tagú testületben még négy kisgazda és egy független képviselő tevékenykedik a tele­pülés javára. A korábbi tanács kedvező pénzügyi helyzetet teremtett az önkormányzatnak, 3 millió forint tartalékkal vette át Berzence ügyeinek az intézését. A koráb­bi jó gazdálkodásának köszön­hetően rendezett, tiszta és gon­dozott ez a falu. Mindezt Ko­vács Zoltán polgármester is megerősíti, akit — 2 jelölt közül — a kereszténydemokrata nép­párt támogatásával nyerte el a megbízást a falu vezetésére. A 30 éves meliorációs szakmér­nök korábban a helyi Március 15. Termelőszövetkezetben dolgozott. — Az önkormányzat alapel­ve, hogy pártviszályok helyett a faluért dolgozzon. Ezért a kép­viselők tiszteletdíjukról is le­mondtak egy alapítvány javára, amelyhez mások csatlakozását is várjuk. Ezt a pénzt lakóhe­lyünkre fordítjuk. Újra szeret­nénk indítani az évtizedekkel ezelőtti társadalmi életet Ber­zencén. így most szervezzük például újra a katolikus leány­egyletet — egészíti ki a gondo­latokat Kovács Zoltán. Azt is megtudom tőle, hogy a munkanélküliség feszítő gond Berzencén is. Jelenleg 50 em­ber megélhetését fenyegeti ez, de a polgármester optimista, amikor azt mondja: — Segítünk nekik új munka­helyek teremtésével. Várha­tóan lesz a faluban betonüzem és műanyag-fröccsöntő üzem, ad munkát a helyi varroda és a termelőszövetkezet is. Erről most tárgyalunk a termelőüze­mekkel és vállalkozókkal, hogy a falu minden polgárának bizto­sítson munkát. Berzencéről sokan járnak dolgozni Nagyatádra és Csur­góra. Az önkormányzat jelenleg a lakók 10 százalékát segélyezi valamilyen formában. Ehhez jön még a heti két-három se­gélykérő levél is lakáskamat­emelés ügyében. Tavaly 2,5 millió forintot fordítottak költ­ségvetésből szociális célokra. Most azon gondolkodnak, hogy felülbírálják a segélyezési jogo­sultságokat, azért hogy meg­alapozottabb legyen a támoga­tás odaítélése. Mérlegelik azt is, hogy a szociális étkeztetés térítési díján miként változ tathatnának: ésszerűbb gaz­dálkodást szeretnének ebben is. Az önkormányzat sokféle terve között szerepel a hatósági vágóhíd fejlesztése is: olcsóbb húst biztosítana ez a lakosság­nak és bevételt az önkormány­zatnak. Berzence talán legnagyobb büszkesége az átadás előtt álló kultúrház. A Makovecz Imre ter­vei alapján készült intézmény 23 millió forintba került. Mako­vecz álom-terve most valóra vált és 20 év után — eddig nem volt itt háza a művelődésnek — irigylésre méltóan gyönyörű. Az önkormányzat 50 millió forintos költségvetéséből az idén 2,5 millió forintot ad az intézmény fenntartására. Szőke Józseffel — a kalan­dos úton Berzencére visszake­rült igazgatóval — az utolsó nagytakarítások közben talál­kozunk. A március 15-ei avató- ra készülnek már. — Valamikor postafogadó volt ez a könyvtárépület és a leírások 1792-ben említik már. Eredeti formájába 1987-ben, Makovecz Imre tervei alapján állították vissza. Ehhez épült aztán a kultúrház. Azt kértük az építésztől, hogy az épület törté­nelmi jellegét őrizze meg, és olyan komplex intézményt ter­vezzen, ahol a falu kulturális és közösségi élete folyhat. Most ez valóra vált. Márciustól újra lesz otthona a nagyhírű berzencei báloknak. Persze a település hétköznapi gondjait is segíti feloldani a ház: terveznek itt közhasznú tanfo­lyamokat és képzéseket is. Szőke Józseftől megtudom, hogy újra szeretné éleszteni az amatőr művészeti tevékenysé­get, a nagy múltú és hírű Ber­zencei Népi Együttest. Ki­aknázni a falu néphagyomá­nyok iránti vonzalmát és végre helyet biztosítani sok—eddig is élő — közművelődési és mű­vészeti programnak. Talán nem lesz ez nehéz, hiszen itt mindig szívesen töltötte együtt szabad­idejét a falu népe — legfeljebb nem volt hol. önkormányzati testület meglá­togatta már az iskolát. Kíván­csiak voltak az intézmény mű­ködésére, legfeszítőbb gondjai­ra. Támogatásuk hiányában — ugyanis — bezárhatnák a ka­pukat, olyan kevés a központi pénz. Szerencsére itt az iskola 13—14 millió forintos költség- vetési terve — ha fejlesztésre nem is —, de a tavalyi jó színvo­nal megtartására elég. A 254 ta­nulót 23 szakképzett pedagó­gus oktatja. Van főállású logo­pédusuk, a számítástechnikai fakultáció pedig az ismertek korszerű elsajátítását és a logi­ka fejlesztését segíti. Jövőre több kisdiák tanulhat nyugati vi­lágnyelvet is. A berzencei iskolában ter­mészetes a hittanoktatás. Ben­ne van ez az órarendbe is mert a tanulók és a szülők szinte mind­egyike igényelte. O © Novográdeczné Kakrik Ildikó igazgatótól tudom, hogy az új Van egy titkolt tervük is: sze­retnének önálló zeneiskolát Berzencén. Az önkormányzat vállalta ezt és máris biztosított 300 ezer forintot hangszervá­sárlásra. 70 jelentkezőt egyelő­re csurgói zenetanárok tanítják majd. Berzencén vendégként jól érzi itt magát az idegen, s véli, hogy az ott lakó sem másképp. Varga Zsolt Kétfordulós elnökválasztás Zimányban Hogy az állattenyésztés dolgozói is megjelenhessenek a zárszamadó közgyűlésen, 9 órára hirdették a kezdés tegnap a kaposvári Kapostáj termelőszövetkezetben. Azt azonban reg­gel még senki sem gondolta, hogy a délutáni fejésre közvetle­nül a közgyűlésről indulnak majd. A mindent alaposan meg- tárgyalni kívánó, időnként a demokráciát is hangosan emlege­tő tagság az első szavazás fordulóban jelentős időzavarba került. Nem sikeredett sem az elnök személyére, sem az öt vezetőségi tagra a szükséges mennyiségű szavazatot leadni. A második forduló eredményhirdetéséig előkerültek a vélt és a jogos sérelmek egyaránt, így ez a közgyűlés emlékezetes marad minden tag részére. 133 aktív dolgozó és 55 nyug­díjas írta alá a jelenléti ívet, majd Baranyai János elnökhe­lyettes ismertette a napirendi pontokat. Miután a szövetkezet vezetőségének lejárt a megbí­zatása, így a beszámolók és az idei terv ismertetése mellett az új vezetőség megválasztása is a közgyűlés feladata lett. Nyereség­alaptevékenységből Bodnár Imre termelőszövet­kezeti elnök beszámolójában kiemelte, hogy a 4000 hektáros gazdaság 97 százalékban az alaptevékenységből érte el sredményeit. Az elmúlt öt év alatt átlagosan 10—15 százalé­kos nyereségrátával, évente nintegy 17 milliós nyereséggel gazdálkodtak. Míg 1986-ban a szövetkezet 16,7 millió forintot izetett munkabérre, 1990-ben nár 30 millió fölé emelkedett a bruttó bértömeg. Az egy dolgo­zóra jutó jövedelem elérte a 131 ezer forintot, 5 év alatt 101 millió forintot fordítottak beruházá­sokra. — Legyen példa a jövő veze­tőségnek ez a töretlen fejlődés — zárta az eltelt öt esztendő beszámolóját az elnök. Ezután Takács Sándor, a je­lölőbizottság elnöke ismertette a szövetkezet vezetőire tett ja­vaslataikat, majd a tagság egyéb jelöltjeivel kiegészítve határoztak a szavazólapok el­készítéséről. A1990. évi gazdálkodásukról szóló beszámolójában Bodnár Imre kiemelte: — A kalászosok még hozták a tervezett szintet, de az aszály miatt kukoricából csak a fele termett. Cukorrépából is 5 ton­nával kevesebbet tudtak beta­karítani. Ennek ellenére a fő­ágazat 7,6 millió forint ered­ményt hozott a szövetkezetnek, valamint 17,8 millió értékű a mezei leltár is. Az állattenyésztés itt sem könnyű Az állattenyésztés annak el­lenére sem tudott nyereséget termelni, hogy 180 darab kivaló minőségű vemhes üszőt tarta­nak nyilván. A sertéstenyésztés és tartás helyzete közismert, az átlagosan 35—40 százalékos költségemelkedéseket már ők sem tudják kigazdálkodni. Kihasználva pénzügyi lehe­tőségeiket, 5,2 millió forintos épületberuházást és 16,6 millió forintos gépberuházást valósí­tottak meg. — Az 1990-es gazdasági évet 10 millió 555 ezer forint mérleg szerinti eredménnyel zártuk. Teljesítettük tervünk előirányzatait, megteremtve egyúttal a 1991. év bővített újra­termelésének feltételeit. Herner Endre a szövetkeze­tek megyei érdekszövetségé­nek titkára elismeréssel szóit a Kapostáj eredményeiről. So­mogybán ugyan 20—30 száza­lékkal csökkentek a szövetke­zetek eredményei, de csak egy gazdaság került kritikus hely­zetbe. S ezután jött a választás. Az első szavazási fordulóban csak 8 vezetőségi tagra adtak le kellő mennyiségű voksot, hi­szen 129 szavazat kellett a két­harmados többséghez. Az el­nök személyére leadott szava­zatok a következőképp oszlot­tak meg: Bodnár Imre 118, míg Tar Attila 57 szavazat. A vezetés állta a próbát A második forduló előtt ismer­tette Bodnár Imre az 1991. évi gazdasági tervüket. Beszámo­lójából kiderült, hogy az óv indí­tása rendben ment, problémák csak a későbbi, parlamenti dön­tések miatt lehetnek. — Nem szociálpolitikai kér­dés, hanem jól felfogott szak­mai érdek a dolgozó tagság megélhetésének biztosítása — mondta az elnök. A hozzászólások során egy­aránt előkerültek vélt és jogos sérelmek, a gazdálkodást érin­tő lényeges es kevésbé lénye­ges kérdések. Többen a de­mokrácia jelszavaiba igyekez­tek csomagolni mondanivalóju­kat. A leköszönő vezetés kiállta a próbát. Másodjára, úgy negyed négy táján felszállt a füst. 116 szava­zattal ismét Bodnár Imrének szavazott bizalmat a Kapostáj termelőszövetkezet tagsága. A régi-új elnök meghatottan kö­szönte meg újjávalasztását. Mészáros Tamás RAGASZKODÓ ELŐFIZETŐK Újságpénzek havonta is A február 1-jei újságáreme­lést követően is hűségesek maradtak az olvasók a Somogyi Hírlaphoz: előfizetőink megér­tették, hogy a költségek nagy­arányú emelkedése indokolta a lap árának emelését, és méltá­nyolták kiadónknak azt a törek­vését, hogy a kényszerű ár­emelések ellenére is a legol­csóbb napilapként kívánja eljut­tatni olvasóihoz az újságot. Köszönjük az olvasónak, hogy előfizetőnk maradt, s február­ban a márciusi díjat is befizette. Ezt egyébként 20-áig fogadta el a posta. Hogy miért csak eddig, arra így felelt Hegedűs József, a kaposvári 1. sz. postahivatal vezetője: — Az országos lapok előfize­tőinek számát Budapesten szá­mítógépen tartják nyilván, s azért, hogy időben tudják a vál­tozásokat átvezetni, szükség van további adatszolgáltatásra. — Miért vonatkozik ez a sza­bály a megyei lapokra — jelen esetben —, a Somogy Hírlapra is? — A megyei lapot az orszá­gossal együtt kezeljük. Egyéb­ként később is ráérne, csak­hogy az adminisztrációját nem tudjuk külön megoldani. — Melyik előfizetőt kedveli a posta? — A díjbeszedőnek is, az adminisztrációnak is az az elő­nyös, ha több hónapra előre fi­zetik be a díjat. — Az előfizetőnek viszont más lehet az érdeke. — A kisnyugdíjasok és az alacsony jövedelműek in­kább havonta fizetnek. Meg­jegyzem: a postásnak köte­lessége elfogadni az egyhavi előfizetést is, ha így kívánja az ügyfél. —Felvetették: miért nem fi­zet a posta kamatot az előre befizetett díjra? — Kamatot a posta való­ban nem fizet, a kiadó azon­ban kedvezményt ad a So­mogyi Hírlap előfizetőinek. Aki egész évre előfizeti az újságot, az egy hétig ingyen kapja a lapot, az előfizetési díj ugyanis hat lap árával alacso­nyabb, mint ha példányon­ként venné meg. — Többen kifogásolják: miért nem kap — főként vidé­ken — áruspéldányt is a kéz­besítő? — A gyakorlat az, hogy a kézbesítő a rendszeres vá­sárlókat inkább előfizetőnek szervezi be. — De honnan tudja, hogy ki lesz a rendszeres vevő, ha nincs nála áruspéldány? — Onnan, hogy megkérde­zik: kapható-e újság? — S ha nem kérdezik? — Az áruspéldányok nagy részét korábban visszaküld­ték a kézbesítők. — Azért meg kellene ismét próbálni! — ki — Dr. Makitó — a rendező energiáról Japán „csoda” Kaposváron Gyógyít, kezel, tartósít Témájában egyedülálló elő­adásra hívta meg a Hemotrade Kft. az érdeklődőket tegnap Kaposváron a megyeházára, ahol Makitó japán akadémikus az energobiológiai kutatásokról tájékoztatta a hallgatóságot. Dr. Fülöp László a kft. ügyve­zető igazgatója a rögtönzött saj­tóértekezleten elmondta, hogy cégünk kereskedelmi tevé­kenységgel, külföldi technoló­giák hazai meghonosításával foglalkozik. Ennek jegyében hívták Kaposvárra Makitó aka­démikust, aki Nagoya Egyetem kutatócsoportjának a vezetője. 45 éves kísérletsorozat után is­merték fel „P/-w'z”hatását. — Mit jelent az energobioló- gia? — kérdeztem dr. Fülöp Lászlótól. — Nem a hagyományos ké­miai alapokon nyugvó biológia ez, hanem azt feltételezi, hogy van egy mélyebb összetevője, ami kizárólag az energia moz­gásával, annak koncentrált for­májával kapcsolatos. — A ,, Pl-víz" pedig az ener­giával kapcsolatos ? — Pontosabban fogalmazva, aktivált energiával ellátott folya­dék, ami az emberi és növényi testszövetekre egyaránt hasz­nálható. Ez egy rendező ener­gia, ami ha optimális arányban van jelen az élőlényekben, az egészség megőrzése nagyon könnyűvé válik, Ezt az energiát ez a kutatócsoport képes előál­lítani, tartósítani is és eljuttatni különféle formába a talajba, növényekbe, állatokba is. — Magyarországon is meg­honosítható ez a technológia? — Japán, Kanada és az USA után hazánk lenne az első or­szág Európában, ahol ezt alkal­mazzák. A kozmetikumoktól kezdve a zöldségek szállításáig betegek gyógyítására, tartósí­tására, magkezelésre is alkal­mas. Elképesztő gazdagsága van e módszer alkalmazható­ságának. Japán vendégeink ta­lálkoztak a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem szakemberei­vel is, ahol egy kísérletsoroza­tot is bemutattak. A beállítástól a készeredmény kontrollálá­sáig bárki megtekinthette a fo­lyamatot. Az egészben az a nagyszerű, hogy ezek az eredmények nagyon alacsony költséggel a gyakorlatban is al­kalmazhatók. — Önök honnan tudtak róla, hogy létezik ez a kutatócso­port? —A Nagoya Egyetem kutatá­si eredményeinek hasznosítá­sára alakult meg az IBE nevű intézet, melynek vezetője Dr. Makitó. Személyes ismeretsé­günk és hosszas rábeszélés után sikerült őket elhívni Kapos­várra. Pénteken a mezőgazda- sági miniszter is fogadja a japán vendégeket. (Hunyadkürtl) HAGYMA — INGYEN Hagymaakciót szervez ma, csütörtökön Kaposváron a SZETA a Damjanich utcai iroda előtti parkolóban. Délután 3 órá­tól 5 óráig ingyen osztanak vö­röshagymát a nagycsaládosok­nak, kisnyugdíjasoknak, illetve mindazoknak, akik rászorultak­nak érzik magukat. Ha az elosztásra szánt mennyiség elfogy — mint azt Jóföldi Gá­bor, a nagycsaládosok egye­sületének elnöke elmondta —, akkor az igények kielégí­tésére újabb akciót szervez­nek. Kovács Zoltán polgármester Szőke József kulturhaz-igazgato Novogradeczne Kakrik Ildikó is­kolaigazgató Fotó Király J. Béla

Next

/
Thumbnails
Contents