Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

1991. február 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 ÉRDEKVÉDŐNK LEHETŐSÉGEI AZONOSÍTHATATLAN ÁRU ÉS ELTŰNT ELADÓ Gelencsér Sándor; Nem tudunk segíteni a kukkolókra panaszkodókon... Ha hétfő, akkor áremelés. Nem csoda hát, ha alaposan meggondoljuk mikor nyúlunk a pénztárcánkba és bosszanko­dunk, ha hiába adtuk ki a pénzt, mert két nap után festik az új ruha, az első használatkor elromlik a mosógép, éhesen kelünk föl a vendéglői asztaltól, és csapnivaló a fodrász munkája is. Akivel gyakran megesett már hasonló, tudja hová forduljon. Kaposváron a fogyasztói érdekvédelmi és árellenörzési iroda szekrényeiben tucatjával sorjáznak a levelek. Gelencsér Sándor irodave­zető és beosztottai nem unat­koznak. Bár érdekes — mondja —, hogy az árliberalizáció után csökkentek a lakossági beje­lentések. — Ahány bolt, annyiféle ár. Tudják ezt az emberek, s nem panaszkodnak. Inkább megke­resik azt, ahol a legolcsóbb. A szavatosság értéke Kényesebbek lettünk viszont a minőségre, s van néhány sza­bály, amit nem árt, ha minden vásárló ismer. A legfontosabb, hogy a szavatossági idő előtt megromlott élelmiszereket, hi­bás vegyi és illatszereket blokk nélkül is kötelesek a boltok ki­cserélni, mégpedig nemcsak ott, ahol az árut vettük, hanem minden olyan üzletben, ahol ér­tékesítik ezt a terméket. Ha a város túlsó végén vásárolt kon- zervről otthon derül ki, hogy bár a dátum szerint még fél évig jó, de már ehetetlen, visszavihet­jük a szomszéd üzletbe is, ha ott is kapható. Az iroda dolgozói nemrég fe­jeztek be egy élelmiszer-vizs­gálatot, melynek eredményei megdöbbentőek. A vizsgált 32 üzlet és 2 vendéglátóhely közül 15 helyen kellett pénzbírságot kiszabni. A leggyakoribb sza­bálytalanság az, hogy minő­ségcsökkent, lejárt szavatossá­gú termékeket teljes áron for­galmaztak. 920 áruféleségből százharminckettő minőség­megőrzési ideje lejárt. Ez a több mint 14 százalékos arány min­den korábbi adatot lefölöz. Probléma azonban mással is akadt. Előfordultak mérési pon­tatlanságok is, a legtöbbször természetesen a vásárló kárá­ra. Ahol reklamálhatunk — A vevő ilyenkor csak hely­ben reklamálhat, a boltból kivitt árut utólag nem lehet azonosí­tani, a házi mérlegelés utáni panaszokkal nem tudunk foglal­kozni — mondja Gelencsér Sándor. — Minden boltban le­hetőséget kell viszont adni a vásárlónak, hogy ellenőrizhes­se a mennyiséget. A panaszok többségét az üzletekben pró­bálják meg először elintézni az emberek, s ha ez sikertelen, akkor hozzánk fordulnak. A leg­többen írásban jelentkeznek, sajnos sokan név nélkül. Nem tudják, hogy a panasztörvény védi a panasztevőt, a bejelentőt kár nem érheti és irodánk sem zaklatja, csupán a vizsgálat eredményéről értesíti. Ha ezzel a panaszos nem ért egyet, ak­kor bírósághoz fordulhat, s a bíróság más szervet bízhat meg a bejelentés újbóli kivizs­gálásával. A legtöbb panasz, mely a pereskedésig jut, a tar­tós fogyasztási cikkekkel kap­csolatos. A legtöbb probléma az elekt­romos háztartási gépek alkat­részellátásával van. A vállalko­zások szabadsága nyomán gombamód szaporodtak a ke­reskedelmi egységek, amelyek egy része olyan gyorsan tönkre is megy, amilyen gyorsan létre­jött, nemegyszer jogutód nélkül, így aztán a pórul járt vásárlónak nincs hol reklamálnia. — Ebben az esetben a gyár­tót próbáljuk megkeresni, de ez sokszor lehetetlen, hisz a ter­mékek nagy része külföldről származik. Ilyenkor nincs mit tenni, bírósághoz kell fordulni. Amikor perre fordul... Gyakran lesz per a vége a márka- és védjegy-hamisítási ügyeknek. Farmerokat, hang- és képkazettákat ma már olyan magas technikai színvonalon hamisítanak, hogy felismeré­sük komoly szaktudást igényel. Nem is a vásárlók, inkább az eredeti terméket forgalmazók kérik a hamisítók leleplezését. Amit viszont egy laikus is észre­vesz. Az első mosáskor színét veszti a ruha, két számmal ki­sebb lesz a nadrág, beázik a cipő. Ilyenkor blokk ellenében a vásárlás helyén kell panaszt tenni. Forduljanak viszont hoz­zánk azok, akiknek a szolgálta­tásokkal van gondjuk. S hogy mi tartozik ide? Fodrásztól az órá­sig, minden. — Minden szolgáltatótevé­kenységre figyelünk, kivéve az erkölcsrendészethez tartozó ügyeket. így nem tudunk segí­teni a masszázsszalonokra, a kukkolókra panaszkodókon. Mi csupán a szó hagyományos ér­telmében vett kereskedelmi te­vékenységet tudjuk ezeken a helyeken is ellenőrizni, a többi nem a mi dolgunk. Széki Éva Ha már tönkre kell menni, akkor magunktól Lépésváltás Lengyeltótiban Talán a francia kapcsolat — Termék és márkanév kell Nem a fénykorát éli jelenleg a Kaposgép vállalat. Veszteség, igazgatóváltás jelzi a mélypon­tot, s ez nemcsak a központban, hanem a gyáregységek életé­ben is komoly gondokat okoz. A talponmaradásra a vidéki tele­pek egyik lehetősége az önálló­sulás, s ezt a lépést először Lengyeltótiban tették meg. Ho­gyan zajlott, és mit várnak az első évtől, amikor mindenről saját hatáskörükben dönthet­nek? Erre kerestük a választ a már Ferroflex Vállalat néven üzemelő telepen. A gyár sáros udvara tele van késztermékekkel, s a csarno­kokban is minden gép dolgozik. — Ez már a változás jele? — Nem, ez még nem — mondta Llpusz András igazga­tó. — Szerencsére eddig sem volt olyan gondunk, hogy nem tudtunk munkát adni a dolgo­zóknak. Az udvar pedig... Amíg a fennmaradásunkért, a túlélé­sért kell küzdenünk, addig nem ez a legfontosabb. Gond pedig lesz bőven. Mert igaz, hogy az elszakadás gyor­san és nagyobb konfliktus nél­kül zajlott le, ám ennek voltak anyagi vonzata is; ennek a kö­vetkezménye, hogy az új cég hitelekből kénytelen gazdál­kodni. — November másodikén volt az első munkásgyűlés; ott el­lenszavazat nélkül az önállóság mellett döntött a kollektíva. Ez három nap múlva már a vállalati tanács elé került, egy hónap múlva beleegyeztek, december 11 -én pedig már a minisztérium is megkapta a tervezetet, s egy hónap múlva megküldték a léte­sítő határozatot. Január végén megvolt a VT alakuló ülése, és azóta önállóan dolgozunk. Anyagi kérdésekben már nehe­zebb volt a megegyezés, mert a Kaposgép tavaly veszteséggel zárt; ez csökkentette a vagyon­alapot, s hatására a saját va­gyonból nem fedezhető állomá­nyunk értéke 20 millió forint lett.Ezt ki kellett fizetnünk, s a festőüzemünkre felvett tízmil­liós beruházási hitelt is át kellett vállalnunk. Még egy negyedéves szerző­dés is köti a Ferroflexet a volt anyacéghez. Ez nyereséget nem hoz ugyan, ám a munkael­látottság miatt később biztos hiányozni fog. Mert önálló ter­mék híján a vállalat kénytelen lesz kapacitását a piacra vinni és minden munkát elvállalni. — Úgy látom, a túléléshez egyelőre ez is elég lesz, de a cél mindenképpen a saját termék és márkanév. Vannak már konkrét szerződéseink, és jó néhány komoly nyugati cég is érdeklődik a kapacitásunk és technológiánk iránt. Ha bárme­lyikkel sikerül megállapodnunk, elégedettek lehetünk. Legré- ebbi kapcsolatunk a francia aucheux céggel; ők arra is haj­landóságot mutatnak, hogy be­társulva vegyes vállalatot hoz­zunk létre. Be akarnak törni a keleti piacra, nekünk pénz és modern technológia kell, szóval az érdekek egyeznek. Már csak viszonylagos stabilitás kell ré­szünkről; ez számukra alapfel­tétel. Az igazgató optimista, de nála ez alapkövetelmény. S a dolgozók is bíznak sajat ma­gukban. Fotó: Lang Róbert — Esély csak így van, hogy talpon maradjon a vállalat, meg arra is, hogy egy kicsit többet keressünk — mondta Pacskó László. — Erre már kaptak a dolgozók ígéretet, s ahogy arra is, hogy nem lesznek elbocsá­tások. Túli László művezető szerint erre nem is lesz szükség: — Munka van és lesz is, már jöttek olyan régi partnerek, akik önállósulásunk hallatára tértek vissza megrendeléseikkel. Tudja, én hiszek a túlélésben. Ezért is szavaztam a válásra, mert már úgy voltunk vele: ha tönkre kell menni, akkor leg­alább önállóan csináljuk. Varga Ottó Lakástörlesztésre nem, csak -szerzésre Elveszített adókedvezmények —> Mindenki keresztje Ahogy közeledik március 20-a, az adóbevallások határ­ideje, egyre több hiányosságot, félreértést fedeznek fel az ellen­őrző hivatal szakemberei. Két gyakori problémára hívta fel a figyelmet dr. Takács Antal a Somogy Megyei Adófelügyelő­ség vezetője. — A hozzánk fordulók kérdé­seiből úgy érezzük, hogy az em­berek általában nincsenek tisz­tában a lakáscélú megtakarítá­sok felhasználásának lehető­ségeivel. Nagyon sokan ezt az összeget az OTP-nél fennálló hiteltartozásukra fizették be ki­használva a lehetséges fizetési kedvezményeket. Ugyanakkor ezzel a lépéssel csapdába is estek. A lakáscélú megtakarí­tást csak lakás vásárlásra, épí­tésre és bővítésre lehet felhasz­nálni úgy, hogy annak betéti kamata adómentes maradjon. Ez a megtakarítás hiteltörlesz­tésére nem alkalmas. Aki ebből fizette ki az OTP tartozását az elveszítette a betéti kamat adó- mentességét, az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fi­zetnie és ha 90 napon belül nem igazolta az APEH-nek, hogy a lakáscélú megtakarítást fel­használta, még késedelmi pót­lékkal is sújtják, ami éves szin­ten 44 százalékos kamatot je­lent. Az OTP-nek adatszolgál­tatási kötelezettsége van az APEH felé, így minden esetben megküldik, hogy ki és mikor vet­te ki ezt az összeget. A 90 na­pos visszaigazolási kötelezett­ségre az OTP-nél elhelyezett szórólapokkal próbáltuk felhív­ni a figyelmet. Már most érdemes beszélni az általános forgalmi adó visz- szatérítéséről is. Mint tudjuk magánerős lakásépítésnél 1988 óta bővítés és felújítás esetében, a számlák alapján az áfát vissza lehetett téríteni. Az idén annyiban változott a hely­zet, hogy a számlán a 25 száza­lékos áfa alá eső termékeknél a bolt nem köteles feltüntetni a KSH általi besorolást, az Ipari Termékjegyzék számot röviden IT-számot. Januártól ezt külön kell kérniük a vásárlóknak, enélkül nem tudjuk az áfát visz- szatéríteni. — Miért volt szükség ennek a megszüntetésére, ha ez a visz- szatérítésnél elengedhetetlen? — Mert csak a lakásépítések­re vásárolt építőanyagok után van visszatérítés és csak az IT alapján bejegyzett termékekre. Valószínű, hogy többletmunkát rótt a régi forma a bolti eladókra, ezért történt ebbe változás. (Hunyadkürti) NEVÉBEN A CÉLJA Polgári Tanácsadó Szolgálat A rendszerváltással járó tár­sadalmi átalakulás következté­ben mintegy 2000 jogszabály megváltozására lehet számíta­ni. Még a szakemberek számá­ra is nehéz feladat e változások nyomon követése, nem csodál­ható tehát, ha az állampolgárok bizonytalanok abban, hogy me­lyek a jogaik és hogyan tudják érvényesíteni őket. Az 1989 végén — angliai mintára — be­jegyzett, egyesületként meg­alakult Polgári T anácsadó Szol­gálat (PTSZ) éppen arra vállal­kozik, hogy az államigazgatási, jogi, gazdasági szociális tárgy­körökben felmerülő kérdéseket összegyűjti, kidolgozza a szakszerű válaszokat, és azt a hozzá fordulóknak ingyenesen rendelkezésre bocsájtja. A szolgálat ügyvezető titkárát, Imre Lászlónét kérdeztük: — Hogyan képzelik el a gya­korlatban ezt a munkát? — Fórumokat szervezünk a közigazgatás, az egyesületek és a társadalmi szervezetek bevonásával. A lassan lábra kapó önkormányzatokkal élő kapcsolat kialakítására törek­szünk, elsősorban az egész­ségüggyel, a szociálpolitikával összefüggő kérdések és az ok­tatás terén. Megkezdtük a köz­célú információkat összegző adatbankunk kiépítését is. — Milyen információkat so­rolnak ide? — A Polgári Tanácsadó Szol­gálat jelenleg a következő té­makörökben végez adatgyűj­tést: a szociális segélyezés rendszere, a gyermekvédelem, az egészségügy, a munkaválla­lással, a munkanélküliséggel és a munkanélküli-segéllyel kap­csolatos kérdések, a nyugdíjba vonulás feltételei. — Hogyan tudnak segíteni? — Budapesten a II. kerület­ben, a Fillér utca 50/b szám alatt (irányítószám 1026, tel.: 13-18- 326) levő idősek napközi ottho­nában, ahol egyelőre a székhe­lyünk is található, minden héten csütörtökön délután, négy és hét óra között működtetünk, ta­nácsadó szolgálatot, itt bárki választ kaphat arra, miként kell a felsorolt témakörökbe tartozó ügye elintézéséhez hozzálátni. Nemcsak a szükséges adato­kat, útbaigazítást, hanem az ügyekre vonatkozó jogszabá­lyokat, még azok számát is megismerhetik az érdeklődők. Gyorsan fejlődnek a helyi önsegélyező csoportokkal, szervezetekkel létesített kap­csolataink, s ezek révén, az ő együttműködésükkel szolgála­tunk az egész országra kiterjed­het. Persze ehhez elég sok pénzre és még egyéb segítség­re is folyamatosan szükségünk van — szögezte le Imre László- né. Schöffer Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents